Csillagok útján-Skyrover

(2002 MEGA MCDA 87618)

1. Nyitány
2. Égi vándor
3. Léna
4. Légy erős!
5. Metamorfózis I
6. Bíbor hölgy
7. Csillagok útján
8. Metamorfózis II
9. Finálé

10. Overtrue
11. Skyrover
12. Russian winter
13. The lost prophet
14. Metamorphosis
15. Purple lady
16. High on the stairways
17. The hope, the bread and the wine
18. Final

Nyitány (Omega)

(instrumentális)

Vissza az elejére

Égi vándor (Omega-Várszegi)

Néha még álmodom
Bíborszínű alkonyon,
Oly messze van titokzatos hazám,
Vissza már nem térhetek soha talán.

A város vár s én indulok,
Még néhány nap, és ott vagyok.
S feladva mindent közéjük állok én,
Nem a Földön születtem, de ez a föld a végzetem.

Egy lány is vár, s egy éjszakán
Rémülten néz reám, megérti majd, hiába titkolom,
Hogy én egy más világhoz tartozom.
Nem a Földön születtem, de ez a föld a végzetem.

Vissza az elejére

Léna (Omega-Várszegi)

Hull a hó, fúj a szél,
Dimitrij Lénáról mesél
Hallgatom, s Lénát látom az ágyamon.
Akkor még várt, s a trojka szállt a friss havon.

Az volt a tél, szörnyű tél
Dimitrij legendát mesél
Hallgatom: Léna eltűnt egy hajnalon
Többé nem várt, s a trojka állt a friss havon.

Hull a hó, fúj a szél,
Dimitrij Lénáról mesél
Hallgatom, s Lénát látom az ágyamon.
Akkor még várt, s a trojka szállt a friss havon.

Vissza az elejére

Légy erős! (Omega-Várszegi)

Sűrű éj átölel,
Nincs semmi fény, semmi jel.
A félelem egyre nő,
S úgy érzem, nincs remény.

Gyenge vagy, féltelek.
Lassan már nem hiszed,
Hogy véget ér az éjszaka,
És győzni fog a tiszta fény.

Légy erős, tarts ki még,
Fel ne add a jó reményt!

Vissza az elejére

Metamorfózis I (Omega-Sülyi)

Bölcsőnk a romokon állt,
Rokonaink mind körülvettek,
Fogakat rejtő bájmosollyal
Néztünk, ha ránk nevettek.

Tetszett a verekedés,
Moziban lestük, hogy csinálják.
Kirakatok közt álmodoztunk,
Fentről a gazdagság figyelt ránk.

Később a füstkarikát
Közösen fújtuk szép kerekre,
Valaki fogta s átugrottunk
Sorban, szédelegve.

Gyönge az anyai kéz,
Vihar elől már senki nem véd,
Anyai kézből szertehullva,
Körmünk az élet húsába tép.

Sírhatsz, ha megölelünk,
Szavaink ízét úgysem érzed.
Fiaid voltunk távozáskor,
Mások, kik visszatérnek.

Borból mi nem ihatunk,
Poharat szánkkal összezúznánk.
Te, aki szültél szenvedéssel,
Többé te sem ismerhetsz ránk.

Vissza az elejére

Bíbor hölgy (Omega-Várszegi)

Szállj, szállj le hozzám,
Bíbor lady, ringass el!
Szállj, szállj le hozzám,
Hívlak, téged hívlak,
Jöjj, jöjj közel!

Szállj, szállj le hozzám,
Bíborszínű alkonyon!
Szállj, szállj le hozzám,
Várlak, úgy várlak,
Jöjj, jöjj közel!

Bíbor kastélyodból
Szállj le, bíbor hölgy!
Vedd fel bíbor köntösöd,
Lágyan öleld vállam,
Ringass, ringass el!

Vissza az elejére

Csillagok útján (Omega-Várszegi)

Úgy indultam el, hogy tudtam, hosszú lesz az út,
Nem jelentett jövőt a kettészakadt múlt.
Kötözték kezem-lábam buzgó jóslatok,
Maradjak veszteg, messze úgysem juthatok.

Nem tarthatott vissza engem senki sem,
Az életemen kívül nem volt mit vesztenem.
A szürke felhőket rég elfújta a szél,
A megtett útról már a hírmondó beszél.

Csillagok útján, csillagok útján
Oly távol, messze még a cél.
Csillagok útján, csillagok útján
Meghal, ki továbbmenni fél.

Ott jártam én, hol eddig senki se járt,
A napközelben senki nem ismer határt.
Vakító fénysugártól káprázik szemed,
És minden lépésedért meg kell küzdened.

Sarkamról lerázom a csillagok porát,
Tejfehér ködben indulok tovább.
Napfoltos arcom az égnek fordítom,
Kilenc bolygó súlyát tartom vállamon.

Csillagok útján, csillagok útján
Oly távol, messze még a cél.
Csillagok útján, csillagok útján
Meghal, ki továbbmenni fél.

Vissza az elejére

Metamorfózis II (Omega-Sülyi)

Végtelen pusztaság könnyű por szitál,
Bíborszínű ég alatt a nagy tömeg csak áll.

Íme, itt az ember, ránéz minden szem,
Az egybegyűltek várják, hogy új csodát tegyen.

Szótlanul megtöri, mégsem jut kenyér,
Nyomtalanul tűnik el, amihez csak ér.

A pusztítás csodáját a szélbe szórja szét,
Nála volt a kezdet, az embernél a vég.

Vissza az elejére

Finálé (Omega)

(instrumentális)

Vissza az elejére

Overtrue (Omega)

(instrumental)

Skyrover (Omega-Várszegi)

Far away in the sky
There´s my home, a purple star
All around a strange and troubled land
There´s no way back home
For me ever again

I stand before the gate
To be a man that´s my fate
And I know, the thruth will be denied
I wasn´t born here on the Earth
And I shall have to die accursed

My lady´s arms will hold me tight
Our love will bring a purple night
She will be the first to understand
Reaching out with maddened hand
I wasn´t born here on the Earth
And I shall have to die accursed

Vissza az elejére

Russian winter (Omega-Várszegi)

Frozen land, a winter gale
Dimitri tells me Lena´s tell
A beauty queen
She was just perfect in the role
Remember her
We rode together through the snow

It´s just a tale, a winter gale
These stormy times had passed away
Lena was gone
When came the light of the dawn
She was my love
And now the troika stands alone

Frozen land, a winter gale
I´m sad that now it´s just a tale
She was a queen
If I could be with her again
Outside the snow and by her side I feel the same

Vissza az elejére

The lost prophet (Omega-Várszegi)

Here I stand the choosen one
Above my head the golden sun
But even I don´t know why
Don´t you you hear the people´s cry?

Here I stand alone
I see a word siking low
All I need is your sign
I know the way but not the time

Oh my Lord let me know!
Shall I wait or shall I go?
Oh my Lord let me know!
Shall I wait or shall I go?

Vissza az elejére

Metamorphosis (Omega-Sülyi)

They told us back at the start
You have to grow up strong and man straight
And no one said but everyone saw
How marked we were by ill fate

Circles of smoke in the air
Filled our hearts with hate and fire
And we could here a voice, which whispered
Watch death for it´s your one desire

We soon got into the fight
Learned from movies how to use stones
Understood the call of wildness
Red blood and white of dead bones

Weak are the motherly hands
We don´t believe in simple folk tales
For we have tasted blood and and fire
Knives are our teeth and spears are our nails

Grown up and growing away
Shiny concrete jungle´s tower
We are apart and we have conquered
We know the joy of power

We rule the rivers of life
Others fear the hate of our roor
Not even those who bore us in pain
Can bring us back to them anymore

Vissza az elejére

Purple lady (Omega-Várszegi)

Fly me over, purple lady in the sky
Fly me over; fly me over
I call, call to you
Won´t you take me high?

Fly down to me, purple lady in the sky
Fly down to me
I´m waiting just for you
Won´t you take me high?

Bring your purple castle
Lie down by my side
Fly out of my hand
Lay won´t you lay near?
Give your magic spell?

Vissza az elejére

High on the stairway (Omega-Várszegi)

When I was starting out I knew it would be long
It ain´t no love stroy just a simple song
My hands were bound up by rings of cigar smoke
My mind was lost and tangled in a haze of dope

No chance that someone could have turned and held me back
Stardust, groupies, high dreams, they didn´t bring me back
I knew that everybody had to pay a price
I just got nothing to lose; I don´t take no advice

High on the starway, high on the starway
No parking place on the line
High on the starway, high on the starway
You´ve got to match with the time

I´ve been to far out places where you´ve never been
Near to the shining sun behind the golden screen
The sun´s glare will blind you, will blind your very eyes
You´d have to fight hard if you want the winner´s price

I´ll shake the stardust from my cold and weary feet
Go tread the milky way where many roads may meet
I´ll turn my sun-scared face high up to the sky
The weight of planets is the reason I can´t fly

High on the starway, high on the starway
No parking place on the line
High on the starway, high on the starway
You´ve got to match with the time

Vissza az elejére

The hope, the bread and the wine (Omega-Sülyi)

As the sun is going down
Eyes reflect it´s light
They we´re waiting all around
On the plain of the night

Here comes the Savyor
Holding upthe bread
He makes a healthy lie down
Prepares to feed the dead

Watch it break flakes of white
Falls and turns to brown
We can´t find it anymore
Fear becomes the sound

Gives us wine, we can´t drink
Bread but not to eat
While water drifts through our hand
To stones around our feet

Vissza az elejére

Final (Omega)

(instrumental)

Főoldal