|
|
|
Életünkben ez lesz az első és utolsó, hazánkból is látható teljes napfogyatkozás, mert legközelebb, csak a 21. század végén ( 2081-ben )lesz látható ismét Magyarországról.
 |
|
Az alább következő szöveg elmondja, a rajzok, a térképek és a képek pedig megmutatják, hogy miért, hogyan, mikor és hol jön létre teljes napfogyatkozás.
A teljes napfogyatkozások az égbolt gyögyörű-szép és egyben félelmetes jelenségei. Ezeket évezredek óta látják az emberek és figyelik meg a csillagászok. Régen baljós előjelnek tekintették a teljes napfogyatkozások bekövetkeztét, és csaknem mindig megörökítették a teljes napfogyatkozások feltűnését és az általuk okozott riadalmakat a történeti krónikákban és a vallási könyvekben is. Ma már tudjuk, hogy a teljes napfogyatkozások nem jelentenek veszélyt a Földre, a Földön élő emberekre és más élőlényekre sem. Ezért várhatjuk nyugodtan, de érdeklődő izgalommal századunk utolsó, 1999. augusztus 11-én a déli órákban bekövetkező teljes napfogyatkozását. Amikor a Hold, Föld körüli keringése során, éppen a Nap és a Föld közé kerül jön létre napfogyatkozás , mert a Hold-korong eltakarja a Nap-korongot.
 1.ábra A napfogyatkozás létrejötte |
|
Igaz, hogy a Nap mintegy 400-szor nagyobb, mint a Hold, de éppen 400-szor meszebb van a Földtől, ezért takarhatja el a kicsi Hold az óriási Napot. A napfogyatkozáskor a Hold, több tucat kilométer széles árnyéka átvonul a Föld felszínén. Ahol a Hold teljes árnyéka (umbra) halad végig, ott teljes napfogyatkozást lehet látni , a félárnyékban (penumbra) pedig részleges napfogyatkozás figyelhető meg.
 2. ábra Holdárnyékban teljes, félárnyékban részleges napfogyatkozás van |
|
Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás a Földön az Atlanti-óceánon kezdődik hazai nyári időszámítás szerint 11 óra 31 perckor. Itt a hossza "csak" 47 másodperc és a teljesség sávja 49 kilométer széles.
 3. ábra Az 1999. aug. 11-i napfogyatkozás láthatósága Az európai szárazföldet a franciaországi Normandiánál éri el 12 óra 16 perckor. |
|
|
|
Itt már 2 percig tart a totalitás, zónája
pedig 103 kilométer széles és a Hold-árnyék haladási sebessége 0,91 kilométer
másodpercenként. Az árnyék, azaz a teljes napfogyatkozás sávja Cherbourg, Le Havre,
Reims, Strassburg, Saarbrücken, Stuttgart, München és Graz érintésével jut el hozzánk.
Stuttgartnál a sáv már 109 kilométer széles és az árnyék keletfelé mozgásának sebessége
0,74 kilométer másodpercenként, a Nap horizont feletti magassága 55 fok lesz.
A teljességi zóna (Path of Total Eclipse) hazánkon is átvonul, ezért tőlünk is
nagyon jól megfigyelhető lesz ez a különleges égi jelenség.
 5. ábra Az 1999. aug. 11-i napfogyatkozás totalitási sávja és időtartama Közép-Európában |
|
Magyarországra 12 óra 46 perc után lép a Hold-árnyék és Kőszeg, Sopron, Szombathely, Körmend, Sárvár, Zalaegerszeg, Pápa, Keszthely, Ajka, Fonyód, Veszprém, Tihany, Balatonalmádi, Siófok, Székesfehérvár, Dombóvár, Dunaújváros, Paks, Szekszárd, Kalocsa, Baja, Kiskunhalas, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szentes, Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, valamint Orosháza érintésével 12 óra 58 perckor hagyja el hazánkat .
 6. ábra Az 1999. aug. 11-i napfogyatkozás teljességi zónája Magyarországon
|
|
E teljes napfogyatkozás zónája továbbá átvonul Románián, Törökországon, Irakon, Iránon és Indián. A Hold árnyéka a Bengáli öbölből 12 óra 36 perc után hagyja el a Földet és csak a következő ezredévben tér vissza ismét. összesen tehát a Hold teljes árnyéka 3 óra 7 perc alatt mintegy 14 000 kilométert hosszú útat fut be a Föld 0,2 %-án. A leghosszabb, azaz 2 perc 23 másodperc, a teljes napfogyatkozás a romániai Rimicu-Vilcea helyiség közelében lesz 13 óra 3 perckor, 59 fokos Nap-magasságnál, itt a Hold-árnyék mozgási sebesség 0,68 kilométer lesz másodpercenként. A 3. ábra Föld-gömbjén a százalékok jelzik, hogy az adott területről a Nap-korong hány százalékát takarja el a Hold-korong, azaz hány százalékos a napfogyatkozás. (Budapesten például 99,1 %-os lesz). A százalékos, kvázi "vizszintes" görbékre közelítőleg "merőleges" görbék mutatják, hogy az adott földrajzi helyen világidőben (UT) mikor vonul át a Hold árnyéka. A nyári időszámítás miatt Magyarországon ehhez 2 órát kell hozzáadni, hogy az aktuális óraállást megkapjuk. Az 5. ábra balszélen feltüntették a majd 112 kilométer széles teljességi zónában a teljes napfogyatkozás összidőtartamát percekben (minutes). Ez, a zóna közepén, például Balatonalmádiban (a középső ellipszisnél) 2 perc 22 másodperc és a nyári időszámítás szerint 12 óra 50 perckor kezdődik (az 5. ábrán ez egy téglalapalakú keretben található: 10:50 UT 02m22s). Hazánkból a teljes napfogyatkozás a részleges napfogyatkozás fázisaival kezdődik kb. 1 óra 22 percel korábban, mint a teljesség bekövetkezte.
 |
|
7. ábra Az 1998. február 26-i teljes napfogyatkozás fázisai A teljesség beköszönte elötti utolsó pillanatokban feltűnik a "gyémántgyűrű" jelensége, majd a Nap-korong elsötétül és megjelenik körülötte a ködös napkorona .
|
|
Az égbolt is
elsötétül, csak a horizonton lesz látható egy ezüstös fénylés, megjelennek a legfényesebb
csillagok (Procyon, Betelgeuse, Sirius, Rigel) és a bolygók (Venus, Mercury) is.
 9. ábra Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozáskor látható égitestek
|
|
A világ legkülönbözöbb helyeiről természetesen hamarosan újra láthatóak lesznek teljes
napfogyatkozások , de már csak a következő században, illetve évezredben.
 10. ábra 1998-2010 közötti napfogyatkozások teljességi zónái a Földön Legközelebb 2001. június 21-én, az Atlanti-óceánról és Afrika déli részéről lesz látható teljes napfogyatkozás, ez a csodálatos égi jelenség. |
Első Magyar Napvadász Kft. honlapja
és napfogyatkozási honlapja
Magyar Csillagászati Egyesület honlapja
