Üdvözöljük az oldalon!

HUCUL LOVASUDVAR SZŐLŐSARDÓ

Hogy mit csinálunk?
Elsőre úgy tűnik, csak lovagolunk: felrakunk kicsi lovacskákra furcsa fából, birkabőrből
készült valamiket, majd győzködjük a vendéget, üljön csak fel! Igen, elbír a ló, a nyereg pedig
kényelmes, majd meglátod a tizedik-huszadik kilométer után. Aztán elkezdünk kisorjázni az
udvarról, neki a hegynek, fák között, keskeny ösvényeken, emelkedik, lejt, hajolj el, húzd le a
fejed, na mostmár vágta! Fenn a hegytetőn visszanézel: jajjdeszép, menj tovább még az elején vagyunk.
Hegyek, völgyek, erdei utak, rétek erdők, vadakkal találkozunk, alig száz méterre vonul el
egy szarvas csapat, hosszan, felségesen. Még sosem találkoztál testközelben, ilyen közel
szarvasokkal! Ez itt a tavaszi hérics, az meg galagonya, az ott meg kakukkfű, érzed az illatát?
Ja, reggel ebből készült teát ittál, igaz, abban volt menta is, azt ott szedtük a patak partján.
Ennél a forrásnál megállunk inni-itatni, jó, tiszta hideg vize van, igyál nyugodtan!
Tedd vissza a villanypásztor zsinórt, átmegyünk egy marhacsordán, két faluval arrább
birkanyájon. Na, itt végre kikötünk a kocsmánál, azokon a padokon lehet szendvicsezni,
odabent kapni hideg sört, üdítőt, ne menj messze a lovadtól.
Estére elfáradtál, ennyit egyszerre még sohasem ültél lovon és mennyire más a világ
lóhátról?! Olyan közel volt minden, benne voltam, körülöttem volt, a része voltam.
Másnap ismét lóra ülsz, kicsit izomlázas a hangulat, de bizakodó. Egyre csodálatosabb
a táj, már oda sem figyelsz a stílusra, kezdesz együtt mozogni a lóval, együtt lélegezni a
természettel és mindezt élvezed is. Egyre gyakorlottabb mozdulatokkal kötöd ki pihenőn a
lovat, igazítod a felszerelést, tán még lovas lesz belőled?!
Este leszállsz, lenyergelsz, megköszönöd lovadnak az aznapot, lepuculod a felszerelést
és leroskadsz a ház lépcsőjére és nem akaródzik bemenni a házba, olyan jó itt ülni, meg
különben is: hova sietnél?!
A harmadik nap a legnehezebb, már nem csak izomlázad van, de a lelked is nehezedik: kezd
feltárulni előtted egy másik, eddig ismeretlen és nagyon kívánatos világ, egy csoda, márha
bele mersz gondolni! Még nem mersz teljesen, össze vagy zavarodva, még vissza-vissza
rántanak a megszokások, a konvenciók: így nem lehetne élni, mert,. mert ez túl izgalmas, túl
nyugodt, túl egyszerű, túl szép, olyan túl "nem tudod lehet-e" érzés!
Harmadik estére elfogynak az ellenérvek, elfogy a tiltakozásra fordítható energia,
összezuhantál, azt hiszed a fáradtság, de nem ilyen egyszerű, mert átcsúsztál egy másik
világba, másik életbe, ami annyira jó, hogy biztosan nem lehet igaz.
De ez a két fickó - apa és fia - rendületlenül tovább hajt téged és a többi hasonlóan
megzakkant túrázót, terelget tovább, biztat, hogy fogadd be nyugodtan a csodát ami
körülvesz, befogad, beléd száll és észrevétlen átformál, te pedig nem küzdesz tovább. Estére
érzed, hogy minden megváltozott: a fű olyan valószínűtlenül zöld, a levegő hihetetlenül tiszta,
a forrásvíznél még életedben nem ittál jobbat, a házikenyér egy mennyei étel, az Isten pedig
teremté a lovat és nevezé azt huculnak és tevé rá a füredi nyerget, ammen.
Hogy csak úgy neki indulunk és estére 40 km-el, egy teljes napi járóföldel arrább hajtod
álomra a fejed, egy sátorban, öt méterre a kipányvázott lovadtól, éjjel felriadsz, ha nem arról
hallod a legelését, hogy már oda sem figyelsz menet közben a lóra, mert már eggyé váltatok,
már rezdülésekből tudod, tudja, tudjátok.
Már rég nem a lovaglásról van szó, attól sokkal többről és jövőre ismét itt vagy, ismét meg
akarod kapni azt a mást, azt a sokkal többet, azt a másik valakit, aki te lehetsz.

Áraink: Túrák és Táborok menüpontok alatt.

 

Túra képek

Köszönjük érdeklődését, további információért kérjük vegye fel a kapcsolatot velünk.