Minden elmúlik egyszer
minden végéhez ér
és minden december
új májust ígér
Pár
évvel ezelőtt, nagyon olcsón vásároltunk a vállalkozásnak egy tanyát. Az
országúttal bő kilométernyi földút köti össze. A város közelében fekszik, szépen
berendeztük laboratóriumnak és tároló helynek, de egy háló- és egy
dolgozószobát is kialakítottunk itt. Úgy építettünk a két szoba közzé egy búbos
kemencét, hogy mindkettőt felfűtse. Az emlékek elől ideiglenesen ide költöztem
ki.
Minden öreg bútordarabnak mélyen benyomódik a nyoma a padlatba, akkor is
látszik, ha már eltávolították. Bár soha sem voltam főállású tanár a Bocskaiban
(mindig volt és még ma is van irodám a rádiósklubban) saját, külön szobám van
ott. Még gimnazistaként kinéztem a hátsó lépcső alatti tárolót (ahova a
takarítószereket és a selejtezésre váró eszközöket rakták), milyen jó stúdió
lehetne, kértem az iskolarádiónak, de nem történt semmi. Amikor elkezdtem
tanítani, és még mindig nem használták semmi értelmesre, sőt a fizikaszertárból
is tantermet csináltak, az első nyáron kitakarítottuk
Timivel, vakolás-festés után lett egy 2*5 méter alapterületű, néhol alig
másfél, másutt öt méter magas szobánk, ide költözött Timi is. Ez több mint
negyven éve a saját területem, aminek külön előnye a saját szellőzőkéménye,
ezért eltűrik a dohányzásomat is (az optikai kísérletekhez szükséges a
pipafüst, szoktam mondani).
A tanév
kezdetén az iskolai kuckómban, a fotelemben pipáztam ebéd után (ilyenkor
lehunyt szemmel, hangosan szoktam gondolkozni, , azaz
horkolva szunyókálok), amikor egy topmodell kinézetű leányzó, szolid, nem
divatos, magasan záródó ruhában, alig észrevehető sminkel, jött be. 14-25 év
között akárhány éves lehetett, nem ismertem, de rögtön éreztem, hogy önbizalma
annyi, mint mackósajtban a brummogás.
*
Csókolom Laci
bácsi! Trudi vagyok! –mondta, felém lépett, de megbotlott a saját lábában,
az ölembe huppant, a pipát kiverte a számból, hogy ne csússzon le átölelte a
nyakam, az ölembe kucorodott és ijedtségében megdermedt.
*
Örülök fiam, de
mit csináljak veled? Talán kezdjük azzal, hogy
leszállhatnál az ölemből, ekkor elolthatjuk a piám parazsától már éppen meggyulló szőnyeget! –válaszoltam, amikor megemésztetem a szokatlan dèbüt (első fellépés, szereplés) okozta
megrázkódtatást. Éreztem a félelemmel teli lelkét, de azt nagyrészt elnyomta a
„páromszag”. Olyan töményen áradt öléből felém, amit
csak ritkán éreztem.
*
A professzorom,
Rezső bácsi javasolta önt mentoromnak. Ezt a levelet küldte. Az igazgató úrnál
már jelentkeztem! –hadarta
és átadott egy levelet, miközben eltaposta a parazsat, és felemelte a pipámat.
Feladóként
egy évfolyamtársam (a JATE professzora) neve szerepelt. Hellyel kínáltam Trudit, és átfutottam a levelet, amiből megtudtam, hogy
harmadéves, elnyert egy ösztöndíjat, szeretne egy évig pedagógiai kísérleteket
folytatni, ezért halaszt, és Rezső figyelmembe ajánlja. Több Jenőfalvi iskolában is szeretne adatokat gyűjteni, és
feldolgozni, nálunk lenne a bázisa.
A téma
engem is érdekelt, elvállaltam a mentorságot. Megdöbbentő erővel kapcsolódott
hozzám, és abszolút felsőségként fogadott el. Kollegáim kedvesen fogadták, a
tanáriba asztalt is kapott, de Trudi bekérezkedett a
kuckómba, és látszólag apjává fogadott, találkozáskor-búcsúzáskor mindig
megpuszilt. Már néhány nap után „megtanult”, úgy alkalmazkodott hozzám, hogy
nem adta fel saját magát, egy hét után már magától is megérezte, hogy mit
akarok, mi következik. Az első naptól visszategezett, de mindig Laci bácsinak
szólított. Az új módszerekből sokat tanultam én is.
Március
elején lejárt a kocsim műszakija, ezért egy február
végi, csütörtök reggel bevittem a szervizbe. Csütörtökön csak egy órám volt
(9-10-ig), ragyogó napsütés, megcsordulltak az ereszek,
ezért óra után kisétáltam a tanyára. Trudi új
segédanyagot hozott, amit szeretett volna megbeszélni, elkísért, gondoltam az
esti busszal hazamehet. Megebédeltünk, elkezdtük a munkát.
Délután
viharos széllel meg jött a hó, szinte semmit sem lehetett látni. Nem engedtem
elindulni a hófúvásban, mivel a szobák mindegyikében volt fekvőhely javasoltam,
aludjon a tanyán.
Turcsány Péter: Mezőségi
versek
Behavaz minket,
mint mesejáró
mackót
a tél,
behavaz minket
életfelejtő
szépség, ledér,
elrejti sorsunk
kacagó titok,
komor remény,
mégis, mégis a
a
él, aki él.
Este, sokáig beszélgetünk. A fürdőszobát
előkészítettem, törülközőt és egy ingemet (hálóruhának) készítettem ki. Megfürdött,
én is lezuhanyoztam. Lefekvés előtt megkínáltam egy pohár borral, ki-ki
bevonult a szobájába, először a nyitott ajtón át
beszélgettünk, később átjött, és az ágyam szélére ült, úgy beszélgettünk
tovább, belemelegedtünk, nem tudtuk abbahagyni. Egy idő után láttam,
megborzong, be akartam takarni, nehogy megfázzon. Inkább bekéredzkedett a takaróm
alá, hozzám simult. Nagyon kellemes érzés volt a fiatal, szinte meztelen
lánytestet érezni karomban. Egyre intimebb területre vezetett a beszélgetés
fonala, félénkség, szemérem, kitárulkozás lett a téma. Bevallotta, hogy még a
lányok előtt is szégyenkezik, férfi még nem látta levetkőzve (serdülése óta még
édesanyja sem!).
*
Légyszives, Laci bácsi oltsd el a lámpát, mert ezt csak úgy
tudom elmondani, ha nem látod az arcomat. –mondta, befészkelte az ölembe magát, kezemet a derekára
igazította.
*
Hallgatlak! –mondtam, és a sötétben megsimogattam
az arcát.
*
Tudod,
középiskolás koromban főként tanultam, a bulik, az ital, és más bódító szerek
nem vonzottak. Egyetemistaként nagyon megszerettem egy fiút. Az egyetemen
kicsit hangos, de az átlagnál kedvesebb, jól nevelt fiúnak ismertem meg. Nem
volt tolakodó, elhívott különböző alkalmakra. Ölelgetett, csókolóztunk, egyre
többet engedtem meg neki. Rendszeressé vált, hogy ölébe ültetett, és a bugyin
keresztül simogatott, kigombolta blúzomat, melleimet csókolgatta.
*
Egyszer, egy
délelőtt együtt kávéztunk, mikor egy csoporttársam újságolta, elmarad egy dupla
órám. Örültünk az együtt tölthető időnek, felhívott a kollégiumi szobájába. Amikor
beléptem, csókolózni kezdtünk, rögtön az ágyra döntött, és kezdett vetkőztetni,
ekkor még örömmel engedtem, hiszen szerettem. Csókjai között felhajtotta
szoknyámat, félrehúzta a bugyimat, úgy izgatott. Közben cipzárját lehúzta, faszát kivette. Ápolatlan, kellemetlen „kan” szag csapta meg
az orromat. Próbáltam visszafogni, hiszen ez már nekem túl gyors volt, nem így
–kapkodva– akartam a szüzességemet elveszteni. Ő viszont már nem akart és
tudott leállni, a bugyimat nyálas ujjaival félresodorta, máris belémhatolt, nagyon fájt, csak a fájdalmat éreztem, néhány
elkapkodott mozdulata után belémürítette magját,
lefordult rólam, és elégedetten szuszogott.
*
Nem tudtam, a
fizikai vagy a lelki sérülésem a nagyobb. Csendesen sírdogálni kezdtem, hiszen
hiába vártam hogy legalább utólag dédelgessen, kedveskedjen.
*
„Ne nyavalyogj!
Örülj, hogy jól megasztalak! Ha neked nem volt jó, akkor frigid vagy! Siess,
mert mennem kell az előadásra. Délután háromra gyere vissza, akkor lesz egy
órám, megduglak, előtte leszophatsz!” mondta, és tuszkolt ki az ajtón. Elmentem
a WC-re, megtörölgettem magam, hazamentem, de közben telefonáltam medikus
barátnőmnek. Tőle kaptam eseményutáni tablettát. Hazaérve szerencsére nem
találkoztam szüleimmel, beálltam a kádba, és órákig próbáltam lemosni magamról
ennek a kapcsolatnak a szennyét. –mondta szipogva.–
Azóta minden fiútól félek, elegendő csak rágondolni, máris fáj a szemérmem,
ahogy görcsbe rándulok. Tényleg frigid lennék? Ez lenne a normális szex? Nagyon
megvetsz? Tudom, hogy nem vagyok szép, de azért így kellett a tudomásomra
hozni, hogy csak arra vagyok jó? –kérdezte már sírva.
*
Neked nem szabad
szégyenkezned. Az a fiú megvetésre érdemes, aki csak a saját pillanatnyi
örömére gondolt, nem törődött a partnerével. A ráhangolódásra is időt kell
hagyni! –mondtam, magam
felé fordítottam, simogattam, és elkezdtem lecsókolni a könnyeit. Az ing kigombolódott,
megnyílt rajta, immár a meztelen mellkasa ért hozzám.
Hátát
simogatva, leérem a fenekéhez, egyre jobban ellazult, kezdett megnyugodni. Elsősorban
úgy éreztem, mintha valamelyik lányom, vagy unokám keres védelmet az ölemben,
és vár felmentést az el nem követett bűneiért.
*
Nyugodj meg!
Kislányom, Trudikám! Holnap még beszélgetünk rólad. Ha gondolod, aludhatsz az ölemben,
de most már tegyük el magunkat holnapra!
–mondtam, lassan elaludt az ölemben.
Reggel,
amikor felébredtünk a hóvihar még tartott. Trudi
teljesen rajtam feküdt, meztelen teste szinte mindenütt hozzám ért. Apró
melleit éreztem mellkasomon, kemény szerszámomat a combjai közzé szorította.
Kipirult arcát csókra nyújtotta.
*
Nagyon köszönöm,
hogy meghallgattál az este. Akkor szerettem volna, ha te lennél az apám. Most
viszont kívánlak! Amióta felébredtem, vágyok a szeretkezésre, szívesen
kipróbálnám veled. A te szagod vonz, nem taszít. –mondta, levetette az inget, felállt az ágyban,
felkínálva meztelen testét.
*
Gyönyörű,
kívánatos lány vagy, de gondold meg, az unokám lehetnél. Köszönöm, hogy bízol
bennem, de tudnod kell, nem lehet közös jövőnk. Gondold meg, szabad-e
belemennünk egy ilyen kapcsolatba! –felültem, öléből ömlött a kielégülésért „könyörgő” nő
szaga. Megértettem, itt az észérvek nem számítanak. Tudtam, ha most nyersen
elutasítom, örökre porrá zúzom az önbecsülését. Magamhoz kötni nem akartam
(negyven év korkülönbség), ezért nem fogadhattam el a felkínált teljes testi
kapcsolatot sem. Másként akartam megtanítani neki a gyönyört, először a gyönyör
érzését kell tudatosítanom, azután majd megtalálja azt
rendes fiút, akivel megtanítják egymást szeretkezésre.
Felülve
becsókoltam az ölébe, éreztem, hogy nyelvem nyomán kiszáll a lábából az erő,
úgy kell megfognom, nehogy összetörje magát.
Lefektettem,
szájától lefelé haladva, oda mindig vissza-visszatérve csókoltam testét. Kezemmel
szemérméhez érve, éreztem, mintha bepisilt volna, olyan nedves az öle. Amikor,
immár sokadjára csókoltam össze-vissza szemérmét,
megnyílt résébe nyelvemmel-ujjaimmal hatoltam be. Ekkor már csak a résében szánkáztattam
ujjamat. Annyira kitárulkozott, hogy szinte beszívott a hüvelye. Akadály nélkül
siklott mutatóujjam, szoros, forró puncijában, közben hüvelykemmel a csiklóját
masszíroztam. Ahogy megérzett belül, máris megkezdődött az orgazmusa, szinte
harapott, annyira csókolt. Magamhoz szorítva, mozdulatlanul vártam meg, hogy
orgazmusa alábbhagyjon. Ekkor ismét elkezdtem a mozgást, mindig egy-egy kicsit
mélyebbre hatoltam a mutatóujjammal. Nemsokára elértem a félig átszakított
szűzhártyát, ekkor lehajoltam és a csiklóját kezdtem nyelvemmel körkörösen
izgatni, majd csókjaimmal mellét izgattam és szemérmének simogatásával ismét
elértük az orgazmusát. Magamhoz szorítva, csókokkal-simogatással lassan megnyugtattam
testét.
*
Köszönöm, hogy
megmutattad, a szex fergeteges örömét nekem is. Visszaadtad az önbizalmamat. Ha
gondolod, szeretkezünk is, ne félj, akkor a barátnőmtől kaptam egy tucat
tablettát, de csak egyre volt szükségem, de mindíg a
táskában tartok néhányat. –mondta,
és most ő kezdett simogatni.
*
Tudod Trudikám, kislányom! Mint a negyedik lányomat szeretlek,
szerelemet nem érzek irántad. Tudod, így hatvanon túl, a testi vágy nem sürget.
Örülök, hogy én mutattam meg neked a gyönyört, de neked még meg kell
tanulni a fiúnak úgy örömet szerezni, úgy hogy mindkettőtöknek jó legyen. Most
gyere, fürödjünk meg együtt. A szüzességedet az ügyetlen fiú nem tudta elvenni,
ezt add annak, aki megérdemli. Ne félj, ha itt az idő, tudni fogod, ki az!
A
fürdőszobában beálltunk a zuhany alá, elővettem a tusfürdőt és egy
fürdőkesztyűt. Tömör habot képeztem egész testén. Megkértem, most ő mosdasson
meg. Láttam, hogy félve (alig látott és még nem fogott meg soha péniszt), de
kíváncsian ismerkedik testemmel. Megmagyaráztam, megmutattam, hogy a férfit
hogyan kell megtisztítani. A tisztogatás során megkeményedtem, mint az acél.
Hoztam a fürdőlepedőket, kezdtem megszárítgatni.
*
Nem fog begyulladnia
heréd? A lányok mondták, fiúk mindig erre hivatkoznak! –mondta őszinte aggodalommal.
*
Hidd el, fiatal
korban a kielégületlenség tényleg kellemetlen, de ha nagyon felizgul a fiú, és
másképp nem elégül ki, álmában következik be. Aki szeret az adni
akar, és főként nem követelődzik. Lehetőleg mindig követeld meg előtte a közös
fürdést, egészséges és izgató. Most reggelizzünk! –Egy ingemet adtam rá.
Reggelizés
után felhívtam gyermekeimet, megnyugtattam őket, körülzártan, de jól elvagyok a
tanyán.
A hó
továbbra is pustolt (kavarogva fújta a szél a leesett porhavat) nem volt
értelme kimenni, eltakarítani. A világtól elzárt lakásban beszélgettünk, csak
egymásra figyeltünk. Trudi egész nap az ingben volt,
nem vett fel semmi mást, időről-időre kívánatosságát és merészségét meg kellett
dicsérnem. Csacsogott, repdesett, nem tudott betelni a felszabadultság
érzésével. Egész nap minden alkalmat megragadott, hogy hozzám bújjon, cicáskodjon. Testét felkínálta gyönyör
adásra és készen állt a gyönyör fogadására. Nem számoltam, de jó párszor
eljutattam a csúcsra, estére már elegendő volt a résére fújnom, már rázta
testét az orgazmus. Nem tudott betelni a gyönyörrel. Mindenképpen nekem is
gyönyört akart adni, nagyon ügyetlenül próbálkozott, ezért segítettem, hogy
rajtam gyakorolva, a partnerét is eljuttassa a csúcsra.
Furcsán
megfiatalított ez a helyzet, természetesen csodálatos volt érezni karjaimban Trudit, és játszani fiatal testén, mint egy hárfán.
Bárhova, bárhogy nyúltam, gyönyörrel válaszolt forró teste. Most, hogy visszagondolok
rá, nem a hárfa a helyes hasonlat, inkább egy korai elektronikus hangszerre (ha
jól emlékszem Teremin szovjet professzor építette még
a húszas években) emlékeztetett. Ott két pálcához közelítve kezünket kaptuk a
hangot, ami a korábbi hangoktól, a távolságtól és a mozgatás sebességétől
függött. Soha sem tudhattad előre, pontosan milyen lesz a hang.
Péntek
este ismét egy ágyban feküdtünk le és újabb gyönyöröket éltünk át. Megmagyaráztam
neki, hogy a saját boldogsága érdekében ne szégyelljen elsőként lépni, az
alapokat tudja, a többit majd a partnerével együtt kell megtanulniuk, csak így
érheti el a kölcsönös örömszerzést.
Éjjel
lecsillapodott, reggelre teljesen megállt a szél, szombat reggelre, pedig
vakító napsütés fogadott minket. Most már kimentünk a házból és mintha még
kamaszok lennénk a hólapátolás ürügyén hógolyóztunk,
délután még hóembert is lehetett építeni, megenyhült az idő. Ebéd előtt kis
traktorommal felszabadítottam az utat (néhol közel derékig ért a hó), délutánra
megjöttek a fiaim néhány unokámmal, és a rendbe rakott, levizsgáztatott
kocsimmal.
Trudi még
kint maradt a hétvégén, de ekkor már főként dolgoztunk, hétfőn együtt autóztunk
a városba.
Hazautazott
szüleihez, az adatok rögzítését ott végezte el. Havonta néhányszor egy-két napra
jött csak vissza, láttam egyre magabiztosabb, határozottabb lett.
Április
végén egy délelőtt felhívott, sürgősen találkozni kívánt velem. Budapesten
voltam kocsival, műszereket javíttattam, este utaztam haza, Cegléden
találkoztunk. Ahogy jött az állomás előtti parkolóban, láttam, hogy egy
magabiztos, határozott hölgy lebeg, nem a régi, félénk kis veréb tipeg az úton.
Éreztem, nagyon fontos esemény történt, amit el kíván mondani. A kocsiban
boldogan újságolta a jó híreket, csacsogott egész úton.
*
Az eddigi
anyagommal felkerestem Rezső bácsit, nagyon megdicsért. A munkát koordináló
tanársegéddel elkészítettük az előzetes jelentést, elküldtük. Tegnap kaptuk meg
e-mailben a meghívót a Rigába tartandó konferenciára. Május végén egy hétre
megyünk Péterrel! Többször beszéltem már neked Péterről. Ő az a tanársegéd, aki
a tanszéken a konzulensem. Rezső bácsi tudtunk nélkül nevezett be a
konferenciára.
Őszintén
örültem sikerének, Megdicsértem, és gratuláltam az eredményhez. Megígértem
minden segítséget nekik.
Jenőfalvához közeledve, megkért, hogy a tanyán aludjunk kettesben. Éreztem, valamit még
szeretne elmondani! Az úton vettem egy “szédült” (grill) csirkét vacsorára.
A tanyán
megvacsoráztunk, lefeküdtünk. Hálóingében bujt be mellém, az ölembe kucorgott.
*
Tudod, Laci
bácsi! Nagy dolog történt velem! Már tavaly is
közeledet Pétert, de akkor még féltem, és ő is bátortalan volt, de vele jól
éreztem magam, elhívott színházba, hangversenyre, kézenfogva
sétáltunk. Nem mertem közel engedni, de türelmes volt. Az idén ismét próbált
közeledni. Bekövetkezett, amit megjósoltál, határozottabb volt, én sem féltem
annyira, felmentem a most vásárolt lakására, kedves volt, a berendezéssel
kapcsolatban kikérte véleményemet, úriemberként viselkedett. Többször voltam
nála, segítségemet kérte a berendezkedéshez. Tegnap, amikor megkaptuk a jó
hírt, felmentünk hozzá, mert akkor hozták meg az általam kiválasztott bútort.
Hideg vacsorával várt, utána csókolóztunk, éreztem, nagyon kíván, de nem tudja,
hogyan lépjen tovább. Vettem egy mély levegőt, megfogtam a két kezét és
megkértem, mossa le a hátamat. Zuhanyozás után egymáséi lettünk, egész éjjel a
karjaiban tartott, végig szeretkeztük az éjszakát. Csodálatos volt, most nagyon
boldog vagyok! Nagyon jó volt vele, élveztem a szeretkezést! –mondta és megcsókolt.
*
Nagyon örülök,
hogy találtál egy hozzád illő fiatalembert. Látod erről beszéltem, te másik
korosztályhoz tartozol, lehetett volna néhány gyönyörű óránk, de közös éveink
nem. Nagyon örülök a boldogságodnak, kislányom!
–mondtam, arcát, homlokát pusziltam meg, és mozdulatlanul öleltem magamhoz. –
Majd mutasd, be nekem is ezt a rendes fiút, akit megajándékoztál szerelmeddel.
Valakivel meg kellett osztanom az
örömömet! Szüleim nem értenék meg. Köszönöm, hogy neked elmondhattam. Most
alszom, hiszen tegnap semmit sem tudtam aludni. Szép álmokat Apa!–Megpuszilt, mint egy cica az
ölembe gömbölyödött, kezemet a combjára igazította, és máris boldogan aludt.
Egyenletes
szuszogását hallgatva, az utolsó mondata visszhangzott fülemben. Valóban, mintha
valamelyik kicsi lányom lenne az ölemben (még a serdülése kezdetén) annyira nem
éreztem erotikusnak a helyzetet.
Reggel a
kávéfőző szuszogására ébredtem. Mire kimentem a konyhába, már kitöltötte a kávékat,
elővette a reggelit, megterített.
Amikor a hófúvásban itt aludtam,
azt mondtad, a negyedik lányodként szeretsz, akkor nem értettem meg.
Tegnapelőtt, amikor szüleimnek akartam beszámolni a konferenciáról, nem értek
rá meghallgatni. Tegnap reggel hívtam őket, csak az üzenetrögzítő válaszolt.
Első szavamra megváltoztattad az utadat, kerültél a kedvemért! Te bánsz velem
úgy, mint egy apa a lányával, ezért szólítottalak apának!
Köszönöm, kislányom, én is
hasonlóan érzem a kettőnk kapcsolatát.
Délelőtt
még bement az iskolákba, délután vittem be Árkodra, ahol az állomáson Péter várta,
hármasban vacsoráztunk, nekem is szimpatikus volt a fiú, Péter elmondta, hogy
szeretné feleségül venni, és mi a véleményem, gyakorlatilag tőlem kérte meg Trudi kezét. Az esküvőjükön én voltam a tanú. Rendszeresen
tartjuk a kapcsolatot, talán már a baba is kopogtat.