|
Az ausztráliai Melbourne városában található Albert Park versenypálya az utóbbi jó néhány évben - 2006-ot leszámítva - az évadnyitó futamnak adott otthont, ezért az Ausztrál Nagydíj mindig rendkívüli izgalmakat ígér, mivel a téli tesztek után ez az első eset, hogy "élesben" próbálhatják ki a csapatok és a versenyzők az addigi fejlesztéseket. Az 5303 méter hosszú pályán 16 kanyar található: 10 jobbos és 6 balos. Az 58 körből álló futamon 307,574 km-t tesznek meg a versenyzők. |
|
A Malajziában található Sepang városa mellett terül el a Johor Circuit nemzetközi versenypálya, mely a neves Hermann Tilke tervezőmérnök első "munkája" a Forma-1-ben. Az 1999-ben épült, 5543 méter hosszú aszfalcsík két hosszú, több rövidebb egyenest és számos, közepes sebességű és lassú, szűk kanyart és kanyarkombinációt foglal magában. Előzni viszont könnyű a széles egyenesekben. A versenytáv itt a leghosszabb: 310,408 km-t kell a versenyzőknek a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni. |
|
Az Arab-félsziget délkeleti csücskén, Bahrein fővárosától, Al-Manamától nem messze található Sakhir versenypálya még csak 2004 óta létezik és üzemel. A versenykomplexumot - ahogy több másik Forma-1-es pályát is - a német Hermann Tilke tervezőmérnök és fejlesztőcsapata álmodta meg. Érdekes látványt nyújt, ahogy a sivatag közepén található pályától néhány tíz méterre már a homokdűnék tornyosulnak egymásra. Emiatt a pálya felületét szinte állandóan minimális homokréteg lepi, mely nehezebbé teszi a versenygumik számára a tapadást. |
|
Barcelonában található a Spanyol Nagydíjnak helyt adó Circuit de Catalunya versenypálya, mely hosszú egyenesekből és széles, hosszú, közepesen gyors kanyarokból áll. A 2007-es szezonra az utolsó előtti kanyart átépítették: a hosszú ívből egy elnyújtott sikánt hoztak létre. A Circuit de Catalunya kifejezetten "motorgyilkos" pálya. |
|
Létezik egy olyan szólásmondás a Forma-1 berkein belül és a szurkolók között is, hogy ha csak egyetlen futamból állna a Forma-1-es szezon, akkor az a Monacoi Nagydíj lenne. A törpeállam szűk utcáin való versenyzés a leghagyományosabb értelemben vett Forma-1. A pálya híres kanyajai, mint a St. Dévote, a Mirabeau, a Casino, a Portier, vagy az étteremről elnevezett Rascasse éppolyan nevezetesek, mint az alagút, vagy az azt követő sikán. A mindössze 3340 méter hosszú versenypálya egy része közvetlenül a Ligur-tengerhez tartozó Monacoi-öböl partján vezet. Versenyzés szempontjából nagyon nehéz előzni itt, lényegében csak két ponton lehet szabályosan: a célegyenes végén, és az alagútból kijövet a sikán előtt. A Monacoi Nagydíjak nemcsak az állandó izgalmak miatt híresek, hanem az ottani miliőről is: a nemzetközi elit, sztárok, neves színészek, topmodellek, siker, pénz és csillogás, amit a hercegség ilyenkor közvetít a világnak. |
|
Az 1997-es világbajnok, volt Forma-1-es versenyző, Jacques Villeneuve apjáról, a kanadai Gilles Villeneuve-ről elnevezett pálya Montréal szívében található egy szigeten. Tempós kanyarok, sok rövid és egy hosszú egyenes egymásutánja képezi a versenypályát, amelyen sok helyen vészesen közel van a szalagkorlát... Ha valaki hibázik, nehéz megúszni az ütközést. A Casino nevű hajtűkanyartól a célegyenes előtti sikánig padlógázzal mennek a versenyzők, bőven 300 km/óra felett. A sikánnál lévő védőfalat nem hivatalosan "Bajnokok Falának" is szokták nevezni, mivel sok híres Forma-1-es versenyző tapasztalhatta meg itt közelebbről is, milyen érzés a falra "felkenődve" hirtelen megállni. |
|
Indianapolis. Ez a szó autóversenyzés szempontjából minden kontinensen jól cseng. A Forma-1-es USA Nagydíjnak is a híres indianapolisi versenypálya ad otthont, de annak csak egy része tartozik a hagyományos értelemben vett Indy oválpályához - ám az a szakasz annál gyorsabb: a célegyenes és az arra rávezető döntött jobbos ív. A pálya másik fele lassú sikánok és rövid egyenesek kombinációja. |
|
A Francia Nagydíj helyszíne már több versenypálya is volt, de az utóbbi években a Nevers városa mellett található Magny-Cours pálya ad otthont a futamnak. Körülményes megközelíthetősége és a francia fővárostól, Párizstól való távolsága miatt nem igazán a kedvelt pályák egyike. Legélvezetesebb szakasza az első harmad, azaz a célegyenes utáni gyors balos ívek, az azutáni jobbos ív, a hosszú egyenes és az azt követő jobbos hajtűkanyar. |
|
Silverstone is a tradicionális Forma-1-es pályák közé tartozik. Annyira, hogy itt rendezték a valaha volt legelső Forma-1-es világbajnoki futamot még 1950-ben. Az eredetileg katonai repülőtérként funkcionáló létesítmény egyes részeiből hozták létre a ma Silverstone néven ismert versenypályát. A meglehetősen gyors aszfaltcsík híres szakaszai a célegyenes, azaz a Hangar Straight, a tempós Becketts és Copse kanyarkombinációk, valamint a Stove és a Club kanyarok, és a célegyenesre rávezető lassú, kanyargós rész. |
|
A Forma-1-ben a 2007-es év a futamok szempontjából is különbözik a többitől. Az utóbbi évek Európai Nagydíjainak helyt adó Nürburgringen rendezték meg a Német Nagydíjat, melyet a Hockenheimringen szokás tartani. Így Németországban az utóbbi évektől eltérően csak egyetlen futam, a Német Nagydíj került megrendezésre az addigi Német- és Európai Nagydíjak helyett. A Nürburgringet néhány éve módosították, egy új, kanyargós szakaszt építettek a célegyenes után, mely a Mercedes Arena nevet kapta. A pálya híres kanyarjai a Dunlop és a Coca-Coca kanyarok, valamint a Veedol sikán. |
|
1986 óta Magyarországon is rendeznek Forma-1-es futamokat, és valószínűleg ez a következő években is így fog maradni. A Hungaroringet bő 20 éves története alatt többször is módosították. Legnagyobb mértékben utoljára, 2004-ben, ekkor bővült 4381 méterre. Sok pilóta szerint hasonló érzés rajta versenyezni, mint a monacoi pályán, mivel hasonló mértékben kanyargós és nehéz rajta előzni, csak itt nincsenek szalagkorlátok közvetlenül a pálya szélén. Autóbeállítások szempontjából is a monacoihoz hasonlítható. Számos pilóta szívesen versenyzik ezen a pályán, mivel nagyon közel fekszik Budapesthez, nem beszélve az általuk állandóan emlegetett és szinte már istenített magyar vendéglátás miatt is. A verseny 70 körös, ami nagyjából 306,6 versenykilométert jelent. |
|
A Forma-1 jelenlegi legfiatalabb pályája Törökországban, Isztambulban, és annak is az ázsiai felén található. Az 5338 méter hosszú Istanbul Park versenypálya, mely 2005-ben nyitotta meg kapuit, 14 kanyarból - 8 balos és 6 jobbos - és az azokat összekötő hosszabb-rövidebb egyenesekből áll, és a Forma-1 azon kevés pályái közé tartozik, melyeken az óramutató járásával ellentétes irányban haladnak a versenyzők. A versenytáv bő 306 km. |
|
Az olaszországi Monza városa mellett található Autodromo di Monza nemzetközi versenypálya a Forma-1 történetének leggyorsabb pályája, és az egyik legtradicionálisabb is. A versenyzők nagyjából 250 km/órás átlagsebességgel teljesítenek egy kört, és a célegyenes végén a féktáv előtt akár 350 km/óra feletti sebességgel is repeszthetnek. A pályán története során több átépítést is eszközöltek már, elsősorban a célegyenes utáni dupla sikánt alakították át egyetlen, jobb-balos lassítóvá. Leghíresebb kanyarja a célegyenesre ráfordító, hosszú, nyújtott "Parabolica" kanyar, ahol már több versenyző is halálát lelte a Forma-1 története során. Az 5793 méter hosszú monzai versenypálya tipikusan a Ferrari aszfaltcsíkjának számít, és szurkolóik, a tifosik, több tízezres számban képviselik magukat a lelátókon a Forma-1-es Olasz Nagydíjakon. A pilótáknak 53 kör alatt, azaz bő 306 km-es távon kell bizonyítaniuk gyorsaságukat. |
|
A Forma-1 egyik klasszikus versenypályája az Ardennek lejtőire és emelkedőire épült Spa-Francorchamps. A belgiumi Spa városa közelében található pálya jelenleg a leghosszabb a Forma-1-ben a maga 7004 méterével, és persze az egyik leggyorsabb is. A 2006-os átépítést leszámítva - a célegyenes előtti "Buszmegálló" sikánt lényegében megszüntették - a versenysorozat elindulása, tehát 1950 óta minden éven rendeztek itt futamot. Leghíresebb része az Eau Rouge (Vörös Víz)-kanyarkombináció. A versenyzők a célegyenes utáni jobbos hajtűkanyart követően egy lejtős egyenesben gyorsulnak fel, majd a lejtő aljáról érnek be az Eau Rouge-ba, melyben egy balos ívből száguldanak emelkedőn felfelé padlógázzal, a teteje előtt pedig egy erős jobbos, a tetőn pedig ismét egy balos kanyart kell bevenniük, miközben közel 4 G-s erőhatás nehezedik rájuk. A kanyarkombináció nem veszélytelen: már többen vesztették életüket itt az elmúlt évtizedek során. |
|
A 4563 méter hosszú Fuji International Speedway 30 év után tér vissza a száguldó cirkusz világába. Az elmúlt években a suzukai pálya adott otthont a Forma-1-es Japán Nagydíjaknak, de az idei szezon ebben kivételt jelent. A 2000 óta a japán Toyota autógyár tulajdonában lévő aszfaltcsík egy hosszú egyenest, valamint számos közepesen gyors kanyart és egy sikánt foglal magába. A "felkelő nap országában", a Fuji hegy közelében található versenypálya áttervezését Hermann Tilke tervezőmérnök végezte. A versenytáv 67 kör, mely 305,721 km-t jelent. |
|
A kínai Sanghaj metropolisz hipermodern, Shanghai Circuit versenypályája a Forma-1 jelenlegi - holtversenyben - második legfiatalabbja: 2004-ben nyitotta meg kapuit a különböző autó- és motorsportok előtt. Formája egy kínai betűt mintáz. A pálya megtervezésében - mily meglepő - Hermann Tilke és tervezőcsapata vett részt. Hosszú, gyors egyenesek, tempós, közepesen gyors kanyarok, valamint lassú visszafordítók egyaránt megtalálhatóak vonalvezetésében. |
|
A Brazíliában, Sao Paolo városában található Interlagos versenypálya, melyet Carlos Pace egykori brazil autóversenyzőről neveztek el, az egyik olyan pálya a Forma-1-ben, melyen a versenyzők az óramutató járásával ellenkező irányban haladnak. Interlagos eléggé hepehupás, sok lejtő és emelkedő teszi szinte hullámvasúttá a pályán való versenyzést. |