A világrengető KRAKATAU

1883-ban (120 évvel ezelőtt) az emberiség történelmének egyik legdrámaibb természeti katasztrófája következett be az Indonéz szigetvilágban található Krakatau vulkán kitörésekor.

Jáva és Szumátra között, a Szunda-szorosban lévő Krakatau múltbeli kitöréseiről - mivel a terület mindig is lakatlan volt - nagyon keveset tudunk. Kevés feljegyzéssel csupán az 1680-81-ben bekövetkezett eseményekről rendelkezünk. Idővel, mint fontos kereskedelmi útvonalat a Szunda-szorost is bekapcsolták a tengeri hajózás vérkeringésébe. Részben a tengerészek megfigyeléseiből már pontosan tudjuk, hogy 1883. május 20-án, a két évszázad óta nyugvó vulkáni tevékenység Krakatau szigetén ismét feléledt, és a 9 km hosszú, 5 km széles vulkán 800 méter magasba lövellte fel borzalmas izzó anyagát. A gőzgomolyag, gázok és a vulkáni por 11 km-es magasságba emelkedett, a dübörgések pedig a tűzhányótól 200 km-re is elhallatszottak.

Május 27-én a tevékenység annyira lecsendesedett, hogy egy vakmerő társaság egy gőzössel a szigetre hajózott. Megállapították, hogy az egész színjáték okozója a sziget északi végében lévő Perboewatan kis salakkúpja, és azt is, hogy a 3000 méter magasba felszökő vastag gőzoszlop nagy dübörgés közepette a kráter fenekén lévő kürtőből szállt fel. Június 19-én a kitörések intenzitása ismét felerősödött. A gőz- és hamuoszlopot, mely addigra már lecsendesedni látszott, egyre erőteljesebb robbanások lökték mind magasabbra. Június végére a szumátrai megfigyelők szerint a Perboewatan csúcsának tetejét a robbanások egyszerűen levitték.

Három hónapos, állandóan erősödő vulkáni tevékenység után, augusztus 26-27-én bekövetkezett a kataklizma. A működés tetőfokára hágott, és a tűzhányó kitört.

A legnagyobb robbanások augusztus 27-én reggel 530-kor, 644-kor és 1052-kor következtek be. A robbanások hangja a Krakatautól 3224 km-re lévő dél-ausztráliai Elsey Creekben még mindig elég erős volt ahhoz, hogy az alvók felriadjanak, 3647 km távolságban, az Indiai-óceánban lévő Diego Garcia-sziget lakói pedig a hangokat először bajba jutott hajó segélyt kérő puskalövéseinek gondolták. A legtávolabbi pont, ahol a jelenséget még észlelték a 4811 km-re lévő Rodriguez szigete volt.

A kitörések legpusztítóbb hatásának kétségtelenül a Szunda-szoros partjain végigsöprő szökőárt tarthatjuk. Anjer és Telok-Betong városokat a gigantikus méretű tengerrengés hullámai elsöpörték, a partközelben ért hajókat mélyen a szárazföld belsejébe sodorták, és összezúzták; majd a hirtelen visszahúzódó tengerár magával ragadott embereket, házi- és vadállatokat.

Az augusztus 27-i radikális változást jelző robbanássorozat újabb nagy tömegű friss anyaggal járult hozzá a hegy felett lebegő gigantikus kitörési felhőhöz. Az epicentrumtól 40 km-re horgonyzó Sir Robert Sale hajó fedélzetére tök nagyságú bombák záporoztak. A 160 km-re fekvő Bataviában (a mai Jakartában) délelőtt 11-kor a sűrű vulkáni hamu miatt éjszakai sötétség fedte be a várost. A még közelebb lévő helyeken a teljes sötétség két napon át tartott.

A következmények döbbenetesek voltak: Krakatau szigetének északi része egy horzsakőzátony és egy kisebb, különálló sziklaszirt kivételével teljesen eltűnt. A Perboewatan kúpjából semmi sem maradt, a Krakatau kúpjának északi részét pedig elvitte a robbanás, csak egy közel függőleges szirtet hagyott meg belőle. Ahol a hegy azelőtt 300 méterrel emelkedett a tenger szintje fölé, ott egy hatalmas, 300 m mély tenger alatti kráter képződött.

A Krakataunak összesen mintegy 2/3 része semmisült meg, s a becslések szerint 15 köbkilométernyi anyag repült a levegőbe. Ez horzsakő és finom por alakjában közel 4 millió négyzetkilométeres területen szóródott szét. Míg Krakatau szigete a kitörés következtében kisebb lett, a szomszédos Verlaten- és Lang-sziget a rajtuk felhalmozódó óriási mennyiségű poranyag és törmelék folytán megnövekedve került ki a katasztrófából.

A kitörések során a horzsakövek és a vulkáni poranyag mintegy 80 km magasba, a világűrbe szökött fel, és többszörösen körülrepülték az egész Földet. Leülepedésük majd két esztendőn át tartott, melynek során Párizs, Sidney, San Francisco lakossága érdekes naplementéket élt át.

Augusztus 28-án már ismét minden nyugodt volt, három hónapig tartó gigászi erőfeszítések után a vulkán újra megpihent. A halottak számát 37 ezerre becsülték.

Aki ma ellátogat a Szunda-szorosba, egy fiatal vulkáni képződményt talál az egykori tűzhányó kalderájában. Az 1927-ben keletkezett kúpot találóan Anak Krakatau (Krakatau gyermeke) névre kereszteltek.