- Na Remélem készen vagy már a csomagolással. Egy óra
múlva indulunk - dohogott Ottó a lánnyal.
- Ottó ne vigyetek el innen. Mindent megteszek, amire
csak kérsz, csak ne vigyetek el Ausztriából- könyörgött a lány.
- Mindent, amit csak kérek? - csillant meg a férfi
szeme. Julcsi bólintott.
- Akkor vedd elő a lakkdobozod! Ki akarom próbálni. -
Julcsi beharapta a száját, aztán oda lépett az egyik bőröndjéhez.
Felkattintotta a zárat, majd a ruhák alól kihúzta a dobozt. Otto viharos
sebességgel dobálta magáról a ruháját, majd hanyatt dobta magát az ágyon. A
lány odalépett, és dolgozni kezdett. Mindkettőjük nemi szervét bekente izgató
géllel, aztán elővette az elektromos óvszert, majd Ottó szerszámára húzta a
gumit, és beleült. Lassan kezdett el mozogni, majd bekapcsolta a vibrátort.
Ottó csukott szemmel élvezte az aktust, majd akkorát élvezett, mint még talán
soha. Julcsi lehengeredett róla, és boldogan bámulta a plafont. Ám a férfi,
mikor már kapott levegőt, rápaskolt a lány meztelen combjára:
- Menny és öltözz. Várnak ránk.
- De te azt mondtad, hogy ha jó leszek, itt
maradhatok.
- Hány éves vagy fiam?
- Tizenöt.
-
És még hiszel a meséknek? - nevetett a férfi - Na lódulj. – Julcsi
pedig sötét arccal, de lódult. Felvette az ágyra kikészített úti kosztümöt, haját pedig az inas pár csattal csinos kontyba fésülte.
A kocsi pont egy óra múlva érkezett meg. Otto és a sofőr lehordták a csomagokat, aztán a főnök
odalépett a lányhoz.
-
Most lemegyünk az utcára, ha valakihez is szólni mersz, a Dunához viszünk, és
akkor tudod, hogy mi lesz…- Julcsi bólintott, Schmidt
pedig megmarkolta a karját és maga után vonszolta a lifthez. A fülkében durván
a tükörhöz nyomta, és markolászta, végül az inas mentette meg.
-
Uram, - mondta - elkenődik a kisasszony sminkje. Mit fog hozzá szólni a megrendelő?
Igaz,
igaz. Na ott a tükör, nézd meg magad – lökött rajta egyet a férfi, Julcsi pedig hálásan kacsintott az inasra.
Odakint egy Lyimusin
várt rájuk. Julcsi még kívülről sem látott ilyen kocsit, nem, hogy belülről. Otto is beült, sajnos, és végig magyarázott neki az úton.
-
Most egy ügynökhöz megyünk. Megvizsgálnak minden szempontból, és ha megfelelsz útnak engedlek. Remélem, megkapom érted a pénzemet.
-
Hová visznek? Megtudhatom végre?
-
Az a Te nagy bajod, hogy túl kíváncsi vagy.
-
Mégis csak az én életemről van szó? Nem?
-
Nem kis angyalom, ez már nem a Te életed, amióta Leó eladott nekem. Ez már a
mindenkori gazdád élete, és ilyen hülyeségeket ne
beszélj többet, mert könnyen egy piszkos kanálisban, vagy sikátorban
végezheted. – Julcsi megijedt a tekintetétől, és elhallgatott. A pályaudvarra
mentek, és egy Hamburgba induló vonatra szálltak fel. Bementek egy kabinba,
amit az inas egyből be is zárt, majd leült az ajtó melletti ülésre, Otto és Julcsi az ablaknál foglaltak helyet. A szerelvény
nemsokára indult. Julcsi bámulta az egyre ismeretlenebb tájakat, és
legszívesebben sírt volna. Érezte, hogy egyre valószínűbb, hogy sosem kerül
haza.
Egy jó óra múlva Otto
megszólalt:
-
Nemsokára a határra érünk. Nem hiszem, hogy jönnének ellenőrizni, de ha mégis,
az unokahúgom vagy. Egy rossz szó, és megöllek – mondta, és elhúzta a kabátját
a pisztolytáskájáról. Julcsi bólintott, és azon töprengett, hogy hól tarthatja
az útlevelét Otto. Lassan feltűntek a határállomáshoz
tartozó épületek. A vonat lassított, és felszálltak a határőrök a lány
legnagyobb örömére. Izgatottan várta, hogy benyissanak a fülkébe, végül egy
magas szőke tiszt, és egy fiatal, alacsony, kövérkés fiú nyitott rájuk. Kérte
az útleveleket, mire Otto a farzsebébe nyúlt, és
elővette mind hármójukét. Julcsi agya
kattogni kezdett, és végül egy terv fogant meg benne. Amikor átértek
Németországba mosolyogva hajolt oda Ottóhoz.
-
Megkívántalak. Ki jössz velem a WC – re? – tudta, hogy Otto
nem tud ellenállni neki.
-
Csináljuk itt! – nézett rá mohó szemmel a férfi.
-
Nem akarom, hogy nézze – bökött a lány a kínai férfi felé.
-
Akkor meg indíts! – mondta a férfi, és durván fölrángatta a lányt, és a
karjánál fogva kituszkolta a WC – be. Letolta a nadrágját, majd leült a
kagylóra. Julcsi éppen erre várt. Letérdelt elé, és amíg egyik kezével és
szájával a férfi farkán dolgozott, másik kezével ügyesen kivette a farzsebből
az útleveleket, és a táskájába csúsztatta, aztán nagy élvezetet színlelve
beleült a férfi merev szerszámába, úgy, hogy az ajtókilincsbe kapaszkodott.
-
Siess, mert mindjárt állomásra érünk! – parancsolt a férfi. Julcsi pont erre
várt. Felugrott, és már kinn is volt az ajtón. Látta, mikor odafelé mentek,
hogyha a peron ajtaját kinyitja, azzal be tudja szorítani a WC ajtót, úgy, hogy
a férfi ne tudjon kijönni bentről. Már látta az állomás peronját, a vonat
lassított, és ő leugrott, majd ahogy a lába bírta rohanni kezdett. Ám ekkor
hatalmas fájdalmat érzett a vállán, messziről valami furcsa dörejt hallott,
majd elájult.