A
Riói karnevál története
A
Riói karnevál története
A Riói karnevál portugál őse az Entrudo. Ennek résztvevői eredetileg szagos
vízzel (kölni víz), vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást
nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a „fiatalok karneváli baráti
társaságát”. Ők zeneszóval, színes kosztümökbe öltözött résztvevőkkel szervezett
felvonulásokat a „cidade maravilhosát” csinálták meg. Lényegében ma is ezek a
társaságok rendezik a karneválokat. Rio első jelmezbálját 1840-ben szervezték,
és a jelmezbál nemsokára átvette a csintalan szórakozás helyét. Nagyjából egy
évtized múlva már lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, és
1855-ben már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a karneválon a
gazdagabbak. 1917-től a szamba zenéje lett a karnevál aláfestő zenéje. Először
1928-ban változott a jelmezes mulatság hatalmasat, amikor a szambaiskolák
felvették a versenyt egymással. A Riói
karnevál a világ egyik legnagyobb
látványossága. 1984 -ben hozták létre a Passarela do Sambát. Ez a lakóházakkal
határolt hosszan elhúzódó sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig.
A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik.
Ekkor rendezik meg ugyanis a Riói
karnevált. A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap,
hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil
farsang főutcáján, a több, mint másfél kilométeres Sambadronon.
Riói karnevál
A Riói karnevál öt teljes napon át tart. A karnevál két
fontos helyszínen zajlik: az utcán azaz a "Sambadron"-on amely, 60-70.000 néző
befogadására képes, a másik helyszín a Sambadrome stadion amit külön ennek a
rendezvénynek építettek. Az építmény 1700 méter hosszú és körülbelül 60 ezer
nézőnek biztosít helyet. A verseny kifejezetten izgalmasnak és forró
hangulatúnak mondható mert több mint 14 szambaiskola elkápráztató, erotikával
megfűszerezett produkcióit csodálhatja meg a nézőközönség.
Minden szambaiskola évente választ egy bizonyos témát, és annak megfelelően
dekorálja a kocsiját és a fellépők jelmezeit. Ugyanez a téma határozza meg a
koreográfiát, a táncokat és minden egyéb összetevőt is. A hagyományok szerint a
kosztümöket, blúzokat minden egyes viselőnek meg kell vásárolnia, és ezért a
néhány óra tündöklésért sokan egész évben keményen dolgoznak és spórolnak.
Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel, a parádé napi 10-12 órán át
tart. A bírák évtizedek óta meghatározott kritériumok alapján pontozzák a
résztvevőket, melyek közül a legfontosabb az ütősök és a táncosok közötti
harmónia, valamint a valódi tánctudás és utolsó sorban a jelmezek dekoratívsága.