Tizenegyedik fejezet

 

Egy óra múlva értek a birtokra. Hatalmas kerítés mögött ált a régi kúria még hatalmasabb fák között. A parkon áthaladva megálltak a bejárat előtt. Egy inas kinyitotta az ajtót és kisegítette Julcsit. Egy másik pedig az úti holmikat hozta utánuk. Bevezették őket a szalonba, ahol már várta őket a hétvégi társaság többi tagja is. Bemutatkoztak, mind valami magas beosztású férfi és a felesége volt. Csak a házigazdának nem volt felesége. Julcsi csodálkozott rajta, mert a férfi jóképű harmincas volt, megnyerő modorral. Helmuth Kruger volt az a Postaügyi miniszter.  Julcsi jól érezte magát. Csöndesen meghúzódott Ottó háta mögött, és csak akkor szólt, ha kérdezték. Pezsgőt kortyolgatva hallgatta, hogy miről beszélnek a többiek.

A vacsora is kitűnő volt. Ő szembe ült Krugerrel egy adótanácsadó és egy gyárigazgató között. Kruger néha rámosolygott, de egyébként nem sok ügyet vetett rá.  Egyszer csak azt érezte, hogy a férfi lába megtelepszik az ölében. A lány szemérmesen elpirult, aztán benyúlt az asztal alá és úgy, hogy senki se lássa simogatni kezdte az ölében nyugvó lábat.

Vacsora után leültek kártyázni. Őt is bevették a hölgyek kanasztázni, amit hamar és jól megtanult. Éjfél után mindenki aludni készült. Helmuth odalépett hozzájuk és jó éjszakát kívánva kezet csókolt Julcsinak.

- Várjon a szobámba! - súgta oda neki, és már ment is elbúcsúzni a többiektől.

- Most mit csináljak? - esett ki a szerepéből először a lány.

- Valószínűleg egy pohárpezsgő vár majd. Csábosan üljél egy fotelba, lehetőleg szembe az ajtóval és szopogassad. Julcsi körülnézett a folyóson, hogy nem jön - e valaki, aztán besurrant a miniszter hálószobaajtaján. Bent egy inas fogadta, és megkérdezte, hogy mit óhajt inni. Pezsgőt kért. Az inas az ajtóval szemben lévő fotel melletti kisasztalra tette le a poharat. Megvárta, míg Julcsi helyet foglal, Megnézte, hogy a ruha megfelelően esik - e a lány lábán, aztán meghajolt, és távozott.  Julcsi belekóstolt a hideg italba, és elmosolyodott az inas viselkedésén, meg a saját aggodalmain. Körülnézett a terepen. Egy kis előtérben ült. A fotelen és az asztalkán kívül itt nem volt semmi, csak egy állólámpa. Bent a hálóban Hatalmas tizenötödik századi baldahinnos ágy állt. Gyönyörű selyem ágyneműjén már ott hevert Julcsi köntöse, és egy hozzávaló hálóing. Az ágy mellett pedig a papucs. Az ággyal szemben öltözködő asztalka, rajta a sminkes táska. Egy ajtó volt még az előtéren. Julcsi elérte, és belesett rajta. A fürdő volt. Még sosem volt ilyen szép helyen.

Egy szűk negyed óra múlva megjött Kruger.  A fotel elé letérdelve szájon csókolta a lányt.

- Maga szebb, mint gondoltam. - súgta a fülébe. Julcsi erre gyöngéden végigsimította az arcát, mire az megfogta a kezét, és megcsókolta, aztán fölállt és a szoba másik végében álló pohárszékhez ment.

- Még egy pohárpezsgőt?

- Igen bólintott a teljesen elbűvölt lány, azzal felállt, és ő is odament a szoba másik végébe. A férfi a kezébe adta a poharat, és könnyedén belefújt a hajába, aztán odahajolt a füléhez, és belesúgta:

- Ha volna kedves és felvenné a hálóruháját. - Julcsi kiment a fürdőbe és átöltözött. Ruháját az odakészített fogason hagyta, megmosta a fogát, és visszament a hálóba. A férfi már az ágyban feküdt, és biztatóan mosolygott rá. A lány megpördült a hálóingben, aztán odaült az ágy szélére. A férfi magához vonta és hosszan megcsókolta.  A vállát és a hátát cirógatta. Lehúzta a válláról a hálóing pántját, majd a helyére csókolt. Aztán hirtelen letépte róla és vadul ráfeküdt a lányra. Aztán megint gyöngéden kezdte simogatni a haját. Julcsi érezte, hogy hagynia kell érvényesülni a férfit. Behunyta a szemét és élvezte a mozdulatokat. A férfi most lecsúszott a lába közé, és nyalni kezdett. Julcsi felnyögött a vágytól. A belérakott ajzószerek teljesen beindították.  A férfi észrevette a vágyat, és gyorsan beléhatolt. Elcsodálkozott azon, hogy ő is mennyire fel izgult. Szinte azonnal robbant, Julcsi pedig bő lét eresztett ki magából. A férfi azt hitte, hogy Julcsi G pontja működik ilyen intenzíven.

- Hát ennyire kívántál? - lihegte.

- Egész este. - tódította a lány és közben konstatálta, hogy a masszőr nagyon jó munkát végzett. A férfi felkelt és hozott egy - egy pohárpezsgőt. Lassan kortyolgatták, és közben az ágyba vették a nemi eszközöket tartalmazó ládikát.

- Gyönyörű dobozka. - dicsérte a férfi.

- Honnan van?

- Kaptam a masszőrömtől.

Remek. Feküdjél hanyatt, és tedd szét a lábaidat! - Julcsi megtette. A férfi elővette a vibrátort, és egy izgató kenőcsöt. A kenőccsel bekente a lány szeméremajkát, és elkezdte dörzsölni a vibrátorral. Az egyre jobban felizgult. Mikor már teljesen nedves volt, partnere beledugta a gépet, erre az lihegve élvezni kezdett. A férfi élvezettel nézte a lány aktusát. Aztán elővette a gésa golyókat. Beléhatolt a már amúgy is ziháló kis testbe, és az egyik golyót a lány fenekébe, a másikat a sajátjába dugta. Lassan, mélyen mozgott Julcsiba, majd mikor mind a ketten a csúcsra értek, kirántotta a golyókat a zsinórnál fogva. Hatalmasat élveztek. A férfi lehengeredett a lányról és átölelve elaludtak.

Egy óra múlva ébredt fel Julcsi. A férfi már fenn volt és a dobozban lévő távirányítót nézegette.

- Ez mihez való? - kérdezte.

- Ehhez. - Emelte ki az óvszerszerű kis gépezetet a lány.

- Kipróbáljuk ezt is? - kérdezte a férfi.

- Próbáljuk, úgy sem ismerem még. - a férfi elővett egy izgató kenőcsöt, és bekente vele Julcsit, aztán magát is.

- Húzd fel rá! - mondta, Julcsi pedig felhúzta a gumit, a férfi pedig hátulról beléhatolt.  Szinte nem is kellett mozogniuk. Julcsi el kezdte tekerni a távirányító szabályozóját, és apró, kis hullámok keletkeztek benne.

- Gyorsítsd, még, még! - kiáltott a férfi és elélvezett, aztán Julcsi is. Kihúzta a férfi belőle a még mindig merev szerszámát, és leroskadt. Lihegve, és nevetve mondta:

- Ezt legközelebb otthon ne hagyjad. Eljössz egy hónap múlva is?

- Amikor csak akarod, de meg kell beszélned Ottóval is.

- Na azt a hülyét, jobb, ha otthon hagyod. - ezen mind a ketten nagyot nevettek. A férfi megint átölelte, és mélyen elaludt, Julcsi pedig örömmel vette tudomásul. Hogy megint szerelmes, még talán jobban, mint a mostohaapjába volt.