Ötvenegyedik fejezet

A másik lány már nehezebb dió volt. Min Jung volt az, a szép, magas, feketehajú lány. Tudta, hogy rosszul érzi magát, mert állandó büntetésben volt. Nem volt valami lelkes a férfiakkal, és bár a nőket tökéletesen kiszolgálta, folyton bajba került.

Julcsi megkedvelte, és őt szívesen kielégítette. Élvezte, ahogy behódol neki a lány. Őt is az irodában fogadta. Az ajtót kulcsra zárta, majd a lányhoz lépett, és megcsókolta. Keze azonnal a miniszoknya alá csúszott, és megérezte az azonnali nedvesedést.

- Ülj oda a fotelba – mondta, Min Jung pedig belefeküdt a hatalmas karosszékbe. Julcsi elé térdelt, és lehúzta a bugyit róla. A lábak szétnyíltak, Julcsi pedig megkereste a lány csiklóját, majd simogatni kezdte.

- Nem akarsz innen elkerülni?

- De – nyögte a lány.

- Van egy tervem, hogyan szökhetnénk meg innen – a lány érdeklődése megélénkült. Eltolta a becéző kezet, és csodálkozva nézett Julcsira.

- Mond!

- A Magyar követséget céloznánk meg. Hárman, három felöl. Az egyikünk csak eljutna.

- Benne vagyok – mondta bizonytalanul a lány, aztán hozzá tette – de, ha most nem intézel el egy szép műtaggal, megyek a Nagynénihez!

Julcsi elnevette magát, és a fotel alól előhúzott egy méretes, felcsatolható vibrátort. „Milyen kiszámíthatóak az emberek”- gondolta, és felcsatolta a szerszámot, aztán a lány hüvelyéhez igazította. Addig dörzsölte Min Jung hüvelyét, amíg az teljesen be nem nedvesedett, majd lassan bevezette. A lány tágra nyílt szemekkel nézte Julcsit.

- Ugye, aztán együtt maradunk – suttogta reszketve.

- Igen, mindörökre – tódította Julcsi.

- Menjetek ki! – parancsolta Julcsi. Kao Jing jobban volt, és egyedül szeretett volna vele lenni. Végül úgy döntöttek Fernadóval, hogy megmondják a gyereket a Nagynéninek. Talán még több kiváltság jut így Julcsinak, és könnyebben leléphetnek.

Julcsi whiskyt töltött, és oda adta az asszonynak.

- Akarok valamit mondani neked.

- Mond – cirógatta meg Julcsi arcát az asszony.

- Terhes vagyok.

- Kitől – szikrázott az asszony szeme.

- Azt hiszem, hogy Fernadótól.

- Nem vigyáztál!

- Tudod, mikor hármasban voltunk…

- Emlékszem – enyhült meg az asszony – kiszakadt a gumitok. Akkor már túl vagy az időn, hogy elvetessed.

- Örülsz neki? Olyan lesz, mintha az unokád lenne – a Nagynéni szeme könnybe lábadt.

- Fiam, ha itt gyereket szülsz, az nem a tied. Hat hónapos korában jön a Kövér Hanoi. Ha fiú egyszerűen elveszik, ha lány, akkor a Dagi, vagy valamelyik pribéke felnyúl a pici lány hüvelyébe és bevizsgálja. Gondolhatod, hogy szűz nem marad. Ha jónak ítéli, elviszik egy otthonba, ahol kurvának nevelik, ha nem, a kukába végzik.

Julcsi sírva fakadt.

- Nem tudsz tenni semmit?

- Nem, ehhez én kicsi vagyok.

- A fiúkkal mi lesz?

- Li úr is ilyen gyermek volt. Stricit nevelnek belőle.

- Jaj, szeress most nagyon – zokogott a lány, a Nagynéni pedig magához ölelte, és teljes szívéből sajnálta kis kedvencét. Az ő gyermekét is így vették el.