Sokáig mellőztem ezt az albumot. Egyszer-kétszer ugyan bekerült a lejátszóba, de nem fordítottam rá különösebb figyelmet. Törpének éreztem olyan, szintén az Esbjörn Svensson Trio által elővarázsolt melódiákkal teli lemezekhez képest mint a Viaticum. Az egyik ilyen fél füllel történő hallgatás során valahogy mégis a (fél)fülembe szökött a Serenade For The Renegade című szám. Ezek után már nagyobb figyelmet fordítottam az album többi részére is, és kénytelen voltam belátni, hogy telistele van érzelemgazdag és nagyon is szerethető nótákkal. Úgy tűnik, végül az E.S.T. diszkográfia ezen darabja is méltó helyére emelkedett a szememben (fülemben (szívemben)). 
Kommentáld!
2008 February 11