Főtisztelendő Püspök Atya, kedves ünneplő Közösség!

Ma a szentmisében is, most is úgy emlékezünk meg Bucsi László atyáról, hogy hálát adunk érte a Jóistennek:

Mennyei Atyánk!

A szentzene prófétájául kaptuk Tőled. Életében részesített minket, miközben a Te titkodat hordozta. Megengedted, hogy dicsőségedet zengjük vezényletével. Tanúi lehettünk rendkívüli tehetsége kibontakozásának. És amikor elérkezett az ideje, megengedted azt is, hogy a konszolidált belvárosi templomigazgató részesedjék misztériumaid legkeservesebbjéből: a kereszt titkát ajánlottad föl neki, melyet mindnyájunk szívszorongása közepette fogadott el. Már nem lángoló szavaival és Feléd tárt vezénylő karjaival, hanem a megtöretett ember szótlanságában tett Rólad végső tanúságot. De húsvéti misztériumaidat így tártad föl számára, és rajta keresztül így ragyog föl nekünk is tőle gazdagodott életünk liturgiájában.

Hálát adunk Neked, hogy beteljesedett életében gyönyörködhetünk a ráemlékezésünk ünnepében. Add, hogy szentzenei szolgálatunkban szereteted hűséges tanúi lehessünk továbbra is!

Amen.