A gyerek elbűvölten állt, orrát a kirakatüvegnek nyomta. Az egyik karibi szigeten nyaraltak, és a legnagyobb város ócskapiacát végigjárva jutottak el a kis üzletig. A fiúcska, Beny, egyből észrevette a babát a kirakatban.

- Anyúúú, vedd meg nekem?

- Milyen izé, az drágám? – nézte meg az apa a furcsa, gnóm babát.

- Nem tudom – bizonytalanodott el az ízléstelen helyi vacaktól az asszony is. – Biztosan ezt akarod?

- Igen – bólintott határozottan a nyolc év körüli, angyalian szőke lurkó.

- Maradj itt szívem – mondta az asszony, majd a férjével bementek az üzletbe, kint hagyva a kisfiút, hogy ne lássa a kereskedő, hogy mennyire mohón kívánja az árút, így megkönnyítvén az alkudozást. Egy negyed óra múlva Beny meglátta a néger elárusító arcát a kirakatban, aki bevette a babát. Egyenesen a szemébe nézett, aztán elégedetten elmosolyodott. A fiú visszamosolygott, és boldogan vette tudomásul, hogy övé lett a baba.

A 38-as étterem a 138. utca és a Washington bulvár sarkán volt. Nagyon elegáns, de nem túl drága. Szívesen jártak ide a New Yorki középosztálybeli párok. A férfi, magas, széles vállú, atléta kinézetű, és a nő, karcsú szőke, rövid hajú, már öt perce várakoztak az asztalukra. A bárpultnál ültek, és koktélt szürcsölgettek.

- Hová megyünk vacsora után? – kérdezte a férfi.

- Hozzám – mosolygott a nő, és elégedetten nyugtázta, hogy elérte a megfelelő hatást. A férfi mohón nézett rá. Rég várta, hogy a nő felengedje a lakásába, és végre megkaphassa. Imádta ezt a nőt. Egy hónapja ismerkedtek meg. Véletlenül beleszaladt, és a nő táskájából szanaszét hullottak az ügyiratok. Segített neki, aztán kárpótlásul meghívta egy kávéra. Kellemesen érezték magukat az alatt a negyedóra alatt. Kiderült, hogy a nő ügyvéd, a férfinak pedig gondjai voltak egy nemrég vásárolt ingatlannal kapcsolatban. Telefonszámot cseréltek.

Két nap múlva a férfi a nő irodájában volt. Áttárgyalták az ügyet, aztán elmentek vacsorázni. Attól a naptó fogva minden estéjüket együtt töltötték. Szépen bimbódzott a szerelmük, míg el nem érte a mai napot, hogy betetőzzön.

A pincér szólt, hogy vacsorázhatnak, szabad az asztal. A férfi leszállt a bárszékről, majd a nőt is lesegítette, majd hirtelen a vállához kapott.

- Mi van kedves? – rémült meg a nő.

- Semmi – forgatta a karját a férfi – biztosan egy ideg csípődött be.

Leültek az asztalhoz, de a férfi válla egyre zsibbadt. Végül a főétel alatt megszűnt a fájás. Foghagymás szeletet evett. A vacsora következő szakasza kellemes bizsergésben telt el. Mindketten izgatottak voltak az elkövetkezendő eseményektől. A konyakot lassan szürcsölgették, aztán fizettek, és taxit fogtak.

- Nézz körül! – mutatott egy laza kézmozdulattal a piciny lakáson a nő, a férfi pedig bekukucskált a fürdőbe, a főzőfülkébe, aztán megtalálta a keresett szobát, a hálót, egy szép, nagy franciaággyal. Eközben megszólalt mögötte egy lágy dallam. Mire megfordult, ott állt a nő vörös melltartóban, bugyiban, harisnyatartóban, és fekete csipkeharisnyában. A férfi lélegzete elállt. Egy percig csak nézte a nőt, majd maga is elkezdte ledobálni a ruháit, aztán a nőhöz lépett és ágaskodó farkát a nő combjához dörzsölte, és hosszan megcsókolta. Élvezték, hogy egymás szájában kalandozhatnak, miközben egymás hátát simogatták.

Aztán a férfi felkapta a nőt, és az ágyra fektette, szétnyitotta a lábait, és arcát a nedvesedő bugyiba fúrta. A nő felnyögött.

- Erre vártam napok óta – lihegte, és megmarkolta a férfi haját, nehogy otthagyja a követelődző ölet. A férfi többet akart, mohó ujjait a bugyi alá csúsztatta, és boldogító táncba kezdtek a csiklón. A nő nem bírta tovább, és lehúzta a falatnyi fehérneműt, a férfi pedig szájával kezdte el ingerelni. A nő felnyögött. Remegve rohant első orgazmusa felé. Duzzadó ajkát beharapta, háta ívbe görbült, majd öle hullámzani kezdett, és átengedte magát az extázisnak.

Mikor kezdett magához térni, a férfi arcát látta meg először.

- Te aztán tudod, hogy mi a jó – mosolygott büszkén, hogy milyen boldoggá tette a nőt. Ő pedig nem maradt a férfi adósa. A férfi csípője elé térdelt, aztán két kezébe vette az ágaskodó péniszt. Először a bőrt húzogatta rajta, aztán szájába vette. A férfi kéjesen nyögdécselt, aztán hirtelen a hátára fordította a nőt, és beléhatolt. Sírva kiáltott fel, és a nőre rogyott.

- Mi van? – kérdezte a nő rémülten.

- A vállam – vinnyogott a férfi, és lehengeredett kedveséről. Kezét a sajgó tagra szorította. A nő döbbent arccal ült fel.

- Volt már ilyened?

- Nem – potyogtak a férfi könnyei.

- Biztos meghúztad – ugrott ki a nő az ágyból, és kiszaladt a fürdőszobába valami húzódás elleni gélt keresni a férfi vállára, ám amikor visszatért, az összegörnyedve feküdt az ágyban, és a jobb combját markolászta. A nő megpróbálta megnézni az új sérülést, de megijedt a férfi szeméből sugárzó halálfélelemtől.

Magára kapta a pongyoláját, aztán a telefonhoz rohant. Remegő kézzel tárcsázta az egyik orvos barátja számát. A telefon hosszasan kicsöngött, aztán egy álmos hang felvette.

- Betty vagyok. Gyere ide azonnal.

- Mi, ja, Betty. Neked nem randin kéne lenned? – kérdezte az álmos női hang.

- A pasi haldoklik! – kiáltotta kétségbe esve Betty, mert a férfi már a hasát markolászta, és az egész ágyat telehányta vérrel. A doktornőbe beleszorult a buta tréfa mikor meghallotta barátnője kétségbeesését, hogy biztosan ő van ilyen hatással a pasasra. Gyorsan összekapta magát, taxit fogott, és barátnője lakására sietett. Mire oda ért, a férfi meghalt. Ott feküdt a mocskos ágyneműben, barátnője pedig a szoba túlsó sarkában zokogott. Nem volt más teendő, csak kihívni a halottszállítókat.

- Egyél kicsim! – mondta az asszony, majd öntött még egy kis tejet Benny müzliére. A fiúcska a lábát lóbálta az asztal alatt, és igazán nem kellett bíztatni az evésre. Úgy evett, mint aki előző este nehéz fizikai munkát végzett.

- Milyen furcsaságok vannak – szólalt meg az apa az újsága mögül – tegnap éjjel egy férfi furcsa körülmények között meghalt New Yorkban. Az esetet még vizsgálják, de a férfi elvérzett, mint egy malac.

- Kedves, ne mesélj ilyeneket a gyerek előtt! – mondta rosszallóan az asszony, miközben kiszedte az újabb palacsintákat a sütőből. Egyikük sem vette észre, hogy a gyerek arcára sátáni mosoly ült ki.

Jócskán elmúlt már éjfél. Benny benyitott a szüleihez, akik mélyen aludtak. A szobája felé menet elvette a telefon mellől a telefonkönyvet. Magára zárta az ajtót, felkapcsolta az éjjeli lámpát, elővette a babáját, aztán leült az ágyára. Felcsapta a telefonkönyvet, és egy névre bökött. Dr. Alberth Hauward. Ditroit. Felemelte a babát, és a ball vállába szúrt egy hosszú tűt.

Dr. Alberth Hauward a barátaival vacsorázott épp, amikor hirtelen a ball vállához kapott…