16. tábla: Székesfehérvári Homokbánya TVT

A tanösvény kiemelkedően értékes része az 1990. óta védett Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület. A 121 ha kiterjedésű terület másodlagosan kialakított fátlan felszínét a talajvíz viszonyok függvényében lápi életközösségek foglalják el.
A terület különleges jelentőségét az itt élő kilenc védett orchideafaj adja. Különleges ritkaságnak számítanak, amelyek egyik oka, hogy feltűnő, szép virágaik miatt sajnos gyűjtik őket, másik ok különleges életmódjuk és élőhely igényük. Az Európában honos valamennyi kosborféle évelő és talajlakó, szemben a trópusi, szubtrópusi fajokkal, amelyek fákon "fennlakók" (epifitonok). A talajlakó orchideákra általánosan jellemző a mikorrhiza jelensége, amely során a növény mikroszkopikus gombák segítségével jut tápanyaghoz.
A változatos színű agárkosbor (Orchis morio) kistermetű, alig emelkedik ki termőhelyének fűféléi közül. A mocsári kosbor (Orchis laxifora ssp. plaustris) virágai rendszerint vöröseslilák, ritkán rózsaszínek, levelei keskenyek. A vitézkosbor (Orchis militaris) nevét sisakszerűen összehajló lepelleveleiről kapta. A hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) impozáns megjelenésű, dúsvirágzatú fürtjeinek színe a fehértől a bíborpirosig változik.
A mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) a többi nőszőfűvel szemben nem erdőben, hanem lápréten, mocsárréten jelenik meg. A poloskaszagú kosbor (Orchis oriophora) virágai vörösesbarnák, általában tényleg kellemetlen szagúak. A kardos- és a fehér madársisak (Cephalanthera longiofolia és C. damasonium) közeli rokonok, mindkettő virága fehér. A fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes) a legkorábban virágzó bangófajunk.

Tudod-e hogy...

- A poloskaszagú kosbor állományai erősen megfogyatkoztak, Európában a kipusztulás fenyegeti?
- A pókbangót nem pókok porozzák be, hanem hártyásszárnyúak?
- A növényvilágban a kosborféléknek van a legkisebb magjuk, belőlük a táplálószövet csaknem teljesen hiányzik, és egyetlen toktermésben egy millió mag is lehet?