Verstani ismeretek
Időmértékes verselés:
 A vers ritmusát a hosszú és a rövid szótagok szabályos  váltakozása adja.
Rövid szótag:
 rövid a benne lévő magánhangzó, utána legföljebb egy  mássalhangzó áll. Jele: È

Hosszú szótag:
 hosszú a benne lévő magánhangzó, vagy rövid ugyan a  magánhangzó, de több mássalhangzó következik utána.
Jele: -

A szótag típusának megállapításakor nemcsak a szó hangzóit kell figyelembe  venni, hanem az utána következő szó kezdőhangját is. Tehát a „Hol vagyon...”  sor „hol” szótagja hosszúmert a rövid magánhangzó után két mássalhangzó  következik. A kétjegyű mássalhangzó természetesen egy mássalhangzónak  számít. Így a „va-„ szótag rövid. A szótagok verslábakat alkotnak. Egy versláb  általában két vagy három szótagból áll.

A verslábak fajtái:
daktilus:

egy hosszú és két rövid szótagból áll. 

Képlete: - È È
jambus:

egy rövid és egy hosszú szótagból áll.

Képlete: È -
pirrichius:

két rövid szótagból áll. 

Képlete: È È
spondeus:

két hosszú szótagból áll. 

Képlete: - ­
trocheus:

egy hosszú és egy rövid szótagból  áll. 

Képlete: - È
anapesztus:

két rövid és egy hosszú szótagból.  áll.

Képlete: È È -

 

Az időmértékes verselésben vannak kötött sor- és strófa / versszak / szerkezetek.

 A legjelentősebbek:

Hexameter:

hat verslábból áll, daktilusok és spondeusok fordulnak elő benne.  Az ötödik versláb csak daktilus, a hatodik csak spondeus lehet.

 -ÈÈ|--|-ÈÈ|--|-ÈÈ|--|
Pentameter:
 öt verslábból áll, azaz négy teljes és két csonka verslábból. Mindig  a harmadik és a hatodik versláb csonka.
 --|-ÈÈ|-|-ÈÈ|--|-|
Disztichon:
 egy hexameterből és egy pentameterből álló sorpár.
Szapphói strófa:
 Három szapphói és egy adoniszi sorból álló versszak.
 szapphói sor:

 -È|-È|-ÈÈ|-È|-È|

adoniszi sor:

-ÈÈ|-È|

Alkaioszi strófa:
 négy sorból áll, két alkaioszi /11 szótagos/ sorból, egy 9  szótagos ötödfeles jambusból és egy pindaroszi daktilusból.

alkaioszi sor(11)

È-|È-|È-|ÈÈ-|È-|

ötödfeles jambus(9)

È-|È-|È-|È-|È|

pindaroszi daktilus (10)

-ÈÈ|-ÈÈ|-È|-È|

 

Aszklepiádészi strófa:
 három aszklepiádészi és egy glükóni sorból áll.

aszklepiádészi sor(12)

ÈÈ|-ÈÈÈ|-ÈÈ-|ÈÈ|

glükóni sor(8)

-È|-ÈÈ-|ÈÈ|

 

Leonínusz:
 olyan disztichonban írt vers, amelyben rímeket is találunk.
Szonett:
 tizennégy soros, négy versszakból áll. Az első két versszak négysoros, a  harmadik és negyedik háromsoros. Jambikus.

 

Hangsúlyos magyar verselés

A ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szó­tagok szabályos váltakozása adja. A hangsúlyos verselésű vers  ritmusát a szótagszám és a hangsúlyos szótagok száma alapján  tudjuk meghatározni.

Legjellemzőbb ritmusfajták:

 
Kétütemű nyolcas:
 „Júliámra | hogy találék”
 4\4
Kétütemű hatos:

„Amott | kerekedik

Egy fekete | felhő,

Amott száll, | amott száll

Egy fekete | holló”


 2\4

4\2

3\3

4\2

Háromütemű kilences:
 ”Ezt a kerek | erdőt | járom én”
 4\2\3
Háromütemű tizes:

4\4\2
4\3\3
4\2\4

Háromütemű tizenegyes:
 „A magyarok | istenére | Esküszünk.”
 4\4\3
Négyütemű tizenkettes:
 „Tüzesen | süt le a | nyári nap | sugára”
 3\3\3\3
Kettős ritmus:

(szimultán versritmus):

a versszöveg egyszerre hangsúlyos és  időmértékes verselésű is.

 

Hangsúlyos verselésű strófaszerkezetek

 
Balassi-versszak: 9 soros, a sorok szótagszáma és ríme a  következő: 6a
6a
7b
6c
6c
7b
6d
6d
7b
 
Himfi-versszak: tizenkétsoros magyar strófaszerkezet, rímképlete:

amelyben az a, c és e sorok  nyolcasok, a b, d és f sorok kétütemű hetesek.

a b a b c d c d e e f f