Hamarosan rájött, hogy bármilyen
veszélyes is fel kell mennie Bécsbe, hogy a pénzéhez juthasson. A táskájából
elővette az öreg címét, aztán azon törte a fejét, hogy mivel is menjen fel a
fővárosba. Végül is az élet hozta meg a megoldást. Lefékezett mellette egy kamion.
- Elvihetem, szép hölgy? - vigyorgott rá
a sofőr szélesre tárva az ajtót.
- Nagyon szépen megköszönném, tudja
lerobbant a kocsim ott följebb.
- Visszamenjünk megnézni?
- Nem. Totálkáros. Az árokba borultam
vele. - mondta, és már előre kirázta a hideg, hogy a férfi miként kéri el majd
a fuvardíjat. Feltornászta magát az ülésbe és elindultak.
- Bulizni volt? - nézett végig az
estélyi ruhán a férfi.
- Igen, de untam magamat, és eljöttem.
- Ha velem bulizna, biztosan nem unná el
magát. - vigyorgott rá mohó szemmel a férfi.
- Mire gondol? - kérdezte Julcsi, és
reménykedett benne, hogy csak egy italra, vagy diszkóba akarják meghívni.
- Egy szép, tiszta motelszobára, meg egy
ágyra.
- Jó, de előbb el kell mennem valahova. Oda vinne?
- Bécsben?
- Igen.
- Hát persze. - aztán már nem
beszélgettek. Amikor Bécsbe értek, a lány odaadta a címet, a férfi
pedig behajtott az előkelő villanegyedbe. A hatalmas zaj hallatán, amit a kocsi
csapott a kutyák éktelen ugatásba kezdtek. Hajnali hatóra volt. Megálltak az
egyik villa előtt, és Julcsi becsöngetett. Egy álmos női hang szólt bele a
kaputelefonba.
- Jó reggelt kívánok Matias
Königet keresem.
- Milyen ügyben?
- Magánjellegű.
- Sajnálom kisasszony, de az apósom ma éjjel
meghalt. Tudok valamiben segíteni?
- Nem. Köszönöm. És őszinte részvétem. -
hebegte a lány aztán csak állt ott, mint aki körül teljesen összedőlt a világ.
- Rosszul vagy? - lépett oda hozzá a
sofőr.
- Nem. Csak nem úgy mennek a dolgok,
ahogy reméltem. Na akkor mehetünk a motelbe. Fáradt vagyok. Jó lenne aludni is
még egyet.
- Gyere! Veszel egy forró fürdőt, és
kicserélődsz.
A motel tiszta volt és csöndes. Julcsi
elhatározta, hogy mindent megtesz a férfinak, aztán majd kér tőle pénzt
útiköltségre, és hazaszökik Magyarországra. Egy negyedórát állt a zuhany alatt,
aztán elővette a gyönyördobozt, és kiment a fiúhoz.
- Tudod én hivatásos kurtizán
vagyok.
- Sejtettem.
- Te megmentetted az életemet ma éjjel.
Nem akarok tőled pénzt kérni, de muszáj. Nincs egy vasam sem. A bankárom
kipurcant az éjjel. Kéne egy kis kölcsön.
- Mennyi?
- Ötezer shilling.
- Sajnos csak ötszáz van nálam.
- Nem baj. - ült le az ágyra a lány, és
megcsókolta a férfit. Az a mellére tette a kezét, és a bimbóval kezdett
játszani. Nyelve a lány szájában kalandozott. Julcsi végigsimította a férfi
mellét, majd a hasát, végül leért a meredező szerszámhoz. Markába fogta, és
gyöngéden húzogatni kezdte.
- Látod ezt a táskát? Ha adsz még
ötszázat olyan gyönyörben részesítelek, amilyet még
eddig sosem éreztél.
- Légy oly kedves, és add ide a
nadrágomat. - mondta a férfi, Julcsi pedig hátranyúlt
érte. A férfi előszedte belőle a tárcáját, és kivett belőle egy ötszázast, meg
még háromszázhúszat.
- Ennyim van. - nyújtotta oda a lánynak.
- És az ott? - mutatott Julcsi egy köteg
pénzre.
- Az a vállalaté. Nem nyúlhatok hozzá.
Hová akarsz menni?
- Magyarországra.
- Oda elég ez is.
- Kösz. - mondta a lány, és átölelve,
megint simogatni kezdte a férfit. Az pedig hanyatt dőlt,
és élvezte, amit a lány csinál vele. Julcsi pedig
végigcsókolgatta a mellét, aztán a hasát, majd bekapta a szerszámát, és addig
szopta, míg a férfi zihálni nem kezdett. Akkor elszorította a péniszét, majd
mikor a férfi vágya lankadt, beleült. Kinyúlt az éjjeliszekrényre, és
kinyitotta a lakkozott doboz tetejét, és kivette a gésagolyókat. Az egyiket a
saját, a másikat a férfi fenekébe dugta, majd ráfeküdt a férfire és mozogni
kezdett. Az behunyt szemmel élvezte a dolgot. Julcsi a
megfelelő pillanatban rántotta ki a golyókat, mind a ketten nagyot élveztek, és
a férfi magja teljesen beterítette. Nem használtak óvszert.
Julcsi mellé feküdt, és a karjába bújt a
férfinak. Az a vállát simogatta, és meglátta a korbács
ütötte sebet.
- Ez mi? - kérdezte a lányt.
- Mondtam, hogy tegnap egy bulin voltam.
Kicsit elfajult a dolog, és én megléptem.
- De mi okozta ezt?
- Korbács. - mondta remegve az átélt
élményre visszagondolva Julcsi.
- Hogy lehettek ilyen állatok. -
dühöngött a férfi, és végigcsókolgatta a sebhelyet a karján. A lány a combját
is megmutatta, a férfi ezt is csókolgatta. Julcsi visszanyerte a hitét ilyen
rövid idő alatt. Vannak még rendes emberek. Elővette azt az eszközt, ami az
óvszerhez hasonlított, és élete legnagyobb élményébe részesítette a sofőrt. Az
azonnal elaludt, Julcsi pedig letusolt, majd
felöltözött. Odalépett az ágyhoz, és felvette a férfi tárcáját. Kivette belőle
a pénzt, és megszámolta. Huszonkétezer shilling volt benne. Egy pillanatra,
arra gondolt, hogy elrakja, de aztán mégis visszadugta a helyére. Nem akarta
meglopni azt az embert, aki ilyen jó volt hozzá. Lágyan arcon csókolta a
férfit, majd vette a bőröndjét, és a táskáját, és halkan betette maga után az
ajtót.
A férfi boldogan ült fel az ágyban.
Örült annak, hogy a lány nem akarta meglopni, mert akkor fellármázta volna a
motelt, és kijött volna a rendőrség. Ha tudta volna, hogy ezzel tette volna a
lánynak a legjobbat, nem habozott volna.