Kalcium-karbonát
(mészkő, szénsavas mész)

CaCO3

Fizikai tulajdonságai:
Olvadáspont: 825 °C (bomlik)
Forráspont: -
Moláris tömeg: 100,09 g/mol
Sűrűség: 2,93 g/cm³
Vízben oldhatatlan.

 Szervetlen vegyület, ásványai többféle kőzet, pl. a mészkő fő összetevői. A tojáshéj kb 95%-a is kalcium-karbonát, a gerincesek csontos váza és a puhatestűek váza is ezt az anyagot tartalmazza. A vezetékes vízből kiválik, és a magnézium-karbonáttal együtt vízkövet alkot. Ez az anyag a "falon" is megtalálható, persze csak azon, amit bemeszeltek, ugyanis a "mész", amivel meszelünk nem más, mint oltott mész, amellyel ha bemeszeljük a falat, az a levegőből szén-dioxidot vesz fel, és kalcium-karbonáttá alakul. Eközben a fal "nedves" lesz, mivel víz is keletkezik. Ez a reakció megy végbe, miközben "megszárad" a mész a falon: Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O
Ha egy kőzetre erős savat (pl. 1:1 sósavat) cseppentünk, és "pezsgést" tapasztalunk, akkor az nagy valószínűséggel tartalmaz kalcium-karbonátot. Szén-dioxid fejlődik, amelyet égő gyújtópálca segítségével mutathatunk ki: a pálcika elalszik. A szén-dioxidot pedig meszes vízzel, azaz kalcium-hidroxid telített vizes oldatával mutathatjuk ki. Az oldatba szén-dioxid gázt vezetünk, vagy egyszerűen belefújunk szívószál segítségével, fehér csapadék: kalcium-karbonát keletkezik (az oldat zavaros, tejszerű lesz). Íme: Ca2+ + 2 OH- → CaCO3 + H2O (ugyanaz a reakció, mint a meszelésnél, csak ionosan felírva)
Olvadáspontja körül elbomlik szén-dioxidra és kalcium-oxidra (mészégetés).
Vízben kevésbé oldódik, mint a trikalcium-foszfát.
Veszélyek:
veszélytelen anyag
Vissza