200 évvel az utolsó háború után

(1998 MEGA MCDA 87613)

1. Régvárt kedvesem
2. 200 évvel az utolsó háború után
3. Szex Apó
4. Törékeny lendület
5. Egy nehéz év után
6. Hűtlen barátok
7. Blues /instrumentális/
8. Eltakart világ
9. Emlék
10. Omegauto
11. Varázslatos, fehér kő

Régvárt kedvesem (Mihály-Kóbor)

Múltak a lassú percek, sűrű csend volt a szobámban
Vártam, hogy nyíljon ajtóm, legyen fény már a homályban
Szél fújt az utcán, de ő sem figyelt rám

És végre eljött, oh a régvárt kedvesem
És végre hang lett, oh a csendben hirtelen

Ránk néz a szürke hajnal, mikor fáradtan elalszunk
Álomba ringat egy dallam, amit annyiszor hallgattunk
Már semmi nem fáj, a sok gond messze szállt

Most, hogy végre eljött, oh a régvárt kedvesem
Most, hogy végre hang lett, oh a csendben hirtelen

Múlnak a lassú percek, s néha elfog a szorongás
Elhagy-e majd aki itt van, s jön-e újból a bolyongás
Kérlek ne menj el, ne hagyj el engem

Most, hogy végre eljött, oh a régvárt kedvesem
Most, hogy végre hang lett, oh a csendben hirtelen

Vissza az elejére

200 évvel az utolsó háború után (Molnár-Kóbor-Sülyi)

Egy napon komoly, tudós fejek
Rájöttek, tovább ez nem mehet
Az élet még nem elég szervezett
Kijött hát egy új rendelet

Anyáknak, hozták a levelet
Benne állt: Ezentúl szüljenek
Havonként egy fiú gyermeket
Még jobb, hogyha ikreket

Minden rendben ment
igen egyszerű eset
Senki sem szenvedett
Mert, oh az emberből közben műember lett
S aki tőle született, műgyerek

Műgyerek, tiszteld a gépeket
Atyád sem vallott más elveket
Köszönd meg gép adta életed
S végül gép lesz ki eltemet

Minden rendben ment
igen egyszerű eset
Senki sem szenvedett
Mert, oh az emberből közben műember lett
S aki tőle született, műgyerek

Forgatnak megsárgult könyveket
Olvassák a múltból ittrekedt
Gyönyörú, szokatlan verseket
S titokban könnyet ejtenek

Vissza az elejére

Szex-apó (Omega-Sülyi)

Szex-apó szavakat koptató de vicces ember
Rengeteg szerelmet elfecseg, de hinni nem kell

Több ezer kalanddal altat el és közben boldog
Úgy mesél, hogy mindent újraél, a szeme csillog

Hogyha tán egy szombat délután hozzád telepszik
Bólogass és egy rumot hozass, ő mondja estig

Vissza az elejére

Törékeny lendület (Molnár-Kóbor-Sülyi)

Fekete az ég, országúton ért az este
Hova mehetnék, csillagporral eltemetve

Hol van az ember, ki megmondaná
Honnan az út és vajon hová?

Ahonnan jövök, város helyén olvadt üveg
Ablakok mögött eget néző kőemberek

Hol van az ember, ki megmondaná
Honnan az út és vajon hová?

Hova rohannék széjjeltörött lendülettel
Találkoznék még messzefutott életemmel

Hol van az ember, ki megmondaná
Honnan az út és vajon hová?

Vissza az elejére

Egy nehéz év után (Mihály-Kóbor-Sülyi)

Hosszú volt az út, mit annyi éven át jártunk, néhány jó barát
Egyszer minden út a válaszúthoz ér, végül ez is kettévált
Lehet most még nehezebb, de menni kell tovább

Jártunk északon, hol éjjel nap sütött, s délen kéklő tengeren
Messzi tájakon, más emberek között láttunk hívó fényeket
Élni mégis itt lehet, újra köztetek

Az éj ránk köszönt, de a hajnal újra jön s végre fényben állhatunk
Hosszú volt az út, mit eddig bejártunk, mégis többre vágyunk
S nézd az éjszakai út fénybe fordul

Vissza az elejére

Hűtlen barátok (Mihály-Kóbor)

Oh, nézd a porból előtűnik lassan néhány jóbarát
Rég úton vannak, arcukkal a fénynek, körülöttük pusztaság

Keresnek egy el nem múló percet
Szemükben egy boldog világ
Keresnek és együtt megtalálják
Keresnek tovább,tovább

Az éj lassan eljő, sötétek az árnyak, nem látni az arcokat
De ők tovább mennek, előttük a város, elcsüggedni nem szabad

Keresnek egy el nem múló percet
Szemükben egy boldog világ
Keresnek és együtt megtalálják
Keresnek tovább,tovább

Nézd, a nap felébred, kevesebben vannak, elmaradt két jó barát
De ők tovább mennek, elhagyják a tájat,feledik az éjszakát

Hová lett a szó tisztasága
Hová lett két hűtlen barát?
Keresnek, kik együtt maradtak
Keresnek tovább, tovább

Vissza az elejére

Blues /Instrumentális/ (Molnár)

Vissza az elejére

Eltakart világ /Egy perc nyugalom/ (Mihály-Kóbor-Sülyi)

Fűszál legyen kedvesed
Amit tartsz, hogy eltakard szemed

Fűszál a világ lehet
Ha szemedhez közelebb teszed

Vissza az elejére

Emlék /Csenddé változott szerelem/ (Mihály-Kóbor-Sülyi)

Régen, ha szívem hangos volt
Szíved válszolt szerelemmel

Elmúlt és most hallgatok
Csenddé változott szerelemmel

Rég volt, együtt jártunk még
Bennem marad a kép, ma is oly szép

Arcod a szélben szinte száll
Hallom nevetésed muzsikáját

Bíztam, a hosszú távollét
Kettőnk életét nem tépi szét

Bíztam, mégsem vártál rám
Hosszú év után nem ismersz már

Régen, ha szívem hangos volt
Szíved válszolt szerelemmel

Elmúlt, én is hallgatok
Csenddé változott szerelemmel

Vissza az elejére

Omegautó (Molnár-Kóbor-Sülyi)

Eljött, lesik az emberek
Nem volt soha ily gépezet

Száguld, viszi a képzelet
Zene szól benn a motorzaj helyett

Szólj, minden rendben lesz
Kocsinkkal te is eljöhetsz
Ülj be hát

Száguld a csodagép, megy tovább
Fények: vörösek, mély lilák

Érzed amit a szem se lát:
zeneautónk vezeti önmagát

Szólj, minden rendben lesz
Kocsinkkal te is eljöhetsz
Ülj be hát

Gyertek, sohasem lesz tele
Tágas a kocsink belseje

Tágul, ahogy a jó zene
Árad, kavarog felfele

Szólj, minden rendben lesz
Kocsinkkal te is eljöhetsz
Ülj be hát

Vissza az elejére

Varázslatos, fehér kő (Omega-Sülyi)

Kisfiú egy fáradt, furcsa délután
Megunt játékok közt behunyt szemmel áll
Lassan nekiindul álomlován
Ez segít talán

Ahogy felpillant, egy nagy követt talál
Bűvös fehér kő a lábainál
És a kisfiú nem játszik mással már
Rá csodakő vár

Aki választott:
Kiválasztatott
Tedd hát, s találd meg életed súlyát

Meg nem ált soha, mindig vándorolt
Mindig többre vágyott, s még többet kapott
Bűvös kövén kívül mindent elhagyott
A kőhöz hűséges volt

Százan visszavárták, ezret elhagyott
Vállán láthatatlan kő hagyott nyomot
Vitte kövét, amit csak ő láthatott
Míg hazajutott

Aki választott:
Kiválasztatott
Tedd hát, s találd meg életed súlyát

Öreg szív már nem ver oly vadul
Arcán mosoly játszik ártatlanul
Szürke kőtömeg a lábáhozhoz lapul
S kinn bealkonyul

Gyenge fény puhán fejére hull
Most a súlyától a súly megszabadul
A kemény kő lassan köddé fakul
Elszáll váratlanul

Aki választott:
A Kiválasztatott
Tedd hát, s találd meg életed súlyát

Vissza az elejére

Főoldal