1. Szalicilsav kimutatása
2. Réz-hidroxid előállítása
3. Jód gyors szublimálása
4. Alumínium-hidroxid gél elõállítása
5. Timsó vízüvegoldatban
6. Kálium-permanganát oldat elszíntelenítése
7. Hidrogén-peroxid katalitikus bontása
8. Csersav reakciója vas(II)-kloriddal
9. Vas-foszfát csapadék elõállítása
10. Réz-tetraammin oldat elõállítása
11. Kálium-permanganát oldat redukciója lúgos közegben
12. Kémiai titkosírás (ritkább verzió)
13. Hidrogén-peroxid hirtelen bomlása
14. Túlhűtött oldat kikristályosítása
15. Szalicilkristályok kiválása
16. Jódoldat színének változása a pH-tól függően
17. Alumínium oldódása réz(II)-klorid oldatban
18. Klór kimutatása
19. Klórmész és hidrogén-peroxid reakciója
20. Hasonló hasonlót old
21. Elefánt fogkrém
22. Fekete kígyó
23. Sárgavérlúgsó és réz(II)-szulfát oldatok reakciója
24. Sárgavérlúgsó és vas(II)-szulfát oldatok reakciója
25. Vihar a kémcsőben
26. Fehling-próba
27. Glükóz oxidálása lúgos közegben
28. Tömény konyhasóoldat és tömény sósav egymásrahatása
29. Mesterséges füst
30. Elefánt fogkrém (másik verzió)
31. Kálium-nitrát oxidáló hatása
32. Ezüsttükör-próba
33. Kén égése kálium-nitrát olvadékában
34. Narancs és a tűz

Szükséges anyagok: szalicilsav (C₆H₄(OH)COOH), vas(III)-klorid oldat (FeCl₃), etil-alkohol (C₂H₅OH), ioncserélt víz (H₂O)
Szükséges eszközök: 1 kémcsõ, fecskendõ, kémcsõállvány

3 ml etil-alkoholban oldjunk fel kb. 0,1 g szalicilsavat, adjunk az oldathoz 7 ml ioncserélt vizet, így kb. 1 tömeg%-os szalicilsavoldatunk lesz. Adjunk az oldathoz 1 ml 1 tömeg%-os vas(III)-klorid oldatot. Az oldat ibolyaszínű lesz. Ez a vegyület keletkezik: (C₆H₅O)₃Fe
Ezzel a reakcióval mutathatjuk ki a szalicilsavat, a vas(III)-kloridot, ill. bármilyen fenolos OH-csoportot tartalmazó vegyületet.

Lehetséges, hogy ez a reakció megy végbe:
3 C₆H₄(OH)COOH + FeCl₃ → (C₆H₅OCl)₃Fe + HCOOH

Megjegyzések:

Vas(III)-klorid oldatot úgy állítottam elõ, hogy vasat (acélsúrolót) oldottam sósavban. Ekkor vas(II)-klorid oldatot kaptam, ami zöld színű. Majd óvatosan (!) hozzáadtam 1-2 csepp hidrogén-peroxidot. (Tényleg keveset kell adni hozzá, mert a hirtelen elbomló hidrogén-peroxid kifuthat!) Ez oxidálja a vas(II)-kloridot vas(III)-kloriddá, ami viszont már barna színű. Majd az oldatot hígítottam (ez sárga színű). Ezt az oldatot használom a vizsgálatokhoz. Szalicilsavként a befõzési szalicilt ajánlok.

Xn

Szükséges anyagok: réz(II)-szulfát (CuSO₄), víz (H₂O), nátrium-hidroxid oldat (NaOH)
Szükséges eszközök: 1 kémcsõ, tölcsér, szűrõpapír, vegyszeres kanál

Egy kémcsõbe öntsünk kb. háromujjnyi 0,1 mol/dm³ koncentrációjú réz(II)-szulfát oldatot, majd adjuk hozzá kevés 2 mol/dm³ koncentrációjú nátrium-hidroxid oldatot. Világoskék csapadék keletkezik (ez a reagens feleslegében nem oldódik fel).

- Ha melegítjük a kémcsõ tartalmát, akkor a csapadék lassan megfeketedik, víztartalmából veszít; Cu(OH)₂ helyett CuO, réz(II)-oxid keletkezik belõle.
- A rézvegyületek ionjai vizes oldatban komplex ionként vannak jelen. A réz(II)-ionok reagálnak a vízzel, hexaaqua-réz(II)-ionok [Cu(H₂O)₃]²⁺ keletkeznek. Ha a réz-hidroxid csapadékot leszűrjük, mossuk, és (nem megszárítva) tömény sósavat adunk hozzá, zöld színű oldatot kapunk (a rézionok komplexet képeznek a kloridionokkal, és ez zöld színű: [CuCl₄]^2-). Valamint a réz-hidroxid és a sósav reakciójában réz(II)-klorid keletkezik, ami tömény vizes oldatban szintén zöld színű.

Az alábbi reakció megy végbe:
CuSO₄ + 2 NaOH → Cu(OH)₂ + Na₂SO₄
A hexaaqua-réz(II)-ionok reakciója kloridionokkal:
[Cu(H₂O)₆]²⁺ + 4 Cl^- <-> [CuCl₄]^2- + 6 H₂O

Megjegyzések: réz-szulfátot vas-műszaki boltban vettem, rézgálic néven, nátrium-hidroxidot pedig szilárd lefolyótisztítóból.

C

Xn

Szükséges anyagok: jód (I₂)
Szükséges eszközök: 1 kémcsõ, vegyszeres kanál, borszeszégõ

A kémcsövet felhevítjük borszeszégõ segítségével kb. 250 °C fokra. 3-4 db kicsi jódkristályt dobunk a felhevített kémcsõbe. A jód hirtelen szublimál, de olyan hirtelen le is csapódik a kémcsõ oldalára. Gyönyörű, változatos kristályok keletkeznek.

Megjegyzések: jódot gyógyszertárban vettem (10 g-ot).

Szükséges anyagok: tömény alumínium-klorid oldat (AlCl₃), híg nátrium-hidroxid oldat (NaOH)
Szükséges eszközök: 1 kémcsõ, fecskendõ

Öntsünk a kémcsõbe kb. 10 ml híg nátrium-hidroxid oldatot. A fecskendõbe szívjunk fel kb. 3 ml tömény alumínium-hidroxid oldatot, majd lassan adjuk a nátrium-hidroxidhoz. Színtelen alumínium-hidroxid gél fog kiválni, ami víztartalmú, ezért gél állapotú, sõt, olyan mintha egy kukac mozogna a kémcsõben! Azért fontos, hogy a nátrium-hidroxid oldat híg legyen, mert a sok nátrium-hidroxid feloldaná a csapadékot.

Az alábbi reakció megy végbe:
AlCl₃ + 3 NaOH → 3 NaCl + Al(OH)₃
Ha tömény a nátrium-hidroxid oldatunk, a kiváló csapadék feloldódhat:
Al(OH)₃  +OH^- = [Al(OH)₄]^-

Megjegyzések: tömény alumínium-klorid oldatot így állítottam elõ házilag: tiszta alumíniumdrótot oldottam sósavban, majd töményítettem az oldatot. Lehet, hogy az oldat sárga lesz, de ez nem baj. Nátrium-hidroxidot lefolyótisztító granulátumból vettem.

Szükséges anyagok: vízüvegoldat (tömény Na₂SiO₃ oldat), ioncserélt víz (H₂O), timsó (KAlSO₄)
Szükséges eszközök: 50 ml-es fõzõpohár, papírkorongok, csipesz

Öntsünk a fõzõpohárba kb. 10 ml tömény vízüvegoldatot, majd hígítsuk fel kb. háromszorosára ioncserélt vízzel (kb. 10%-os oldat kell a kísérlethez), majd helyezzünk a pohár aljára 3-4 db megfelelõ méretű papírkorongot. Ez azért kell, mert a keletkezõ oldhatatlan szilikátok odaragadnak a fõzõpohár aljára, amit nagyon nehéz eltávolítani (lást Tanácsok!). Dobjunk a hígított oldatba néhány timsókristályt, és várjunk. A következõ történik: a timsókristály és a vízüveg határfelületén ún. csapadékhártya képzõdik. Ez a csapadék féligáteresztõ hártyaként viselkedik. Mivel a hártya külsõ oldalán (vízüvegoldat) a sóoldat hígabb, mint a kristály oldalán, megindul a koncentrációkülönség kiegyenlítõdése. A víz bediffundál a töményebb oldatba, majd a megnövekedettozmózisnyomás kiszakítja a hártyát, és kiáramlik egy kevés sóoldat. A kiáramlott sóoldat maga körül újabb szilikáthártyát hoz létre, és a folyamat folytatódik. Így keletkezik a timsó esetében fehér színű „növény”. A timsó egy összetett só: káliumionból, alumíniumionból és szulfátionból áll. A káliumion nem reagál a vízüvegoldattal, annál inkább az alumíniumion: ez alumínium-szilikátot hoz létre, ami vízben oldhatatlan és fehér színű. Én csak timsóval próbáltam ezt a kísérletet, mert egyéb sóm nincs, ami színes csapadékot képezhetne, csak a réz- ill. a vas-szulfát;de ezek nem annyira látványosak.

Tartalma részben innen származik.

Szükséges anyagok: kálium-permanganát (KMnO₄), kálium-piroszulfit = „borkén” (K₂S₂O₅) (helyette nátrium-szulfit is használható, de nekem az nincsen), híg sósavoldat (HCl), csapvíz (H₂O)
Szükséges eszközök: minél nagyobb fõzõpohár vagy befõttes üveg (hogy látványos legyen), hurkapálca (a keveréshez), vegyszeres kanalak

Készítsünk híg kálium-permanganát oldatot, savanyítsuk meg pár csepp sósavoldattal. Minél nagyobb edényben végezzük a kísérletet, annál látványosabb. Készítsünk híg kálium-piroszulfit vagy nátrium-szulfit oldatot, majd lassan, cseppenként adjuk a kálium-permanganát oldathoz. Az oldat fokozatosan elszíntelenedik, mert a szulfitionok redukálják a mangán VII vegyértékű ionját (permanganátion) II vegyértékűvé.

Az alábbi reakció megy végbe:
MnO₄^- + 8 H⁺ + 5 e^- → Mn^2- + 4 H₂O

Megjegyzések: kálium-permanganátot sajnos ma már nem lehet kapni gyógyszertárakban, mert kábítószer prekurzornak számít (de nem tudom, miért?). Legfeljebb csak oldatban adják ki, de ebben nem vagyok biztos.
Kálium-piroszulfit = "borkén". Helytelenül kálium-metabiszulfitnak is nevezik. A kén-dioxid tartalmából következik, hogy redukáló tulajdonságú. Vas-műszaki boltból vettem, de szinte minden élelmiszeripari boltban kapható. Ezt az anyagot azért adják a borokhoz, hogy meggátolja a mikroorganizmusok szaporodását, valamint segítse megõrizni a bor színét és ízét. Kitűnõen használható nátrium-szulfit helyett is!

Szükséges anyagok: 30%-os hidrogén-peroxid (H₂O₂), mangán-dioxid (MnO₂)
Szükséges eszközök: 100 ml-es állólombik, gumidugó, amiben egy üvegcsõ van, vegyszeres kanál

Öntsünk kb. 20 ml 30%-os hidrogén-peroxidot az állólombikba, majd dobjunk bele kb. 0,1 g mangán-dioxidot, majd gyorsan tegyük rá a dugót! A mangán-dioxid katalizálja a hidrogén-peroxid bomlását, mely során "tömör" vízgõz és oxigén keletkezik. A mangán-dioxid a reakció végére változatlanul visszamarad (újból felhasználhatjuk). Minél vékonyabb a csõ, amin a vízgõz kiszivároghat, annál látványosabb lesz a kísérlet. Atomi állapotú (in statunascendi, naszcensz) oxigén keletkezik.

Az alábbi reakció megy végbe:
H₂O₂ → H₂O + 'O' vagy 2 H₂O₂ → 2 H₂O + O₂

Megjegyzések: hidrogén-peroxidot háztartási boltból vettem, mangán-dioxid szárazelembõl is nyerhetõ (csak abból több kell, mint a közönséges, por alakú mangán-dioxidból).

Szükséges anyagok: vas(II)-klorid oldat (FeCl₂), csersav (C₁₄H₁₀O₉ + 2 H₂O), víz (H₂O)
Szükséges eszközök: 1 kémcsõ, hurkapálca (a keveréshez), fecskendõ

Öntsünk a kémcsõbe kb. 10 ml vizet, adjuk hozzá gombostűfejnyi mennyiségű csersavat. A fecskendõbe szívjunk fel kevés vas(II)-klorid oldatot. Adjunk 3-4 cseppet a csersavoldathoz, az oldat kék színű lesz. Igazából csapadék keletkezik, de ez a kevés mennyiség miatt nem látható. A csersav (tannin) egy sárgásbarna színű por. Oldható vízben, igen híg csersavoldat is kimutatható vas(II)-kloriddal, ill. fordítva.

Megjegyzések: csersavat gyógyszertárból vettem (10 g-ot). Vas(II)-kloridot úgy állítottam elõ, hogy tiszta vasat (acélsúrolót, dörzsit) sósavban oldottam.

Szükséges anyagok: híg vas(III)-klorid oldat (FeCl₃), közepesen tömény trinátrium-foszfát oldat (Na₃PO₄)
Szükséges eszközök: 1 kémcsõ, fecskendõ

A kísérlet vas(II)-kloriddal és vas(III)-kloriddal is elvégezhetõ. Ha nincs vas(III)-kloridunk, vas(II)-klorid oldatot oxidáljunk hidrogén-peroxiddal (én is így tettem). A vas-klorid oldathoz fecskendõvel csepedtessünk nátrium-foszfát oldatot, csapadék keletkezik, amely savakban igen, lúgokban nem oldható.

Vas(II)-ionok esetében ez a reakció megy végbe:
2 Na₃PO₄ + 3 FeCl₂ → Fe₃(PO₄)₂ + 6 NaCl

Megjegyzések: trinátrium-foszfátot háztartási boltból vettem "trisó" néven.

Szükséges anyagok: közepesen tömény réz(II)-szulfát oldat (CuSO₄), ammónium-hidroxid (NH₄OH)
Szükséges eszközök: 1 kémcsõ, fecskendõ

A a kémcsõbe kb. 10 ml kb. 8%-os réz(II)-szulfát oldatot öntünk. Lassan hozzáadagoljuk az ammónium-hidroxidot fecskendõ segítségével. Minél töményebb az ammóniaoldat, annál kevesebb kell belõle. Nekem csak híg (kb. 5%-os) van, ezért több kellett a kísérlethez. A hidroxidionok miatt réz-hidroxid keletkezik, ami az ammóniaoldat fölöslegében komplexképzõdés közben feloldódik.

Az alábbi reakciók mennek végbe:
CuSO₄ + 2 NH₄OH → Cu(OH)₂ + (NH₄)₂SO₄
Cu(OH)₂ + 4 NH₃ = [Cu(NH₃)₄]OH

Megjegyzés: Ha a komplex sót nem légmentesen lezárva tároljuk, az ammónia elillan belõle (egyre halványabb lesz), és réz(II)-szulfát, ill. réz(II)-hirdoxid marad vissza.

C

Xn

Szükséges anyagok: 2 kis kristály kálium-permanganát (KMnO₄), csapvíz (H₂O), nátrium-hidroxid oldat (NaOH), nagyon híg kálium-piroszulfit oldat (K₂S₂O₅)
Szükséges eszközök: fõzõpohár, hurkapálca (a keveréshez), fecskendõk

A kálium-permanganátot oldjuk fel kb. 250 ml csapvízben, adjunk az oldathoz kb. 15 ml 5%-os nátrium-hidroxid oldatot. Ez a reakció csak lúgos közegben megy végbe. Majd óvatosan, cseppenként fecskendõbõl adjunk az oldathoz kálium-piroszulfit oldatot. Ha elég keveset adunk hozzá, kék színűlesz. Ekkor hipomanganátionokat tartalmaz az oldat (MnO^3-). Ha picit többet, zöldeskék lesz, ekkor hipomanganátionokat és manganátionokat egyaránt tartalmaz. Ha pedig ennél is többet adunk hozzá, akkor zöld színű lesz az oldat. Ekkor manganátionok (MnO₄^2-) vannak az oldatban. Ezt a zöld színű oldatot is el lehet színteleníteni, ha valamilyen savat adunk az oldathoz.

Az alábbi reakció lúgos és semleges közegben, tehát e kísérletben is lejátszódik:
SO₃^2- + H₂O → SO₄^2- + 2 H⁺ + 2 e^-

Az alábbi reakció megy végbe:
MnO₄^- + e^- → MnO₄^2-
Tehát manganátion keletkezik (MnO₄^2-), ami sötétzöld színű.

Szükséges anyagok: híg vas(III)-klorid oldat (FeCl₃), kb. 10%-os alkoholos szalicilsav-oldat (C₆H₄(OH)COOH) cseppentõs üvegben
Szükséges eszközök: A/4-es papír, olló, parfümös üveg (amibõl permetezhetünk folyadékokat)

A papírból megfelelõ méretű darabot vágunk, majd a cseppentõs üvegbõl óvatosan kinyomva a szalicilsav-oldatot, a papírra írjuk a kívánt szöveget. Azért fontos, hogy vékonyan írjunk, mert az oldat szétterül a papíron, ezért nem lesz majd látható a szöveg. Szárítsuk meg a papírlapot, majd permetezzünk rá híg (kb. 0,5%-os) vas(III)-klorid-oldatot. A két anyag - ahogy azt az 1. kísérletben leírtam - reagál egymással, a keletkezett anyagnak barnás-ibolya színe van, ezért láthatóvá válik az írás. Ez egy ritkább titkosírásos reakció, de ez is működik!

Szükséges anyagok: 30%-os hidrogén-peroxid (H₂O₂), 1 db kálium-permanganát (KMnO₄)  kristályka
Szükséges eszközök: 1 kémcsõ, vegyszeres kanál, mérõhenger vagy fecskendõ a kiméréshez

Kb. 10 ml 30%-os hidrogén-peroxidot öntsünk a kémcsõbe, majd egy pici kálium-permanganát kristálykát dobjunk bele, de vigyázzunk, mert a hirtelen elbomló hidrogén-peroxid kifuthat a kémcsõbõl, vagy esetleg a forró vízgõz megégetheti a kezünket. Nagyon fontos, hogy kevés anyaggal (max. 10 ml H₂O₂ és 1 KMnO₄ kristályka) végezzük a kísérletet, mert a reakció nagyon heves!

Szükséges anyagok: ioncserélt víz (H₂O), nátrium-acetát (CH₃COONa * 3 H₂O)
Szükséges eszközök: főzőpohár, vegyszeres kanál vagy hurkapálca

Kristályos nátrium-acetátot oldjunk fel nagyon kevés (2-3 ml) vízben, vagy olvasszuk meg a kristályt. Hagyjuk kihűlni az oldatot/anyagot, ha szerencsénk van, nem fog kikristályosodni. Ha lehűlt, adjunk hozzá egy pici nátrium-acetát kristályt hurkapálca vagy vegyszeres kanál segítségével. Ezzel "beoltjuk" az oldatot, vagyis ezzel a módszerrel kikristályosodik az anyag. Amikor a sok nátrium-acetátot feloldottuk kevés vízben, vagy megolvasztottuk azt, az oldat lehűléskor túltelítetté válik. Ez az állapot nem stabilis, a legkisebb szennyezés, vagy akár az edény megmozgatása azonnali kikristályosodást eredményez. Minél hidegebb az oldat/olvadék, annál lassabban kristályosodik ki az anyag. Ezt a kísérletet más anyagokkal is el lehet végezni (pl. fixírsó).

Megjegyzés: nátrium-acetátot nem vettem, hanem magam állítottam elő: nátrium-karbonátot (mosószóda, amiben a nátrium-karbonát 95%-os tisztaságú) és ételecetet reagáltattam egymással, majd kikristályosítottam (vagy beoltottam) az oldatot.

Szükséges anyagok: ioncserélt víz (H₂O), szalicilsav (C₆H₄(OH)COOH)
Szükséges eszközök: 1 kémcső, borszeszégő

Kb 15 ml vízben hidegen oldjunk fel kb. 0,5 g szalicilsavat, majd melegítsük az oldatot, addig, amíg az összes szalicil feloldódik. A szalicilsav meleg vízben sokkal jobban oldódik, mint hidegben, ezért az oldat lassú lehűlésekor szép kistályok formájában kiválik a szalicil.

Megjegyzés: a keletkezett szalicilsavoldatot ne dobjuk el, hanem etil-alkohollal összekeverve tegyük el, későbbi kísérletekhez!

Szükséges anyagok: víz (H₂O), alkoholos jódoldat (jódtinktúra), nátrium-hidroxid oldat (NaOH), citromsav(oldat) (C₆H₈O₇)
Szükséges eszközök: főzőpohár, vegyszeres kanál

5-6 csepp jód tinktúrát csepegtessünk kb. 30 ml vízbe, majd adjunk az oldathoz nátrium-hidroxid oldatot (lúgosítsuk meg). Az oldat elszíntelenedik. Ehhez a színtelen oldathoz adjunk citromsavat, az oldat újra barna színű lesz.

Magyarázat: az alkoholos jódoldat barna színű, mert benne elemi jód található. Ha az oldathoz lúgot adunk, elszíntelenedik, mert a jódból jodid- ill.jodátionok keletkeznek. Sav hatására ezek az ionok visszaalakulnak elemi jóddá.

Az alábbi reakció megy végbe:
6 OH^- + 3 I₂ → 5 I^- + IO₃^- + 3 H₂O (diszproporcionálódás)

Szükséges anyagok: víz (H₂O), nátrium-klorid (NaCl), réz-szulfát, kristályos (CuSO₄ * 5 H₂O), alumínium (Al)
Szükséges eszközök: kémcső, hurkapálca (a keveréshez)

A réz(II)-klorid oldatot a következő képpen állítjuk elő: kb. 20 ml forró vízben oldjunk fel 2,5 g kristályos réz-szulfátot és 0,73 g nátrium-kloridot. Várjuk meg, míg teljesen fel nem oldódik a két anyag. Zöld színű oldatot kell kapjunk. Dobjunk az oldatba kb. 0,5 g alufóliát (alumíniumpor is jó). Heves reakció megy végbe, az oldat ha hideg volt, felmelegszik. Gázfejlődés tapasztalható, hidrogén fejlődik, mert az alumínium elbontja a vizet; közben leválik a réz, mivel az alumínium redukálja a rézionokat rézzé.

Az alábbi reakciók mennek végbe:

CuSO₄ + 2 NaCl → CuCl₂ + Na₂SO₄ (cserebomlás)
2 Al + 6 H₂O → 2 Al(OH)₃ + 3 H₂ (gázfejlődés)
2 Al + 3 CuCl₄^2- → 2 AlCl₄^- + 4 Cl^-+ 3 Cu (rézkiválás)
(forrás?)

Figyelem! Ezt a kísérletet jól húzó vegyifülkében, vagy, ha az nincs, legalább nyitott ablak mellett, vagy a szabadban végezzük, mert a klórgáz erősen mérgező!

Szükséges anyagok: 20%-os sósav (HCl), kálium-permanganát (KMnO₄)
Szükséges eszközök: kémcső, keményítős kálium-jodid oldattal átitatott tesztpapír (klór tesztpapír)

Lemérünk kb. 0,1 g kálium-permanganátot, beledobjuk a kémcsőbe, majd nyitott ablak mellett, hozzácsepegtetünk kb. 4 ml sósavat. Várunk egy kicsit, amíg a klórgáz a kémcső tetejéhez ér, majd a kálium-jodidos indikátorpapírt belelógatjuk a kémcsőbe. Az indikátor sötétkék színnel jelzi a klór jelenlétét.
A keményítős-kálium-jodidos indikátorpapír elkészítése: kb. 1 g kálium-jodid oldatába keményítőoldatot öntünk, majd vékony szűrőpapírcsíkokat mártunk bele, és megszárítjuk. A tesztpapírokat jól záró zacskókban, légmentesen lezárjuk.

Az alábbi reakciók mennek végbe:
2 KMnO₄ + 16 HCl → 2 KCl + 2 MnCl₂ + 8 H₂O + 5 Cl₂
2 I^- + Cl₂ = I₂ + 2 Cl^-

Magyarázat: a klór oxidálja a papíron lévő kálium-jodidot jóddá, ami a keményítővel kék színeződést ad.

Szükséges anyagok: klórmész [Ca(OCl)₂], hidrogén-peroxid (H₂O₂)
Szükséges eszközök: borszeszégő, azbesztháló, 400 ml-es főzőpohár, mérőhenger, vegyszeres kanál, gyújtópálca

Mérjünk ki 50 cm³ 30%-os hidrogén-peroxidot a mérőhenger segítségével. Öntsük főzőpohárba, kb. 35-38 °C-osra melegítsünk fel (ez nem feltétlenül szükséges, csak azért tettem meg, hogy a reakció hamarabb beinduljon). Adjunk hozzá óvatosan kb. 6 g klórmeszet. Gázfejlődés indul meg. A reakció exoterm volta miatt a rendszer felmelegszik, és egyre gyorsabb, hevesebb lesz a gázfejlődés. Az oxigént - ez a gáz keletkezik - ebben a kísérletben nehéz kimutatni parázsló gyújtópálcával, mert a hidrogén-peroxid bomlásakor vízgőz is képződik, ami eloltja (ill. lehűti) a pálcát.

O

C

Szükséges anyagok: jód (I₂), kálium-permanganát (KMnO₄),etil-alkohol (C₂H₅OH), benzin, víz (H₂O)
Szükséges eszközök: cseppentők, óraüvegek (vagy kis tálkák), csempe

Csempekísérlet. A "Hasonló hasonlót old" vagy a "Hasonló a hasonlóban oldódik" elvek lényege az, hogy a dipólusos oldószerek (pl. a víz) a dipólusos molekulájú és az ionrácsos anyagokat oldják, az apoláros oldószerek pedig az apoláris anyagokat.
Így a jód (apoláris) nem oldódik vízben, de benzinben, alkoholban igen. A kálium-permanganát ionrácsos anyag, ezért vízben jól, de benzinben nem oldódik. A videón jól látható a jód alkoholban és a benzinben történő oldhatóságának folyamata.

Xn

F

Szükséges anyagok: 30%-os hidrogén-peroxid (H₂O₂), mosogatószer, kálium-jodid (KI)
Szükséges eszközök: lombik, vagy magas mérőhenger, vegyszeres kanál, tálca

A hidrogén-peroxid reakcióba lép a kálium-jodiddal. A mosogatószer a reakcióban nem vesz részt, csak sok habot képez az elbomló hidrogén-peroxid oxigénjéből. Ha a hidrogén-peroxid és a mosogatószer keverékét kb. 60 °C-ra felmelegítjük, a reakció sokkal gyorsabban megy végbe, és látványosabb is. A kálium-jodidot oldatban kell hozzáadni a rendszerhez. (A videón szobahőmérsékletű volt a keverék, és a kálium-jodidot is szilárdan adtam hozzá, ezért nem lett olyan látványos.) A lombikból/mérőhengerből kifut a "fogkrém". A keletkező jódtól a hab barnás színű lesz. A keletkezett hab olyan, mint a fogkrém, s ha vastag, akár egy elefánté is lehetne.

Ajánlott mennyiségek: 25-25 ml 30%-os hidrogén peroxidot és jó minőségű mosogatószert keverjünk össze, oldjunk fel külön 0,5-1 g kálium-jodidot 10-15 ml vízben (gyorsan oldódik), majd gyorsan öntsük a keverékhez.

Az alábbi reakció megy végbe:
H₂O₂ + 2 I^- + 2 H⁺ → I₂ + 2 H₂O

O

C

Szükséges anyagok: nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO₃), porcukor, etil-alkohol (C₂H₅OH), homok
Szükséges eszközök: mérleg, gyufa, óraüveg vagy inkább porcelántál

Keverjük jól össze 8:1 arányban a porcukrot és a szódabikarbónát. Ezt a homogén keveréket megnedvesítjük etil-alkohollal, hogy formázható legyen, de ne legyen folyós. Ebből a keverékből tegyünk egy keveset a homokkal telt óraüvegre vagy porcelántálba. A homokot is megnedvesíthetjük alkohollal. Gyújtsuk meg az alkoholt. Egy pár másodpercet várni kell, míg a reakció beindul. Fekete színű kis "kígyók" bújnak ki a keverékből. Annál nagyobbak lesznek a kígyók, minél tovább ég az alkohol.

Magyarázat: az etil-akohol égésekor keletkező hőtől a cukor bomlásnak indul. A cukor bomlásakor keletkező víz elpárolog, míg a cukorszén visszamarad, amit a szódabikarbónából felszabaduló szén-dioxid felfúj, így változatos alakú és méretű, kígyóhoz hasonló alakzatok keletkeznek.

A sárgavérlúgsó [más néven kálium-hexaciano-ferrát(II) vagy kálium-ferrocianid] számos fémsóval alkot csapadékot. Így pl. a Cu²⁺ ionnal is. Ha közepesen tömény réz(II)-szulfát oldathoz telített sárgavérlúgsó-oldatot csepegtetünk, barnásvörös csapadék válik le. Ez nem más, mint a réz-ferrocianid.

A következő reakció játszódik le:
Cu²⁺ + K₄Fe(CN)₆ → [Cu₂[Fe(CN)₆]

A sárgavérlúgsó ugyan nem mérgező, mert a cianidcsoport kötve van a komplex vegyületben, de erős savak hatására akár a hidrogén-cianid fel is szabadulhat belőle!

24. Sárgavérlúgsó és vas(II)-szulfát oldatok reakciója

A vas(II)-szulfát is hasonlóan reagál a sárgavérlúgsóval, mint a réz(II)-szulfát. A telített vas(II)-szulfát oldatot felhígíjuk desztillált vízzel közepes töménységűre, majd telített sárgavérlúgsó-oldatot csepegtetünk hozzá. Az Fe²⁺ ionok esetében is csapadék keletkezik, ez sötétkék színű, por alakú. A csapadék neve Turnbull-kék. Ha viszont Fe3+ ionokkal reagál a sárgavérlúgsó, berlini kék keletkezik amelyet régen festékek készítésére használtak. A videóban elírtam: nem berlini kék, hanem Turnbull-kék keletkezik...
Turnbull-kék: Fe₄[Fe(CN)₆]₂
Berlini kék: Fe₄[Fe(CN)₆]₃

25. Vihar a kémcsőben

Szükséges anyagok: tömény kénsav (cc. H₂SO₄), kálium-permanganát (KMnO₄), etil-alkohol (denaturált szesz is megteszi)
Szükséges eszközök: 1 kémcső

Kb. 5 ml tömény kénsavat a kémcsőbe öntünk, majd óvatosan rárétegezünk 3-4 ml etil-alkoholt. Beleszórunk a kémcsőbe kb. 0,1-0,2 g KMnO₄-ot, és várunk. A reakció kb. 20-25 mp után beindul, és fel-felvillanó szikrákat láthatunk, valamint "pukkanó" hangokat hallhatunk. A reakció akár 10 percig is eltarthat. Ha túl lassú lenne a reakció, óvatosan keverjünk egyet a kémcső tartalmán.

A reakcióegyenletek:
2 KMnO₄ + 2 H₂SO₄ → Mn₂O₇ + H₂O + 2 KHSO₄
C₂H₅OH + 3 O₂ → 2 CO₂ + 3 H₂O

Magyarázat: a tömény kénsav és a kálium-permanganát reagál egymással. A reakció során egy rendkívül bomlékony oxidáló anyag, mangán-heptoxid keletkezik. A mangán-heptoxid erélyes oxidálószer, oxidálja a fölötte elhelyezkedő etil-alkoholt. Ezért látjuk a kis szikrákat, és halljuk a "pukkanó" hangokat.

O

C

26. Fehling-próba

Szükséges anyagok: Fehling-I oldat (réz-szulfát), Fehling-II oldat (nátrium-tartarát és nátrium-hidroxid keveréke), szőlőcukor (C₆H₁₂O₆), ioncserélt víz, csapvíz
Szükséges eszközök: 250 ml-es magas főzőpohár, 2 kémcső, borszesz- vagy inkább Bunsen-égő, azbesztháló

A főzőpohárban felteszünk kb. 120 ml csapvizet az azbeszthálóra. Melegítsük kb. 70 °C-ig. Közben készítsünk szőlőcukor oldatot az első kémcsőben! Kb. 0,5 g szőlőcukrot oldjunk fel 10 ml ioncserélt vízben. Az oldat ne legyen melegebb 30 °C-nál! A második kémcsőben a Fehling-I oldathoz öntsünk annyi Fehling II-t, míg a keletkező kék csapadék (réz-hidroxid) feloldódik. Majd öntsünk kb. 5 ml Fehling-reagenst a szőlőcukor-oldathoz. Nem történik változás. Tegyük bele a főzőpohárban lévő vízbe. Kb. 1 perc alatt átmeneti színek és termékek képződése közben redukálódik a szőlőcukor, és végül vörösbarna réz(I)-oxid keletkezik. Ez az egyik módszer (a Tollens-próba mellett) a formilcsoportot tartalmazó vegyületek kimutatásásra. A ketonok nem adják ezt a reakciót. A mellékelt kép mutatja, hogyan változik a csapadék színe. Az első kémcsőben látható a szőlőcukor- és a Fehling-oldatok keveréke az összeöntésekor. Az utolsó kémcsőben már teljesen végbement a reakció. A reakció gyorsasága a hőmérséklettől is függ.

Reakcióegyenlet:
R-CHO + 2 Cu²⁺ + 5 OH^- → R-COO^- + Cu₂O + 3 H₂O

O

C

O

O