DR. FAZEKAS SÁNDOR, A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE!

 

TISZTELT ELNÖK ÚR!

 

Bizonyára nem ismeretlen Ön előtt dr. Regász Mária ügyvédnő neve. Ő az, akivel az Ön elődje - az idő közben a Hagyó-klán szolgálatába szegődött dr. Gatter László - elvtelenül lepaktált, megpróbált neki lényegében hamis bizonyítási eszközt szolgáltatni az Önöknél a mai napig is folyamatban lévő személyiségi jogi perben. (Azt állította - persze ismeretek és vizsgálat nélkül! -, hogy én kárt okoztam az ügyvédnőnek, amit ő megpróbál helyrehozni, miközben valójában az általa lezüllesztett bíróság egy felelőtlen, és felületes bírája okozott az ügyvédnőnek kárt azzal, hogy nekem téves tartalmú iratokat küldött.) Csupán a teljesség kedvéért megjegyzem: Önök - az új vezetés - ha nem is vállalták fel ezt a gyalázatot, de elhatárolódni sem voltak hajlandóak ettől a disznóságtól.

(Persze nem az ügyvédnő két szép szeméért történt mindez, hanem minden bizonnyal az Ön által is jól ismert, befolyásos patrónusa és társa - Dr. Grád András egykori bíró - iránti lojalitásból.)   

Történt, hogy az ügyvédnő leutazott Miskolcra, majd ott tanúként hallgatta meg a bíróság egy magánvádas perben, amelyben egyben ő volt a magánvádló is. Miután az általa feljelentett személy engem szeretett volna tanúként megidéztetni, dr. Regász Mária - hogy ezt megakadályozza - tanúként (a hamis tanúzás következményeire történő figyelmeztetést követően) azt állította, hogy engem jogerősen elítélt a bíróság hamis tanúzásért. (Azaz nem vagyok szavahihető, esetleg most is hamisan vallanék, szóval ne idézzenek meg.)

Nem is volt ezzel más baj, mint az, hogy közönséges hazugság, mint általában minden, amit az ügyvédnő rólam ír, illetve mond 2009 telétől egészen mostanáig. (Engem még véletlenül sem ítéltek el soha hamis tanúzásért.)

Az ügyben az illetékes nyomozó ügyészség azt állapította meg, hogy miután a hazugság a per eldöntése szempontjából nem bírt relevanciával - nem számított lényeges körülménynek -, ezért jogi értelemben nem valósult meg hamis tanúzás. (Jogi értelemben ugye csak akkor beszélünk hamis vallomásról, ha az lényeges körülmény vonatkozásában hamis. Miután viszont a miskolci bíróság eleve nem rendelte el a valóságbizonyítást, így a per eldöntése szempontjából tényleg nem számított, hogy dr. Regász Mária mit hazudozik össze-vissza.)

Ekkor feljelentést tettem rágalmazásért, hiszen akárhogy nézzük: dr. Regász Mária azt hazudta rólam több ember előtt, hogy engem elítéltek egy bűncselekmény elkövetése miatt - hamis tanúzásért! -, ami nyilvánvalóan alkalmas a becsületem csorbítására, és ami a legfontosabb: nem igaz.

Első fokon dr. Sándor Erika bírónő tárgyalás nélkül megszüntette az eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróságon azzal, hogy ismeretes az a bizonyos BH, amely kimondja, hogy hivatalos eljárásban az eljárással, illetve az abban érintett személlyel összefüggésben tett, a becsület csorbítására objektíve alkalmas közlések nem minősülnek rágalmazásnak - ha nem gyalázkodó a hangnemük -, mivel a hivatalos eljárások velejárója az, hogy másokról esetenként bizony kínos dolgokat is ki kell teregetni.

A baj csak ott van, hogy ez a BH értelemszerűen tartamát illetően IGAZ állításokra vonatkozik, nem hazugságokra! (Létezik egy olyan BH is, ami éppen ezért azt mondja ki, hogy törvénysértő az, ha ilyen esetekben a valóság vizsgálata nélkül szüntetik meg az eljárásokat, hiszen a hazudozás - a terhelt esetét leszámítva - semmilyen eljárásban nem törvényes magatartás, a hazudozás nem áll törvényi védelem alatt.)

Ehhez képest a nyilvánvalóan megalapozott fellebbezésemet 20.Bf.7854/2013/4.sz. alatt elutasította a Csekéné dr. Szegedi Mónika, dr. Bíró Emese, dr. Patassy Bence trió azzal az egészen elképesztő, a diliházba való hivatkozással, hogy dr. Regász Mária állítása

 

AZ ÜGY ELŐRE MENETELÉT SZOLGÁLTA, HELYES ELBÍRÁLÁSÁT SEGÍTETTE ELŐ!

 

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Kérem, vizsgálja ki ezt az ügyet, hiszen itt nem egyszerűen az én ügyemről, hanem kiemelt közérdekről van szó:

Itt egy 3 tagból álló felelős bírói tanács nem kevesebbet állít egy közokiratban, mint hogy az ügy előre menetelét szolgálja, a helyes elbírálást segíti elő az, ha a magánvádló tanúként meghallgatva HAZUDIK a bíróságnak!

Ilyesmit ép elméjű ember nem mond józan állapotban. Márpedig az még előfordulhat, hogy mondjuk egy bíró - egyes bíróként - éppen zavart állapotban van, mert mondjuk hallucinogén mellékhatású gyógyszert szed. De itt mégis csak három felelős bíró írta alá ezt a kapitális baromságot egy hivatalos közokiratban!

Elolvasták egyáltalán az iratokat?! Tudták egyáltalán, hogy miért tettem a feljelentést, hogy mit csinált, mint állított rólam dr. Regász Mária Miskolcon?! (Csak mert ez a végzésből egyáltalán nem derül ki. Egyszerre három végzést kaptam szinte szó szerint ugyanazzal a tartalommal csak más-más ügyszámokon, egyikből sem derül ki, hogy a tanács tisztában volt-e az egyes esetekben a konkrét váddal, vagy csak sorozatban gyártotta a vizsgálat nélküli, formális elutasításokat. Nem lehetetlen, hogy az elsőt még megnézték - arra esetleg még meg is állt ez az indoklás -, aztán a másik kettőre már elolvasás nélkül ráhúzták ugyanazt anélkül, hogy megnézték volna, hogy valóban ugyanaz-e a jogi tényállás a másik kettőnél is.)  

A dolog azért is elgondolkoztató, mert hármuk közül az egyik - dr. Patassy Bence - egyszer már pozitívan diszkriminálta dr. Regász Máriát: még a II. és III. Kerületi Bíróságon az államra hárította a bűnügyi költséget egy másik ügyben, amit az ügyvédnőnek kellett volna megfizetnie. (dr. Regász Mária nyilvánvalóan hamis feljelentést tett ellenem. A perben érdemi tárgyalásra került sor a személyes meghallgatást követően, majd az érdemi tárgyaláson dr. Patassy Bence nyomozást rendelt el az elkövető kilétének kiderítésére. Amikor dr. Regász Mária megérezte, hogy baj lesz: kiderül, hogy engem jelentett fel, és nem én vagyok az elkövető, gyorsan visszavonta a vádat ellenem. Ebben a helyzetben nyilvánvaló, hogy a kirendelt védő díját az ügyvédnőnek kellett volna megfizetnie, dr. Patassy Bence azonban az államra hárította. Ezt a döntést szintén az Önök fejbólintójánosai hagyták helyben, vélelmezem, hogy elolvasás nélkül.) Ehhez képest engem még olyan esetekben is köteleztek a bűnügyi költség megfizetésére, amikor érdemi tárgyalás nélkül szűnt meg az ügy. (És akkor arról már nem is beszélek, amikor a II. és III. Kerületi Bíróság egy bíró egy másik szemet hunyása mellett megpróbált meglopni engem - és a kislányom anyját is! - a törvényes bűnügyi költség többszörösét követelve. Igaz, azt legalább nem hagyták helyben elolvasás nélkül Önöknél. Viszont a csalásban közreműködő két ügyvédtől máig sem vették vissza a bírónő által nekik adott törvénytelenül magas összegeket.)

Egyúttal kérem: különös tekintettel a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16. §-ában rögzített munkavégzést kizáró kógens rendelkezésre, szíveskedjen hivatalosan

 

TÁJÉKOZTATNI

 

a 2011. évi CXII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján arról, hogy az elmúlt évben, illetve az azt megelőző 4 évben Csekéné dr. Szegedi Mónika, dr. Bíró Emese és dr. Patassy Bence részt vett-e az 1993. évi XCIII. törvény, a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdése, és a 57/2009. (X.30.) IREM-ÖM-PTNM együttes rendelet alapján a munkavégzés feltételeként megszabott szűrővizsgálaton - beleértve a mentálhigiéniás szűrést is! -, illetve ha részt vett, akkor a vizsgálaton bírói munkakör betöltésére mentális szempontból alkalmasnak találták-e.

Mielőtt arra hivatkozna, hogy ezek személyes adatok, amelyeket nem közölhet, jelzem, hogy a 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdése szerint:

"Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja."

(A közfeladat ellátásával nyilvánvalóan összefüggésben áll az az információ, hogy a közfeladatot ellátó személy részt vett-e a munkakörének ellátásához elengedhetetlenül szükséges szűrő vizsgálatokon.)

Tájékoztatási kérelmemet nem csupán azért nyújtom be, mert amit ez a három jóember aláírásával hitelesített, az enyhén szólva is nagy mértékben eltér a normalitástól, hanem azért is, mert konkrét tudomásom van arról, hogy az Ön elődje - dr. Gatter László - egyáltalán nem szervezte meg Önöknél ennek a vizsgálatnak a lebonyolítását, és több olyan bírót is ismerek személyesen, aki - írd és mondd! - még csak nem is hallott arról, hogy létezik ilyen vizsgálat, amin neki rendszeresen részt kellene vennie. (Magam is jelen voltam, amikor az egyik ilyen bírónak éppen dr. Murányi Katalin - a Kúria Polgári Kollégium Vezetője - magyarázta el, hogy bizony valóban ez az előírás, és náluk - a Kúrián - meg is van szervezve a vizsgálat lebonyolítása minden évben.)

Várom megtisztelő válaszát a 2011. évi CXII. törvény 29. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül.

 

 

2013. június 10.                                               tisztelettel: Kalmár László