Tájékoztató a kétszintű érettségi vizsgáról

Az érettségi vizsga tárgyai

    Az új rendszerben is öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az öt tárgy közül az alábbi négy kötelező:

        magyar nyelv és irodalom / nemzetiségi nyelv és irodalom
        matematika
        történelem
        idegen nyelv

    Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező maga választja meg.

Jelentkezés az érettségi vizsgára

    Egy adott tantárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt akkor lehet érettségi vizsgára jelentkezni, ha a jelentkező teljesítette a középiskola helyi tantervében meghatározott követelményeket, akár tanórai részvétellel, akár osztályozó vizsga során.

    Osztályozó vizsgát kell tenni, ha valaki olyan tantárgyból kíván érettségizni, amelyet az adott iskolában nem tanult. Ha a tantárgy szerepel az adott iskola helyi tantervében (például tanítják a párhuzamos osztályokban), az osztályozó vizsgát ebben az iskolában is le lehet tenni. Más esetben vendégtanulói jogviszonyt kell létesíteni egy olyan középiskolával, amelyik a helyi tanterve alapján tanítja az adott tantárgyat, és ott kell osztályozó vizsgát tenni.

    Az érettségire jelentkező tanuló azt is maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Ez annyit jelent, hogy akkor is jelentkezhet emelt szintű vizsgára, ha az adott vizsgatárgyból csak a középszintű vizsgára készítette fel az iskola, vagy esetleg még arra sem. Természetesen emelt szintű felkészítés után is lehet középszintű vizsgára jelentkezni. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet vizsgázni.

    A vizsgatárgyak és szintek kiválasztásakor - a továbbtanulási feltételek mellett - elsődlegesen az adott vizsgatárgy egységes vizsgakövetelményeit kell figyelembe venni. Érdemes mérlegelni a különböző kockázati tényezőket (magasabb követelmények, a felvételi pontok kiszámításakor lehetséges előnyök és hátrányok stb.), és csak akkor választani az emelt szintet, ha arra elegendő a felkészültség. A döntéshez a diákok elsősorban tanáraiktól kérhetnek segítséget, útbaigazítást.

Vizsgafajták

A rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

Az előrehozott érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga, amely az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, korábbi évfolyamokon is letehető.

A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. Pótló- és javítóvizsga természetesen ebben az esetben is tehető.

A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga.

Az ismétlő érettségi vizsgán az érettségi bizonyítvány kiadása után, iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból megismételhető az egyes tantárgyból korábban sikeresen letett vizsga.

A pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása.

A javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

A fentiek közül például az előre hozott érettségi vizsga lehetőséget kínál arra, hogy az utolsó évfolyamnál korábban érettségizhessen egy tanuló. Jó "taktika" lehet ez például idegen nyelvből vagy olyan tantárgyakból, amelyeknek a tanulása az adott iskolában korábban befejeződik.

A középszintű érettségi vizsga

    A középszintű érettségi vizsga a tartalmi követelményekben és a vizsgák jellegében is különbözik a korábbi érettségi vizsgától. Szervezése és lebonyolítása viszont alapvetően nem változott: a vizsgázók saját iskolájukban oldják meg az írásbeli feladatokat minden vizsgatárgyból az előre kijelölt napokon, majd ugyanott az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt szóbeliznek.

A középszintű érettségi vizsga az adott tantárgy általános érettségi követelményei alapján állhat írásbeli és szóbeli/gyakorlati vizsgarészből, vagy csak írásbeli, illetve csak szóbeli/gyakorlati vizsgarészből.

    Jelentős változás, hogy a megszokottól eltérően szinte minden tantárgyból van írásbeli és szóbeli vizsga is. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató az összes tárgyból központilag készül, a javítás és az értékelés azonban az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállításának "forgatókönyvét" az érettségi vizsgatárgy részletes követelményei rögzítik, a konkrét tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a részletes követelményekben megadott szempontok alapján maguk végzik.

Az emelt szintű érettségi vizsga

    Az emelt szintű vizsga jelentősen eltér a középszintű érettségi vizsgától. Mindez abból adódik, hogy az emelt szintű vizsga külső vizsga, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskolától és tanáraitól. Az írásbeli dolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt olyan független értékelők végzik, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű írásbeliket az iskolában vagy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által kijelölt helyszíneken írják, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban.

Az egyes vizsgatárgyakból az emelt szintű szóbeli vizsga is külső tantárgyi bizottság előtt zajlik. Az egyes érettségi vizsgaidőszakokban az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat a középszintű szóbeli vizsgák előtt kell lebonyolítani.

Az érettségi vizsga értékelése

    Az értékelés mindkét szinten vizsgatárgyanként történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám 20%-a, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább 10%-os teljesítményt el kell érnie.

A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki. A vizsga minősítését ez a százalékérték, és az ennek alapján kiszámított érdemjegy együttesen alkotja. A százalékértékek és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten.

    A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett ("régi típusú") tantárgyi érettségi vizsga 2005-től kezdve középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az új rendszerben az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) 100 %,

b) jó (4) 79 %,

c) közepes (3) 59 %,

d) elégséges (2) 39 %.

Tehát például egy "régi" típusú 4-es matematika érettségi 2005-től kezdve a továbbtanulás szempontjából 79%-os 4-es középszintű érettségit ér.

Az érettségi bizonyítványban minden egyes vizsgatárgyból feltüntetik a vizsga szintjét, érdemjegyét és a százalékos teljesítményt. Például: "fizika emelt szint, 62%, jeles (5)". A százalékok alapján számolható ki a felsőoktatásba való bejutásnál fontos "szerzett pont".

Az idegen nyelvi érettségi és az államilag elismert nyelvvizsga

    Az államilag elismert nyelvvizsga 2005-ben váltotta ki utoljára az idegen nyelvi érettségit. 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten.

Fontos változás lesz ugyanakkor, hogy a jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga 60%-tól középfokú, 40-59% között pedig alapfokú "C" típusú, államilag elismert nyelvvizsgának számít.

    A nemzetiségi nyelv és irodalom, a nyelvoktató programban szereplő nemzetiségi nyelv, valamint a kétnyelvű oktatásban tett érettségi nyelvvizsga egyenértékűsége is meghatározott a vizsgaszabályzatban. Továbbra is megmarad a nemzetiségi illetve két tanítási nyelvű érettségi bizonyítvány és a felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megfeleltetése.

Figyelem! Azon felsőfokú intézmények, amelyekben az emelt szintű nyelvi érettségi a felvétel feltétele, nem fogadják el a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségit, csak a ténylegesen teljesítettet.

A 480-as pontszámítási rendszer

A felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+80 pontos rendszerben fejezik ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 80 pont) képezik.

Alapképzési szak, illetve egységes, osztatlan képzések esetén az alábbi két pontszámítási mód alkalmazható:

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat, vagy
b) az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat.

A művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjaira jelentkezők felvételi összpontszáma kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is megállapítható..

Ha a jelentkező megfelelő módon igazolta eredményeit, akkor a két lehetőség közül automatikusan a számára leginkább kedvező módon határozzák meg felvételi összpontszámát. Ehhez természetesen szükséges, hogy a felvételiző mind a tanulmányi, mind az érettségi pont számításához szükséges összes eredményét megfelelőn igazolja a felvételi eljárás során.

Tanulmányi pont (maximum 200 pont)

1) Középiskolai eredmények (maximum 100 pont)

Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult év év végi érdemjegyeinek összege:

- magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat átlaga, kerekítés nélkül),

- történelem,

- matematika,

- legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom átlaga kerekítés nélkül),

- legalább két évig tanult választott tárgy (ez bármilyen 2 évig tanult tantárgy lehet, pl. testnevelés, ének-zene).

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

2) Érettségi bizonyítványban szereplő eredmények (maximum 100 pont)
A jelentkező érettségi bizonyítványában szereplő összes eredmény közül a négy kötelező és egy szabadon választott (így tehát öt) érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész számra kell kerekíteni.

Érettségi pont (maximum 200 pont)

Két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményei alapján számolt pontok az érettségi pontok.
Az 1. sz. táblázatban (Felvételi tájékoztató!) találhatók meg az egyes szakok érettségi követelményei, amiket a felsőoktatási intézmények a képzési területükre vonatkozóan meghatároztak.
Az érettségi pontok száma egyenlő az érettségi vizsgán az adott két vizsgatárgyból elért százalékos eredmények összegével.

Amennyiben az érettségi eredmény a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, azaz 2005 előtt keletkezett, akkor a bizonyítványban szereplő érdemjegyeket egységes szabályok szerint át kell váltani százalékos eredményre.

Többletpontok (maximum 80 többletpont)

A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 80 pont lehet abban az esetben is, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontok összege ezt meghaladná. A többletpontok két csoportra oszthatók:

1) jogszabály alapján járó (minden szakon kötelező) többletpontok,

2) képzési területenként adható többletpontok.

1) Jogszabály alapján járó (minden szakon kötelező) többletpontok:

Minden alapképzési szakon, illetve egységes, osztatlan képzésen kötelező többletpontot adni az alábbi jogcímeken, amennyiben a jelentkező annak feltételeit teljesíti és a jogosultságot megfelelően igazolja:

- emelt szintű érettségi vizsgaeredményért,

- nyelvtudásért,

- előnyben részesítés okán.

2) Képzési területek szerint adható többletpontok

Kizárólag bizonyos képzési területeken jár többletpont az alábbi jogcímeken.

- tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján,

- szakképesítés alapján,

- sporteredmény alapján.

Hogy pontosan mely szakokon adnak többletpontot az egyes jogcímeken, az 1. sz. táblázat tartalmazza, ahol a képzési területbe sorolt szakok táblázatai fölött megtalálható a jogcímek részletes felsorolása és a felsőoktatási intézmények döntései.

Fontos, hogy a felsőoktatási intézmények döntése az adott szakon általános érvényű. Független tehát attól, hogy melyik felsőoktatási intézmény hirdette meg a képzést, az 1. sz. táblázatban foglaltak alapján adják meg a többletpontokat!

(Forrás: Felvi.hu)

Ugrás a lap tetejére