Sárkány ünnep ősi hun szokás szerint (május 18) a Nyék törzs vezéri szállásterületén (Gébárt)

A Sárkány ünnepén (május 18.án) három napos áldomást ült a nemzet. A honegyesítés kori letelepedési rendben Zala vármegye területén a bolgár hadjárat után Erdélyben megpihent nyék törzs maradványai telepednek le. Zala Somogy és Vas későbbi területeit foglalja el a gyepű védő Nyék törzs. A vérszerződés után Árpád vezérlete alatt még az Etelközben szintén a délnyugati határt védték. A Bolgár hadjáratban Levente, Árpád első fia, a trónörökös vezeti a törzs harcosait. Sajnos életét veszti, és a törzs maradványait alvezérei telepítik le a Kárpát-haza délnyugati gyepűin. A Levente, vagy más néven Teveli (ahogy krónikáink hívják) első fia Kál veszi át a fővezéri és a törzsszövetségben a bírói méltóságot, amit majd fia Vérbúlcsú örököl. Búlcsút harminc esztendeig félte a nyugat. Róla meséltek egész Európában. Szerzetesek imájukba foglalták a fohászt: „De saggitis Hungarorum libera nos Domine!” (Magyarok nyilaitól ments meg uram minket). Jelentős politikai hatalommal bír külhonban és a törzsszövetségben is Vérbúlcsú horka. Sárkányos zászlója alatt gyülekeznek a hadak március 21-től április 24-ig a Káli medencében. Innét indulnak a nyugati kalandozások. Búlcsú neve bölcset jelent. A magyarság szempontjából szeméje meghatározó. A Nyék törzs zászlói díszítik egész Európát. A hunok sárkány ünnepéről emlékezik meg a Zalai Hagyomány Őrzés.

Programja:

reggeli napköszöntéssel indul, amit lovasbemutatók, ügyességi versenyek, élő történelem óra, íjász verseny, rovás írás, kézi fegyverek használata követ. Az esti lakoma és a közös dobolás zárja a napot, áldomás tétel után a jurtában szállásoljuk el a harcosokat és családjukat.