HTML-CSS könyv és referencia

1. fejezet: A HTML logikája

A HTML egy angol mozaikszó. Eredetiben: HyperText Markup Language (=Hipertext jelölő nyelv).
Eredeti verzióját a World Wide Web Consortium Címük: w3.org adta ki és a hivatalos szabványt ma is ez a szervezet írja tovább - a gyakorlati technikák alapján. Ezen könyv a HTML 4.01-es szabványát tárgyalja, mely a jelenlegi egyik legelterjedtebb a mai interneten. Pontos URL-je:http://www.w3.org/TR/html401/.
A HTML nyelv alapja, mint oly' sok minden informatikai apróságnak, a hétköznapi angol nyelv kifejezései. Maga a nyelv "TAG"-ekbol áll. (kiejtése: "teg"!)
Minta:

<EzEgyTag> Ez a közbülso szöveg, amire vonatkozik. </EzEgyTag>

Ezek a bizonyos TAG-ek rendkívül sokfélék lehetnek. Szerencsére a nyelv alapjai igen egyszeruek. Egy HTML-lap megírás után egybol megtekintheto bármelyik Internetes böngészoben - akár kapcsolat nélkül is. Weblap szerkesztésére a legegyszerubb program egy Jegyzettömb. Fontos, hogy a kész file-nak HTM vagy HTML kiterjesztést adjunk és a névben legyünk meglehetosen kényesek. Ha grafikus környezethez szoktunk, akkor általában hosszabb és többtagú file-nevekben szoktunk menteni. Az internet erre meglehetosen kényes. Saját érdekünkben és azért is, hogy a file minden féle-fajta környezetben jól megtekintheto legyen az oldal, egyszerubb, tagolatlan és ékezet nélküli neveket használjunk. A könyvben végig ilyen file-okat használunk!
Most nézzük meg a legegyszerubb weblapot!
Egyszeru weblap: (minta1.html)

<HTML> Szia, itt vagyok! </HTML>

A dolog lényege, hogy nem kell tagolni a szöveget, nem kell semmi különös formátumos trükköt ismerni, csak a kész anyagot megnézni és már muködik is a weblap. Ráadásul egyszerubb lapok esetén ez minden egyes gépen ugyanígy néz ki. Nem szabad elfelejteni, hogy egy weblapot mindig <HTML> és </HTML> tagek közé kell tenni. Ami viszont fontos, hogy a HTML-nyelvben lényegtelen a kisbetu-nagybetu különbsége. Tehát a <HTML>, <html>, <Html> és <HtmL> ugyanazt jelentik!
Problémát okozhat, hogy a szöveget nem túl egyszeru formázni. Például próbáljuk ki a következo file-t: (minta2.html)

<HTML>
Egyes sor.
Kettes sor.
Harmas sor.
</HTML>

Ekkor a következo fog megjelenni egy böngészo ablakában:
HTML

Ahhoz, hogy egy szöveg az eredeti formázás szerint nézzen ki a <PRE> tagot kell használni. (PRE=Preformatted - elore formázott)
Az elozo file helyesen így néz ki: (minta3.html)

Ha nem vagyunk hajlandóak szöveg formázásával szórakozni, akkor egyszerubb megoldás a formázást a böngészore bízni. Minden sor végén egyszeruen egy <BR> taget kell tenni, melynek hatására a böngészo automatikusan új sort kezd. Vigyázat! Ennek a tagnek kivételesen nincsen zárótagje! Tehát a helyes - és egyszeru - forma a következo: (minta4.html )

<HTML><PRE>Egyes sor.<BR>Kettes sor.<BR>Harmas sor.</PRE></HTML>

Természetesen az egyes sorokat külön bekezdésben is írhatjuk, de így egyetlen sorban is elérjük a megfelelo hatást.

2. fejezet: Betuk formázása

A dolog igen egyszeru, hiszen lehet egy betu félkövér (Bold = B), aláhúzott (Underlined = U), illetve döntött (Italic = I)
A megfelelo tagek ezek szerint: <B>Bold</B>,<U>Underlined</U>, illetve <I>Italic</I>.
Az elobbi parancsok persze kombinálhatók is: <B><I>Félkövér Dolt </I></B>
Egyetlen dologra kell vigyázni csupán: A sorrendet mindig be kell tartani. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindig a legutoljára kinyitott tag zárótagját kell leírni. Nézzük a következo - természetesen betuformázási - példát: (minta5.html)

<HTML>
<B>Vastag.
<I>Ráadásul aláhúzott</I>
Megint simán vastag</B>
</HTML>

Íme a file, ahogy az összetartozó tagek láthatóak.

Kicsit pontosabban fogalmazva: ez olyan, mint egy csomó, egymásba csomagolt doboz. Mivel minden dobozt be akarunk zárni, ezért nyilvánvalóan a legkisebbel kell kezdenünk, majd csak utána haladhatunk fokozatosan a nagyobbak felé. Persze, egy nagyobb dobozban lehet több, kisebb doboz is, de itt is érvényes, hogy előbb a kicsiket kell lezárni és csak utána a nagyot.

1. feladat: Írjon olyan fájlt, amelyben aláhúzott és döntött szöveg is van! (fel1.html)

Ennél eggyel bonyolultabb a betuk méretének változtatása. Természetesen itt is lehetséges a szövegszerkesztoknél megszokott az abszolút méretezés, de szerencsésebb használni a relatív méretezést, ami egy közepes beállításhoz képesti eltérést tesz lehetové. A közepes méret a 0-ás: (minta6.html)

<HTML>
<FONT SIZE=0> Alapméret </FONT>
</HTML>

A skála -7-tol +7-ig terjedhet.
2. feladat: Írjon olyan fájlt, amelyben a betuméretek fokozatosan növekednek! (fel2.html)
Bár nem szerencsés, de a betuk típusa is változtatható. Ehhez szintén a <FONT> tagre van szükség, de ezúttal a paramétere a SIZE helyett a FACE-re lesz szükség, de szeretném kihangsúlyozni, hogy ez nem minden esetben szerencsés, mivel lehet, hogy a honlap készítojének gépen éppen megvan az a betutípus, de a leendo felhasználóén nincsen! Mintapélda legyen a következo: (minta7.html)

<HTML>
<font face="Arial">Arial</font>
<font face="Times Nem Roman CE">Times New Roman CE</font>
</HTML>

Persze, ha valamelyik betutípus hiányzik, akkor az alapértelmezett betutípust kapjuk helyette.

Ha már a betuk formázásánál tartunk, akkor nem árt tisztázni, hogyan lehet az eddig meglehetosen egyhangú dokumentumainkat kiszínezni. Elso körben a betuknek adjunk új színt. Alapértelmezésben minden weblapnak vannak beépített színei, de ezeket nagyon egyszerá felülbírálni! A színezéshez a COLOR paramétert kell használni! A színek nevei a legegyszerubb angol nevek lehetnek, például: black=fekete, green=zöld, blue=kék, gray=szürke, yellow=sárga, purple=bordó,...
Persze a fenti paramétereket lehet keverve is használni, ráadásul a sorrend is lényegtelen! Nézzük a következo példát:

Ez igen! A fenti példa egy igen rövid kóddal hozható létre: (minta8.html)

<HTML>
<font face="Arial" size="+3" color="yellow">Ez igen!</font>
</HTML>

Tehát a szöveg stílusa "Arial" mérete a normál- (szabványos-)hoz képest 3-mal nagyobb és zöld színu!
Ha a hagyományos színek kevésnek bizonyulnak, akkor lehetoségünk van mesterségesen kevert színek eloállítására is. A módszer lényege a három alapszín (R=red; G=green; B=blue) keverése. Bármelyik szín erossége 0-tól 255-ig állítható, sajnos hexadecimális kóddal. (00-tól FF-ig) A kódsor elejére egy "#" jelet kell rakni. Néhány hagyományos és érdekes szín kódja a következo:

black = "#000000" = fekete	green = "#00FF00" = zöld	blue = "#0000FF" = kék
gray = "#C0C0C0"= szürke	red = "#FF0000" = vörös	yellow = "#FFFF00" = sárga

Javaslom, hogy bátran kísérletezzen mindenki! Mindezek ellenére a könyv referenciájában található egy sokkal részletesebb színkiosztás!

3. fejezet: Fejezetek és formázásaik

A böngészokben vannak eleve beépített stílusok, amit érdemes ki is használni. Ezek a címformátumok, pontosabban - jobb magyar kifejezés híján - a "Heading"parancsok. 6 eleve beépített formátum van, sorszám szerint 1-tol 6-ig. Az 1-es a legerosebb bekezdés-formátum, míg a 6-os a legkisebb. Apró megjegyzés: a gyakorlatban 2-3 szintű fejezetcímnél csak ritkán alkalmazunk többet!
Nézzük az alábbi (bal oldali) példa megjelenését (a jobb oldalon). (minta9.html)

<HTML>
<h1>Heading 1</h1>
<h2>Heading 2</h2>
<h3>Heading 3</h3>
<h4>Heading 4</h4>
<h5>Heading 5</h5>
<h6>Heading 6</h6>
</HTML>

Ha egy cím túl hosszúra sikeredik, de semmiképpen nem szeretnénk, ha megtörné a böngészo, akkor érdemes használni a NOWRAP paramétert is,
pl.: <H1 NOWRAP> Ezt nem szabad megtörni! </H1>
Különleges lehetoség a <BANNER> is, mivel ez egy soha nem scrollozható címszalagot takar! </BANNER> Ezzel a tulajdonsággal nem szabad visszaélni, mert kisebb felbontású monitorokon lehet, hogy nem marad scrollozható rész! Csak Netscape-ben!
Másik lehetoség a <DIV> használata, amely különbözo részekre (fejezetekre, bekezdésekre) tagolja a szöveget. </DIV> Legfontosabb paraméterei: ALIGN="center/left/right" - igazítás; DATAFORMATAS="text/html" - adatformátum sima szöveg vagy html-kód; TITLE="mit írjon ki" az egér fölé érkezésekor.
Az automatikus sortördelés letiltható a <NOBR> és a </NOBR> parancsokkal. Ez feloldható menet közben a <WBR> taggel, de ennek nincsen zárótagje.
Fontos megjegyzés, hogy soha ne egyetlen képernyőméretre optimalizáljuk a megjelenést (pl.: 1024*768), mivel mindig sokféle monitor van egyszerre a piacon!

Ezeket az eleve beépített mintákat persze módosíthatjuk is, de ez csak pár fejezettel késobb kerül sorra!
Ha már egy résznek címet adtunk, akkor érdemes megtölteni tartalommal is! Egy-egy külön gondolatot érdemes egy-egy külön bekezdésbe írni. Új sort már tudunk kezdeni a <BR> tag segítségével, de ez valamivel több, mint egy egyszeru új sor, mivel itt egész bekezdéseket lehet írni, ráadásul rendezni is lehet! Minden hagyományos szövegszerkeszto és táblázatkezelo programban megszokhattuk, hogy lehet balra (left), jobbra (right) és középre (center) rendezni. Az internet eleve a legkülönfélébb típusú gépekbe van bekötve, ezért igen gyakran elofordulhat, hogy a legkülönfélébb képernyofelbontású monitorokon jelenik meg az a - számunkra kiválóan elrendezett - szöveg, amit mi meg szeretnénk jeleníteni. Ekkor lesz értelme, hogy bekezdésekben gondolkozzunk, mivel minden egyes paragrafust másként tudunk elrendezni. A paragrafust keretbe záró tag a <P> és a </P>. Itt az új sorral ellentétben van lezárójel is! Automatikusan minden paragrafus balra zárt, de az ALIGN="hogyan" paraméter segítségével lehet másféleképpen is.

Ez például balra van zárva. Alapértelmezés.
Kódolása:
<P ALIGN="left"> duma </P>

Ez például középre van rendezve (zárva).
Kódolása:
<P ALIGN="center"> centrum </P>

Ez például jobbra van zárva.
Kódolása:
<P ALIGN="right"> jobb </P>

Bár az internettol sokáig idegen volt, de megjelent a hasábszeru elrendezés. (ALIGN="justify") Ezt is lehet alkalmazni, de ettol sajnos relavív lassabb lehet a weblap megjelenése egy kisebb számítási képességu lapon. Az egész file (és képe) egybefüggoen a következo lesz: (minta10.html)

<HTML>
<p align="left"> bal </p>
<p align="center"> centrum </p>
<p align="right"> jobb </p>
<p align="justify"> hasábosan </P>
</HTML>

Szintén javasolt néha napján alkalmazni a <nobr> és a </nobr> tag-eket, melyek segítségével megakadályozhatjuk, hogy egy fontos szöveg (például név) belsejét megtörje a böngészo.
Szintén lehet alkalmazni a vízszintes vonalakat. A legegyszerubb <HR> tagnek nincsen záróeleme, mivel csak egy szimpla vízszintes vonalat húz. Paraméterei lehetnek többek között:

COLOR="színkód". (vonal színe) - Csak az Explorerben! Egyes alternatív böngészők már használják.
ALIGN="left/center/right" (merre rendezze a vonalat)
NOSHADE (ne legyen 3-dimenziós árnyéka a vonalnak)
SIZE=n (milyen vastag legyen a vonal - pixelben; alapértelmezés: 1)
TITLE="kiírás" (mit írjon ki a böngészo, amikor a vonal fölé kerül az egér)
WIDTH="n" (milyen hosszú legyen a vonal százalékban vagy pixelben. Alapértelmezés: 100%)

Természetesen vannak még betuformázások, de az legyen kicsit késobb!

4. fejezet: Kapcsolatok

Az egész internet lényege a kapcsolatok, avagy a hiperlinkek megléte. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy sima egy objektumhoz (sima szöveg, kép vagy részlete, nyomógomb, stb) hozzárendelhetünk az egész internetrol egy másik objektumot. Ha például a saját honlapomra akarunk írni egy hivatkozást, akkor a következot kell beírni a weblap megfelelo helyére: (minta11.html)

<A HREF="http://www.tferi.hu/"> Hivatkozás </A>

Megjelenéskor ez a "Hivatkozás" nevu szöveg általában aláhúzva jelenik meg és a már jól ismert Windows-cursor átalakul mutató kézzé:
Tehát, mint a példán is látható, az<A> tag hivatkozást jelent. Ha simán egy egész webkikötore szeretnénk hivatkozni, mint a fenti példában is, egyszeruen be kell írni a TELJES nevét. (Általában muködik http és www nélkül is, de lehet, hogy némileg lassabban! Célszerű minden esetben a teljes verziót beírni, mivel így szinte biztosan jó lesz.)
Némileg módosul a helyzet, ha a webkikötő belso felépítését is ismerve nem az egész iskolára szeretnénk hivatkozni, hanem például a "Számítástechnika kezdoknek" könyv kezdetére. Ekkor a helyes hivatkozás a következo lesz: (minta12.html)

<A HREF="http://www.tferi.hu/konyv5/tftanul.html"> Könyv legeleje </A>

Ha azon az adott könyvtáron belül szeretnénk hivatkozni, ahol a kiindulási file található, akkor elegendo a file nevét megadni. Például, ha az alábbi minta13.html-bol szeretnénk hivatkozni az elozo fejezet végén lévo minta10.html-re, akkor a következo kódot kell használni: (minta13.html)

<A HREF="minta10.html"> Azonos könyvtárban </A>

Egy adott (nagyméretu) file-on belül is tudunk ugrani, de itt picivel bonyolultabb a dolog, ugyanis a file-on belül kell létrehozni egy "címkét". Ez tulajdonképpen egy láthatatlan könyvjelzo, amit bármikor fel tudunk lapozni. Kódja: <A NAME="könyvjelzonév"></A> Nézzünk egy példát: (minta14.html)

<HTML>
<a name="teteje">Ez a file teteje.</a>
<BR>Itt szöveg van.
<BR>Itt is.
<BR>Meg itt is.
<a href="ftp://ftp.microsoft.com/">Microsoft FTP-szerver.</a>
<a href="mailto: hivatalos@tferi.hu">E-mail a szerzönek.</a>
<A href="#teteje">Itt lehet a tetejére ugrani.</A>
<A href="http://www.tferi.hu/konyv5/html/minta14.html#teteje">Ez picit bonyolultabb!</A>
</HTML>

Természetesen nem csak http- szabvány szerinti file-ra utalhatunk, hanem ftp-re, illetve E-mail-re is. Ezen kívül ha ismerjük az adott szerver DOS-struktúra szerinti felépítését, akkor hivatkozhatunk rá a jó öreg DOS szerint is, mint a CD-parancsnál. Persze még van számos kisebb szabvány is (gopher, news, ...), de ezek mostanra már szinte teljesen kikoptak a hétköznapi használatból.

3. feladat: Írjon egy olyan fájlt, amelyben link van a szerző honlapjára (tferi.hu), a Microsoft-ra (microsoft.com) és a Netscape-re (netscape.com)! (fel3.html)
4. feladat: Írjon egy olyan fájlt, melyben hivatkozik a Netscape FTP-re, valamint a szerzonek küld E-mailt ( hivatalos@tferi.hu)! (fel4.html)

5. fejezet: Listák

Az Internet kezdetekor szöveges volt szinte minden hozzáférés, éppen ezért az áttekinthetoség kedvéért rendkívüli fontossággal bír mindenféle lista és felsorolás.
A legegyszerubb a rendezés nélküli lista. (Unordered List = UL) Ennek minden egyes eleme a listatag. (List Item = LI) Ennek a tag-nek nincsen zárórésze.
Lássuk a következo példát: (minta15.html)

<HTML>
<ul>
<li> Elsö elem
<li> Második elem
<li> Harmadik elem
</ul>
</HTML>

Természetesen lehet rendezett is a lista (Ordered List = OL). Ha az elobbi file-ban kicseréljük az <ul> taget <ol>-re, akkor a következo lesz a lista! (minta16.html)

<HTML>
<ol>
<li> Elsö elem
<li> Második elem
<li> Harmadik elem
</ol>
</HTML>

Rendezett lista esetén az <LI> egyik paramétere megszabja a lista típusát.
Type = 1 - a listaelemek számok.
Type = a - a listaelemek kisbetuk.
Type = A - a listaelemek nagybetuk
Type = i - a listaelemek kicsi római számok.
Type = I - a listaelemek nagy római számok.
Ugyanezen paraméterek megjelenhetnek az <OL> elemnél is, ráadásul lehet egy START=n elem is, ami a kezdoértéket adja meg!
Definíciós listát is készíthetünk, ahol egyszerubb fogalmakat lehet megmagyarázni. (Definition List = DL). Az egyes elemeket és fogalmakat<DT>-vel jelöljük, (Definition Term) míg magyarázatukat <DD>-vel. (Definition Description) (minta17.html)

<HTML>
<dl>
<dt>1. fogalom
<dd>az 1. fogalom magyarázata
<dt>2. fogalom
<dd>a 2. fogalom magyarázata
</dl>
</HTML>

Természetesen ezeket a mintákat némi kiegészíto tudással kicsit át is variálhatjuk, (lásd CSS-file-ok), de ez nem egy ilyen alapfokú tanfolyam dolga!

6. fejezet: Ékezetek

Némi kiegészítés az eredeti verzióhoz: amikor a könyv eredetijét írtam, akkor ez a fejezet még kiemelt fontosságú volt. Azóta ez jócskán csökkent, ugyanis a kódlapok (később lesz szó róluk) olyan mértékben elterjedtek, hogy gyakorlatilag megkerülhetetlenek. Óriási előnyük: immáron már nem kell szenvedni az egyes ékezetes karakterek kódjaival. Így ezt a fejezetet inkább csak, mit érdekességet ajánlom!

Az ékezetek nem mindig és könnyedén használhatóak a HTML-nyelvben. Eleve a dolog azért problémás, mert rengeteg nemzeti nyelv van a világon, viszont az internet alapveto nyelve a meglehetosen kicsi karakterkészlettel rendelkezo angol. Az egyik lehetséges megoldás az, hogy mindenki csak a saját nemzeti nyelvén készült honlapokat láthatja. Nyilvánvaló, hogy ez mereven ellentmond a web nemzetköziségének. Ráadásul eleve lehetetlenné teszi a nyelvtanulást.

Másik verzió, hogy eleve minden nemzeti nyelv összes karakterét beépítjük a böngészok összes verziójába, de ezzel a képírásos keleti nyelvek (kínai, japán, koreai, stb.) hatalmas mennyiségu jelkészlete miatt a méret drasztikus növekedését érjük el. Lehetséges középút, hogy minden alapveto (angol) karakternek van egy egyszeru (1 byte-os) kódja (aki ismeri: ez az ASCII kód). Gyakorlatilag ez a sima, egyszeru "ekezet ne'lku:li i'ra'smo'd". Ezt persze érdemes repülo ékezetekkel kombinálni, mint az elozo példában. Ha ennél többre vágyunk, akkor trükközni kell. Az ékezetes betuk viszonylag egyszeruek, mivel az alapveto (angol) karakter köré az &xacute; kombináció kell írni, ahol az "x" az adott karaktert jelöli. De itt van egy táblázat is - a jobb érthetoség kedvéért!

Á = Á	É = É	Í = Í	Ó = Ó	Ú = Ú
á = á	é = é	í = í	ó = ó	ú = ú

Mint a fentiekbol is látható itt kivételesen FONTOS a kisbetu-nagybetu különbsége!
Ha rövid dupla ékezet kell, akkor a &xuml; kombinációt kell alkalmazni, míg az o karakterhez a õ kombináció kell vagy az u-höz az û

Ö = Ö	Ü = Ü	O = Õ	U = Û
ö = ö	ü = ü	o = õ	u = û

A legjobb jóindulat ellenére is elofordulhat, hogy nem minden karakter jelenik meg pontosan, mivel egyes Windows betukészletekben nem feltétlenül találhatók meg (az USÁ-ból nézve) igencsak egzotikus magyar ékezetes karakterek. Természetesen vannak még speciális karakterek, például a "<" és a ">" jeleket helyettesíto kódok is.

< = < (less than)	> = > (greater than)	=   (space)	c = ¢ (cent-jel)	L = £ (font-jel)
Y = ¥ (yen-jel)	& = & (angol és-jel)	© = © (copyright)	® = ® (registered)	ä = ä (umlautos a)

Ha valakinek eddig gondjai támadtak az ékezetes karakterekkel, akkor remélem, hogy ez a pár mondat megoldja! 5. feladat: Írja le a következo ékes magyar kifejezéseket - HTML kóddal: hosszúszárú cipofuzo, illetve árvízturo tükörfúrógép.
Még egy apró megjegyzés, ami késobb nyer fontosságot. Az elozo módszerrel gyakorlatilag bármelyik nyelv karakterét le tudjuk írni, ha az bele van építve a HTML-szabványba. Ha nincsen, akkor a <HTML> tag után közvetlenül be kell gépelnünk a következo részletet - PONTOSAN!.(minta18.html) Magyarázat: ez a magyar nyelvű betűkészletet jelöli, így a gépelés közben nem kell fiyelnünk az ékezetes karakterekre.

Eme segítséggel már nyugodtan gépelhetünk, mint az a 18. mintából is látható! A pontos jelentésről majd (sokkal) késobb, mivel most fontosabb az alapok folytatása.

5. feladat: Gépelje be a fenti két szöveget! (fel5.html)

7. fejezet: Táblázatok

Nos, elértük a HTML nyelv egyik legjobban megjelenítheto objektumát: a táblázatokat. Maga a táblázat tagje igen egyszeru: <TABLE> és </TABLE>. Ezen belül viszont sok minden lehet. Minden egyes sort <TR> és </TR> közé kell zárni, míg minden egyes cella tartalmát <TD> és </TD> közé. Ha semmi különös bonyolítást nem szeretnénk, akkor már el is készíthetjük az elso táblázatot! (minta19.html)

<HTML>
<table>
<tr>
<td>1. sor 1. cella</td>
<td>1. sor 2. cella</td>
</tr>
<tr>
<td>2. sor 1. cella</td>
<td>2. sor 2. cella</td>
</tr>
<tr>
<td>3. sor 1. cella</td>
<td>3. sor 2. cella</td>
</tr>
</table>
</HTML>

Íme az eredmény:

Ahhoz, hogy kicsit szebbé tegyük a táblázatot, érdemes <TABLE> tagbe különbözo paramétereket beleírni.

A legegyszerubb a táblázat igazítása: <TABLE ALIGN="left"> Ez az alapeset. </TABLE> Persze lehet középre (center), illetve jobbra (right) is igazítani.
A második lehetoség a keret vastagsága. <TABLE BORDER=0> Ez az alapeset. </TABLE> A vastagság képpontokban mérendo és egész szám lehet. Szokásos érték: 1 és 5 között.
A harmadik lehetoség látszólag felesleges, mivel érdemes az oszlopokat megszámolni és ezt a táblázat fejlécébe beírni. <TABLE COLS=3> 3 oszlop lesz!</TABLE>
Negyedszerre érdemes figyelembe venni, hogy a táblázatot lehet (és érdemes is) színezni. <TABLE BGCOLOR="red"> Ez a hagyományos színekkel vagy kódokkal történik </TABLE>.
Lehet egy kép is a háttér. Lásd: <IMG SRC="képurl">
Persze nem csak a táblázat hátterét, de a kereteket is lehet színezni! <TABLE BORDERCOLOR="yellow"> Így zöld lesz a keret színe. </TABLE>. Saját tapasztalat, hogy a színekkel mértékkel kell bánni!
Az egyes cellákat nem kell összezsúfolnunk, mivel a cellákat ki lehet bélelni. <TABLE CELLPADDING=2>. Ez a cellahatár és az adat távolságát mutatja meg. Alapeset a 0. </TABLE>.
Persze az egyes cellákat sem kell mindig összezsúfolni, így a CELLSPACING használatával nagyobb lehet a cellahatárok közti távolság. Alapeset: 0.
Az egyik legfontosabb lehetoség maradt a legvégére: a táblázatnak nem kell kitöltenie az ablak egészét, hanem a <TABLE WIDTH="50%"> paraméter segítségével megadható, hogy hány százalékot töltsön ki. </TABLE> Ha csak simán egy szám szerepel a WIDTH után, akkor százalék helyett képpont lesz az értelmezés.

A fenti paraméterek persze kombinálhatóak! A következo táblázat például jobbra igazítva, 2-es keretvastagsággal, 2 oszloppal szürke háttérszínnel és piros keretekkel készült a böngészoablak 60%-ára. A cellák bélése 2, akárcsak a cellák közti távolság is. (minta20.html)

Paraméter angolul	Magyarul	Lehetséges értékek
ALIGN	igazítás	left/right/center
BORDER	keretvastagság	0, 1, 2, 3, ...
COLS	oszlopok száma	1, 2, 3, 4, ...
BACKGROUND	háttérszín	szín neve vagy kódja, esetleg kép URL-je
BORDERCOLOR	keretszín	szín neve vagy kódja
WIDTH	táblázat szélessége	pixelszám vagy %

<html>
<table ALIGN=RIGHT BORDER=2 CELLSPACING=2 CELLPADDING=2
COLS=3 WIDTH="60%" BGCOLOR="#FFFF00" BORDERCOLOR="red">
<tr>
<td><b>Paraméter angolul</b></td>
<td><b>Magyarul</b></td>
<td><b>Lehetséges értékek</b></td>
</tr>
<tr>
<td>ALIGN</td>
<td>igazítás</td>
<td>left/right/center</td>
</tr>
<tr>
<td>BORDER</td>
<td>keretvastagság</td>
<td>0, 1, 2, 3, ...</td>
</tr>
<tr>
<td>COLS</td>
<td>oszlopok száma</td>
<td>1, 2, 3, 4, ...</td>
</tr>
<tr>
<td>BACKGROUND</td>
<td>háttérszín</td>
<td>szín neve vagy kódja, esetleg kép URL-je</td>
</tr>
<tr>
<td>BORDERCOLOR</td>
<td>keretszín</td>
<td>szín neve vagy kódja</td>
</tr>
<tr>
<td>WIDTH</td>
<td>táblázat szélessége</td>
<td>pixelszám vagy %</td>
</tr>
</table>
</html>

6. feladat: Készítsen néhány nyomtatott magyar napilapról egy táblázatot, mely tartalmazza a lap címét és a webcímét! A táblázatnek legyen kerete! (fel6.html)

További lehetoségek

Egy táblázatnak címet is adhatunk. Ezt a <TABLE> szimbólum után kell írni a következo minta szerint: (minta21.html) Szabályozható, hogy hová kerüljön a cím <CAPTION ALIGN="TOP"> felülre kerül - alapértelmezés. </CAPTION>.
További lehetőségek: bottom = alulra és középre, center = középre, left = balra, right = jobbra.
Függőleges helyzetet szabályozhatjuk a VALIGN paraméterrel. Minta: <CAPTION VALIGN="TOP"> - Alapértelmezés = A táblázat címe a táblázat fölé kerül. Másik lehetséges érték: BOTTOM = a cím alulra kerül.
A két paraméter persze együtt is használható!

<HTML>
<table border="2">
<caption> Ez a cím </caption>
<tr><td> Ez a táblázat eleme</td></tr>
</table>
</HTML>

Szükség esetén két vagy több cellát is összevonhatunk, mint ez a következo példában látható! (minta22.html) A cellafeszítés (colspan) tipikus használata látható itt:

Függolegesen ugyanez: ROWSPAN.

Minden egyes cella tartalmát darabonként is igazíthatjuk <TD ALIGN="LEFT"> Balra rendez - alapértemezés </TD> Lehet középre (center) vagy jobbra (right) is rendezni.
Természetesen egyenként is lehetoségünk van a cellák szélességének állítására is az egész táblázat szélességére alkalmazott WIDTH paraméterrel.
Minden egyes cellához lehet rendelni egy címet is, mely akkor jelenik meg, ha az illeto cella fölé kerül az egér. <TD TITLE="cim"> elem tartalma </TD>.
Hosszú szövegeknél elofordulhat, hogy egy sornál több is lehet 1-1 cella tartalma. Ilyenkor jól jöhet a <TD VALIGN="CENTER"> paraméter </TD>, ahol valign = vertical align = függoleges rendezés. Lehetséges értékek: center = közép; top = fent; bottom = alul; baseline = a betuk szintjének aljához igazítja az objektumot.
Ennek némileg ellentmond, hogy ha semmiképpen sem akarjuk, hogy egy cellában a szöveget megtörje, akkor használhatjuk a NOWRAP=TRUE paramétert a TD tag-ben. Ekkor a cellatartalom nem kerül törésre. Alapértelmezés: NOWRAP=FALSE.
(azaz a cellatartalom törhető.)
Cellánként is lehetőség nyílik háttérszín (BGCOLOR), illetve háttérgrafika (BACKGROUND) definiálására, azért csak óvatosan a díszekkel...
Külön lehetoségünk van <TH> táblázat fejlécének - table heat </TH> és <TFOOT> táblázat láblécének - table foot </TFOOT> definiálására is, bár ezt a nem-Microsoft böngészők nem tudják igazán megjeleníteni.
Értelemszerűen létezik a táblázatnak a törzse is. Ez a <TBODY> és a </TBODY> közé kerülhet.
Ha egy táblázatot 3-dimenzós módban (többfajta keretszínnel) szeretnénk látni, akkor erre is ad lehetoséget a HTML nyelv újabb definációja, de csak a <TABLE> tagben. Ilyen lehetoség a BORDERCOLORLIGHT és a BORDERCOLORDARK, amint ez a következo példában is látható:(minta23.html)

<HTML>
<table border="4" cols="4" bordercolor="red" bordercolorlight="gray" bordercolordark="green">
... A többi lényegében ugyanaz, mint az elozo file-ban.

Ezek után már bátran neki lehet állni táblázatok formázásának és kitöltésének!

8. fejezet: Képek és videók

Valamirevaló weblap semmit sem ér képek és látványosabbnál látványosabb animációk, esetleg videók nélkül. A kép beszúrása is ugyanolyan egyszeru, mint az eddigi legtöbb parancs: <IMG SRC="képnév.kit">, ahol IMG = image = kép/látvány; SRC = source = forrás. Záróelem nincs, akár a <BR> tagnél. Ha a forrásfile azonos könyvtárban van a weblappal, akkor simán be lehet írni a file nevét. Ha az adott weblap környezetébol kell vennünk egy forrásfile-t, akkor a jól ismert DOS-struktúra szerint utalhatunk rá; ellenben ha teljes hivatkozás kell URL-lel, akkor a hiperhivatkozásoknál megismert módszert kell alkalmaznunk.

Támogatott formátumok - a W3.org szabványügyi szervezet hivatalos forrása szerint:

.avi — Audio-Visual Interleaved (AVI) 
.bmp — Windows Bitmap (BMP)
.emf — Windows Enhanced Metafile (EMF)
.gif — Graphics Interchange Format (GIF)
.jpg, .jpeg — Joint Photographic Experts Group (JPEG) 
.mov — Apple QuickTime Movie (MOV)
.mpg, .mpeg — Motion Picture Experts Group (MPEG)
.png — Portable Network Graphics (PNG)
.wmf — Windows Metafile (WMF)
.xbm — X Bitmap (XBM)

A képet követo szöveg helyzetét az ALIGN paraméter rendezi. Értékei: Absbottom (=abszolút alja), Absmiddle (=abszolút közép), Baseline (=alapvonal), Bottom (=alja), Left (=balra), Middle (=középre), Right (=jobbra), Texttop (=szöveg közepére), valamint Top (=tetejére).
Hasznos lehet, ha a kép(ek) miatt egy ténylegesen üres sort behúzunk. Ilyen esetekben érdemes használni a jól ismert <BR CLEAR=ALL> tag-et, mely után a szöveg csak a kép alatt folytatódik.
Ha túl nagy a kép, akkor érdemes a letöltés elott egy sima helyettesíto szöveget kiiratni az ALT="text" paraméterrel, ahol értelemszeruen a text helyett kell beírni a szöveget.
Természetesen meg lehet adni a kép keretének vastagságát is a szokásos BORDER paraméterrel - pixelben megadott egész szám.
Érdemes megadni a kép szélességét (WIDTH), valamint magasságát (HEIGHT) - persze szintén képpontban, hogy a kép letöltésétol függetlenül a böngészo már tudja rendezni az oldalt, de ezt a párost lehet használni a kép átméretezéséhez is!
Néha jól jöhet egy kis helyet hagyni a grafikus elem alatt és felett (VSPACE), illetve balra és jobbra. (HSPACE).
Gyakori megoldás, hogy a kiváló minoségu (és ezért lassan letöltodo) kép helyett eloször egy gyenge felbontású, de még éppen, hogy látszató "piszkozatot" löknek ki a weblapra. A LOWSRC paraméter már csak azért is hasznos, mert így a nem kívánt kép teljes letöltését nem kell megvárni. Természetesen itt is meg kell adni a teljes forrást.

Egy teljes kép letöltését lehet látni a következo file-ban: (minta24.html)

Betöltheto file-ok az Explorerbe és a Firefox-ba egyaránt: GIF, JPG, JPEG és PNG. Ha sima animációs GIF-eket szeretnénk betölteni, akkor ez semmi gondot sem jelent. Például a bal oldalt látható "kukac" is így forog. Ellenben a videók már több gondot okozhatnak. Ilyenkor a kezdéskor a forrásfile megadásánál SRC helyett DYNSRC-t kell használni. (DYNSCR = Dynamic Source). Használható file-kiterjesztések az MPG, MPEG és az AVI, bár ez utóbbival a a régebbi Firefox-oknak gondjai lehetnek.

Egy videórészletet persze többször is le lehet játszani a LOOP paraméter segítségével. Alapértelmezés LOOP=1. Végtelen lejátszást érhetünk el a LOOP="-1" (esetleg a LOOP="infinite") adat segítségével.
Csak az Explorerben használható paraméter a LOOPDELAY, mely ezredmásodpercben szabályozza, hogy két lejátszás között mennyi ido teljen el.

9. fejezet: Keretek (frame-ek)

A HTML-oldalak egyik leghasznosabb része a keretek (angolul: FRAME-ek) használata. Ezt a szomszédos dokumentum is bizonyítja. (minta26.html) A felépítése gyakorlatilag igen egyszeru, mivel a két keret külön-külön is felhasználható és minden hivatkozhat mindenre. Amint ez a forráskódban is látható, a kereteket két tag: a <FRAMESET> és a <FRAME>. Természetesen a <FRAMESET>-ben százalékosan, illetve pixelesen is megadható a keretek aránya. Szükség esetén több keret is egymásba ágyazható. A vízszintes felosztáshoz a "rows" szócskát kell használni, míg a függoleges felosztáshoz a "cols" szükséges.

Egyéb paraméterek is lehetségesek: A BORDER=n paraméter a keretek közötti helyet adja meg képpontban (=pixelben). Alapértelmezés: 1.
A keret színét a BORDERCOLOR="színkód" határozza meg, amint ezt előbbiekben is láthattuk.
Ha nem szeretnénk keretvonalat, akkor a FRAMEBORDER="no" paraméter kell. Vigyázat! Így a lapunk könnyen áttekinthetetlen lehet! (Ellentéte: FRAMEBORDER="yes")
Ha szeretnénk felkészülni régebbi böngészokre is (Explorer 3-asig és Netscape 2-esig bezárólag), akkor érdemes használni a <NOFRAMES> taget is, melynek záróértéke természetesen a </NOFRAMES>, amint ez az alábbi példában is látható: (minta27.html). Tény, hogy a mai, modern böngészőkben erre már nem kell felkészülni!

<HTML>
<FRAMESET COLS="100,*">
<FRAME SRC="fel1.html">
<FRAME SRC="fel2.html">
<NOFRAMES>
<BODY>
Hát ez nem nyert!
</BODY>
</NOFRAMES>
</FRAMESET>
</HTML>

Ha valaki szeretne felkészülni ilyen igényekre is, akkor kénytelen elkészíteni a keretek nélküli verziót is - sajnos.

Még valami: ha nem feltétlenül kell, akkor ne adjuk meg minden frame vastagságát - foként pixeles értéknél tilos ezt tenni! Ilyenkor érdemes a bal oldali példa 2. sorában látható csillagot (*) használni, ami a jó öreg DOS-os hagyományok szerint a maradék részt jelenti, azaz a mindent.

Persze lehetoség van arra is, hogy az egyes keretekkel külön is trükközzünk. A legegyszerubb a scrollozás. A paraméter lehetséges értékei: SCROLLING = NO, YES, illetve AUTO. (NO = tilos a scroll; YES = mindig megjelenik a gördítocsík; AUTO = Csak akkor jelenik meg a csík, ha az szükséges - ez az alapérték.)
Az SRC után természetesen a forrásfile-t kell írni.
A NORESIZE (külön érték nélküli) paraméter megakadályozza, hogy a felhasználó átméretezhesse a weblap kereteit. Ellentéte a RESIZE.
Itt is van lehetoségünk a keret színének megadására a BORDERCOLOR="színkód" (vagy név) segítségével, de véleményem szerint szerencsésebb a FRAMESET tagben a szín megadása.
A MARGINHEIGHT=pixelszám segítségével az egyes keretek tetejétol és aljától való távolságot lehet megadni.
Hasonlóan a keret bal és jobb oldalától való távolságot a MARGINWIDTH=pixelszám paraméterrel állíthatjuk.
A TITLE="kiírandó duma" paraméter hatására a beírt szöveg (jelenleg: kiírandó duma) meg fog jelenni a tippek sorban a böngészo legalján, ha az egérrel föléje megyünk.
A legfontosabb paraméter még hátravan. Ez a NAME="ablak_neve". Sok értéke van, melyek azt határozzák meg, hogy hová kell megnyitnia az új file-t egy rákattintáskor. Figyelem! Ezt csak úgy tudjuk használni, hogy a megnyitásra használt <A HREF="fileneve.html"> tagbe bele kell illeszteni a TARGET="ablak neve" paramétert is! Az ablakokat tetszolegesen el lehet nevezni és érdemes is ezzel élni, ha elég bonyolult a lap hivatkozása. Az ablakok lehetséges - beépített - nevei: "_self" = önmagába nyitja meg; "_blank" = egy tiszta, névtelen lapban nyitja meg; "_parent" = a lapot a közvetlen szülojében nyitja meg, ahonnan eredtek a linkek; "_top" = az ablak teljes méretében nyitja meg az új linket. A félreértések elkerülése végett szeretném kihangsúlyozni, hogy a beépített nevek elott egy alsó vízszintes vonás van! (Általában: jobb SHIFT és a mellette lévo mínusz a billentyuzeten.)

Összegezve:

A "_self" paraméter esetén a megfelelo frame helyébe töltodik az oldal.
A "_parent" paraméter esetén a megfelelo frame fölé töltodik az oldal.
A "_top" esetén legfölülre.
A "_blank" paraméter esetén egy vadonatúj böngészo ablakába.
Az "ablakneve" paraméter használata esetén a megadott nevű keretben nyílik meg a hivatkozás.
A "_search" paraméternél a link a böngésző kereső-paneljába töltődik be. Minimum Explorer 5-nél használható.
A "_media" esetén a link a böngésző MediaBar nevű részébe (magyarul: multimédia panel) töltődik be. Minimum Explorer 6-nál használható.
7. feladat: Készítsen egy ilyen kétoldalon elhelyezkedő keretrendszert. Minta: fel7.html.

10. fejezet: Egyéb formázások

Szövegek dekorálása

Természetesen egyéb formázási lehetoségeink is lehetnek. Az alábbi néhány sor csak pár lehetoséget mutat be:
<ADDRESS>

Postacímet jelöl ki.

</ADDRESS>
<BLINK> Ez itt villog, de csak Netscape-ben! </BLINK>
<BIG> Nagyobb karakterméret </BIG>
<BLOCKQUOTE>

Szövegblokk - érdemes kipróbálni!

</BLOCKQUOTE>
<CITE> Idézet - ritkán használható</CITE>
<CODE> Programkód - a más betűstílus miatt érdemes használni</CODE>
<COMMENT> Kommentálás - semmi hatással nincs a dokumentumra. Nem íródik ki </COMMENT>
<DFN>Definált szöveg </DFN>
<EM> Kiemelés - ritkán használt</EM>
<KBD> Billentyuzetrol begépelheto input írógép stílussal </KBD>
<S> Keresztülhúzott szöveg</s>
<SAMP>

Irodalmi szövegrészlet, illetve mintakarakter

</SAMP>
<SMALL> Kisebb betuméret </SMALL>
<STRONG> Vastagított megjelenés </STRONG>
<SUB> _{Alsó index} </SUB>
<SUP>^{Felso index} </SUP>
<VAR> Változónevet jelöl ki </VAR>
<TT> Írógépkarakterek</TT>

Marquee

Érdekes, de sajnos csak az Explorerben megjeleno lehetoség a szövegek feliratszeru mozgatása a <MARQUEE> és a </MARQUEE> között. Előfordulhat, hogy egyes alternatív böngészőkben is megjelenik a hatás kívánságunk szerint, de ez nem túl valószínű!
Általában akkor lehet látványos az effektus, ha az ablak nagyobb részében látható lesz a mozgás, mint a lenti példában: (minta28.html)

Pár paraméter:
BEHAVIOR =alternate/scroll/slide - mozgásirány = balra-jobbra/átlapozás (scroll) a direction által meghatározott irányba/a szöveg levágása az elozo mintájára
BGCOLOR = háttérszín kódja vagy neve
DATAFORMATAS = text/html - adatformátum - sima szöveg/html
DIR = ltr/rtl - szöveg olvasási irányának meghatározása; ltr=balról jobbra (alapértelmezés); rtl = jobbról balra
DIRECTION = left/right/up/down - scrollozás iránya - bal/jobb/fel/le; Alapértelmezés: left
HEIGHT = "n" - Hány %-ot, vagy képpontot foglalhat el a HTML-tag a képbol.
HSPACE = "n" - Mekkora legyen a HTML-tag mellett a szabad hely vízszintesen?
VSPACE = "n" - Mekkora legyen a HTML-tag mellett a hely függolegesen?
LOOP = "n" - Hány ismétlés után álljon le a mozgatás. (Végtelen = -1)
SCROLLAMOUNT = "n" - Hány pixel elcsúszással rajzoljon ismét a MARQUEE.
SCROLLDELAY = "n" - Hány millimásodperc után rajzolja újra a HTML-taget.
TITLE = "cím" - Mi jelenjen meg, ha az egeret fölé visszük?
WIDTH = "n" - Az ablak hány százalékában jelenjen meg a MARQUEE.
8. feladat: Készítsen egy jobbról balra 4-szer elhaladó pár szavas szöveget, amely az aktuális ablak 65%-át foglalja el, de az egész alakzat középre legyen igazítva és sárga háttere legyen. (Minta: fel8.html)
9. feladat: Ugyanezekkel a paraméterekkel készítsen egy újabb objektumot, melyben egy weblap linkje göndül tova. (Minta: fel9.html)

Basefont

Fontos karakterformázási lehetoséget tartalmaz a <BASEFONT> tag, mely egy dokumentum alapveto karakterkészletét tartalmazhatja, amelyhez képest a többi karakter hogyan nézzen ki. Lehetséges paraméterei - főleg az Explorerben: COLOR (szín) és FACE (karakterkészlet neve). A főbb böngészok ismerik a SIZE (méret) paramétert. További segítséget jelenthet a következo file (minta29.html):

<HTML>
<basefont color="blue" face="Arial, Courier" size="4">
Ez lesz az alapértelmezés!
</basefont>
</HTML>

BGSound

Csak az Explorer által használt lehetoség a <BGSOUND> (háttérhang). Itt hangkártyával rendelkezo gép segítségével lejátszathatjuk az oldalhoz rendelt háttérhangot. Választható kiterjesztések: WAV, AU, MID és CD. Kötelezo paraméter a forrás megjelölése (SRC). Lehetséges paraméter az ismétlések számát szabályozó LOOP=n, melyben n egy sorszám. Abban az esetben, ha n = -1, akkor végtelenszer ismétlodik a háttérhang. Érdekes lehetoség a BALANCE=n paraméter, ahol n -10000 és +10000 közötti érték. Ez határozza meg a bal és jobb oldali hangszórók közti hangosság értékét. Alapértelmezés: 0. (Egyenlo hangosság.) További hasonló paraméter a VOLUME=n, ami neve alapján sejthetoen a hangeroért felelos. n értéke -10000 és 0 között lehet, ahol 0 a legnagyobb hangero.

11. fejezet: BODY és META

Az eddigi képnél kicsit bonyolultabb, árnyaltabb fogalmazás szükséges a teljes értéku HTML lapokhoz. Ezentúl a dokumentum sablonjához a következot ajánlom: (minta30.html)

<HTML>
<HEAD>
<TITLE>Ez a cim</TITLE>
<META name="description" content="Lap leirása">
<META name="keywords" content="Kulcsszavak">
<META name="generator" content="Mivel lett csinálva">
<META name="author" content="Szerzo neve">
<META name="robot" content="index,follow">
<META http-equiv="Expires" content="Mon, 27 Nov 2000 14:25:27 GMT">
<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; ;
</HEAD>
<BODY BGCOLOR="#FFFFFF" TEXT="#000000" LINK="#0000FF" VLINK="#800080">
Na, és csak itt jön a lényeg!
</BODY>
</HTML>

Látható, hogy maga a <HTML>-tartomány két részre oszlik. Van egyrészt egy fejléc<HEAD> és </HEAD> között, valamint egy szövegtörzs a <BODY> és a </BODY> között. Eddig csak ez utóbbi került sorra. A fejléc megléte nem kötelezo, de sokat tud segíteni a következo elemekkel:
<TITLE> A Dokumentum címe </TITLE>
A <META> kezdetu elemeknek nincsen zárórésze és nem is jelennek meg, de annál hasznosabbak! Használata kizárólag a fejlécben engedélyezett. Fobb paraméterei már a bal oldali kódban is láthatóak. Szokások:
- Description: pár szavas leirás - oszintén!
- Keywords: A lapra jellemző kulcsszavak a keresorobotoknak.
- Generator: Milyen programmal lett a lap elkészítve. (Pl. Jegyzettömb)
- Author: A szerzo neve, esetleg E-mail címe!
- Robots: Parancsok a keresőrobotok számára. Lehetséges értékek: "index/noindex" indexelhető vagy nem; "follow/nofollow" követhetők a hivatkozások vagy nem. Mivel úgyis mindkettőt használni kell, ezért célszerű helyettük írni a "deny" szót (tilos mindkettőt), illetve az "all" szót, amely mindkét tevékenységet engedi.
- Expires: Lejárat ideje. Ha pl. csak minden hónap elsején frissíti a lapját, akkor érdemes a mindig következő frissítési dátumot beírni. Így közvetlenül a Proxy-kből is le tud töltődni a lap. Ha mindig a legfrissebb tartalmat akarja láttatni, akkor időpont helyett egyszerűen a "NOW" (=most) szót kell beírnia.
Valamennyi <META name=...> kezdetu tagben használható a lang="en", vagy a lang="hu" paraméter, ami a nyelvet jelöli. Indexelni például nem bun angolul akkor is, ha a lap kizárólag magyar!

- A HTTP-EQUIV egy már lehetoséget rejt. Ugyanis itt megadhatjuk a böngészonek, hogy az adott dokumentum mikor veszti érvényét. Így ha a böngészo újabb parancsot kap a dokumentum letöltésére, akkor ha a cache-ben eltárolt határido elott van még a weblap, akkor nem bajmolódik a letöltéssel, hanem beolvassa magából a gépbol és már készen is van. Célszeru egy weblapnál nem túl távoli idopontot megadni!
- A másik sor (<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; ) pedig a magyar karakterkészlet használtára keszíti elo a gépet.
- Lehetoség nyílik arra is, hogy egy dokumentumot állandóan frissítsünk. A <META HTTP-EQUIV="REFRESH" CONTENT=2> használata például 2 másodpercenként frissít egy weblapot! (Tozsdei árfolyamoknál még jól jöhet.)
- Több értelme lehet egy másik webhely automatikus betöltésének. A <META HTTP-EQUIV="REFRESH" CONTENT="5; URL=http://poszter.ini.hu/"> tag például az URL-ben megadott webhelyet hozza be 5 másodperc elteltével!
- Szintén érdemes használni a <META HTTP-EQUIV="Reply-to" content=" hivatalos@tferi.hu"> taget is, ami a lehetséges válaszcímet adja meg.
Egy másik fontos elem a <BODY> és a </BODY> közé ékelt szövegtörzs nyitóeleme. Rengeteg lehetoséget tartalmaz és igen sokféleképpen lehet alkalmazni. Lehetséges paraméterei közül csak a lényegesebbek kerülnek itt felsorolásra:
- BGCOLOR="színkód" - background color; A háttérszín neve vagy kódja.
- ALINK="színkód" - active link; Az éppen aktív link(ek) színkódja vagy neve.
- VLINK="színkód" - visited link; A már meglátogatott linkek színkódja vagy neve.
- LINK= "színkód" - link's color. A még meg nem látogatott linkek színkódja vagy neve.
- TEXT="színkód" - text color; A sima (linkek nélküli) szöveg színkódja vagy neve.
- BACKGROUND="url" - Háttérkép neve (esetleges útvonallal).
- BGPROPERTIES=FIXED - Vízjel megadása. Ez így nem gördíthető!
- TITLE="szöveg" - Ez a szöveg lesz kiírva az egérmutató fölé (mintegy segítségként), ha az ablak fölé ér.
- NOWRAP="TRUE" - Szöveg nem törhető meg automatikusan. Alapértelmezés: NOWRAP="FALSE".
- SCROLL="NO" - Eltünteti az oldalsó scrollozó-csíkot. Alapértelmezés: SCROLL="YES". Lehetséges érték még: "AUTO" (automatikus).
- BOTTOMMARGIN=n - Alsó margó pixelben. Felülbírálja az alapértelmezést. Csak egész szám lehet. Alapértéke: 15. Minimum: 0.
- TOPMARGIN=n - Felso margó pixelben. Felülbírálja az alapértelmezést. Csak egész szám lehet. Alapértéke: 15. Minimum: 0.
- LEFTMARGIN=n - Bal oldali margó pixelben. Felülbírálja az alapértelmezést. Csak egész szám lehet. Alapértéke: 10. Minimum: 0.
- RIGHTMARGIN=n - Jobb oldali margó pixelben. Felülbírálja az alapértelmezést. Csak egész szám lehet. Alapértéke: 10. Minimum: 0.
További elemek is lehetnek a weblap fejlécében:

<ISINDEX> : Nem tartalmaz semmi szöveget és nincsen záróeleme sem. A böngészo számára jelzi, hogy keresheto (indexelheto) dokumentumról van szó. Javasolt helyette a "robots" META-tag használata.
<LINK> : Jelzi a dokumentum kapcsolatát más dokumentumokkal, stíluslappal címszalaggal, stb. Kell záróelem. Paraméterei: DISABLED - megtiltja az elem használatát; HREF="url" - élokapocs létrehozása; MEDIA="SCREEN" vagy MEDIA="PRINT" vagy MEDIA="ALL" - meghatározza a dokumentum kimenetét, lehetoségek: képernyo,nyomtató, minden (alapértelmezés)

12. fejezet: Térképek

Ha egy bonyolultabb képünk van rengeteg utalással és felirattal és/vagy rajzzal, akkor célszeru egy olyan rendszert kialakítani, amelynél egyes részekre kattintva nyitódhat meg egy újabb kapcsolat. Mintaképpen nézzük meg a következo képet és file-t: (minta31.html)

map.gif

(Megjegyzés: a fenti kép a PhotoShop 5.0 és a CorelDraw 9 programokkal készült!)
A dolog lényege, hogy a térképnek és a feldolgozott utalásoknak nem kell azonos file-ban lennie, de lassabb kapcsolatú gépek miatt célszeru azonos file-ba tenni a két anyagot. Az elso fontos utasítás az IMG SRC-ben lévo USEMAP paraméter. Itt meg kell adni a térképfeldolgozó file, valamint a térkép helyét.
A térkép feldolgozásához kell a <MAP name="térképneve"> tag. A konkrét élokapcsokat az <area> tag szabályozza. Paraméterei:
- shape = rect (téglalap), circle (kör), poly(polygon), default (mindenhol máshol - egyéb helyen)
- coords = koordináták. Téglalap esetén két átellenes saroké, kör esetén a középpont és a sugár, poligon esetén sorban a sarkok (az utolsó legyen azonos az elsovel!).
- href = élokapocs. Teljes utalás is lehet, nem csak egyszeru file.
- alt = alternatív szöveg.
- target = Megnyitandó file helye (pl.) megosztás esetén.
- title = az egérmutató hatására kiírandó szöveg.
- nohref = ennek a területnek nincsen élokapcsa.
Minták: Kapcsolatok (4. fejezet).

10. feladat: Nem feltétlenül könnyu egy ilyen térkép (elso) elokészítése, de némi próbálkozás után a fenti minta alapján sikerülhet!

13. fejezet: Kérdôívek a HTML dokumentumban

Hadd kezdjem ezúttal egy megjegyzéssel: a kérdőívek helyes összeállítása és megfogalmazása a gyakorlattal rendekelzőknek nem túl nehéz, csak időigényes feladat. Én magam is úgy szokta elkészíteni őket, hogy a egy weblapszerkesztővel előbb előkészítem a terepet (bocsánat, a kérdőívet), majd utána kezdem el egy kódszintű szerkesztővel a finomhangolást!

Egy weblapon kérdoíveket is közzé tehetünk, amelyek használata első pillantásra nem feltétlenül egyszerű!
A <FORM METHOD="mód" ACTION="mit csináljak vele"> és a </FORM> közötti utasítások határozzák meg az urlapot.

Az ACTION határozza meg a feldolgozást végzo programot. Ez többnyire a kiszolgáló szerverén a /cgi-bin/ könyvtárban van, de lehet E-mailben is elküldeni. Ez utóbbi sokkal egyszerübb és nem kell hozzá semmilyen feldolgozó-program. Olvasása a legegyszerűbb szövegszerkesztövel (értsd: NotePad/Jegyzettömb) is lehetséges! Ha mindenáron egy feldolgozó-programot kell megcímezni, akkor kiterjesztése többnyire PHP vagy ASP szokott lenni. Vigyázat! Az ilyen programok írása nem feltétlenül egyszerű!
Minta levélküldésre: <ACTION METHOD="mailto: hivatalos@tferi.hu">
Minta feldolgozó-programra: <ACTION METHOD="feldolgoz.php">
A METHOD a kitöltött urlap továbbítási módját határozza meg. Ez lehet GET (Hozzáfuzi az urlapot az url-hez - idonként túl hosszúra nyúlhat az url!), illetve POST (adatcsomagban - biztonságos!)
Érdemes használni POST adatküldés esetén az ENCTYPE="TEXT/PLAIN" paramétert, mert így tapasztalatom szerint minden levelezoprogram jól megérti a küldött adatokat, még az egyébként igen kényes www.freemail.hu is!
Az <INPUT NAME="név" TYPE="típus" ALIGN="igazítás"> utasítással határozható meg egy kitöltendô urlapmezô.
A NAME természetesen a mezônév, amely alapján a feldolgozóprogram azonosítja a bevitt adatot. Ez gyakorlatilag szabadon megválasztható, de javasolt a klasszikus DOS szabványait megtartani és nem túl sokat variálni a nevekkel. Tapasztalatom szerint nem minden E-mail-en elküldött urlap jön át tökéletesen, ha túl sok a magyar elnevezés.
Az ALIGN természetesen igazítást jelent. Lehetséges értékei: left, right, center.
Itt is használható a TITLE, mely itt is az egér hatására megjelenő szöveget jelenti. Tapasztalatom szerint bonyolultabb űrlapoknál sok mező rossz kitöltése elkerülhető pár TITLE tag-gel.

A TYPE pedig az adattípus, melyet vár a beviteli mezô. Lehetséges típusok:

TEXT -szöveg, 
PASSWORD - jelszó (nem jelenik meg bevitelkor!),
HIDDEN-rejtett (ez sem jelenik meg), 
CHECKBOX - kapcsoló (több is kiválasztható egyszerre), 
RADIO - kapcsoló (egyszerre csak egyet lehet kiválasztani),
RANGE - numerikus adat, 
FILE - csatolandó fájl, 
SUBMIT - adattovábbító gomb, 
RESET - megsemmisíto (inicializáló) gomb, 
BUTTON - egyéb nyomógomb.

Az <INPUT> utasításban további opciók is szerepelhetnek, a fô opciók értékeitôl függôen:

A VALUE kiegészítô opcióval megadott értéket veszi fel alapértelmezésként a szöveges vagy numerikus beviteli mezô. Értékét nem kell megadni.
TEXT típusú mezô esetén egy további opció, a SIZE="méret" opció határozza meg az ablak szélességét, a MAXLENGTH="érték" pedig a maximális hosszt. Lehetséges paraméter a READONLY, mley nevébol adódóan csak olvashatóvá teszi a file-t.
A CHECKBOX és a RADIO típusú mezôk további paramétere lehet a CHECKED opció, mely bekapcsolja a kapcsolót - alapértelmezésként.
A RANGE típusú mezô esetén megadható az a tartomány, melybe a bevitt értéknek bele kell esnie, a MAX="maximum" és a MIN="minimum" további opciókkal.
A FILE típusú mezôben megadott fájl az ACCEPT kiegészítô opcióval megadott MIME módon csatolódik az elküldendô kérdôívhez. (Megjegyzés: Egy Browse nyomógombbal támogatott fájlkeresô-ablakból lehet a fájlt kiválasztani.)
A SUBMIT és a RESET gombokhoz tartozó kiegészítô opció a VALUE="felirat", amely a gombok feliratát jelöli ki. Egyébként a SUBMIT gomb lenyomásának hatására küldi el az urlapadatokat a kérdôív a feldolgozó programnak, a RESET gomb lenyomása pedig az alapértékekkel tölti fel a beviteli mezôket.
A BUTTON gombot nem feltétlenül kell használni, mivel gyakorlatilag semmilyen szerepe nincsen!
Hosszabb szöveg bevitelére alkalmas a <TEXTAREA NAME="név" ROWS="magaság" COLS="szélesség" VALUE="szöveg"> és a </TEXTAREA> utasításpár, amely egy beviteli ablakot nyit megadott szélességben és sorban. A VALUE az alapértelmezésként megjelenítendô szöveget adja meg.
Egy kérdésre adandó válasz egyszeru - menübol történô - kiválasztását teszi lehetôvé a kérdôíven a <SELECT NAME="név" SIZE="sor"> és a </SELECT> utasításokkal létrehozott kiválasztásos menü, melynek menüpontjait az <OPTION> utasítással adhatjuk meg. Az OPTION fontos paramétere a VALUE="érték", ami a szöveges/karakteres mezoknél igen hasznos lehet. Érdemes használni, de nem szabad egy kérdoíven túl sok választást megadni, mert akkor tapasztalatom szerint az internetes felhasználó nem hajlandó végigcsinálni a kérdoívet.
A SIZE opció azt határozza meg, hogy hány sorban jelenjenek meg a SELECT-ben választható menüpontok egy szkrollozható menüben. Hiánya esetén, hagyományos legördülô menübôl lehet választani. A MULTIPLE opció esetén több menüpont is kijelölhetô egyszerre. Az <OPTION SELECTED> formájú utasítás adja meg az alapértelmezett választást!
Érdekes paraméterként lehet alkalmazni az ACCESSKEY=gomb-ot, amelynél a böngészoben lehet megadni az urlapra ugráshoz használt ALT+gomb kombinációt!
Használható a DISABLED is, ami az éppen aktuális elem aktív használatát tiltja le.
Érdemes elgondolkozni az AUTOCOMPLETE="ON", illetve "OFF" használatán egyes szöveges mezőknél, persze a jelszómezőket kivéve. Nevéből érthetően ez engedélyezi a mező automatikus kitöltését, ha már a felhasználó járt ott!
Lehetőségként felmerülhet, hogy alkalomadtán el kell rejteni a fókuszt, magyarul azt a helyet, ahová először írni lehet. (A dolog értelme: a felhasználónak muszáj legalább egyet kattintania az űrlap kitöltése előtt!)
Ezt a HIDEFOCUS="true" értékkel tehetjük lehetővé. Alapértelmezésben a fókusz látható, azaz HIDEFOCUS="false".

Itt is felhasználható, igény szerint akár elemenként is a LANG="nyelvi_kód". A hazánkban használt legfontosabb nyelvi kódok:

hu = Hungarian/Magyar
en = English/Általános angol 
en-us = English - United States /Amerikai angol
de = German - Standard/Általános német
de-at = German - Austria/Osztrák német
ro = Romanian/Román
ru = Russian/Orosz
cz = Czeh/Cseh

További nyelvi kódok ebből az angol nyelvű táblázatból szedhetők ki: htmllang6.html.

Egy apró tanács a komolyabb kérdoívek kitöltése elott: mindig többszörösen próbáljuk ki a kész kérdoívet. Lehetosleg ne csak a saját gépünkörol, hanem minél több helyrol. Ha lehetoségünk van rá, akkor érdemes több verziójú Explorerben, Netscape-ben és minél több operációs rendszerben is kipróbálni. A rendszerek közül ne maradjon ki a Linux sem! Ha saját magunknak ez gondot okoz, akkor kérjük meg ismeroseinket az ellenorzésre. "Éles" megrendeloívvel SOHA ne kísérletezgessünk, csak az összes próba után!

A következo példa egy nem kifejezetten egyszeru kérdoívet mutat be: (minta32.html)

<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Language" content="hu">
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;
<title>Tamás Ferenc</title>
</head>
<body>
<form method="post" action="MAILTO: ferenctamas@freemail.hu" enctype="text/plain">
<h1 align="center">Tamás Ferenc</h1>
<h2 align="center">A számítástechnika alapjai CD-ROM megrendelolapja</h2>
<h3 align="center"><span style="background-color: #FF0000">EZ CSAK MINTA, NEM
MEGRENDELOLAP!</span></h3>
<p align="center"> </p>
<div align="center">
<center>
<table border="1" width="75%">
<tr>
<td width="60%">
<input type="checkbox" name="Konyv1" value="ON" checked disabled>
Tamás Ferenc: A számítástechnika alapjai könyv</td>
<td width="15%" align="right">4.777 KByte</td>
</tr>
<tr>
<td width="60%">
<input type="checkbox" name="PPT" value="ON" checked disabled>
Kiváló minoségu bemutató PowerPoint fájlok</td>
<td width="15%" align="right">300.000 KByte</td>
</tr>
<tr>
<td width="60%">
<input type="checkbox" name="Free" value="ON">
Ajánlott ingyenes programok</td>
<td width="15%" align="right">150.000 KByte</td>
</tr>
<tr>
<td width="75%" colspan="2">
<p align="center"><b>
<input type="checkbox" name="Rendel" value="Rendel" checked>
IGEN, megrendelem a fenti feltételekkel a CD-ROM-ot és
vállalom a kifizetést az általam választott módon!</b></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td width="60%">Megrendelo neve</td>
<td width="15%" align="right">
<input type="text" name="Név" size="40" value="Teljes név"></td>
</tr>
<tr>
<td width="60%">Irányítószám</td>
<td width="15%" align="right">
<input type="text" name="Irszam" size="20" value="8000"></td>
</tr>
<tr>
<td width="60%">Város</td>
<td width="15%" align="right">
<input type="text" name="Város" size="37" value="Város"></td>
</tr>
<tr>
<td width="60%">Felhasználási terület(ek)</td>
<td width="15%" align="right"><select size="2" name="MitCsinal" multiple>
<option selected value="Önálló tanulás">Önálló tanulás</option>
<option value="Kiscsoportos tanfolyam">Kiscsoportos tanfolyam</option>
<option value="Általános iskola">Általános iskola</option>
<option value="Középiskola">Középiskola</option>
<option value="Felsooktatás">Felsooktatás</option>
<option value="Egyéb">Egyéb</option>
</select></td>
</tr>
<tr>
<td width="60%">Fizetési mód</td>
<td width="15%" align="right">
<input type="radio" value="posta" name="Hogyan" checked>Postai  utánvétellel
<p><input type="radio" value="bank" name="Hogyan">Banki átutalással</td>
</tr>
<tr>
<td width="60%"> Megjegyzés</td>
<td width="15%" align="right">
<textarea rows="2" name="S1" cols="20"></textarea></td>
</tr>
<tr>
<td width="75%" colspan="2" align="center">A CD-ROM ára <b>2000 Ft + ÁFA</b>,
valamint <b>300 Ft</b> csomagolási és postaköltség!
<h3><input type="submit" value="Megrendelem!" name="Elofizetés"> 
Mindösszesen: <b><span style="background-color: #FF0000">2800 Ft</span></b>
<b> </b><input type="reset" value="Kilépés" name="Kilépés"></h3>
</td>
</tr>
</table>
</center>
</div>
</form>
</body>
</html>

Még valami: ne ilyen szintű legyen az Ön első kérdőíve, kedves olvasó!
Csak lassacskán haladjon a pofonegyszerűtől a nehezebb felé!

11. feladat: Készítsen egy kérdőivet, mely egy E-mail címre postázza el a látogató megkérdezett nevét! Minta: fel11.html
12. feladat: Az előző kérdőívet bővítse úgy, hogy egy újabb 4 soros szövegmezőbe lehessen beírni a felhasználó teljes postacímét! Minta: fel12.html
13. feladat: Az előző kérdőívet bővítse úgy, hogy a felhasználótől kérje be a nemét is egy választómezővel (RADIO BUTTON)! Minta: fel13.html
14. feladat: A előző kérdőívet bővítse egy legördülő mezővel, melynek segítségével a felhasználó megadhatja életkorát évtizedekben! Minta: fel14.html

14. fejezet: Egyéb elemek

Természetesen nem csupán annyi eleme van a HTML-nyelvnek, amennyit ez a meglehetosen szukre szabott könyv felsorol. Éppen ezért az alábbiakban szeretnék nagyon röviden még pár elemet bemutatni.

Ez az az elem, amit alapértelmezésben nem jelenít meg a böngészo.
- <!DOCTYPE> Megjegyzésként jelzi, hogy a weblap melyik HTML-szabványt jeleníti meg. Példa:
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 3.2//EN">
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Strict//EN">
ACRONYM: mozaikszavak megadása, beszúrása. Pl.: <acronym title="Cascading Style Sheet">CSS</acronym>
Kihalóféleben van, mert egyre kevésbé támogatják.
APPLET: Futtatható program helyének beszúrása. Fontosabb paraméterei:
ALIGN = ABSBOTTOM | ABSMIDDLE | BASELINE | BOTTOM | LEFT | MIDDLE | RIGHT | TEXTTOP | TOP (Igazítás)
ALT = szöveg (Helyettesíto szöveg, ha nem sikerül lefuttatni.)
CODE = filenév (A lefordított Java-class neve.)
CODEBASE = url (A bázis-url helye.)
HEIGHT = n (magasság)
HSPACE = n (Az applet vízszintes margója.)
NAME = név (Az applet neve.)
SRC = url (A forrásfile teljes url-je.)
TITLE = cím (A kiírt szöveg, amit az egér felette lebegésekor íródik ki.)
VSPACE = n (Az applet függoleges margója.)
WIDTH = n (szélesség)
BASE: A dokumentum báziscímének meghatározása - keretek (FRAME) alkalmazásakor. (BASE url) Paraméterei: HREF=url és TARGET=ablak_név | _blank | _parent | _self | _top
BUTTON: Nyomógomb beszúrása. Használata szinte teljesen azonos a kérdoívekben megismertével.
CENTER: A nyitó- és zárótag közötti elemet, vagy elemeket középre rendezi.
COL: Táblázatban oszlop definiálása. Ritkán használt!
COLGROUP: Oszlopok közös csoportjának gyujtoje. Ritkán használt!
DEL: Dokumentumból törölt szöveg kijelölése.
DIR: Felsorolásszeru lista készítése. Eleme: LI.
EMBED: Dokumentum beszúra egy másikba. Fontosabb paraméterei, mint az APPLET-nél.
FIELDSET: Mezoelem beszúrása. Csak LEGEND taget tartalmazhat közvetlenül utána.
IFRAME: Lebego keretek újabb definiálási lehetosége. Paraméterei lényegében azonosak a keretekével.
INS: A dokumentumhoz hozzáadott mezo beszúrása.
LABEL: Címkét definiál a kontrolláló elemek számára.
LEGEND: Megadja a FIELDSET elemét. Csak ezen belül lehet használni!
LISTING: Elore listázott szöveg. Kb. azonos a PRE taggel.
MENU: Listák menü-szeru felsorolása. Eleme: LI.
NOSCRIPT: A scriptek megjelenítésére képtelen böngészok számára a HTML-kódot tartalmazza.
OBJECT: Objektum beszúrása a HTML-dokumentumba. pl. kép, dokumentum applikáció, vezérlés, stb. Fontosabb paraméterei, mint az APPLET-nél.
PARAM: Változókat határoz(hat) meg egyéb elemeknek, például: APPLET, EMBED, OBJECT.
PLAINTEXT: Mindenféle formázás nélküli sima szöveg megjelenítése.
Q: Kiemelt szöveg megjelenítése. Ritkán használt!
SCRIPT: Egy más nyelven írt script beszúrása.
SPAN: Érvényességi kör definiálása.
STRIKE: Keresztülhúzott szöveg kiírási mód. Lásd: S tag.
TBODY: Táblázat törzsének definiálása. Ritkán használt!
THEAD: Táblázat fejlécének definiálása. Ritkán használt!
XMP: Mintaszöveg definiálása. Nem használt. Javasolt helyette: PRE és SAMP.