Nem állítanám magamról, hogy különösebben járatos vagyok a komolyzenében, persze a fontosabb darabokat (azt hiszem) ismerem, ám ezek főleg nagyzenekari művek. Yundi Li-t GB barátom jóvoltából ismertem meg, ezúton is köszönet. Már youtube-on fellelhető videók is meglehetősen impresszívek voltak, de egy valamire való audiophile nem békél meg a veszteséges hangtömörítésből egyenesen következő kisebb-nagyobb -a youtube videók esetében pedig óriási- minőségromlással, így aztán hosszas keresgélés után végre találtam egy olyan online lemezboltot, ahol fellelhető volt a fent említett lemez, valamint egy másik, Chopin szerzeményeiből szemezgető felvétel kollekció.
Mint már említettem, nem érzem magam autentikus forrásnak, ha komolyzenei kritikáról van szó, de azt hiszem annyit megállapíthatunk emberünkről, hogy nem csak kottaolvasásban és technikában jeleskedik. Egész egyszerűen arról van szó, hogy érti, mi több teljes lényével átérzi amit játszik. A kontraszt körülbelül olyan, mint az általános iskolai olvasás óra, és egy írói felolvasó est között.
Alig várom a Chopin korongot, addig is gyönyörködöm még kicsit ebben a lemezben, amit a Deutsche Grammophon-nak hála, a meglehetősen jó hangmérnöki munka tovább emel.
Egy kis ízelítő: