Győri Zsinagóga
A GYŐRI ZSINAGÓGA TÓRATARTÓ SZEKRÉNYEINEK RESTAURÁLÁSA, VALAMINT A GALÉRIÁK FASZERKEZETŰ MELLVÉDJEINEK HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI Nagy tóratartó: A nagytemplom, kőből készült előlépcsőn álló tóratartó építményének lábazati része kőből készült, a két oldalon három-három oszlopot tartó talapzatokat azonos magasságban összekötő lábazati szakaszokon nyolcosztású rozetta mintájú díszítésekkel. A kőből készült lábazat templom felé néző frontján, mindkét oldalon négy-négy csavar áll ki, amik feltehetően valamilyen tábla, vagy egyéb díszítmény rögzítését szolgálták. A tóratartó fedését szolgáló baldachint két oldalon szürke márványoszlopok tartják. Az oszlopok lábazatai és díszes fejezetei kőből készültek. Az oszlopokon álló, fából készült, a párkányzatig kőből készült felépítmény félköríves boltozatot ábrázol. A boltív fogazott széle mellett háromszögekből és szimmetrikus levél motívumokból komponált dísz fut, a sarkokon rozettadíszítéssel. Felettük héber betűs felirat. A boltozatot záró párkányzaton lévő rövid, rézsútos emelésen fából készült, pikkelyfedésű tetőzet áll, rajta középen, a Tízparancsolat kőtábláinak szintén fából készített ábrázolása. A tetőzet mögött szögletes kiállású, mennyezetig tartó elem, négyzetes sakktáblaszerű osztással, a négyzetek találkozásánál apró rozettákkal díszítve. Az építmény akantuszsoros párkányzattal csatlakozik a mennyezethez, ahol apró, négyzetes betétekben elhelyezett hatágú csillagsor keretezi. A hátsó fal felől, az oszlopokon félkörívvel díszített táblát helyeztek el. A lunetta főmotívuma körök közé, átlósan elhelyezett, nagyméretű, hatágú csillag. A márványoszlopok magasságában végződő elem alja lelógó, fogazottra szabott drapériaszegélyt ábrázol. Átvételi állapot: Az egész építmény erősen szennyezett volt. Felületek több helyen sérültek. A műkőből készült lábazaton több helyen töréses hiányok voltak láthatók. Sarkok, élek számos ponton csorbultak. A márványból készült oszlopok szennyezettek, fényüket vesztették. Rajtuk kisebb és nagyobb mechanikai sérülések, karcolások, leütődések voltak láthatóak. A fejezetek is sérültek, a jobb belső oszlopfőből nagy darab hiányzott. A fából készült felépítmény statikailag jó megtartású maradt. A faanyag szilárd, farontók, gombák károsodásokat nem okoztak. A faragások és egyes faelemek több helyen, mechanikus hatás következtében leszakadtak, máshol ismeretlen okból hiányoztak. A szekrény belső borítása teljesen hiányzott. A nyílás két függőleges oldalára, feltehetően drapéria, vagy egyéb anyagból készült takarás mozgatását szolgáló sínrendszert rögzítettek. Az egész oltárépítményen két festékréteg volt található. Egy alsó, kopott, hiányos, változó megtartású, és egy felső, rendkívül gyenge kötőerejű átfestés, amely a teljes felületen erősen pergett. Ez alól kivétel az építmény hátsó borítását alkotó, lunetta, és drapéria motívummal díszített tábla volt, amin csak egy festékréteget találtunk. Az átfestések részben eltértek az eredeti rétegtől, részben pedig követték azt. Az eredeti fémszínezést mindenhol, az egyéb átfestéseknél stabilabb kötésű bronzporos átfestés takarta. A feliratokat is újrafestették a felújítás során, az eredetitől némileg eltérő módon. Az átfestések színei az eredetiekkel meg nem egyezőek voltak. A színhatárokban részben követték az eredeti kiosztást, részben eltértek attól. Az eredeti színezés az egész építményen kőhatású. A festés célja volt azt a benyomást kelteni, mintha egységesen kőből készült volna, mint ahogy sok hasonló templomi berendezés példa erre. A felületeket is meghagyták természetes, némileg porózus kő felületre. Nem glettelték, nem csiszolták simára, hanem csak annyival simult a felület, amennyire a festékréteg enyhe feltöltő, kiegyenlítő hatása érvényesült. Egyöntetű hatás érdekében egyaránt festést kaptak a kőből,- és a fából készült elemek. Ez alól csak a márványoszlopok voltak kivételek. Ezeknek a talapzata azonban már szintén festést, illetve fémszínezést kapott. Téli templom tóratartója: A téli templom stukkódíszei sérültek, töredezettek voltak. A műmárvány oszlopok rövid, tört csonkok kivételével teljes egészében hiányoztak. A műmárvány fél pillérek sérültek, fényüket vesztették. Az eredeti márványozás anyaga rendkívül gyenge megkötésű, „döglött” anyagból készült. Műmárványozás anyagától szokatlan módon vízre duzzadással, lemállással reagált. A teljes talapzatról hiányzott. Az oldalakon nagy részek hiányoztak. A szentségtartó teteje szürkés-zöldes anyaggal volt, szinte csak bekenve, felületesen átcsiszolva. A helyszínen, vakolatmagra felhordott, szintén gyenge kötésű márványozó anyagból készültek a már csak nyomokban meglévő oszlopok. Az erősen rozsdásodott, vaslemezből készült kétszárnyú ajtó fából készült tokja több helyen sérült volt. Az ajtó feletti, a keret nútjába illesztett, fából készült takarólemez teljes egészében hiányzott. A gipszből készült díszek festettek voltak. Fémszínezésnek nem találtuk nyomát. A festett felületeket, és a márványozások egy részét átfestések takarták. Ezek nagy része erősen kopott volt, a gipszdíszekről részben lepergett. A márványozásokat már többször, szakszerűtlenül javították. Restaurálás menete: A helyreállítás során a későbbi átfestéseket eltávolítottuk, ami nagyrészt mechanikus úton megoldható volt. Az eredeti réteg tisztításához részben enyhén lúgos kémhatású oldószert, a bronzporos átfestések eltávolításához szerves oldószert is használtunk. A faanyagot tisztítás után konzerváltuk. A felületek folytonossági hiányait, a letöredezett stukkókat gipszből készült pótlásokkal javítottuk. Az oszlopok fényezését polírozással állítottuk helyre. A mélyebb karcokat, kitöréseket műgyantával javítottuk. A fából készült, hiányzó elemek pótlását azonos anyagból készítettük el. A letöredezett, sérült faelemeket pótoltuk. A festések hiányait részben beilleszkedő retussal, részben rekonstrukciós festéssel állítottuk helyre. A téli templom műmárványainak restaurálását a márványozott felületek tisztításával kezdtük. Először a lerakódott szennyeződés nagyobb részét szárazon eltávolítottuk. A folyadékos tisztításhoz egy foszfátmentes, folyékony tisztítószer, vízzel erősen higított változatát használtuk. A tisztítószer maradványokat tisztavizes öblítéssel távolítottuk el. A tisztítás után a márványozás konzerválása következett. A meglévő márványozások stabilizációja után eltávolítottuk mindazokat a korábbi felújítások során elkészített kiegészítéseket, amelyek vagy oda nem illőek, vagy elpusztultnak voltak tekinthetőek. A műmárvány kiegészítéseket az eredeti technológiával megegyezően készítettük el. A hiányzó oszlopok esetében először az oszlopok mintaformáját kellett elkészíteni. Az erről öntött negatív forma segítségével készítettük el az oszloprekonstrukciókat. Valódi bőrenyvből, megfelelően előkészített, többször felfőzött, beállított kötésidejű, ún. márványvizet készítettünk. Ennek modellgipsszel készített keverékéből állítottuk elő a szükséges anyagot. Fel kellett mérni minden egyes színű márványozásnak eredeti szín- és anyagösszetételét. E szerint állítottuk össze a márványozás mintáit és az azokhoz szükséges színek mennyiségeit. A színezéket enyves vízben előre feloldott, alkálitűrő pigmentekből készítettük. Az előkészített, különböző színű műmárvány anyagokból, megfelelő keverőasztalon állítottuk össze a mintázatot. Még aznap, nedves, de már szikkadt állapotban, a teljes kötés előtt kellett következnie az ún. vágásnak, ami síkolást-, vagy nem síkfelületek esetében a megfelelő formázást jelent. Ezt az eljárást alkalmaztuk mind a kis méretű sérülések, mind a nagy hiányok pótlásánál is. A műmárvány anyag felhordása után következhetett a csiszolás. A műmárvány csiszolása hét finomítási fokozatból álló munkafolyamat, miközben a felület finomítását tömítéssel is elő kell segíteni. A „spachlizó” anyag a műmárvány alapszínével általában azonosra színezett, lassított kötésidejű gipsz. Az utolsó csiszolási fokozatok között a felületet „stukkolni” kell. A hét finomítási fokozatban végzett csiszolás után a felület fényét egységesítettük és tartósítottuk. A kiegészítések mellett, az egész meglévő műmárvány felületen elvégeztük a szükséges fényezési munkákat. Így nyerte vissza a teljes műmárvánnyal borított felület eredeti színét, fényezettségét, egységesen mind az új, mind az eredeti felületeken. A galériák mellvédjei: A galériák fából készült mellvédjeinek szerkezete több helyen erősen meggyengült. Különösen igaz volt ez a hordozó gerendázat, illetve a tartószerkezet egyes elemeire. A téli templom mellvéd szerkezete és homlokburkolata egyaránt erősen sérült a kiterjedt, jelentős károsodást okozó gombásodás következtében. Olyan mértékű károsodást szenvedett, hogy az eredeti mellvéd teljes egészében megtarthatatlannak minősült. A tartóelemek egésze elpusztultnak volt tekinthető. A homlokburkolatok kisebb részének megtartását is el kellet vetni. Ezért a teljes rekonstrukció maradt egyedüli megoldásként. A templomtérben a faszerkezetek, burkolatok, sérültek hiányosak, de helyreállíthatóak voltak. Az elpusztult, korhadt, elemeket eltávolítottuk. Az eredetivel megegyezőre le kellett gyártani a hiányzó, vagy meg nem tartható elemeket, amelyek a meglévő darabokkal kerültek összeépítésre az eredeti kialakításnak megfelelően. A teljes felmérésre a munkaterület átvételét követően kerülhetett sor. A teljes munka nem volt elvégezhető a helyszínen, azonban a mellvédek elbontására nem volt szükség. Az elpusztultnak tekinthető elemeket eltávolítottuk, és a hiányzó elemekkel együtt, az eredeti darabok alapján legyártott elemekkel pótoltuk. A fafelületek eredeti színezését korábbi felújítás során részben eltávolították. A nyolcszögletű rátétekről és a körülöttük lévő betétekről a színezéseket durván lemosták. A megmaradt színezések sérültek, kopottak és szennyezettek voltak. Az eredeti színezés alá nem alapoztak. Sovány, kazeines festékkel készült színfelhordást alkalmaztak. A különböző tagozatokat ezzel a technikával, eltérő árnyalatúra festették. A nyolcszögletű betétek keretező profiljai vöröses színűek. A többi felület különböző fák színeit utánzó árnyalatokra voltak festve. A rátét elemek szögekkel vannak felrögzítve. Ezeknek a szögeknek a korróziója erősen látszó foltosodást okoztak a felületeken. A teljes tisztítás, konzerválás és a kiegészítések elkészültét, valamint a felületek szakszerű előkészítését követően a színezés helyreállítását végeztük el. 2006. május 29.
Kezdőlap
|
Projektek
←
előző