Egy dicső klán születése:
Történt egykoron, hogy midőn a végezetek előtt, és a kezdetek után, tehát valamikor februárban, egy ifjú harcos érkezett Prontera városába. Prontera Midgard fővárosa. Itt mindenféle ember előfordul. Láthat itt az ember kereskedőt, kardforgatókat, titokzatos mágusokat, de még a tolvajok sem ritka látványok az utcákon. A világ koránt sem békés. Korunkat a War of Emperium tartja lázba. Akinek sikerül elfoglalnia Prontera várait, ami nevezetten 4 darab, azok korlátlan hatalomra tehetnek szert.
Nincs jó és rossz párharc, mind ugyan azt akarják, akárcsak a kis kezdő zöldfülűek, kiknek nagy álmai, hogy ők legyenek a legnagyobbak. A világ seregei klánokba tömörülve próbálják rátenni kezüket a várakra. A legnagyobb ilyen hatalmak a Mysterious Wanderers, Allience of Belune, Fekete Rend, Forgotten Warriors, Dragon Legione, Sárkány Rend.
Eljött az idő. Az ifjú harcos, ki tolvajok közt nevelkedett, és bérgyilkolásból kereste napi betevőjét, úgy érezte elég erős lett hogy beszálljon a nagy csatába Prontera váraiért.
A harcos neve Ombra volt, az árnyék. Céltudatos, erős személyiség. Szándékai egyszerűek, ő legyen a legnagyobb. El is indul Pronterába és megalakítja a Legio Immortalis klánt, minek jelképe piros háttérben sárga virág, a bizalom és összetartás jelképe. Szép számmal fordulnak meg Prontera utcáin, de nem igen foglalkoznak Ombra toborzásával. Félnek tőle. Titokzatos külsejű. Vérvörös ruhában jár kel az utcákon. Ki látja próbál távolságot tartani. Persze mindig akadnak csodabogarak, kik az új klán születésében saját erejük növelését vélik felfedezni. Egy ifjú (mi a rák volt tenk???) kereste fel Ombrát, hogy csatlakozhatna a friss klánhoz. Ombra szeme felcsillant, és újra tele lett reménnyel és elszántsággal. Így lett első harcosa Tenk. Innentől nem volt megállás. Elindult a Legio pályáján.
Tenk még ifjonc volt 2 kistestvérrel, akik amint meghallották, hogy bátyjuk elhagyja a családi fészket, rögtön vele akartak tartani a harcba. Tenk aggódva épségükért persze ellenezte a dolgot, de benne is megvolt a félelem, hogy lehet nem látja többet családját és végül kötélnek állt. Így bővült a Legio Immortális Chuckyval és Atesszal. Chucky újdonsült heves természetű bérgyilkos volt, míg öccse Atesz kezdő ministráns.
Ombra nem adta fel, és nem félt leszólítani ifjú harcosokat, kiknek szemében látta a harci tüzet. Így hozta össze a sors Bonaoval. Bonao varázslóként tengette napjait, és nagyon örült a felkérésnek, érezte eljött az ő ideje, hogy megmutassa mit tud. Ezért ő is csatlakozott. Immáron 4 csatába állítható emberrel bővült a Legio Immortalis.
Ombra a sikereire való tekintettel, úgy érezte itt az idő hogy meglátogassa a nagy klánokat, szövetséget kössön. Így elment a Mysterious Wanderers vezetőjéhez, MzperXhez, ki a kor legnagyobb klánvezérének számított. MzperX örömmel fogadta a régi ismerőst és habozás nélkül kötött szövetséget az igéretes új klánnal. A Mysterious Wanderers által, pedig szövetségese lett az Allians of beluneval és a fekete Renddel.
Ezek után Ombra visszatért a toborzásba. Voltak igen ígéretes harcosok kik azonnal tagjai lettek a klánnak, de voltak félénk, kezdő harcosok kik még nem éreztek magukban kellő erőt, hogy beszálljanak a csatákba. (sztem tudja mindenki kire gondolok ^^)
A következő bátor harcos egy újabb mágus volt, Psychomat. Psychomat igen türelmetlen természetű volt, de jó harcos, és remek barát. Miután szembesült a harcok komolyságával kedvesét Eperkét nem engedte, hogy párharcokba kerüljön, és nélküle indult el a seregbe. (Raizen te sejted mire gondolok és jösz egy pvpvel :D)
Ombra elkezdte terveit szövögetni. Eljárt együtt a klánokkal és tapasztolatokat gyűjtött. Remek stratéga hírében állt, és ezálltal gyorsan kivívta magára a tiszteletet. (persze nem ártott ha ott voltam ^^) okosan kezdetben csak 1 várra koncentrált, Prontera legszebb várára Gondulra. Kiismere minden szegletét, minden búvóhelyét, és megalkotta a stratégiát a vár ostromlásához és védelméhez. (emlékszel Gondul oxford XD) Ám sikereit gátolta a kevés létszám, ezért több emberre volt szüksége. Ám ennek is hamar eljött az ideje.
Egy kis íjászlegény tévedt Prontera városba. Ombra látva benne a tehetséget, elszántságot, ügyességet (na jó béna kezdő voltam de ez mellékes, mehetünk tovább xD) rögtön a klánba szerette volna látni. Ám Legolas Yugi nem érezte magát elég erősnek egy ekkora feladat ellátásához, és inkább még harci tapasztalatot szerzett. Ombra szerencséjére Psychomat már korábban összeismerkedett Legolas Yugival és 3 barátjával Lionall-lal Snitchcsel és Loranaval. Olyan jó barátság szövődött, hogy fogadott fivérek lettek. (most kezdek meghatódni, lehet nem írom tovább T_T , na de ha már elkezdtem ) Miután Psychomat addig unszolta Legolas Yugit, hogy legyen Legios, mint ő és együtt vonuljanak harcba, Legolas Yugi ígéretet tett, hogy nem is megy más klánba, de csak akkor ha erősebb lesz. Amint a kis íjász elérte azt a kort, hogy tovább léphessen és vadásszá vált belépett a Legio Immortalisba. (mostmár sajnálom hogy nem rögtön J)
Legolas Yugi barátját Lionallt hozta be a klánba, ezzel erősítve egy eddig fel nem tűnt alakkal erősítve a kicsiny csapatot, egy ninjával. (amúgy thief volt, de a klánba take wonnal jött, de ennyit had csaljak, volt ő ninja is, de a nevére nem emlékszek, valami B betűs volt) A klán immáron elkezdett lassacskán mindenféle furcsa szerzettel feltöltődni.
A női nem első képviselője is megérkezett a klánba, nevezetten ANBU a kis tolvaj. Külseje alapján nem keltett félelmet ellenfelei szemében, de alábecsülték. Okos és erős volt. Nagy segítség a csatákban.
(Itt jött zuzo, én inkább kihagynám, de hát meghatározó személyiség volt XD)
Egy ifjú kardforgató lépett egyszer csak ki Izlude kiképzőterméből, aki Legolas Yugi egyik legjobb barátja volt. Nem is volt kérdéses melyik klánt fogja erősíteni. Raptor is felnőtt a feladathoz és lovaggá vált.
Ombra látta, hogy eljött az idő. Készen vagyunk, hogy bevessük magunkat a harcba. Szövetségesünkkel a Fekete Rend dicső harcosaival az oldalunkon elindultunk, hogy megvalósítsuk a nagy álmot, elfoglaljuk Gondult. A csata igen nehéznek bizonyult, mi pedig még nem voltunk egy összeszokott csapat, így első harcunk után kudarccal és fájó sebekkel kellett hazatérnünk. (persze már építettük Psyvel a soil várat, tehát mondhatjuk volt egy fél várunk ^.^)
Ombra a kudarc hatására sem tört meg, inkább még elszántabb lett. A Legio így tovább bővült és erősödött. Dicső harcosaink közé került egy újabb mágus Szendreipoti, Snitch a daloshangú bárd, egy friss ministráns kiből szerzetes lett, ő volt Bendokorgi. (és a többiek) Egyszercsak a Legio fel tudott állítani akkora sereget, hogy büszkén harcoltak a FeketeRend oldalán és várhoz segítette őket.
Ám az öröm nem volt felhőtlen. A nehéz csaták áldozatokat követeltek. Így veszítettük harcosainkat: ANBU, Shadow Blade, Psychomat ( T_T ), Tenk, Chucky, Momoatchi, (és még egy páran, most nem jut eszembe több). Ám jobb a dicső halál, mint amit ezután át kellett élnie a Legionak, megtörtént első árulása. ( bár ezt egész jó fogadtuk, ugye Lionall? XD) A Legio nehezen dolgozta fel, mégis hogy történhetett ez, de nem lehetett mit tenni. Zuzo hiányát Atesz nehezen viselte el, és inkább elhagyta sorainkat és utánament. (második mákunk :D, na jó szomorú dolog ez, de én nem kedveltem őket bevallom) A csaták és egyre nehezedő kihívások újabb áldozatokat követeltek szerte a klánokban. Az ellenfél igen erősnek bizonyult. Ez késztette rá arra Bonaot, ki egyik legelső tagunk volt, hogy elhagyja sorainkat és átálljon az ellenség oldalára. (crusákkal lenni mi???? -.- ) A Legio értetlenül nézte és csak sodródott az eseményekkel. Embereik lecsökkentek, reményeik szertefoszlottak, álmaikat összetörték. (na most hagynám abba a sírástól az egészet ha nem tudnám a folytatást XD)