2005.aug.25 - 2007.márc.06.

Ima egy kedvencért
Uramisten
Tőle tanultam: légy természetes,
-akinek soha nem volt kedvence,
gondoskodj másról, jó szívvel etess,
furcsán hangzik tán ez az ima-
de ennél is fontosabb az érzelem.
de Néked, ki minden életnek ura,
A saját dolgodnál-legyen bármi-
és alkotója minden teremtménynek-
fontosabb a másikat szolgálni.
           engem érhetett az a szerencse,
            Uram, a Te teremtményed halála
           hogy fohászom Hozzád jut, s Te megérted:
            emlékeztessen az elmúlásra,
           mért oly nehéz a szívem, ha szembenézek
            hisz állat vagy ember, egyre megy:
           a nagy fájdalommal, melyet érzek
            az élet úgyis csak átmenet.
           most, hogy bekövetkezett halála
Nyugodjék hát békében, hosszan.
           annak a kedves, szeretett lénynek,
Elébb még lázadoztam.
           kit fájdalommal foglalok imámba.
                        Már nem.
Ő adott örömet életemnek,
Az Úr gondoskodása:
ő volt napjaimnak társa,
Mindnyájunk feltámadása.
okot adott rá, hogy nevessek.
Ámen.
Hűsége és ragaszkodása
hiányzik most, hogy nincs velem.
 
Alan Novak
Barátok Segítik a Barátokat

Vissza