Tükör történet Papó „Nagyszerű voltam!” című novellájára

Belém bújt a kisördög. A tavasz tette, vagy a testemre csobogó víz nem tudom, de elhatároztam, hogy ma elcsavarom egy ember fejét.

A netten ismerkedtem meg vele. Együtt kezdtük el szerkeszteni a lapomat. Először csak sablonos dolgokról leveleztünk, aztán egyre pikánsabb mondatok is le, leíródtak. Nem boldogultam a képeim felrakásával, így ő megígérte, hogy átjön segíteni. Már az éjjel furcsa gondolataim támadtak, és alig vártam reggel, hogy a férjem elmenjen. Sosem csaltam még meg, de most nagyon izgatott ez a helyzet.

Megmostam a hajam is, megszárítottam, aztán enyhén kisminkeltem magamat.

Mit is vegyek fel? Melltartót azt nem, egyébként sem hordok. Sosem értettem, hogy a nők, hogy bírják egész nap azt a satut. A mellük meg megereszkedik, mert nincs a mellizmuk igénybe véve. Az enyém negyven éves létemre, még szépen áll. Igen, ez a pulóver jó lesz. Elég lezser, hogy aminek nem kell látszania, azt takarja, viszont a dekoltázsa jó mély. A hozzávaló kötött szoknya. Bugyi, ja az nem.

Csöngetnek. Biztosan ő. Nyitom az ajtót. Magas, kicsit mackós. Igen, el kell csavarni a fejét!

- Szia – mondja, és jól végigmér.

- Szia – köszönök neki mosolyogva, aztán hozzá lépek. Puszi, puszi, közben bevetem az első fegyveremet. Melleimet jó hozzádörzsölöm. Nem marad hatás nélkül, teljesen összezavarodik szegény.

Nagy nehezen kinyögi a nevét, úgy látszik ezen a téren mindig tízen évesek maradunk, átadja az ajándékokat. Virág meg két üvegpezsgő. Megint megszólal a kisördög.

- Anélkül is lefekszem veled, hogy leitatnál, de a pezsgő kész lebukás, úgy hogy jobb, ha hazaviszed. - látom, hogy elhűl benne a vér, a lábai legyökereznek, és csak néz rám. Végül nagy nehézségek árán kinyögi:

- Jó – kis gondolkodás után – Hogy vagy?

Nem bírom tovább. Most, most kell kihasználnom a félszegségét, zavarát. Oda lépek hozzá, és szájon csókolom. Pillanatok alatt oldódik. Csókolózunk. Elkalandozik a keze. Keresi a bugyit. Beleremeg, mikor rájön, hogy nincs.

- Jól! – válaszolok előző kérdésére, azzal elindulok befelé a lakásba, gömbölyű idomaimon érezve mohó szemét. A halban a rekamié mellett ismét átölel. Lecsúsztatja lábamhoz a szoknyát, aztán a pulóver következik. Segítek. Aztán csak bámul rám. Nézi a melleimet, és a finom kis nyírott háromszöget a lábaimnál. Újabb ölelés, csók, simogatás, markolás. Kibontakozok öleléséből, és vetkőztetni kezdem. Előbukkan fallosza. Hú, pont ekkorára vágytam. Simogatni kezd, és hol melleimmel játszik, hol pedig csiklóm után kutat. Jó vele. Végül egy ügyes mozdulattal az ágyra húzott.. Itt folytatódott a már korábban elkezdett tevékenységünk (simogatás, csókolgatás, masszírozás, és ami ilyenkor dukál). Minden rutinunkat beleadva a lehetséges leghosszabb ideig elhúztuk egymás becézését, de amikor már nem bírtuk tovább, bekapcsoltuk a számítógépet, és ő elmagyarázta, hogy mit is kell csinálni a honlappal. Leesett az állam. Nem gondoltam, hogy ilyen egyszerű.

Aztán ismét a rekamiéra dőltünk. Hosszan elnyújtva adtuk át magunkat a gyönyörnek. Többször is belém hatolt. Keze, ujjai úgy játszottak a testemen, mint egy hárfán. Aztán fölült és én ölében, hímtagját magamba fogadva, a szeretkezéstől bódultan ringatóztunk az idővel.

A való világba telefonja csörgése hozott vissza minket, jelezvén, hogy ideje a munkahelyét is meglátogatnia. Fájdalmasan búcsúztunk. Tudtuk, hogy ez soha többé nem ismétlődhet meg.

Estére férjem kedvencét főztem. Mikor hazaért, kedvesen csókolt meg.

- Milyen szép vagy ma – mondta. Jóízűen vacsoráztunk, aztán az ágyban jólesően szeretkeztünk. Rég volt ilyen jó.

- Milyen szexis vagy ma – súgta fülembe, és én örömmel könyveltem el a két diadalt.