Anyám! Hagy tegyem két kezedbe
kezem,
Mert ismét félelemtől remeg a
szívem.
Elveszek az élet csörtetésében,
Vigasztalj meg, mint akkor
régesrégen.
Anyám! Hagy tegyem két kezedbe
kezem,
Te vezettél át a nehéz éveken,
A Te erőd adott plusz erőt nekem,
Hogy túlessek a fájó műtéteken.
Anyám! Hagy tegyem két kezedbe
kezem,
Muszáj most újra és újra éreznem,
Azt a napot mikor szerelmes
lettem,
Azt, hogy mennyire örültetek
nekem.
Anyám! Hagy tegyem két kezedbe
kezem,
Mert a mély gyász megremegteti
szívem.
Apám a halott, kiért ketten
sírunk,
Halálával mai napig nem bírunk.
Anyám! Hagy tegyem két kezedbe
kezem,
Mert bizony nem régen úgy
megrettentem.
De volt erőd a rút kórt legyőzni,
És velünk még boldogan elidőzni.
Anyám! Hagy tegyem két kezedbe
kezem,
Mert talán lágy tenyeredből
megérzem,
Milyen is az az anyai érzelem,
Mert nekem sohasem lehet
gyermekem.