Először Li úr ment be. Julcsi gyomra görcsbe
szorult, hányingere volt, és legszívesebben megszökött volna, de hova. Így ülve
maradt egy falmelletti széken. Néhány perc múlva kiküldték érte azt a lányt,
akit már az előbb is látott. Egy közepes méretű nappaliba léptek be. A szoba
finom ízléssel volt berendezve. Az egyik rekamiéról, egy karcsú, magas ötvenes
asszony állt fel, és indult el Julcsi felé. Tökéletes kínai szépség volt.
Odalépett Julcsihoz, és jobbról is meg balról is arcul csókolta, mintha valami
régi családtagot üdvözölne, aztán odavezette ahhoz az asztalkához, ahol már Li úr is ült.
- Szóval, be szeretnél lépni a mi kis családunkba? – kérdezte kínaiul,
negédesen. Julcsi meglepődött a felháborítóan szemtelen kérdésen.
- Látom, meglepődtél. Ezt a stílust itt meg kell szoknod – mondta
mosolyogva a nő – Mi a neved, az enyém Kao Jing, és én vagyok itt mindennek a tulajdonosa.
- Engem Júlia Mátravőlgyinek hívnak.
- Hm, kedvesem, ilyen névvel, itt nem lehet megélni. Júlia. Nem valami
kínai hangzású, kénytelenek leszünk művésznevet adni neked. Az a lány, aki bekísért,
például valamikor a Rozalinda névre hallgatott, de itt csak mindenki Ro Li-nak ismeri – Julcsinak
ötlete támadt.
- Julcsinak becéznek a legtöbben – mondta, és remegve várta, hogy
megtarthatja-e a nevét.
- Julcsi, Julcsi – ízlelgette a szót a nő – á, tudom már ezen túl Jul Csi lesz a neved, mosolygott
a lányra – Okos vagy, vág az eszed. Most pedig egy pár szabály, amit ha
betartasz, jól fogod itt érezni magadat, de ha nem, lecsukatlak. A Spanyol
börtönök, pedig nem túl kényelmesek. Először is, az én utasításaimat feltétel
nélkül be kell tartanod, ha nem, mehetsz a dutyiba. Másodszor, a vendéget
teljes tudásod szerint kell kiszolgálnod, ha nem, ételmegvonás jár érte. Három,
a vendégtől kapott pénzt le kell adni. Fizetést kaptok, abból kell megélnetek.
Ha pénzt rejtegetsz, nem kapsz következő hónapban egy pezót
sem. Negyedszer, egy héten egy nap kimenőt kapsz, ami éjféltől, éjfélig tart.
Ha nem érsz haza időben, a következő héten nem mehetsz sehova. Tiltott helyek,
a követségek, Rodrigó Huarez üzletei, és a reptér. Ha
valamely helyen rajtakapnak, kemény verés jár érte. Ennyi. Értetted?
- Igen – szomorodott el a lány.
- Na, nézzük csak, hogy hová osszalak be? Ha ügyes leszel, akkor hamar
felkerülhetsz mellém. Itt úri dolgod lesz, ugye Ro Li?
- Igen, asszonyom. Nagyon is! – helyeselt a lány bőszen, Julcsi pedig nem tudta eldönteni, hogy mennyi belőle az
igazság.
- Most már csak egy dolgod van kedvesem. Látod ott azt a tükröt? –
kérdezte Kao Jing. Julcsi
bólintott – Mögötte vár két vendég, velük kéne dolgoznod, én
pedig innen figyelném. Ha ügyes vagy, nem kell az utcára menned.
Azzal Julcsit átvitte Ro Li
egy fürdőszobába. Lezuhanyoztatta, megtörölgette, aztán átkísérte a tükör másik
oldalán lévő szobába. Egy hatalmas franciaágy volt benne. A lány megmutogatta,
hogy hová vannak elrakva a különböző eszközök, aztán kiment, Julcsi
pedig izgatottan várta a férfiakat.
De tévedett. A szobába egy magas, tökéletes testű kínai lány, és egy
kínai férfi lépett be. Nővel, még sosem volt együtt Julcsi. A lány odalépett
hozzá, és szájon csókolta. Julcsi nem, mert nem visszacsókolni. A lány durván
benyúlt a lábai közé. Julcsi összerezzent az érintéstől. Keze a lány hátát
kezdte simogatni. Tudta, hogy most nem kényeskedhet. A férfi nézte őket. A
kínai lány hanyatt lökte Julcsit, és nyalni kezdte a csiklóját, közben a
melleit gyúrta. Julcsi furcsán érezte magát, de egyre jobban élvezte a játékot.
Mikor már benedvesedett, a lány az arca fölé térdelt, és nyalatta
magát. Julcsi igyekezett, a kínai lány pár perc múlva hatalmasat élvezett.
A férfi közben az ágy másik végében ült, és élvezettel bámulta a két
lányt.
- Most csináljátok vibrátorral! – parancsolta.
Julcsi pedig elővette az éjjeliszekrényből a
vibrátorokat. Kiválasztotta azt, amelyikkel a csiklót és a hüvelyt lehetett
ingerelni. Úgy fektette a lányt, hogy a férfi lássa a ki-be járó szerszámot
aztán a nedves punciba tolta. A lány felnyögött. Julcsi tövig dugta, aztán
bekapcsolta a műpéniszt. A lány teste beleremegett a gyönyörbe. Közben Julcsi
bekapta az egyik merev csecsbimbóját a lánynak, és szopni, szívni kezdte. A
lány a másik mellbimbóját morzsolgatta. Sírva élvezett el.
- Tágítsd ki a fenekét! – szolt a férfi Julcsinak. A kínai lány
engedelmesen hasra fordult. Julcsi egy-egy puszit nyomott a popsi két oldalára,
aztán bekrémezte a kezét, és gyöngéden masszírozni kezdte a lány anuszát. Először csak egy ujját nyomta bele, és körkörös
mozdulatokkal tágítani kezdte. Majd kettő, végül három ujja is befért már.
Akkor bekent egy vibrátort kenőccsel, és azt kezdte fel vezetni. A lány
nyögdécselve élvezte.
- Most azt dugjátok fel magatoknak – mutatott a férfi egy
leszbikusoknak való műtagot. A két lány egymás felé fordult, aztán bedugták
maguknak a kétvégű műfaszt. A férfi felhúzta a gumit,
és mögéjük térdelt. Julcsit hanyattfekvésbe nyomta, így a kínai lánynak rá
kellett feküdni, ezzel odatárta kitágított fenekét a férfinak, aki belévezette
méretes hímtagját, aztán erőteljes lökésekkel baszni
kezdte. Ahogy mozgott a lányba, úgy járt ki be a két punciban is a műfasz. A két lány hamarosan sikongva elélvezett. A kínai
lány lehengeredett Julcsiról. A férfi bedobta a gumit az ágy alatt lévő
szemetesbe, és újat húzott, aztán Julcsiba hatolt. Rövid, gyors lökésekkel
ingerelte, aztán tövig hatolt a lányba, és elélvezett. Mikor kihúzta, Julcsi
levette róla a gumit, és kiszívta a maradék ondót.
A férfi és a nő szó nélkül kimentek a szobából. A szoba tapétázott
falán most ki nyílt egy rejtekajtó, és belépett rajta a Nagynéni.
- Ügyes, engedelmes vagy. Nem kell az utcán kezdened. A kirakatba ülsz
– mondta, azzal kedvesen megsimogatta a lány arcát.