Két kezed rabja lettem

Két kezed az arcomon pihen,

Csókolózunk boldog - őrülten.

Ujjaid rácsán át nézlek én,

Testemben a szerelmes remény.

Két kezed hátamon cikázik,

Két lábam oly mohón szétnyílik.

Ujjaid rácsot húznak bőrömre,

Boldogan vergődök e börtönben.

Két kezed lábaim közt matat,

Mohón keresi a síkos utat.

Ujjaid osztják a kéjt nekem,

Ezerszer beleremeg a testem.

Két kezed rabja lettem már rég,

De ha szabadulnék, belehalnék.

(Budapest, 2008.02.23.)