HomoródKarácsonyFalvi füzet
Tartalom
* Előszó
* Homoródkarácsonyfalva
* A Dungó fürdő rövid története
* A fürdőépítő kaláka krónikája
* Zárszó
Előszó
„Ha a Föld Isten kalapja, úgy Erdély bokréta rajta”
Ebbe a színes bokrétába illik bele a homoródkarácsonyfalvi Dungó fürdő is.
Egy falu többet jelent, mint csupán annak lakói, mert közösség az, amelynek tagjai hozzájárulnak a közös érdekek és célok eléréséhez. Egy helység határát nem csak földrajzi fekvése határozza meg, hanem kulturális hagyományai és szellemi értékei. Mi a globalizálódást próbáljuk úgy felfogni és úgy viszonyulunk hozzá, hogy az ne elfojtsa a helyi értékeket, hanem megmutassa azokat a sajátosság méltósága jegyében.
Homoródkarácsonyfalva határában, a Dungó domb mögött a Sóspatak völgyében a ma is feltörő gyógyforrások, melyeket az irodalomban először Orbán Balázs említ, hajdan a híres DUNGÓ fürdőt táplálták. Az itt működő valamikori fürdő mára teljesen eltűnt.
A fürdő felújítását a homoródkarácsonyfalvi közbirtokosság kezdeményezte. Ennek érdekében a közbirtokossági közgyűlés eldöntötte, hogy önerőből és bevont külső források révén a valamikori DUNGÓ fürdőt felújítja, védetté nyilváníttatja és gondját viseli. A homoródkarácsonyfalvi közbirtokosság 2000-ban alakult, az 1948-ben megszüntetett hajdani közbirtokosság jogutódjaként. A közbirtokosság 1040,64 ha. erdő és legelő tulajdonosa, 380 tagot számlál kiknek nagy része Homoródkarácsonyfalván él. A közbirtokosság hosszú időkön át az erdélyi falvak gazdasági életének legfontosabb intézménye volt. Székelyföldön fontos szerepet töltött be az erdő- és legelőgazdálkodás megszervezésében, a falu mindennapi életében. A közbirtokossági vagyonnak nemes hivatása volt: közösségi kiadásokat vállalt magára, iskolákat, kultúrotthonokat, utakat és más közhasznú építkezést pénzelt, továbbá a közbirtokossági jövedelemből segítették a megszorultakat, támogatták az árvákat, a nagycsaládosokat. Így a vagyonközösség révén ébren tartották a tagok között az együvé tartozás érzését. Az a gondosság és jogérzék, amellyel eleink a békességes és szép nyugodalmú élet előfeltételeit próbálták megvalósítani rendkívánó és teremtő igyekezetükben, kötelez. Ezért, az újra alakult homoródkarácsonyfalvi közbirtokosság tagjai minden évben lemondanak jövedelmük egy részéről életminőséget javító közhasznú célok támogatása érdekében.
Meggyőződésünk, hogy a DUNGÓ fürdő felújításával, Homoródkarácsonyfalva olyan értékmentő tevékenységet fejtett ki, valamint a fürdő közlétesítményként való működtetésével olyan értékmegőrző tevékenységet folytat, melyre csak egy önszerveződő, öntudatos és büszke közösség képes értékeinek védelme és közkincsé tétele érdekében. Az ismertető füzet megszerkesztésével és kiadásával pedig Homoródkarácsonyfalvát népszerűsítő és egy helyi értéket ismertető kiadvány kerül közforgalomba és a köztudatba.
Vissza a tartalomhoz
Homoródkarácsonyfalva
Homoródkarácsonyfalva, Hargita megyének Brassó és Kovászna megyékkel határos déli csücskében, a Kis-Homoród völgyében, Homoródalmás és Oklánd között fekszik, Székelyudvarhelytől 30 km.-re, Csíkszeredától pedig 50 km.-re.
A falu szülöttje, Kelemen Imre így ír Homoródkarácsonyfalváról: „Szülőfalum lakossága mindig földműveléssel foglalkozott és állattenyésztéssel.
Különösen a juhászat volt eléggé elterjedve. (…) A lakósság elég szorgalmas volt, különösen az asszonynépség. Lakások, udvarok, kertek elég rendesek és tiszták, gondozottak voltak. A családok egyszerűen éltek és öltözködtek.”
Jánosfalvi Sándor István a következőket írta a faluról, amely szinte életre kel az olvasó szeme előtt: „A szemben nyugatról előttünk levő meredek kőszikla, melynek tetejéről az ide ösvényen érkező utas csak két lépésével egyszerre hirtelen és meglepőleg tekinthet be nappal a sok cserepes házakkal, két gyönyörű dombon épült két szép templomával ékes, estve pedig a sok ablakokból látszó gyertyákkal bűbájosan világító mély falura: a kőszikla alatt folyó Homoród vize, mely malmokat hajt (…) sebes és mindenkori bő folyamával, a falu felett keletről levő magas lapos térség, mely alatta a falunak legszebb utcája vonul el. (…) sós-kutas jó határa, jó marha legelője, szép forrásai, fája, mesze, rétei stb., bizonyára méltóvá tették a falut arra, hogy nemcsak régen, de az új időben is e helységnek legfigyelmetérdemlőbb központja légyen.”
Orbán Balázs is megemlíti a „büszke Merke-tető lábainál dombon ülő két templomával oly szép képet mutató Karácsonyfalva” leírásánál a falu határában található „a Rika közé benyomuló völgyecske ingoványai közt a gyeptőzegből kibugyogó fekete színezetű gyógyforrás”-t. Az itt létesített DUNGÓ fürdő kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen az 1977-es földrengésig működött, amikor a földcsuszamlás végzetes károkat okozott.
Vissza a tartalomhoz
A Dungó fürdő rövid története
A forrás vize, a faluból Oklánd fele menet mindjárt balra az úttól 600-700 méterre levő Dungó domb mögötti mocsaras-ingoványos területről tör fel, ami a falubeli öregek szerint rég ismert. Fürdőépítő jó szándék is régóta létezik. Az első deszkaépület 1911-ből való és 1913-ben az „Erdély” című turistalap 112-es száma cikkben számol be az új Homoród menti fürdőről. 1921-ben Vass Albert oklándi gyógyszerész dr.Ruzitska Béla egyetemi tanárral elemezteti a fürdő vízét, mely sós, nátrium-bikarbonátos, kalcium-magnézium tartalmú, hypotonvíz, és idült mozgásszervi és nőgyógyászati panaszokra, valamint ivókúraként idült gyomor-, bél-, máj- és epeút-bántalmakra javallott. 1923-ban a fürdőt kijavítják. Továbbá ismeretes 1920-ból egy vállalkozó 20 évre szóló bérleti ajánlata, mely szerint a könnyebb hozzáférhetőség kedvéért a gyógyvizet az út mellé szándékozott vezetni, de az ajánlatott a falu elöljárósága visszautasította. Az „Erdélyi Múzeum-Egyesület” természettudományi szakosztályának 1932-es közleményeiben Bányai János ismerteti a fürdő történetét és földtani értékeit: “a forrás a többi erdélyi primitív fürdőhöz hasonlóan deszkamedencében foglalva egypár vetkező kabinnal van befoglalva, s a környékbelieknek kedvenc kirándulóhelye lett. A fürdő különben a patak bal partján fekszik. Az iszapot most is állandóan felszínre hozó forrás a Dungó-hegy tetejéhez van közel. Egy hatalmas iszapvulkán évezredes működésének az eredménye tehát a domb.” Az 1954-ben a helyi tanács által felújított és működtetett fürdő, melyet a helybéliek és a szomszédos falvak lakói látogatnak, az 1977-es földrengésig létezett, mára teljesen eltűnt. A Hargita Megyei Tanács Egészségügyi Igazgatóságának 1974-ben megjelent „Hargita megye természetes gyógytényezői” kiadványában dr.Szöcs Károly ismerteti az akkor még működő Dungó fürdő lehetőségeit: “A befogott és szabadon elfolyó összvízhozam 9.000 liter/óra. Hőmérséklete 13 C fok. Szerény téglaépület ad helyet a 4 káddal működő fürdőnek, melynek meleg vízzel való ellátását egy nyugalmazott cséplő gőzgép szolgáltatja. A fürdőt egy, a néptanács alkalmazásában levő személy látja el. Létezik még egy kis méretű szabadtéri medence.”…” A faépület 2 szobája 8-10 fürdővendég elszállásolását biztosítja. Fürdőidény: májustól-októberig. Árak: 1 fürdő 4 lej, 1 ágy 1 napra 5 lej. A fürdőt évente kb. 1.000-2.000 vendég keresi fel, 100-120-ra tehető az egy idény alatt elszállásoltak száma.” …”A mocsaras, ingoványos terület lápját ugyanakkor, iszapgöngyölésekre is lehet használni.”
A 2006 augusztus 30 és szeptember 8.-a közötti fürdőépítő kaláka révén felújított Dungó fürdő a karácsonyfalviak 30 éves álmát váltotta valóra.
Vissza a tartalomhoz
A fürdőépítő kaláka krónikája
A DUNGÓ fürdő felújítása, az „ARS TOPIA” Alapítvány által kezdeményezett és szervezett „fürdőépítő kaláka” mozgalom keretében történt, a helyi és a Hargita megyei tanács, valamint több helyi és környékbeli vállalkozás anyagi támogatásával, illetve a község három falujának összefogása és 230 személy részvételi vagy másnemű támogatása révén. A szervezésben és a kivitelezésben oroszlánrészt vállalt a homoródkarácsonyfalvi „Dungó Kulturális Egyesület” valamint az oklándi „Aratás Reménysége Homoródért Alapítvány”. A kaláka bölcsessége, hogy mindenki azt adja a közösbe amire ereje és tehetsége van, legfiatalabbtól a legidősebbig, lelkesedésből és elkötelezettségből végzett önkéntes munkával, ez alkalommal is beigazolódott. Első pillanattól akadtak mindhárom faluban elkötelezettjei az ügynek, akik a munkákból becsületesen részt is vállaltak, illetve támogatásaikkal megteremtették a biztonságos és szükséges anyagi hátteret. Szükséges kiemelten megemlíteni Benedek Enikőt, Szentpáli Gézát és Béla Ernőt, akik mint mindenesek a szervezés és kivitelezés nehezét magukra vállalták. De akadtak olyan kishitűek is, akik nem értették meg a lényeget, hogy álmokat valóra váltani emberi gyarlóságból és gyengeségből nem lehet.
A Dungó fürdő kiépítése nem kis munka, két évre ütemezett a megvalósítás, ugyanis a tervek szerint kerítéseket és kaput, öltözőket, padokat, filagóriát kell ácsolni, és elkészíteni a medencét, a dagonyázót és a melegített fürdőt is. Nyilván nem hiányozhatnak a szemetesek és a mellékhelyiség sem. Az idén megtörtént a területrendezés a kerítés és a kapu felállításával, a forrásfoglalás az ivókút és a fürdőmedence kialakításával, valamint a filagória, az öltöző és a budi elkészítése, illetve a szakrális jelek kihelyezése. Jövőre pedig a dagonyázó (BIVALY-FEREDŐ) és a melegített feredő (JOBBSINCS-FEREDŐ) elkészítése maradt. A kalákázókra nem csupán a mindennapi munka várt, hanem számos kellemes meg hasznos tevékenységben vehettek részt: a mindennapi munka után esténként szakmai előadásokat hallgattak, vagy kulturális tevékenységek zajlottak. Első nap, augusztus 30-án tábortüzes vacsora mellett ismerkedtek a kalákázók. Másnap reggel munkacsoporttokot alakítottak és elkezdődött a munka, este Homoródkarácsonyfalváról Fűzi Csilla tartott előadást, a homoródmenti festett bútorokról pedig Bencze Ilona adott elő, majd a táncházban az udvarhelyszéki táncrendet lehet megtanulni Gothárd Istvántól. Szeptember 1-jén este filmvetítés volt Zsigmond Dezső alkotásaiból. Szeptember 2.-án, szombaton este bálozás Almáson, vasárnap délelőtt pedig kirándulás Vargyasra, a református és unitárius templom, a Daniel-kastály, valamint a Sütő-család meglátogatásával. Hétfőn, szeptember 3.-án este Bálint Arthúr filmjeit vetítettük és találkoztunk az alkotóval is. Kedden este a Medgyaszay Társaság tagjai tartottak kiállítással és vetítéssel összekapcsolt előadást a homoródmenti hagyományos építészetről. Szeptember 6.-án, szerdán délután kirándulás Székelyzsomborra, a zsombori parasztvár és Nyirő József szülőházának meglátogatásával. Utolsó napon, szeptember 8.-án pénteken került sor, számos résztvevő jelenlétében a DUNGÓ FÜRDŐ avatására és felszentelésére. Az ünnepségen fellépet a karácsonyfalvi dalárda és fúvószenekar, valamint Portik Árpád és Béla Albert olvasták fel ez alkalomra írt verseiket.
Vissza a tartalomhoz
Zárszó
„… én újra megtanultam, amit elfelejteni kezdék, hogy van külön magyar vér és talán egy külön magyar Isten is. Egy csodálatos mag a lélekben, mely se puha nem lesz, sem össze nem zúzza semmi erő, mely kicsírázik, előbújik, szántás nélkül is, esőben, fagyban, szárazságban, még ha sziklát is hempergetnek rá. Magyarok! Minden összeomolhat, átváltozhat, de ti világvégeiglen megmaradtok. Elég sokan talán egyszer sem lesztek, de végképpen soha el nem fogyhattok.”
Mikszáth Kálmán 1893.
Ha kisétálunk a Dungó-hegy mögé, a szabad ég alatt, csendes szélvédett helyen a táj szépségébe ágyazva, egy lényegében valóra vált 30 éves álmot látunk, melyet a jövő immár a kiteljesedésig vihet. Felemelő a feltámadt DUNGÓ feredőnél lenni mindenekelőtt azért a biztonságérzetért, amit a megvalósítás bizonyossága nyújt: a hitében némileg megrendült, elfáradt ember megélheti ITT a lehetséges gondviselést. Mert a hit lámpása az értelem, és ez az a hely, ahol megtörtént a csoda: az ÖSSZEFOGÁS, az alkotás és az értelmes cselekedet közös akarása révén.
A DUNGÓ fürdő felújításával és a körülötte kialakított tér létrehozásával az is szándékunk volt, hogy nyújtsunk pihenő helyet a kedves vendégnek és a vándornak, kit a természet szeretete csal erre a vidékre, egy olyan tájban mely gyógyulást és felüdülést biztosít a fáradt testnek, a meggyötört léleknek. És példát mutassunk a jövőben is, hogy okos elhatározással, erős akarattal, áldozatra kész lélekkel minden időkben lehet alkotni és a közjavát szolgálni. Az idő kikezdi az emberi alkotást, romba is dőlhet az, de a benne kifejezésre jutó gondolat azonban örök életű lesz a maga nevelő hatásában. Hisszük, hogy itt mindig csak tiszta hangok fognak megszólalni, melyek hirdetni fogják az emberi szeretetet, a kölcsönös megértést, a megbecsülést és az egymásrautaltságot.
Orbán Csaba, a „Homoródkarácsonfalva Közbirtokosság” elnöke.
Vissza a tartalomhoz