Húsvéti határjárás

Régi zalai hagyomány felelevenítése, ami a török hódoltság korából maradt fenn. Eredetét századok sűrű homálya takarja, a találgatás vajon hun szokás e, vagy a határ csapázásnak évenként meg-meg újuló ős szellemű magyar gyakorlata kételyben hagy bennünket. A zalaegerszegi határjárást a népi tudás történelmi hagyományra vezeti vissza. A néphagyomány szerint a kanizsai török basa e vár birtokára áhítozott. A nagyhét egyik éjjelén húsvétra virradóra besenyő alatt jelentős török tábor nyúlt el. A basa sátra egy halmon volt, még most is épségben álló kápolna melletti hársfa árnyékában kifeszítve. A várat lövette, de a védsereg keményen válaszolt, és elszánt kirohanásaival az ellen tábort megfutamította, mely Kanizsáig meg sem állt. Egy török zászlót is zsákmányolt a vár őrsége, amely 1945-ig a városházán őrizetbe volt. Ez a zászló lett a határjárás díszjele. A bajnok ősök ezen győzelmét ünnepli a zalaegerszegi nép a tábori portyázáshoz hasonló húsvéti határjárásban. Reső Ensel Sándor szerint „minden esetre elég harcias nép lakta Egerszeget”.

A határjárás menet a következő volt:

Nagyszombat éjjelén fél tizenegy körül keresztény ájtatossággal a város piacára gyűlt össze a határjáró tömeg. Az éj csendjét puskaropogással verik fel időszakonként. Baltával és puskával felfegyverzett sereg alakul a harcos apák gyermekeiből. Felveszik az ősi lobogót, elő áll a város dobosa, mellette a tárogatós és bevonulnak a templomba, élükön az ének vezetővel. A pap feszülettel a kezében a fő oltárhoz járul és letérdel. Rövid csendes ima után felemelkedik és kivezeti a népet a piactérre, ahol a határkerülő tömeg felsorakozik. A lobogó legelöl, majd utána a dobos és a tárogatós, a pap a megváltás szent jelével és az asszonynép. A határjárás vallásos népe délnyugati irányba 11 órakor elindul a kálvária felé. A kálváriánál a pap áldást mond, a határjárók rendeltetésük irányában folytatják útjukat. Az asszonynép hazatér, az útra kelt határjárók fegyverest serege saját köréből egyet csendőrnek választ, aki a rendre és az illemre figyel. Útjukon énekelnek és imádkoznak. A határjáró újoncokat felavatják a határdombra nyújtózkodva 6-12 pálcaütést kapnak. Ez jelzi, hogy a határvédelmi század kötelékébe tartoznak. A kálváriához érkezik meg a határkerülők csapata, miután megkerülte az Egerszeget körülvevő hét „hegyhátat”. Itt csatlakoznak hozzájuk az ájtatosságra érkező tömegek, amik gazdag céh lobogókkal feldíszítve, ünneplőbe öltözve szent énekeket énekelnek. A kálváriánál kezdődő szent mise alatt őrt állnak a határkerülők. A mise után az egyházmenet a határjárókkal együtt a nagytemplomba visszatér, és áldást véve a húsvéti ebédhez haza térnek a résztvevők.