Még nem hiszem

Nézz most rám szép szemeddel,
Érints meg két kezeddel,
Örömöd, hogy itt vagyok,
Már engem is beragyog.

Oly régen találkoztunk,
külön utakon jártunk,
Azt hittem soha többé,
Nem teszel kedveseddé.

Ne, ne, várj még kedvesem!
Ne csókolj oly édesen.
Mert hogy itt vagy mellettem,
Még teljesen nem hiszem.

Kezem elkalandozik,
Látod, hozzád tartozik,
Add hát kezed kezembe,
Hatolj be a testembe.

Tied lettem hát megint,
Hajnalodik már ott kint,
Nemsokára haza térsz,
S álmodban újra kérsz.