bit:
kétállapotú jel: [van áram/nincs áram], [igen/nem], [igaz/hamis], [1/0], ...
byte (bájt):
nyolc bit alkotta bináris adat
memóriacím:
a memóriában egy keresett byte sorszáma (indexe)
cache/gyorsítótár:
olyan memória ami adatok ideiglenes tárolására van kialakítva, és nagyon gyors
címzés:
az a folyamat amikor a processzor kiosztja a memóriacímeket
fájl:
a merevlemezen eltárolt bájtok halmaza, hozzáférést kérni az elérési út által lehet
elérési út:
az elérési út adja meg hogy a fájl milyen néven, hol található meg, melyik merevlemezen
típusai:
-
teljes elérési út: minden benne van pl. "C:\Windows\notepad.exe"
-
relatív elérési út: az adott mappából kiindulva kell keresni a fájlt: pl. "..\képek\Kép0001.jpg" (".." = visszalépni egy mappát először is)
-
rövid elérési út: a rendszerre van bízva hogy találja meg a fájlt: pl. "notepad.exe"
először a program jelenlegi mappájában keresi, majd a PATH környezeti változóban felsorolt mappákban (pl. C:\Windows;C:\Windows\System32;...) -> ha sehol nincs ilyen akkor hiba történik
ha az állományt futtatni szeretnénk, és .EXE, .COM, .BAT, .CMD kiterjesztése van, akkor az elhagyható - pl. a Futtatás (Win+R) ablakba elég beírni hogy "notepad"
hozzáférési kulcs (handle):
a fájl megnyitásakor kapott számérték, amire később szükség lesz ahhoz hogy műveleteket végezz a fájllal - mint egy koncertre a belépőjegy
miután végeztél a fájllal mindig jelezni kell a rendszernek hogy már nincs szükséged a kulcsra - most már így más program is hozzáférhet a fájlhoz
változó:
Egy adat a memóriában, ami névvel, és típussal van ellátva -
bármikor átírható pl. (int i =
5).
Ez egy "egész szám" típus, aminek az értéke öt, "i" név alatt.
Az érték bármikor megváltoztatható kódból, pl. (i = 6),
de a nevével ("i") bármikor elérhető.
változódeklaráció:
Az az utasításforma amivel létrehozol egy új változót (a kezdőérték el is maradhat):
<típus> <változónév> [= kezdőérték];
pl.:
int i = 5;
kezdőérték:
Az az érték amit egy változó a létrehozás után kap - ha nincs megadva akkor véletlenszerű lesz (nem szándékosan).
típus:
Reprezentálja hogy milyen jellegű adatot tárolhatsz a
változóban - pl. számot vagy szöveget
Miután a változó létrejött a típusa nem változtatható meg.
konstans:
Egy olyan változó ami csak olvasható, vagy egy begépelt adat, ami nem fog megváltozni futás közben.
A csak olvasható változó deklarációja:
const <típus> <változónév> [= kezdőérték];
Illetve, íme egy begépelt adat (piros):
i = i + 5;
változók/konstansok/utasítások/függvények/... elnevezése:
- csak az angol ABC betűi, számok 0..9-ig, és a "_" jel
- számmal nem kezdődhet, az első karakter mindig betű, vagy aláhúzásjel kell legyen
- nem lehet a programnyelvben használatos kulcssszó (pl. if, for, while, ...)
- kis és nagybetű meg van különböztetve, pl. (s != S)
mutató:
Egy változó memóriabeli kezdeténél elhelyezkedő memóriacím. (lásd: memória)
Akkor nevezünk egy memóriacímet mutatónak, ha azt hivatkozásként használjuk egy változóhoz.
aritmetikai művelet:
Matematikai számolható művelet.
logikai művelet:
Színtisztán kétállapotú döntésekre (igaz/hamis) alapozó művelet.
operátor:
műveleti jel
operandus:
műveleti tag - pl. egy összeadásnak legalább két operandusa van
kifejezés:
aritmetikai/logikai műveletek, konstansok, változók és függvények által előállított komplex számolási művelet
pl. 1 / (pow(x, 2) + 1) + (M_PI / 2)
állítás:
olyan kifejezés melynek végeredménye logikai jellegű
elágazás:
olyan csomópont a programban, ahol egy adott állítás alapján több dolog következhet be
ciklus:
olyan csomópont a programban, ahonnan egy adott állítástól függően visszaugrik egy korábbi csomópontra - ameddig azállítás nem kerül a kívánt állapotba
feltételes utasítás:
az az utasítás amivel állítást kiértékelve, elágazás állítható fel a programban
túlcsordulás:
akkor következik be ha egy változó értéke túllépi a típusa által meghatározott korlátokat - általában az új érték érvénytelen lesz
inkrementálás:
növelés, léptetés előrefele
dekrementálás:
csökkentés, léptetés hátrafele
típuskonverzió:
Olyan utasítás, melynek során egy változót egy másik típusú változóként kezelünk. (lásd: egyéb operátorok)
lista/utasításlista:
Olyan utasítássorozat, mely egy utasításként kezelhető. (lásd: egyéb operátorok)
utasítás:
a processzor által végrehajtott egyetlen művelet
órajel:
megadja azt a frekvenciát, ami megadja hogy a processzor másodpercenként hány utasítást képes elvégezni
fordító (compiler):
az az alkalmazás ami a begépelt kódot a gép számára érthető nyelvre alakítja
linker (szerkesztő):
az az alkalmazás ami összeállítja a programot a lefordított fájlokból
valós mód:
a gép hardvereit bármilyen alkalmazás közvetlen hozzáférésre veheti
védett mód:
az operációs rendszer elosztja a hardvereket az alkalmazások között, ezáltal védi azok ütközését
típusdefiníció:
olyan utasítás, mellyel egy új típust hozunk létre - amit később változódeklarációnál felhasználhatunk
mező (programozási):
az összetett adatszerkezetekhez tartozó elemeket hívjuk mezőknek
ARGB színkód:
olyan színkód ami négy bájtból áll, az első bájt az átlátszóság (alpha), a második a vörös (red), a harmadik a zöld (green), az utolsó a kék (blue) - a HTML színkód lehet ilyen, általában tizenhatos számrendszerben adják meg