Harmincegyedik fejezet

 

 

A jól ismert zörejekre ébredt. Valaki megnyitotta a kád csapját, aztán felállítottak egy masszőrágyat, majd az inas behozta a kávét.

- Öt óra van kisasszony, készülnie kell.

Julcsi megitta a gőzölgő italt, majd kiment a fürdőbe, és belecsobbant a kellemesen langyos vízbe. Negyed órát ejtőzött, aztán kiment a masszázsra. A férfi ügyesen dolgozott, de gépiesen. Julcsi nem érezte, hogy olyan kontaktus alakulhatna ki köztük, mint az előző fiúval.

A hálóban már várta egy rafinált kisestélyi. Kék csipkecsoda, mely sokat sejtetett viselője ruganyos, feszes testéből. Felvette. Az inas feltűzte a haját, mint ahogy mostanában, kínai viselet szerint. A kontyba apró gyöngyök, szalagok kerültek. Aztán Julcsi nekilátott magát kifesteni. Szemét meghosszította a szemceruzával, ajkait, pedig égő pirosra festette.

Gyönyörű volt. Szőke haja, mint az augusztusi búzatábla ölelte körül az arcát. Enyhe izgalommal lépkedett az inas után, amikor elindultak a partira.  Az inas kinyitotta a folyosó végén a párnázott, vastag ajtót, és bejelentette a lányt:

- Miss. Jul Csi!

Azzal Julcsi belépett a szalonba. Körülbelül 12-en lehettek a teremben. A terem hátsó falát egy hosszú bárpult foglalta el, előtte bárszékekkel. A szemben lévő falon, pedig hatalmas tévé. Kemény pornó ment rajta.

A tévé körül, ízlésesen elrendezve hatalmas ülőgarnitúra. A bárpult mellett, pedig egy ajtó nyílt, szintén párnázott.

A bent lévők éppen pezsgőztek. A Nagynéni széles mosollyal ment az érkező felé. Mikor Julcsi közelebb lépett, akkor látta, hogy rajta kívül mindenki kínai.

- Ő itt az én búzaszépségem – mutatta be kínaiul – egyenesen Európa szívéből érkezett, Magyarországról. Németül, kínaiul, magyarul és egy kicsit spanyolul is beszél. Tanulékony, és engedelmes. Ülj le! – kínálta hellyel az egyik kínai fiatalember mellett.

Julcsi leült hát, és kapott a kezébe egy pohár pezsgőt.

- Hát, akkor a mi kis esténk sikerére! – emelte Kao Jing magasra a poharát. Miután megitták a pohár pezsgőt, ismét megszólalt.

- Akkor most ismertetem a játékszabályokat:

1.)                             Ebben a szobában, társalogni, inni, és tévét nézni szabad. Valamint részt venni a játékban. Aki részegre itta magát, azt elvezettetjük.

2.)                            A bárpult mögötti folyosóról négy apartman nyílik. Ott lehet lefolytatni a szerelmi légyottot. Az éjjeliszekrényekben, mindenféle segédeszköz.

3.)                           A játék abból áll, hogy licitálunk. Hogy mire, kire? Hát a mi gyönyörűséges Jul Csinkra. Az nyer, aki a legtöbbet írta a papírjára. A papírokat én ellenőrzöm. Össze is állhatnak, akkor mindenki mehet, a nyertesek közül.

4.)                          Tilos bántani a lányt, vagy bármi formában fájdalmat okozni neki, ez itt egy úri ház. Ha ez történne, azonnali kizárás jár érte.

5.)                          Ha a lány valamit nem jól csinál, nekem kell szólni.

-Ennyi! Kérem, érezzék jól magukat! Kérném az első liciteket – mondta a Nagynéni, és egy kis arannyal átszőtt zsákocskával körbement a vendégek között. Julcsi szomorúan vette tudomásul, hogy a lányok is beledobják a cédulájukat a zsákba. Nem szerette a leszbikus nőket. Kao egy kisasztalkához ülve kezdte szortírozni a papírlapocskákat, aztán diadalmasan fölmutatott egyet:

- A győztes Li-Cson úr.

A teremben taps tört ki, aztán fölállt egy tagbaszakadt férfi. Julcsi megijedt. Kao Jing odahajolt hozzá:

- Ne félj tőle! Rendes férfi. Sumózik.

Julcsi undorodva vonult a kövér, nagydarab ember után. Mikor az elsőszámú apartmanba beléptek, kényszeredetten mosolygott a férfira. Az vetkőzni kezdett, és a ruha alól előbukkant óriási hasa. Julcsi beleremegett, amikor a férfi hozzáért, az undortól. Leült az ágyszélére, úgy vonta magához a lányt.

- Pici napsugaram, szép lótuszvirágom – súgta a fülébe. Julcsi pedig elcsodálkozott. Soha nem suttogtak neki még szerelmes szavakat. A férfi pedig végig beszélt. Hatalmas kezével gyöngéden becézgette a kis törékeny testet, majd feltérdeltette az ágyra a lányt, és hátulról tette a magáévá.

Julcsi kidobta az óvszert, majd hosszan megcsókolta a férfit. Megkérdezte, hogy akar-e fürdőt. A férfi kedvesen nemet mondott, felöltözött, és kiment. Julcsi letusolt, visszavette a ruhát, rendbe hozta a sminkjét, és ő is visszatért a vendégek közé. Bánatára, már megvolt a következő nyertes, így pihenés nélkül kellett átadnia magát egy házaspárnak. A nő, egy műpénisszel alaposan helybehagyta a fenekét, de nem szólt a nagynéninek, csendben tűrt. Aztán egy ötvenes üzletember következett. Felüdülés volt a házaspár után. Majd hárman is megnyerték. Két férfi és egy nő. A két férfi teljesen betöltötte, miközben neki a nőt kellett nyalnia. Fogyott a pénz, és egy-egy menetben egyre többen vettek részt. Sírni szeretett volna már, de mosolyognia kellett. Hat órakor, végre mindenki elment. Julcsi boldogan látta, amikor kiment, hogy már csak a Nagynéni ül a tévé előtt.

- Csak dicséret jött rólad – mosolygott az asszony – főleg a nők áradoztak a nyelvtudásodról.

- Köszönöm asszonyom – ült le Julcsi fáradtan.

- Fáradt vagy? – simogatta meg az állát a Nagynéni – Most négy napig szabad vagy. Mostantól ez a dolgod, minden ötödik napon elárverezlek.

Julcsi elszomorodott. Úgy érezte, hogy ez még rosszabb, mint a kirakat.

- Ó, látom, hogy nagyon fáradt vagy! Már nem is tudsz örülni ennek a jó kis mókának. Na, gyere, megvigasztallak! – odavonta a lány fejét a melléhez, és mint anya a gyermekét, ringatni kezdte. Julcsi rémülten érezte, hogy az asszony keze elindul, fölfelé a combján.