Földrengéshullámok a földrengéskor keletkező
rugalmas hullámok
A földrengéskor keletkező rugalmas
hullámok két fő csoportba oszthatók. Azokat, amelyek a Föld belsején is képesek
keresztülhatolni, térhullámoknak, míg azokat, amelyek csak a Föld felszíne
mentén tudnak terjedni, felületi hullámoknak nevezzük.
A térhullámoknak
két fajtája van: longitudinális és transzverzális (nyíró-) hullámok. A
szeizmológiában a longitudinális hullámok elnevezése P (primer), míg a
transzverzálisé S (secunder) hullám. A megfigyelések szerint az S hullám nem
terjed a Föld magjának külső részében, ezért feltételezzük, hogy az
folyadékszerű állapotban van, hiszen a nyíróhullámok folyadékban nem terjednek.
Longitudinális
(nyomási, vagy más néven P) hullám
Transzverzális
(nyírási, vagy más néven S) hullám
A
felületi hullámok két típusa a Rayleigh- és Love-hullám (nevüket az adott
hullámot elméletileg elsőként leíró angol fizikusokról kapták). A Föld belső
szerkezetének megismerésében a földrengéshullámok vizsgálata alapvető fontosságú
volt.
