Az író bekapcsolta a számító gépét, és kinyitott egy új Word dokumentumot. A fehér ablak betűket szomjazva pislogott a szemébe. Hátradőlt a széken, néhány percig gondolkodott, aztán megropogtatta az ujjait, és belefogott az újabb novellába :

Az asszony nagyon csinos akart lenni. Fekete kisestélyit húzott, hozzá piros cipőket és piros táskát vett. Karcsú derekát piros öv ölelte át. Mindig gyönyörűnek érezte magát ebben a ruhában. Hosszú szőke haját egy széles fekete szalaggal fogta össze. Fedetlen hátára könnyű fekete kabátkát kerített, aztán még egyszer megnézte magát a tükörben.

- Tökéletes – mondta, és elindult a randevúra.

- Nem is rossz! – bólintott az író, és folytatta.

A klub, ahova ment a nő, szinte teljesen üres volt még. A sarokban ordított a zenegép. Végignézett a hosszúkás termen. A férfi a terem másik végénél ült a bárpultnál, minél messzebb a zenegéptől. Magas, férfias jelenség volt. Arca markáns, és, bár a halántéka már őszült, nagyon jóképű. Amikor meglátta az asszonyt, kedvesen integetett neki.

Az asszony odament, és könnyű puszit váltottak.

- Gyönyörű vagy ma – mondta a férfi, és tudta, hogy elérkezett a nagy nap.

- Mit iszol? – kérdezte.

- Talán egy száraz martinit – bizonytalankodott a kérdezett.

A csapos mosolyogva fordult a palackért, aztán két jeget dobott a pohárba. A jégdarabok vidáman csilingeltek, ahogy az italt beletöltötte. A mini hűtőből elővette az előre bevágott citromkarikát, és a pohár szélére tűzte.

- Parancsoljon – mondta és az asszony elé rakta a poharat. Szemük találkozott. A férfit elbűvölte a nő nyílt szépsége. De tudta, hogy nem jó bámulni ezt a jelenséget. Az a fickó, mellette, nagyon szerelmes. Szerencsére új vendégek érkeztek, így kénytelen volt más felé figyelni.

- Hová menjünk ma? – kérdezte a férfi dobogó szívvel az asszonyt, miután koccintottak. A nő fürkészve nézett a szemébe. Már egy hónapja járnak így össze. A férfi a nő tanára volt az egyetemen. Már akkor is tetszettek egymásnak, de a dologból nem lett semmi, nem mertek közeledni egymáshoz.

Aztán a nő hamar férjhez ment, nem került bele a kutatási programokba, így nem találkozott a professzorával ismét.

A véletlen hozta őket össze. A nő a belvárosba ment bevásárolni. A pénztárcájuk nem nagyon engedte ezt meg, de az asszony minden évben összespórolt annyit, hogy egy modellt vegyen magának. Ami most volt rajta, azt is egy ilyen bevásárlás során vette.

A professzort egy söröző teraszán vette észre. Szinte egyszerre látták meg egymást, a férfi intett neki, hogy menjen oda hozzá. Odament. Ittak egy sört, és elmesélték egymásnak, hogy a férfi elvált közben a feleségétől, és most egy villában él a Nap-hegyen. Az asszony pedig elmesélte, hogy férjhez ment, és a férje kertész a hasonló villákban, mint a professzoré. Aztán kimentek sétálni a Margit-szigetre, és mindenféle főiskolai emlékekről beszélgettek. Végül újabb randevút beszéltek meg.

Érezték az egyre elhatalmasodó szerelmet, de sokáig nem merték még egymás kezét sem megfogni. Aztán egy délután, ahogy megborzongatta a szél a fák koronáját, a nő is libabőrös lett. A férfi magához ölelte, és ekkor végre megcsókolták egymást. Hosszan, szenvedélyesen ölelkeztek, és tudták, hogy legközelebb egymáséi lesznek.

- Ki a fen az? – dühöngött az író, mert a bejárati ajtó csöngője kizökkentette a történet menetéből. A csengetés egyre erőszakosabb lett. Az író felállt, kiment a dolgozószobából, végig a hallon, majd szinte feltépte az ajtót.

- Maga az? – kérdezte bosszúsan, amikor meglátta az ajtóban az ötvenes évei végén járó bejárónőjét.

- Miért nem jött be a kulccsal?

- Nem találom – sopánkodott az asszony.

- Jöjjön, de aztán hagyjon békét nekem, végre dolgozom.

- Jó, jó – mondta az asszony, és szinte osonva tűnt el a konyha felé. Az író berobogott a dolgozószobába, és bevágta az ajtót. Visszaült a gép elé és elolvasta a pás utolsó sort. Csak lassan sikerült visszatérnie a történet hangulatához, de aztán ismét a billentyűk közé csapott.

- Szóval, hová szeretnél menni? – zökkentette ki a professzor az asszonyt az ábrándozásából.

- Tudod Te jól – mosolygott a nő. A férfi behunyta a szemét, és nem mert a fülének hinni.

- Igen, tudom, csak tőled akartam hallani.

Egy darabig még ültek a bárpultnál, erőt gyűjteni a beteljesüléshez, aztán a férfi fizetett, és kimentek az utcára. Pár lépésre taxi állt. Beszálltak, és izgalomtól remegve vitették magukat a férfi házához.

A villa a kert közepén állt. Az asszony egy pillanatra kizökkent a hangulatából, és elszégyellte magát. Ki tudja, hogy a férje hol pucolja éppen a medencét, vagy vágja a sövényt egy ilyen kertben, ám ahogy beléptek a házba, a férfi azonnal hevesen megcsókolta, és az asszony ismét a bűvkörébe került. Szinte tépte róla a ruhát. A kabát után a vörös öv is a padlóra esett, és az asszony szinte ösztönösen lépett ki a cipőjéből. A férfi is ledobta a zakóját, majd a csókolódzást egy pillanatra sem hagyva abba, felkapta az asszonyt, és vitte a hálóba. Letette a franciaágyra, majd vetkőzni kezdett. Az asszony mohó szemekkel nézte. A nyakkendőt letépte. Az inget remegő kézzel gombolta. Pár gomb türelmetlenségének áldozata lett, és szanaszét gurultak a szobában. Aztán kioldozta a nadrágszíját és lerúgta egyszerre a cipőjével együtt. Ott ált egy szál gatyában. Lehajolt, és keze elindult a fekete harisnyába bújtatott lábacskákon. Amikor a ruha aljához ért, el kezdte azt felfelé göngyölni a formás combokon. A gyönyörűségtől felnyögött, mikor meglátta a harisnyakötőt. Az asszony kissé felemelte a csípőjét, hogy a ruhát le lehessen húzni róla, és áldotta magát, hogy a fekete csipke bugyiját vette fel. A férfi nem bírta tovább. És belefúrta a fejét a lábai közé. Az asszony beleremegett. Még szájjal sosem érintették ott. A férje nem volt hajlandó. Reszkető kezekkel matatott a férfi, majd érezte, ahogyan a bugyit félrecsúsztatják, és a férfi nyelve belenyalt az ajkai közé. A válasz egy elfojtott torokhang volt. A férfi felbátorodva, megkereste az éledező csiklót, és nyalni kezdte. Az asszony dobálni kezdte magát a még sosem érzett gyönyör hatására. A férfi most ujjait is segítségül hívta, és kéT ujjával is belenyúlt az egyre nedvesebb hüvelybe. Az asszony beleremegett, és elélvezett.

- Jó volt? – ült le mellé a férfi az ágyra.

- Igen – tért vissza a valóságba az asszony, és végig simította kedvese enyhén szőrös mellkasát.

- Búj ki a ruhádból – kérte a férfi, mire az asszony felült, és átemelte a fején a derekáig feltűrt ruhát. Kitűntek alóla formás mellei.

- Oh! – kiáltott fel a férfi a látványtól. Az asszonyt ismét hanyatt döntötte, és játszadozni kezdett a lágy labdákkal. Morzsolgatta, csókolgatta a meredező kis bimbókat. Aztán egyik kezével ismét az asszony lábai közé nyúlt, ám a bugyi ismét útban volt. A férfi megmarkolta, és letépte, majd ismét simogatni kezdte az asszonyt. Most nem engedte fel a csúcsra, hanem mi előtt átlendült volna a gyönyör kapuján visszavette a kezét. Ismét szájon csókolta az asszonyt, majd felült.

Most az asszonyon volt a sor. Hasra feküdt, és a férfi gatyáját félig lehúzva, kiszabadította annak már igencsak merev péniszét. Hátrahúzta a bőrt, és mohó szemmel vizsgálta meg az előtte meredező szerszámot.

- Szép – mosolygott fel a férfira, aztán megnyalta a makkot. Szerette ezt a fanyar ízt, bár már régen nem érezte. Nyelvével körbe, körbe nyalogatta az egész falloszt, majd elnyelte. Most a férfin volt az élvezetek sora. Az asszony először teljesen elnyelte, aztán ritmikusan bólogatni kezdett. Egyik kezével a bőrt húzogatta, a másikkal, a férfi heréivel játszadozott. A férfit elöntötte a forróság, kezeivel az ágyneműt markolászta, majd elborította a gyönyör, és már nem tudta kontrolálni magát, hatalmasat élvezett a nő szájába.

- A fene vigye el! Folyton így járok – dühöngött félhangosan az író, és papír zsebkendő után nézett. Letörölgette vele az íróasztal fiókját, a fütyijét, és egy másikkal a kezét, aztán mindkettőt a papírkosárba dobta. Egy pillanatig megfordult a fejében, hogy a WC-be kéne dobnia, de aztán elmosolyodta magát arra a gondolatra, hogy a mindig kíváncsiskodó házvezetőnő mit fog szólni a dologhoz.

Visszarakta hát a „Vörös fejű harcost” a gatyájába, és vállat vont:

- Mi is zavar tulajdon képen? Nem vállalnék ilyen történeteket, ha nem élvezném – azzal ismét felvette a fonalat.

Egymáshoz bújva feküdtek a takaró alatt. Nem rohantak, ennek a napnak minden pillanatát élvezni akarták. Különös béke telepedett rájuk. Kívánták egymást, és kihasználták, hogy a vágy minden porcikájukat uralta. Minden egyes gyöngéd mozdulatra újra, és újra beleremegtek. Bódultak voltak még a gyönyörtől, de testük újra követelődzött. A férfi végigsimított a nő arcán, aztán lágyan megcsókolta. Betérdelt a szétnyíló lábak közé, és félig felállt férfiasságát a nő combjához, hasához dörgölte. Az lenyúlt és hüvelyén kezdte el húzogatni a makkot. A férfi a melleit gyúrta. Az asszony egyre jobban élvezte, ahogyan kezében életre kel a férfi szerszáma. A makkot be, beengedte már nedvességtől szétnyíló nagyajkai közé. Aztán a férfi egyszer csak lenyúlt a két kezéért, gyöngéden a fenekére húzta, és beléhatolt az asszonyba. A forró barlang követelőzve fogadta magába, a férfi pedig tövig hatolt benne. Az asszony két keze nem engedte mozdulni. Aztán lassan feljebb csúsztak a finombőrű tenyerek, és a férfi csípője hátrafelé lendült. A hirtelen mozdulattól majdnem szétváltak, de a férfi az utolsó pillanatban még kontrolálni tudta magát. A játék hosszú lökésekkel folytatódott. A férfi a nő lábait a nyakába vette, és így még mélyebbre tudott benne hatolni. Az asszony beharapta az ajkát, majd körmeit a férfi hátába mélyesztette. Lélegzete egyre szaggatottabbá vált. A férfi a füléhez hajolt, és belesúgta:

- Te, te őrült, gyönyörűség! Szeretlek!

Az asszony szenvedélyét teljesen felkorbácsolták a szavak. Csípője mozogni kezdett, és egyre gyorsabban rohant az újabb kielégülés felé.

- Erősebben! Még, még…- kiáltotta, aztán újra elöntötte az ismerős érzés. A férfi itta magába kedvese látványát, aztán mikor már csendesülni látszott, ő is átadta magát az extázisnak.

Az író kinézett az ablakon, és csak akkor vette észre, hogy vak sötét van.

- Mi történt az öreglánnyal, hogy nem tört rám, egy halom kajával? Úgy látszik nagyon ráijesztettem - nevetett magában, aztán ránézett az órájára, éjjel negyed egy volt. Nyújtózott egyet, aztán elhatározta, hogy lefekszik. Elmentette, amit addig írt, aztán felment a hálóba, ledobálta a ruháit, bebújt a takaró alá, és azonnal el is aludt.

Öt órakor ébredt arra, hogy éhes, nem evett semmit este. Lebotorkált a konyhába, ahol egy cetli várta ezzel a szöveggel: „Csirke a sütőben, a köretet tessék megmelegíteni a mikróban!”.

A csirkét kivette a már hideg sütőből, és megette a combját, aztán leöblítette az egészet egy üveg sörrel. Kiment a fürdőbe, lezuhanyozott, és ismét bekapcsolta a gépet.

Hajnalban ébredtek fel. Előbb a férfi. Hosszan elnézte a párnán szétomló szőke hajzuhatagot. Aztán az asszony kinyitotta a szemét. Nem szóltak, csak nézték egymást. Végül a nő csendes szava törte meg a csendet.

- Éhes vagyok.

Mosolya felmelegítette a férfi lelkét.

- Én is – nevetett az, aztán erőt vett magán, és kiszállt a jó meleg ágyból. Néhány pillanat múlva egy nagy tálcával tért vissza, rajta hideg sült csirkecomb, kenyér, és két pohár. A hóna alatt egy pezsgősüveget szorongatott.

- Látom, készültél rám? – ült fel az asszony az ágyban.

- Már egy hónapja csak rád készülök – mosolygott a férfi, és el kezdte kihúzni a pezsgősdugót. Ügyesen csinálta. A pezsgő alig pisszent, amikor a dugó távozott belőle. Koccintottak, és nagyot húztak a gyöngyöző italból, majd mohón enni kezdtek. A csirke hamar elfogyott. Újabb két pohár pezsgő csúszott le, aztán a férfi megkérdezte:

- Ennél még valamit?

- Valami édesség?

- Várj – mondta a férfi, és visszatért egy tálca tejszínhabbal. Először csak az ujjukat mártogatták bele, aztán a férfi az asszony vállára kent egy adagot, onnan nyalogatta le. A nő a sajátmellére kent belőle. A férfi innen is lenyalta.

- Térdelj fel! – parancsolt rá az asszony és a férfi meg is tette. Pénisze még csak alig kezdett merevedni. Az asszony rákente a habot, majd bekapta. Pajkos szemmel nézett a férfira, majd szopni kezdett. A férfi nevetve hanyatt lökte, átlépett a válla felett. Majd letérdelve felvették a 69-es pozíciót. A férfi a tálért nyúlt, és a nő érezte, ahogyan a hűvös tejszint belekenik a lába közé. Ahogy a férfi nyalni kezdte, megpróbált tovább szopni, de nem tudott a saját gyönyörétől, így csak kezével izgatta kedvesét. Mikor mindketten felizgultak, oldalt fordultak. A férfi a nő mögé feküdt, felemelte a lábát és hátulról beléhatolt. A gyönyörű ívű hát, és a formás popsi látványa őrült iramra kényszerítette. Belefúrta arcát az asszony hajába, és elélvezett. Az asszony még nem, de gyorsan megfordította, és a lába közé fúrta ismét a fejét. Az asszony teste hamarosan elernyedt.

- Micsoda éjszaka- lihegte az asszony – most szeretnék meghalni.

A pezsgőtől és a szeretkezéstől bódultan feküdtek, amikor nyílt a hátsó ajtó.

- Uram! Uram! Kipucoljam a medencét? – hallották az egyre közeledő hangot. A nő úgy ugrott fel, mint akit megcsíptek. Kopogtak, aztán belépett egy harmincas fiatalember, göndör szőke hajjal, lányosan szép arccal. Az asszonyra nézett, és elsápadt.

- Te itt? – nézett a feleségére.

- Hogy mer bejönni a hálószobámba? – ripakodott rá a professzor.

- Neked, gürizek, te meg ilyenekkel csalsz meg? – az asszony gyorsan belebújt a ruhájába.

- Kérlek, ne csinálj itt jelenetet. Otthon majd megbeszéljük – csitította az asszony.

- Maradj velem – szólt bele a professzor.

- Magának kuss, nagyokos! – ordított a férj.

- A professzor benyúlt az éjjeliszekrény fiókjába, és elővett egy Magnumot.

- Takarodjon a házamból! – kiáltotta és a férjre emelte a pisztolyt.

- Ne bomoljatok! - esett kétségbe az asszony.

A két férfi egymásnak esett. Felborultak, és a földön kezdtek harcolni a pisztolyért. Az asszony lerohant a nappaliba, hogy kihívja a rendőrséget, de a telefont nem találta, így kirohant az utcára, és segítségért kiáltott, de az emberek még aludtak. Rohant végig az utcán, ahol még égtek a lámpák, bár már erősen szürkült. Meghallotta a két férfi lépteit, és hátranézett. Elöl futott a férje, kezében a pisztollyal, utána pedig a professzor, fürdőköntösét elől összefogva.

A férj utolérte az asszonyt, és egy hatalmas pofont adott neki, amitől az a földre esett.

- Te szemét kurva, azt mondtad, hogy az anyádnál alszol, és közben ezzel a burzsujjal henteregsz! Most megdöglessz! – azzal célzott és…

Az író egy dörrenésre riadt fel. Eltolta magát a kerekes székkel az asztaltól, felállt, és kinézett az ablakon. Összeborzadt. A háza előtt a járdán egy feltűnően csinos asszony teteme feküdt. Mellette állt egy magas, szőke göndör hajú, lányos arcú férfi, kezében ott füstölgött az imént elsütött Magnum.

- Mit csinált, maga őrült – kiáltott rá egy őszhalántékú férfi, akin csak egy köntös volt, és csak most ért oda a halott asszony mellé. A fiatalember kezéből lassan kicsúszott a fegyver, majd szaladni kezdett. Az idősebb férfi, ökleit a homlokához szorítva, zokogva rogyott a holtest mellé.