Filozófia értelmezése a lexikonok szerint: „A filozófia a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülo rendezoelvvel, a tudás és megismerés lehetoségével, a szépség, muvészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó diszciplína.” A filozófia szó jelentése az ógörög „philisophia” szóból ered, amelynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”. A „sophia” (magyarul: bölcsesség) kifejezés eredeti jelentése szerint mesterségbeli tudást, ügyességet jelentet. A „philosophos” kifejezés eloször Hérakleitosznál fordult elo: „Nagyon sok dolgot kell saját kutatásuk alapján tudniuk a bölcsességszereto férfiaknak” (Hérakleitosz B 35) Tágabb értelemben: A filozófia a lét és a tudat legáltalánosabb törvényszeruségeivel foglalkozó tudomány. Alapkérdése a lét és a tudat elsobbségének kérdését taglalja. Az eszmei értelmezésu tudat elsobbségét valló irányzatokat idealistáknak, a lét anyagi értelemben való voltának elsobbségét valló irányzatokat materialistáknak nevezzük. A materialista filozófia szerint a világ minden dolga, jelensége visszavezetheto materiális (kézzel fogható, megmagyarázható, anyagi) okra. A materialista elméletekben a lelki-szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: minden mentális állapot, tulajdonság, folyamat és muködés elvileg azonos, valamely fizikai állapottal, tulajdonsággal, folyamattal. A materialista ismeretelmélet szerint ezért bármely bonyolult jelenség vizsgálható, értelmezheto és megértheto egyszerubb jelenségek vizsgálata alapján. – Így pl.: az emberi tudat is, a társadalom gyakorlati és megismero tevékenysége, vagy éppen az élet. Ugyanígy a materialista lételmélet elfogadja, hogy a bonyolult jelenségek létrejöttének és fennállásának végso okai náluk egyszerubb jelenségek. – Így pl.: az emberi társadalom, vagy általánosságban az egész élovilág létezését is a tudomány által ismert jelenségek teszik lehetové, létezésük elofeltételeként. Az idealista filozófia az alapkérdéseit nem az anyagi világ jelenségei alapján, hanem a tudat, eszme, szellem muködésével magyarázza. Az idealizmusnak két változata létezik: 1. objektív: a világ teremtojét és irányítóját az embertol különbözo szellemi létezoben látja, 2. szubjektív: csak az emberi tudatot vizsgálja. Eszerint az ember tudata tette a valóságot ilyenné és ezért végso fokon az emberi tudat egy transzcendens szubjektívként fogható fel, ami magában hordozza az egész világot. (Folyt. köv.) (Laura) |