Leticia Allemand

Májusi fagy

Ötvenedik éve már annak, hogy lábam

Együtt tapos az Élettel télben, nyárban.

Voltak szép idők, szerelmes kacagások,

És olyanok, mikor bús sír mellett állok.

Sokáig örömmel vártam a szép májust,

Tudtam, hogy újabb vidám év előtt állok.

Nem törődtem az idő gyors múlásával,

Keringve táncoltam az egész világgal.

De, jöttek a gondok, szüleim elmentek,

Dugába dőltek gyönyörű, szép tervek.

Hol van a pénz, szerelem, hol a fiatalság,

Fáradt szemeimből kihunyt a vidámság.

Kezdi a kezemet elengedni az Élet,

Bár itt hagyni ezt a világot nem félek,

De minden évben egyre jobban érzem,

Elragad a május tőlem egy szép évet.

(Budapest, 2014-01-09)