A legszemélyesebb lírai műfaj. A költő közvetlenül, érzékletesen szól benne  érzelmeiről, élményeiről, lelkiállapotáról. Szerkezete egyszerű, könnyen áttekinthető. Világosságát szolgálja a strófikus felépítés is. Az ismétlés gazdag és változatos formáival él. Képbőség, erős zeneiség jellemzi.
Eredetük szerint a dalok lehetnek: népdalok és műdalok.

Az olasz canzone (ének) témára a szerelem, vagy a szépég  magasztalása. Formáját Petrarca alakította ki. Legalább két, s legföljebb tíz strófából áll, egy-egy strófában 7-20 verssorral, amelyek jambikus tizenegyesek vagy hetesek.

Pl : Weöres Sándor Canzonéja.

A ditirambus emelkedett hangulatú, szenvedélyes, rajongással átitatott, szabálytalan ritmusú lírai alkotás, amely féktelen jókedvet vagy mámoros késerűséget  egyaránt kifejezhet.

Pl.: Petőfi Sándor : Szeretek, kedvesem

Az óda metrikus, vagy kevésbé metrikus formában, ünnepélyes, emelkedett  hangon énekel meg valamilyen magasztos tárgyat (általános érdekű eseményt, eszményt).

Pl.: Kölcsey Ferenc : Himnusz

A himnusz vallásos jellegű, Istent, vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk  segítségért fohászkodó imaszerű ének A himnuszok közösségi célra, közös éneklésre  születtek, nem személyes élmények elmondására.

Pl.: Assisi Szent Ferenc : Naphimnusz

Gyakran szólaltatják mag a himnuszok a Jézust elveszítő Mária fájdalmát. Az ilyen  himnuszokat planctusoknak nevezzük.

Pl.: Ómagyar Mária-siralom

Istenhez, istenekhez szóló dicsőítő, meghitten áhítatos vagy bűnbánó szöveg,  amelyre a képgazdagság jellemző.

Pl.: A jó pásztor ( Dávid zsoltára)

A rapszódia olyan lírai műfaj, amit az érzelmek, gondolatok szenvedélyes,  szabad áradása jellemez. Szerkezete kötetlen, részeit nem a logika, hanem az asszociációk  (szabad képzettársítások) kapcsolják egymáshoz. Ennek megfelelően kötetlen ritmusú, nincs  szabályos strófaszerkezete. Többnyire verses formájú, de lehet ritmikus próza is.

Pl.: Petőfi Sándor : Egy gondolat bánt engemet...

Az elégiában a költő szomorúságát, hiányérzetét, fájdalmát énekli meg. Ez a  fájdalom a valóság és a vágyott világ közötti távolságból fakad. Az elégiaköltő bölcsen  tudomásul veszi azt, amin nem tud változtatni, de vágyakozása, hite megmarad.

Pl.: Tóth Árpád : Elégia egy rekettyebokorhoz

Az ecloga a pásztori (bukolikus) környezetben élő, vagy arra vágyakozó  emberek békés, szelíd világát fejezi ki: monológban, vagy vitázva-vetélkedve szóló  dialógusban, hexameteres versformában.

Pl.: Radnóti Miklós : Hetedik ecloga

Az epigramma általános érvényű tanítást, bölcsességet, példát  megfogalmazó ötletes, elegáns, rövid vers. Szerkezetileg általában két részből áll: egy tény,  vagy tárgy leírásából (ez az előkészítés, vagy előtag), s a hozzá kapcsolódó szellemes  megjegyzésből  (ez az utótag, vagy kifejlet). A két rész között gyakran ellentét feszül.

Pl.: Kölcsey Ferenc : Huszt

Ars poeticának nevezzük azokaz az általában versben írt vallomásszerű  műveket, amelyek a költő költészetről vallott nézeteit, hitvallását tartalmazzák.

Pl.: Petőfi Sándor : A XIX. század költői

A játékos, váltakozó hangulatú, komoly és tréfás elemeket  keverő szatírikus-ironikus lírai költemények tartoznak a capriccio műfajába.

Pl.: Tóth Árpád : Áprilisi capricció

A haiku háromsoros rímtelen és hangsúlyos vers. Sorai 5, 7 és 5 szótagból állnak. Mindig megtalálható benne a természetábrázolás, amely gazdag szimbólumain keresztül  mély gondolati tartalmat hordoz. Stílusa egyszerű.

Többféle változata alakult ki. Általában három strófából áll, verssorai 8, 10 vagy  11 szótagosak. Rendszerint két rímre épül. Rímtelen refrénje a költemény kezdősorainak első  szavait ismétli meg.

Pl.: Fracois Villon : Csavargó Dani

Két alaptípusa van:
- Az egyik három nyolcsoros strófából és egy  négysoros ajánlásból áll, mindegyik versszaka végén egysoros a refrén. A sorok hangsúlyos  jambusok, vagy anapesztusok, három rímre épülnek.

Pl.: Francois Villon : Tűnt idők szép asszonyairól

- A másik három tízsoros szakaszból és öt-hat-hét sorral több ajánlásból áll.  Négy rímre épül. Sorai tíz-tizenegy szótagú hangsúlyos jambusok.

Pl.: Francois Villon : Ballada a senki fiáról

A kettős ballada hat strófából áll, s nincs ajánlása.

Pl.: Villon : Kettős ballada a bolond szerelemről

Tizennégy sorból ( ötös, ötödfeles (öt + fél) jambusokból ) álló, Legtöbbször  bensőséges hangú költemény. Első két négysoros strófáját oktettnek, az utolsó két  háromsorosat szextettnek nevezzük. Általában négyféle rím variálódik benne, ölelkező illetve  ráütő formában.

Pl.: Babits Mihály : A Lírikus epilogia

Igazi remeklés a 15 szonettből álló szonettkoszorú, melynek utolsó darabját  mesterszonettnek nevezik.

Az epikai műnemhez tartozó művek valóságos vagy kitalált időben, térben,  valóságos vagy kitalált természeti-társadalmi környezetben játszódó eseményt, eseménysort  mondanak el. Szereplőik valóságosak vagy fiktívek, egyénítettek vagy tipikusak. Az epikai  műnem ábrázolhatja a külső világ történéseit a hősök sorsán, cselekedetein keresztül, s azzal párhuzamosan - vagy önállóan - ábrázolhatja a hősök belső szellemi-lelki történéseit,  fejlődését, vívódását is.

A legismertebb epikai műfajok:

Tanácsot, valódi vagy vélt igazságot tömören kifejező, általános érvényű  mondás. Szerzője ismeretlen.

Az olyan közmondásszerű, tantó célzatú szólásmondást nevezzük  példabeszédnek, amely valamilyen konkrét eseményre vagy személyre hivatkozik.

Pl.: Megrázta, mint Krisztus a vargát.

Közkeletű, állandósult szókapcsolat, amely elhomályosult eredetű nyelvi képet  tartalmaz. Nagy a kifejezőereje.

Pl.: Nem enged a negyvennyolcból.

Az aforizma tömören, élesen megfogalmazott általános érdekű állítás.

Pl.: Az élet rövid.

A legősibb műfajok egyike. Csodás, valószerűtlen elemekkel átszőtt, általában  fiktív időben és térben játszódó, happy enddel végződő történet.
Fajtái: tündérmese, fabula, tréfás mese, formulamese.

Olyan valós és fiktív elemeket is tartalmazó történet, amely hiedelmekhez, helyi  eseményekhez, természeti és társadalmi jelenségekhez kapcsolódik, azokat magyarázza.  Befejezése rendszerint tragikus a szereplők jellemzése elnagyolt.

A mítosz istenekről, vagy isteni eredetű, emberfeletti képességekkel rendelkező  hősökről szóló elbeszélés. A legrégebbi időkben keletkezett. Szereplői istenek, félistenek,  démonok, hősök, szellemek, megszemélyesített természeti erők. Valamennyien rendkívüli  átalakuló képességgel rendelkeznek.

A legenda vallásilag fontos személyről, helyről vagy időszakról szóló történet.
A mesékre, mondákra és a mítoszokra is hasonlít. Céljuk az áhítat fölkeltése.

A parabola erkölcsi célzatú, egyszerű elbeszélés, amely két  részből áll: az egyik a mindennapi életből vett kitalált történet, a másik az elmondott történet  értelmezése és erkölcsi tanulsága.
A Bibliában számos parabola szerepel, pl. : A tékozló fiú

Epikolírikus műfaj, amelyben a keret és az elbeszélt cselekmény epikai, de  az ábrázolásmód és a mondanivaló lírai.

Pl : Dante : Az új élet

Az episztola verses levél, amelyet írója megnevezett, valóságos  személyhez írt. Tárgya és hangneme változatos lehet: szólhat társadalmi, művészi,  személyes kérdésekről tárgyilagos, ironikus stb. hangon.

Pl : Petőfi Sándor : Levél Arany Jánoshoz

A mindennapi élet valamely tipikus jelenetét lírai és epikai elemekkel  bemutató kisebb verses vagy prózai műfaj.

Pl.: Arany János : A szegény jobbágy

A zsánerkép lírai és epikai elemeket ötvöző műfaj, amely valamilyen típust  ábrázol, egyetlen fő vonással, egyetlen jelenet keretében.

Pl.: Petőfi Sándor : Pató Pál úr

Közeli rokona az élet- és zsánerképnek, epikai és lírai vonásokat egyaránt  tartalmaz. A helyzetdalban a "beszélő" valamilyen megjelenített helyzet szereplőjeként szólal  meg.

Pl.: Ady Endre : A Hortobágy poétája

Azokat a líroepikus verseket nevezzük így, amelyeknek a  témája kizárólag, vagy túlnyomóan a természeti környezeten keresztül jelenik meg.

Pl.: Petőfi Sándor : Az alföld.

Lírai és epikai vonásokat egyaránt tartalmazó alkalmi műfaj, amelyben az író  nagyméretű, mozgalmas képeiben maga elé vetíti a múltat vagy a jövőt. Jellemzője a  fantasztikus túlzások, sajátos szóképek használata. Formája lehet vers vagy próza.

Több értelemben használt irodalmi műfaj: eredetileg a  pásztorokról szóló verses drámai életképeket nevezték így , majd Vergilius hexameteres  költeményeit. Az idilli elbeszélés szereplői felhőtlenül, valószerűtlenül boldogok,  eszményítettek, a történetben a vágyott világot valóságként ábrázolja az író.

Pl.: Salamon Gessner: Idillek

Olyan regény, amely lemond a cselekményességről és a hős lelkivilágának,  érzelmeinek ábrázolását állítja a középpontba. Kevés benne az epikusság.

Pl.: Puskin : Anyegin

Azokat a színpadi műveket nevezzük így, amelyekben a drámaiság  mellett jelentős szerepet kapnak az elbeszélő elemek is. Ilyenkor nem a színen, a néző előtt  játszódik a történet, hanem hírnök vagy más szereplő tudósít a helyszínen kívül történtekről.

Pl.: Bertold Brecht : Kurázsi mama

A drámai költemény drámai formában írt, költőien  megfogalmazott eszméket, gondolatokat tartalmazó mű, amelyben a színház megszokott  követelményei eltörpülnek az eszmék kifejtése mellett. Az olvasónak nagyobb élményt  jelent, mint a nézőnek.

Pl.: Radnóti Miklós : Téli kórus

Aktuális témájú, rövid, könnyed hangvételű írás. A tárcanovella, -regény félig  publicisztikai, félig szépirodalmi műfaj. Egyszerű témát dolgoz fel cselekményesen,  fordulatosan. Kevés tájleírást, lélekfestést alkalmaz, él a késleltetés eszközeivel.

Pl.: Ady Endre : Egy kis séta

Meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú buzdítást, intelmet,  szellemi hagyatékot tartalmazó rövidebb terjedelmű mű.
Pl.: Kölcsey Ferenc : Parainesis

Rövid prózai mű, amelynek szerkezete egyenes vonalú, csak a kiválasztott  személyre, vagy eseményre szorítkozik. Fontos eleme a főhősről festett jellemkép és a  fordulat, amely a cselekmény látszólagos logikáját megtöri, az eseményeket felgyorsítja. Csattanóval végződik. Szerkezete szerint megkülönböztetünk keretes és keret nélküli novellát.

Pl.: Kosztolányi Dezső : Vörös ökör

-    egyperces novella: A rövidség mellett groteszk látásmód is jellemzi ezeket az írásokat.

Pl.: Örkény: István : Arról, hogy mi a groteszk

Szellemes, rövid, egy problémát felvillantó, a tanulságot érthetően  megfogalmazó írás. Régiesen karcnak, rajznak is nevezték. Legtöbbször megtörtént  eseményekből ragad ki egy epizódot, amit kommentál, értelmez. Ironikus szemléletű, kritizáló szépprózai műfaj, rokona a novellának, a tárcának.

Pl.: Nagy Lajos : A nagy csábítás

Egy-egy jellem, vagy jellemző élethelyzet hangulatos, rövid leírása. Hasonlít
a karcolatra, de hangvétele nem mindig szellemes.

Pl.: Kosztolányi Dezső : Bohó nagybátyám.

Egyetlen cselekménysorozatra épülő, terjedelmes; részletező prózai írás.

Pl.: Jókai Mór : Sárga rózsa

Rövid, szórakoztató, csattanóval végződő kis elbeszélés,  amely egy-egy történelmi személy vagy esemény mulatságos jellemzését adja.

A műfaj neve a nyelvújítás korából származik. Rövid, csattanós történet, amit  az különböztet meg az anekdotától, hogy hősei elvont típusok, nem valóságos személyek, s  nem valódi a történet maga sem.

Pl.: Tamási Áron : Gombás székely

Az anekdota és az adoma rokona, azoknál nyersebb, sokszor durván mulattató  tréfás történetet elmondó vers.

Pl.: Jean Bodel : Zsömle, a pap tehene

A históriás ének sajátosán magyar műfaj, amely országos jelentőségű  eseményeket mond el verses formában.

A históriás ének olyan változata, amely regényes, világi, szerelmi  témákat dolgoz föl, szórakoztató jelleggel. Versformája leggyakrabban négysoros,  bokorrímes 11 vagy 12 szótagos sorokból álló strófa.

Verses formában írt elbeszélés, nevezik poémának, költői  elbeszélésnek, költői beszélynek is. Témája, előadásmódja sokféle lehet: komoly; komikus, reális, fantasztikus, stb.

Pl.: Vörösmarty Mihály : Szép Ilonka

Az eposz kötött formában írt, nagy terjedelmű epikai mű. Főhőse rendkívüli  képességekkel rendelkezik, és természetfeletti lényektől is támogatva olyan hősi tetteket hajt  végre, amelyek kihatnak egy egész közösség életére.

Pl.: Homérosz : Odüsszeia

Nagy terjedelmű, kötetlen előadásmódban írt epikai alkotás, amely fordulatos  eseményeket, kalandokat beszél el. Cselekménye több ágon fut, rendszerint vannak fő- és  mellékszereplői. A szereplők jelleme, érzésvilága a cselekmény közben bontakozik ki.

A drámai műnem cselekménye a szereplők párbeszédén, illetve monológján  keresztül bontakozik ki. Szerzője színpadi előadásra szánta, ezt a nyomtatott forma is jelzi: a  szereplők felsorolása, a helyszínre, díszletekre való utalás, a dialógusok és a színészek  játékára vonatkozó rövid utasítások.

A jellemábrázolás fő eszköze a drámai nyelv, a monológ és a dialógus.

A tragédia fenséges emberi küzdelmet ábrázoló dráma, amelynek során a  főhős konfliktusba kerül a világgal, sorssal, társadalmi és erkölcsi törvényekkel, s a megrendítő küzdelemben elbukik.
Az ókori görög tragédiák alapja mindenki előtt ismert mitológiai történet volt.

Pl.: Szophoklész : Antigoné

Komédiának, másképpen vígjátéknak, vagy bohózatnak nevezzük azt a drámát, amelyben a helyzetek és jellemek formálásával az emberek gyarlóságai nevetséges  színben tűnnek föl, s a konfliktusok szerencsésen végződnek
A komédia fölhasználja a helyzet- és jellemkomikumot.

Pl.: Shakespeare : Vízkereszt, vagy amit akartok

Így nevezzük azokat a drámákat, amelyek a tragédia és a komédia  jellemzőit egyesítik magukban. A tragikomédiában a történések a hős számára tragédiát  jelentenek, a nézőnek viszont nevetségesek, vagy éppen fordítva: komikus szereplőket ér  tragédiához illő vég.

Pl.: Moliere : A fösvény

A tragédia és a vígjáték közé eső műfaj, színműnek, vagy  drámának is nevezik. Lehet történelmi témájú, fiktív történeteket feldolgozó, vagy éppen  romantikus tárgyú.

ÁTMENETI MŰFAJOK

Átmeneti műfajok azok, amelyeket nem lehet egyértelműen  egyetlen műnem keretei közé sorolni, mert bennük több műnem, vagy műfajcsoport  jellemzői keverednek.

Lírai vonása a dalszerű megformálás, a költői sűrítés, epikai jellemzője az, hogy összefüggő történetet mond el, drámai a párbeszédes formája, s a cselekménye, amely  gyakran csupán egyetlen jelenetből áll.

Pl.: Arany János : Szondi két apródja

Így nevezzük a minden nemzetnél megtalálható vidám, elégikus vagy  misztikus hangulatú balladákat.

Pl.: Ady Endre : Az eltévedt lovas

Spanyol eredetű líroepikus műfaj. Hasonlít a balladára, nem tragikus a vége, sőt legtöbbször derűs, humoros, vidám.

Pl.: Arany János : A méh románca

Folyamatban lévő, vagy lezajlott eseményről adott tudósítás,  beszámoló sajtóban, filmen, rádióban, televízióban.

Az interjú a riport egyik válfaja, készítője legtöbbször csak kérdez, szerepe alárendelt.

Ma ez a műfaj gúnyiratot, legtöbbször személyes támadást jelent a lapok  hasábjain valaki ellen.

Olyan értekezés, amely mondanivalóját szépirodalmi eszközökkel fejti ki. A  tudományos közlésnél szubjektívebb, vallomásszerű.

Folyamatosan, rendszeresen írt, az események időrendjét rögzítő feljegyzések. Témájuk változatos lehet. Legtöbbször E/1-es számú, monologikus, közvetlen stílusú,  kötetlen szerkezetű és mondatfűzésű prózában készül.

Az életrajz egyik formája, amelyben az ember saját maga írja le az  életét.

Távollevő személyhez intézett írás, amely a személyes beszélgetést helyettesíti. A  leghétköznapibb műfaj, ugyanakkor irodalmivá is válhat.