A LÁEV Járművei

A LÁEV jelenleg szolgálatot teljesítő mozdonyai

Gőzmozdonyok

MÁVAG Kv-4:


447, 401
A 447,401-es mozdony, vagy becenevén Lilla egy D tengelyelrendezésű szerkocsis gőzmozdony, mely a maga korában a legkorszerűbb keskeny nyomtávú mozdonynak számított. Ezt a típust a MÁVAG Szovjet tervek alapján 1950-től 1955-ig gyártotta főleg a Szovjetunió részére a második világháború után jóvátételként. A típusból összesen 240 db készült, ám csak 6 maradt Magyarországon, Lillafüredre egy került, melyet 1954-ben gyártottak. Gyártásától kezdve itt szolgáló mozdony 1954. október 28-a óta van állományban. Az itteni pályán 35 km/h volt a maximálisan megengedett sebessége. Főleg a fővonalon közlekedett, de néha a Mahócai szárnyvonalon is megfordult, ám hossza miatt, csak bizonyos megállókig közlekedett. Személy- és teherforgalomban egyaránt részt vett. 1972-ben, a gőzvontatás megszüntetésekor ezt a mozdonyt is leállították és Diósgyőr-Majláth forgalmi telepen kiállították. A későbbiekben felmerült a nosztalgiaüzem gondolata, így a 447,401-es mozdonyt Feketebalogba szállították kazánfelújításra. A szlovákiai településből félkész állapotban 1999-ben tért haza, a felújítását a LÁEV fejezte be. A kazánnyomása 13 barról 11 barra csökkent. 2000-ben a mozdonyt Lilla névre keresztelték, és megindult a nosztalgiaüzem. 2006-ban ezt a mozdonyt is felszerelték légfékéllel. Nosztalgiavonatokat 2008-ig továbbított, majd újból leállították. 2011. október 14-én a Bobo Kft.-hez vitték kazánfelújításra. A felújítás azonban anyagi források hiányában elmaradt. Az ismételt üzembehelyezéséhez egyedi alkatrészeket igényel, amihez az Északerdő Zrt.-nek nincs pénze, így a szükséges források megérkezéséig Diósgyőr-Majláth fogalmi telepen marad kiállítva a villamos hurokvágánya mellett, ahol egyébként 2012 óta áll. Itt a kerítésen át bárki megnézheti. A mozdonyt 2019-ben külsőleg felújították, az eredeti gyártási, illetve erdei vasúti színezését kapta vissza, a szerkocsi oldaláról eltűnt a "Lilla" felirat. Működőképessé tétele jelenleg nincs napirenden.

Dízelmozdonyok

Motoros hajtány


S02- 112

Ezeket a járműveket a MÁV Felépítményi és Vasanyag Javító Ü. V. gyártotta az 1950-es években. Készült belőle normál és keskenynyomközű változat is. 3-5 fő utazhat rajtuk nyomtávolságtól függően, a szükséges szerszámokkal együtt. Tengelyelrendezése: A1. Néveleges teljesítménye 11 kW, saját tömege 0,4 t. A Lillafüredre került példányt is az 1950-ess években gyártották, ám az máig ismeretlen, hogy mikor került a LÁEV-hez. Itteni pályaszáma: S02-112. 2015 környékén eredeti ide kerülésének éveit idéző állapotára állították vissza, jelenleg a Lillafüredi Ökoturisztikai Központban tekinthető meg, mint kiállítási darab.

ARO felépítményű sínautó


S02- 109

A járművet a Balatonfüredi Hajógyár készítette az 1950-es években. Motorja 35 kW-os Škoda személyautó-motor volt. Tengelyelrendezése: A1. Az S02-109 pályaszámú gép az 1970-es években súlyos balesetet szenvedett, a kocsiszekrényét ARO felépítményre cserélték. Jelenleg nem közlekedik, motorja üzemképtelen, felújítása nincs napirenden.

B-26 típusú dízel- mechanikus mozdony


C02- 203

A B–26 típust a Gazdasági vasutak számára fejlesztették ki az A–26 továbbfejlesztéseként. Összesen körülbelül 100 mozdony készült, ám mára üzemképesen csak ez az egy mozdony maradt meg. Ez a tulajdonsága az értékét is tovább növeli. A Lillafüredre került mozdonyt 1952-ben gyártották. 1972-ben került a Szerencsi Cukorgyárhoz, ahol 1969-ben selejtezték, majd 1972-ben kiállították. A Lillafüredi kisvasút 2004. augusztus 31-én vásárolta meg, majd a Bobo Kft.-hez szállították, ahol egy alapos felújításon esett át. Alacsony teljesítménye miatt csak több évenként látható különvonatok élén, illetve a múzeumok éjszakáján tartandó járműkiállításon találkozhatunk vele, utóbbi esetben évenként. 2019-ben felújításon esett át, ma már ismét üzemképes. Terv szerint fotósvonatokkal, illetve segélyvonatként fog üzemelni, a poggyászkocsikkal együtt.

C50 típusú Csepel Mechanikus dízelmozdonyok

C02- 407

Ez az egyetlen olyan megmaradt C–50 mozdony, mely gyártásától fogva itt szolgál. A jármű külső csapágyas változatként, a GV 5700-as sorozatban lett legyártva. Az 1964-ben gyártott mozdonyt még gyártásának évében Lillafüredre vitték M-7 pályaszámon. A hatósági vizsgája 1964. március 4-én volt, mely után átszámozták D02-030-á. A 70-es években a motorját nagyobb teljesítményűre cserélték. Miután megszűnt a teherforgalom csak pályafenntartó járatokat továbbított, személyvonatokat nem. 2004-ben az akkor már C02-407-es mozdonyt elszállították a Bobo Kft.-hez. Itt légfékesítették, sűrített levegős homokolóval valamint légkürttel és nagyobb váltóval szerelték fel. Új festést is kapott, mely a korábbi világos helyett középzöld lett, így visszakapta eredeti, gyártási színét és küllemét. Amíg volt menetrend szerű forgalom a Mahócai szárnyvonalon főleg ez a mozdony vontatta a vonatokat mahóca felé. Az menetrend szerinti forgalom megszűnése óta főleg pályafenntartó járatokkal, valamint különvonatokkal közlekedik.




C02-408

A mozdony belső csapágyas kivitelben szintén a MÁV Északi Járműjavító üzemében készült, és első szolgálati helye szintén Lillafüred volt. Ide gyártásának évében, 1954-ben került. A mozdony 1973-ban Felsőtárkányba, majd innen 1994-ben Várpalotára a bányavasúthoz került. Itt a bánya bezárásáig volt szolgálatban, további sorsa azonban ismeretlen.


Mk48 2000 sorozatú Rába dízelmozdonyok


D02-501

Ez az Mk48-as mozdony került a legkésőbb a kisvasútra a múlt században. Eredetileg Mk48 2027-es pályaszámon üzemelt Debrecenben és a Nyírvidéki Gazdasági Vasúton. A LÁEV-nek való átadás időpontja 1981. március 25., a gép ekkor Szombathelyen volt D5-ös javításon, melynek költségét a LÁEV állta. Eredetileg ezt a mozdonyt az Mk48 2026 pályaszámú járművel együtt akarták megvenni a MÁV-tól, de végül anyagi okok miatt csak ez az egy mozdony került Lillafüredre. Az 501-est 600 000 forintért vásárolták meg. 2004-ben kipufogót cseréltek rajta és átesett egy kerékabroncsozáson is. 2005-ben kicserélték a futóműveit is. A mozdonyt 2018 végén átalakításra elszállították. A vasútüzem terve, hogy egy Mk48- 2021 belső tervezésével azonos dízel-hibrid üzemű mozdonyt gyártanak, mindeközben úgy, hogy a mozdony külleme nem változik, megtartja eredeti küllemét, hasonlóan a szilvásváradi példához.



D02-506

Ez a mozdony 1960. október 31-én kezdte a pályafutását, így a jelenlegi Mk48-as mozdonyok közül ez a legidősebb. Elsőnek Békéscsabán lett üzembe helyezve, majd 1960-ban átállomásították Szegedre, ahol 1964-ig üzemelt. 1964. augusztus 25. óta Sárospatakon közlekedett. Lillafüredre az 510-essel egy évben, 1977. március 31-én került. Jelenleg rendszeresen közlekedik pályafenntartó- és személyvonatokkal. A mozdonnyal ugyanaz a vasútüzem terve mint az előzővel, ám konkrét lépés a mozdony belső átalakításával kapcsolatban még nem történt.



D02-508

A mozdonyt 1961-ben gyártották a LÁEV részére. Magyarországon egyedülálló, hogy egy Mk48-as mozdony nem a MÁV, hanem egy erdészet megrendelésére készült. 1961. július 31-én helyezték üzembe Lillafüreden D22-001 pályaszámmal. Később átszámozták M-8 pályaszámúra, majd D02-508-ra. A mozdony motorja 2005. július 29-én vonattovábbítás közben olyan súlyosan sérült, hogy teljes főgépcsoport felújításra a műhelybe került. Egy leszakadó szelep átütötte a dugattyút, ami megszorulva megállította az egész motort. A felújítás során kicserélik a motor hengerperselyeit és dugattyúit, valamint új szelepeket is kapott. 2005 tavaszán új kerékabroncsokat kapott a régi kopott helyett. Eredetileg ez a jármű is zöld volt, melyet az 1980-as években cseréltek le az 506-os és az 510-es mintájára barna színűre. 2014 júniusában újrafestették zöld színre, mivel az 1994-es fényezése ekkorra meglehetősen rozoga küllemet adott. Kicsivel később felmatricázták Herman Ottó emlékmozdonnyá, így Magyarország első keskeny nyomközű „Werbelok”-ja lett. Jelenleg rendszeresen közlekedik pályafenntartó- és személyvonatokkal. A mozdony a tervek szerint természetesen megőrzi gyártáskori állapotát, "klasszikus Mk48" marad, mint az ország egyetlen Mk48-as mozdonya, amely sosem szolgált más vasutakon.



D02-510

A mozdonyt 1961. július 1-én helyezték üzembe a Hegyközi Kisvasúton Mk48 2011 pályaszámmal. Az 506-ossal egy évben, 1977-ben érkezett a LÁEV-hez, és 1977. május 6-án állt forgalomba. 2005 tavaszán újrafényezték, színe változatlanul bordó maradt. Jelenleg rendszeresen közlekedik pályafenntartó- és személyvonatokkal. A mozdony a tervek szerint természetesen megőrzi gyártáskori állapotát, "klasszikus Mk48" marad.



Mk48-2021

A hagyományos, dízel-hidraulikus hajtásrendszerű Mk48 2021-es gépet 1961. november 8-án helyezték üzembe Sárospatakon. 1977-ben átállomásítoták Kecskemétre, ahol 2007. január 17-én selejtezték. Ezt követően állapota leromlott, ám nem bontották el. A LÁEV egy uniós pályázaton pénzt nyert egy mozdony korszerűsítésére is. A kiszemelt mozdony az Mk48 2021-es lett, melyet megvásároltak és elszállítottak Miskolcra. Ide 2007. március 26-án érkezett meg. Innen a Bobo Kft.-hez szállították, ahol Bobo Kft., a Sedulitas-Pro Kft. és az Invent Kft. mérnökei és dolgozói 9 hónap alatt ki is fejlesztették a most már dízel-villamos hibrid hajtásrendszerű mozdonyt. A felújítás során a régi, selejtezett mozdonynak csak a főkeretét és forgóvázait tartották meg egy alapos felújítás után. 2010. november 3-án megkapta az NKH-tól az üzemeltetési engedélyt, és november 14-én vontatta az első menetrend szerinti szerelvényt, a vasút megnyitásának 90. évfordulóján. Ez a mozdony egy igazi különlegesség, hiszen ez a világ első hibrid kisvasúti mozdonya. Festése a LÁEV motorvonatáét idézi, mely a maga korában szintén a csúcstechnológiát képviselte. A mozdony beceneve: Freddy. Jelenleg rendszeresen közlekedik személyvonatokkal.



Vissza az előző oldalra.