Roy Evans akkor szeretett bele a Liverpool csapatába, amikor 7 évesen kivitték az Anfield Roadra és megcsodálhatta az elsõ csapat játékát. Ahogy idõsebb lett sikerült bekerülnie az angliai sulicsapatba, ahol balhátvédként játszott 1963-ban. 2 évvel késõbb csatlakozott a Liverpoolhoz.


1969-ben debütált az elsõ csapatban, de csak 3-szor lépett pályára az 1969-70-es szezonban. A következõ 4 idényben balhátvédként tevékenykedett, de Shankly megdöbbentõ távozása után Bob Paisley érdekes lépésre szánta el magát. Bob észrevette, hogy Evans edzõi képességei egészen kivételesek és felajánlotta a mindössze 25 éves játékosnak, hogy legyen a legfiatalabb "Boot Room" tag. John Smith az akkori elnök kijelentette: "Azért alkalmazzuk Evanst most edzõként, mert számítunk rá a jövõben. Biztos vagyok benne, hogy késõbb õ lesz az elsõ számú csapat vezetõje"

A cserecsapat edzõje lett Evans és mindjárt az elsõ szezonban megnyerte a Central liga bajnokságot. A következõ 9 évben 7-szer sikerült elhódítani a bajnoki címet, mielõtt Joe Fagan kinevezte volna az edzõi személyzet tagjának 1975-ben. Fagan alatt kivette a részét a sikerekbõl, beleértve az 1983/84-es triplázást és Dalglish segítõjeként a 85/86-os duplázást.

Dalglish 1991-es váratlan távozása után Graeme Souness lett a Liverpool vezetõedzõje, és 1993-ban kinevezték Roy Evans-t Souness másodedzõjének. David Moores Souness eltávolítása után a fiatal menedzsert választotta edzõnek és így vélekedett Roy-ról: "Õ az utolsó Shankly fiai közül."

Evans népszerû volt Liverpoolban, ennek ellenére néhány játékosa elég éles kritikákat kapott a divatos öltözködésük és a gyenge szereplésük közti ellentét miatt. Az 1996-os Manchester United elleni szégyenítõ FA kupa vereség után néhány labdarúgó meg is kapta az irónikus 'Spice Boy' nevet.

Az FA kupa gyõzelem nagyon jól jött volna a csapatnak, mert annak ellenére, hogy 1995-ben sikerült elhódítani a ligakupát, Evans alatt nem sikerült a 4-ik helynél jobb helyezést elérni a tabellán.

Az átigazolási ügyletei voltak az egyetlen elismert sikerei, továbbá segített a fiatal tehetségeknek a fejlõdésben. Robbie Fowler, McManaman és Owen a bizonyíték arra, hogy Evans értett a helyi tehetségek neveléséhez. Az 1998-99-es szezonban Houiller-vel közösen irányította a csapatot, és minden elkövettek, hogy ketten sikereket érjenek el.

Sajnos nem hoztak sikereket a klubnak és Evans távozását 1998 november 12-én jelentték be a nyilvánosságnak.