| A Ngorongoro vulkánmorfológiai jellemzése |  |
A NGORONGORO VULKÁNMORFOLÓGIAI
JELLEMZÉSE A Ngorongoro nem vulkáni kúp, hanem későpliocén korú, lapos, pajzs formájú magaslatba beszakadt óriási kaldera az óriáskráterek 2200-2500 m-es fennsíkján. Az ÉK-DNy-i csapású, hosszú és széles lávahát 1000-2000 m magas környezetből emelkedik ki. Ebbe a fennsíkba szakadt be a 22 km átmérőjű kaldera (260 km2). Felépítése és formája világos, jól áttekinthető, szabályos, kör pereme 2460 m magas. A kaldera 500-700 m magas fala erózióval pusztul. A lefolyó vizek, időszakos erek a peremet völgyekkel, árkokkal szabdalják. A kaldera talpát pedig hordalékkal, a peremeken törmelékkel és kaviccsal is, túlnyomórészt azonban agyaggal töltik fel. Központi legmélyebb részén, 1730 m magasan kerekded mélyedésben lefolyástalan sós tó duzzadt fel, melyet időszakosan erek táplálnak. Minden tekintetben nagy az ellentét a kaldera belseje és külső oldala között. Belsejében - esőárnyékban - csak 560 mm az évi csapadék, ezért szavanna uralja. Nagyobbrészt nedves szavanna, amely a központ felé gyorsan és erősen megritkul, száraz szavanna lesz, és sok az irtás is. Az eredeti szavanna csak a peremeken maradt meg. A külső lejtőkön viszont a csapadék 1000 mm fölé emelkedik, ezért esőerdők borítják és jelentős a mállás. A három szint tehát világosan elválik: a külső, esőerdőkkel borított, enyhe lejtők mállással, a függőleges falak cserjékkel élénkítve, több méter mély árkokkal szabdalva, s a lapos, feltöltött talp kis tavakkal. A lávafennsíkba ÉK-felé további hatalmas - de már sokkal
kisebb - kalderák, ill. kráterek mélyednek (Ololmoti, Elmulbul stb.)
|
|
 |
| Ngorongoro-kráter | |
Ngorongoro-kráter (Tanzánia) A Ngorongoro (jelentése maszáj nyelven: "nagy lyuk")
hatalmas geológiai kárter, mely az egész kontinens egyik legnagyobb
egyedsűrűségű vadállományának otthona. Mintegy 260 km2-nyi
területén 50 nagyemlős-faj (köztük több ezer gnú, zebra, elefánt,
oroszlán), valamint 200 madárfaj (a strucctól a kacsáig) él. Természetes
édenkert ez, amely a tűzhányó urolsó kitörésekor, a vulkán tetejének
beszakadásával jött létre 2,5 millió évvel ezelőtt. A kör alakú,
északnyugati Asztal-hegy az egyedüli maradványa az ősi vulkáni kúpnak, az
ép peremű kaldera pedig a maga nemében a legnagyobb a Földön. Ma egyfajta
szabadtéri laboratórium, ahová tudósok érkeznek a világ minden tájáról,
hogy tanulmányozzák a ragadozók és prédaállataik viszonyát, a genetikai
elszigeteltség és a beltenyészet kérdéseit. A kráteren kívül élő
állatokkal ellentétben a ngorongoroi populációk nem vándorolnak, bár az
esős évszakban jobban szeretnek a nyílt síkságon, a száraz időszakban
pedig a Munge-mocsár lápvidékékn tartózkodni. Az év minden szakában van
itt elég víz és növény, így nem kényszerülnek máshová menni. A Ngorongoro
ezért válhatott a kelet-afrikai vadvilág egyik mkrokozmoszává. |
|
|