Kristályba zárt angyal

Mint kristályba zárt angyalt

Úgy tart fogva önző lelkem.

Nem engedlek el sosem, talán.

Bár lehet, hogy megteszem majd,

Talán, egy újkor hajnalán.

De addig maradsz bezárva,

De hidd el, nem leszel árva.

Velem leszel összezárva.

A varázsigét nem tudom,

Nincs értelme szabadulnom.

Lélek a lélekben így él

Köszönet a szerelemért!

És mikor testünk egymásé,

Lehull rólunk a kristály-héj,

És csak miénk a szenvedély.

(Budapest, 2006.12.14)