A 3G terminálokkal virtuális munkacsoportok hozhatók létre közös feladatok és projektek megvalósítására. A multimédiás lehetõségek hozzáadásával a beszédhangon alapuló mobil telefonhívások radikális változáson mennek keresztül. A beszéd- vagy videó kapcsolat segítségével például egyidejûleg adatokat és képeket oszthatnak meg egymással a felhasználók, aminek köszönhetõen hatékonyabb vizuális kommunikáció valósítható meg.

Az utcai járókelõk azonnal tájékozódhatnak a helyi mozik mûsoráról- és az érdeklõdésüket felkeltõ filmekbõl videó klipeket tölthetnek le. A turisták az elõttük feltáruló látványosságról vagy tájképrõl térképet és történeti tájékoztatót tölthetnek le közvetlenül az álltaluk használt 3G készülékre. Az ingázók munkába menet lejátszhatnak egy bridzs partit ismerõseikkel. Ha kedve tartja, saját, testre szabott újságjának hirdetését olvashatja.

Az új 3G terminálok elterjedését tovább növeli majd a különféle eszközök csatlakoztathatósága. A mobiltelefon a kapu szerepét is betölti a külvilág felé az egyéb elektronikus készülékek PL: személyi számítógépek, személyi titkári funkciót ellátó menedzser naptárak, vagy digitális fényképezõgépek számára. A szolgáltatások némelyike beépíthetõ magába a mobiltelefonba is, hasonlóképpen napjaink Nokia Communikátoraihoz, de persze annál lényegesebben újabb, korszerûbb szolgáltatások is elérhetõk lesznek. Ennek a feljavított csatlakoztathatóságnak az elsõdleges elõmozdító tényezõje az úgynevezett Bluetooth technológia (Nagy frekvencián mûködõ, kis teljesítményû, csöppnyi méretû kommunikációs eszközök. Használatával akár 256 eszközzel is lehet kábel nélkül, rálátás nélkül kapcsolatot tartani. Nagy adatát-viteli sebesség - 720kbit/sec 10 méterig - jellemzi. Beépíthetõ, felhasználható gyakorlatilag minden már ma is létezõ kommunikációs eszköznél.). E technológiát egy nemzetközi konzorcium fejlesztette ki a melynek a Nokia alapító tagja.

Nokia úttörõ szerepet játszik a digitális távközlési technológiák kifejlesztésében. Innovatív szerepet játszott számos, mobil adatátviteli megoldás kifejlesztésében: pl. a Nokia Comunikátorok, a Nokia Data Suite, valamint a Nokia Kártyatelefon. Napjainkban a Nokia nagy erõbedobással vesz részt a 3. Generációs mobil rendszerek és terminálok szabványosításában és fejlesztésében. A Nokia bejelentette, hogy a WCDMA és egyéb bõvített, rádiós adatátviteli rendszerek alkalmazását a GSM alapokra építõ (lefelé kompatíbilis lesz) 3. Generációs mobil hálózatokban történõ alkalmazásához. Jelenleg a 3. Generációs rendszerek fejlesztésével és a rendszerspecifikációk meghatározásával foglalkozik. A Nokia egyike azon európai cégeknek, amelyek meghatározóak az ETSI munkájában. Ezen kívül a világ legnagyobb mobilhálózat-szolgáltatójával, a japán NTT DoCoMo-val is együttmûködik a 3. Generációs terminálok kifejlesztésében és részt vesz a szabványosító intézmények munkájában is. Az Egyesült Államok szintén aktív a Nokia a folyamatban lévõ 3. Generációs projektek megvalósításában. 1998. Szeptember elején megtörtént az elsõ sikeres, WCDMA-terminál próbaüzeme Japánban a Nokia kutatás-fejlesztési laboratóriumában.

Kívánságait, elképzeléseit technikai paraméterekbe foglalva hívta fel az ITU illetékes bizottsága a távközlésben érdekelteket, hogy tegyenek javaslatot a világszabványra a két gigahertzes frekvenciasávban. Öt csoport ötféle megoldáson dolgozik tavaly év eleje óta. Közülük az Alfának nevezettben a Nokia, az Ericsson és a japán gyártók dolgozták ki a WCDMA (Wideband Code Division Multiple Access, vagyis széles sávú kódosztásos többes elérés) javaslatot. A második legerõsebb csoport, a Delta pedig a Siemens, a Motorola, a Nortel és a Sony és mások részvételével a TD-CDMA (Time Division - Code Division Multiple Access idõ- és kódosztásos többes elérés) hibridet javasolta. A Nokia a Gamma bizottságban is érdekelt, ahol a TDMA (Time Division Multiple Access idõosztásos többes elérés) változattal álltak elõ.

Az Európai Távközlési Szabványügyi Hivatal az Ericsson és a Nokia által javasolt, a japán illetékesek mellett sok amerikai GSM-szolgáltató által is támogatott WCDMA mögé állt, de hogy a többiek se maradjanak hoppon, kombinálta a TD-CDMA-val. Az így létrehozott rendszerben megkülönböztetnek páros és páratlan kapcsolatot a bázisállomás és a zsebtelefon között. Az európai, japán és amerikai támogatást egyaránt élvezõ univerzális mobil telefonrendszer (UMTS) elõterjesztésben WCDMA-val valósítható meg a páros kapcsolat, az 1920-1980 megahertz közötti, illetve a 2110- 2170 közötti két sávban. Ebben a frekvenciaosztásos duplex (FDD) rendszerben az alsó 60 megahertzes sávban ad a mobilkészülék, a felsõben pedig a bázisállomás.

Ø      földrajzi és különbözõ rendszerek közti mobilitás, globális mobilitás

Ø      nagy sebességû adatátvitel

Ø      fix, mobil, szatellit és Internet hálózatok integrációja felgyorsul

Ø      IP protokoll általánossá válása a beszéd, adat és multimédia átvitelben

Ø      új szolgáltatások: multimédia, videó átvitel, stb.

Ø      Harmadik generációs távközlési rendszerek

Ø      Mûködõ GSM rendszerek:                 117 ország / 319 hálózat

Ø      Indulásra váró GSM rendszerek:          12 ország /   36 hálózat

Ø      világszerte 110 millió elõfizetõ

Ø      IMT2000 család egyik tagja a GSM gyökerekbõl kinövõ UMTS rendszer

v      GSM alapok:

Ø      A GSM rendszerek simán, “fájdalommentesen” fejlõdhetnek UMTS rendszerekké

Ø      Az UMTS tökéletesen képes együttmûködni a meglévõ GSM rendszerekkel

Ø      A fejlesztéshez a meglévõ GSM infrastruktúra felhasználható

Ø      A GSM elõfizetõk megtarthatók, a fejlõdés során UMTS elõfizetõkké válnak

Ø      költséghatékony fejlõdési lehetõség a GSM szolgáltatók számára

v      integráció más cellás, vezetékes, vezeték nélküli és Internet hálózatokkal

v      1999: GPRS (General Packet Radio Service) a GSM rendszerekben

v      2000: UTRA (Universal Terrestrial Radio Access) szabvány

v      2002: elsõ UMTS rendszerek indulása

v      duálmód (GSM/UMTS) készülékek

v      egész világra/különbözõ rendszerekre (vezeték nélküli/vezetékes, cellás, szatellit, stb.) kiterjedõ roaming lehetõség

v      nagy sebességû adatátvitel (2 Mbit/s)

v      új szolgáltatások, pl. mobil multimédia

v      az új szolgáltatások fejlesztését elõsegítõ felépítés: szolgáltatások gyorsabb piaci megjelenése

v      fejlett kapcsolódási lehetõségek egyéb hálózatokhoz (pl. PSTN, Internet)

v      Virtual Home Environment (az elõfizetõ számára a saját rendszerében megszokott a szolgáltatások mindenhol, és mindenféle rendszerben rendelkezésére állnak)

Ø      hálózat üzemeltetõk, akik nem feltétlenül szolgáltatók

Ø      szolgáltatók (SIM/UIM kártyák kibocsátása, saját HLR) akik nem feltétlenül hálózat üzemeltetõk

Ø      értéknövelt illetve tartalmi szolgáltatásokat szolgáltatók (harmadik fél ® verseny növekszik)

v      hagyományos IN megoldások

Ø      limitált lehetõségek: egyszerû szám transzláció, virtuális magánhálózatok, stb.

Ø      nem nyújthatók vele széleskörû szolgáltatások

Ø      nem elég flexibilisek (új szolgáltatásokat az MSC-kben kell megvalósítani)

v      kliens/szerver módszerek

Ø      a hálózat “csak” mint adatátviteli csatorna szerepel

Ø      a különbözõ rendszerekben közös API (Applications Programming Interface) lehetõvé teszi, hogy a szolgáltatók szerverein futó applikációk közvetlenül kommunikáljanak az elõfizetõk (kliensek) által használt berendezésekkel

Ø      új szolgáltatások gyorsan létrehozhatóak (a használt infrastruktúra költséges és idõigényes módosítása nélkül)

Ø      gyors, flexibilis és költséghatékony szolgáltatásfejlesztést tesznek lehetõvé

Ø      roaming esetén is hozzáférhetõ szolgáltatások ® Virtual Home Environment

v      SIM Toolkit

Ø      OTA (Over The Air) SIM manipuláció

Ø      hívott számok blokkolása, megváltoztatása

Ø      SIM tartalmának/szerkezetének direkt módon történõ megváltoztatása

Ø      készülék menüszerkezetének megváltoztatása (dinamikus menük az éppen igénybevett szolgáltatásoknak megfelelõen)

v      WAP (Wireless Application Protocol) fejlesztés alatti szabvány

Ø      készülékbe letölthetõ scriptek a készülék felhasználói felületének manipulálására

v      MExE (Mobile Execution Environment)

Ø      WAP lehetõségeinek kiterjesztése, megnövelt biztonság és flexibilitás

Ø      Java alap ® letöltött appletek futnak a készülékeken

v      GSM rendszerekben jelenleg csak vonalkapcsolt átvitel lehetséges

v      GPRS (Phase 2+)

Ø      csomagkapcsolt hálózati felépítés az adatátvitelhez

Ø      vonalkapcsolt hálózati felépítés a beszédátvitelhez

Ø      GSN (GPRS Support Node) az MSC csomagkapcsolt megfelelõje

Ø      Serving GSN (SGSN) csomagkapcsolási funkció

Ø      Gateway GSN (GGSN) kapcsolat a külvilág felé

Ø      SIWF (Shared Interworking Function) valósítja meg a csomagkapcsolt és vonalkapcsolt hálózatok/hálózati részek összekapcsolását a mobil oldalon

Ø      nagy sávszélességû adatátvitel (multimédia)

Ø      beszédátvitel a sokkal hatékonyabb csomagkapcsolt hálózaton keresztül

v      csökkenõ költségek (több elõfizetõ használhatja egyszerre ugyanazt a csatornát)

v      folyamatos virtuális összeköttetés a hálózattal a hálózat terhelése nélkül

v      beszédátvitel

Ø      átviteli költségek csökkennek

Ø      csökkenõ hálózati felügyeleti költségek (egy beszéd és adatátvitelre is alkalmas integrált hálózatot kell üzemeltetni)

Ø      növekvõ hálózati megbízhatóság (csomagkapcsolt re-routing módszerek, elosztott megoldások)

Ø      jobb hangminõség (tandem free mobil-mobil beszédátvitel)

v      MSC, BSC: kapcsolási és kontroll funkció

Ø      UMTS rendszerben a kapcsolási funkciók a szélessávú hálózatban lesznek megvalósítva

Ø      UMTS rendszerben a kontrol funkciók szerver technológiákkal valósulnak meg

v      UMTS hálózat:

Ø      szélessávú hálózat,

Ø      ATM (Asynchronous Transfer Mode)

Ø      multimédia átvitelhez megfelelõ jó minõségû, megbízható és hatékony átvitel

Ø      az IP alapú kapcsolás/átvitel fejlõdésével az átvitel valószínûleg az ATM alapokról áttevõdik IP alapokra

v      nagy sebességû adatátvitel

Ø      ITU:

ü      jármûre szerelt berendezés:         144 kbit/s

ü      gyalogos:                                     384 kbit/s

ü      fix                                                2 Mbit/s

Ø      nagy átviteli sebesség esetén egy csatornán sok beszéd/adat csatorna átvihetõ így kis terülten lévõ sok felhasználó igénye is könnyen kielégíthetõ

v      Internet hozzáférés

Ø      folyamatosan növekvõ igény

Ø      virtuális összeköttetés (GPRS) tökéletesen megfelel a WEB-es szörfözéshez

v      a mobil aktuális helyétõl függõ szolgáltatások

Ø      új helyzettõl függõ értéknövelt szolgáltatások (legközelebbi bank, benzinkút, orvos, lopott jármûvek nyomon követése, hívásátirányítás, hirdetések, adott terület térképe, úttervezés, helytõl függõ tarifák, stb.)

v      videó és multimédia átvitel

Ø      nagy sebességigény

Ø      késleltetés nem megengedhetõ

Ø      távgyógyítás (röntgenképek, specialisták bevonás a mûtétek során, stb.)

Ø      távoktatás,

v      Hang felismerés és vezérlés

Ø      UMTS készülékek egyszerûbb kezelése

Ø      szolgáltatások egyszerûbb igénybevétele

Ø      azonosítás hang alapján

v      Universal Identity Modules (UIM)

Ø      nagy biztonság

Ø      globális roaming

Ø      prepaid szolgáltatások

Ø      adatok, telefonszámok, üzenetek, applikációk tárolása

Ø      az UIM segítségével  bármely kompatibilis berendezéssel igénybe vehetõk a szolgáltatások

v      Személyes és készülék mobilitás (Virtual Home Environment)

Ø      személyes mobilitás: ugyanazon szolgáltatások bárhol igénybe vehetõek

Ø      készülék mobilitás: ugyanazon szolgáltatások bármely használt rendszer tetszõleges végberendezésén igénybe vehetõek

Ø      hívószám hordozhatósága (Number Portability)

Az UMTS rendszerek támogatják, lehetõvé teszik a távközlést elvileg bármely helyen, környezetben és idõben. Az UMTS támogatja az elõfizetõk személyi mobilitását is. Egy felhasználó az azonosítójával való bejelentkezés után bármely UMTS készülékrõl használhatja az UMTS szolgáltatásait. A felhasználók az UMTS készülékekrõl igénybe vehetik az UPT (univerzális személyi távközlés) szolgáltatásokat. E rendszerek földi és mûholdas távközlési és átviteli, valamint elõfizetõi megoldásokat és hozzáféréseket is magukba foglalnak. Létesítésüket a földi rendszerrel kezdik, majd a kombinált földi-mûholdas rendszerrel folytatják (kb. 2010 után). E rendszerek korai éveiben is azonban hozzáférhetõk más GMPCS (az egész földet átfogó és lefedõ, cellás mûholdas személyi távközlési rendszer) rendszerek is, amelyek az UMTS mûholdas összetevõjét képezhetik.

Az UMTS/IMT-2000 rendszer földi és mûholdas része számára a 2 GHz-es sáv vehetõ figyelembe. A kiosztás alapján rendelkezésre álló sávszélesség összesen 230 MHz a földi és a LEO-val (Low Earth Orbit Satellite) kombinált rendszerhez, (WARC 1992) késõbb meghatározásra kerülõ pontos frekvencia-kiosztás szerint. A rendszer fejlett frekvencia felhasználási tulajdonságokkal rendelkezik (DFA). 2 Mbit/s-os vagy nagyobb átviteli sebesség is megoldható a rádiósan ellátott cellákban a felhasználók számára. A cellák közti hand-over (összeköttetés-átadás a cellahatáron: a cellás rádiótelefon-rendszerek az összeköttetést a cellahatáron az összeköttetés megszakadása nélkül átadják) igen gyors és megbízható, az összeköttetések felépítését hatékony roaming (bolygószolgálat révén a rádiótelefon-rendszer a mozgó állomást a rendszer bármely cellájában megtalálja) és fejlett hívásirányítási eljárások támogatják.

A harmadik generációs rendszerek a beszédcélú, az adatkommunikációs és a multimédiás szolgáltatások széles skáláját nyújtják. Az elsõ és második generációs rendszerekkel ellentétben a harmadik generációs rendszerek már egységes szemlélettel szabványosított, az adott feladathoz optimálisan megválasztott rádió-interfészekkel és egységes összehangolt infrastruktúrával mûködnek. A rádióinterfészben alkalmazott hozzáférési eljárások lehetnek TDMA (Time Division Multiple Access) vagy CDMA (Code Division Multiple Access), a kialakuló szakmai, gazdaságossági, szabványosítási döntések szerint. Figyelemre méltó, hogy az UMTS rendszer rádiós interfészéhez a CDMA megoldást választották.

Az UTRA, az UMTS rádiós hozzáférés. Az UTRA földi vezeték nélküli elõfizetõi hozzáférés az UMTS rendszermodellben. Fontosabb tulajdonságai a következõk. Lehetséges átviteli sebességek: 144 kbit/s, 384 kbit/s vagy 2 Mbit/s a felhasználó körülményeitõl függõen (mozgó jármû, gyalogos és beltéri felhasználók). Az átvitel módja lehet vonalkapcsolt vagy csomagkapcsolt. A hand-over mind a második mind a harmadik generációs rendszerek között lehetséges. Az UTRA nagy spektrumhatékonysággal mûködik. Lehetséges az aszimmetrikus átviteli sebesség (down-link, up-link) és így a jó Internet alkalmazhatóság is. Az UTRA igen kedvezõ EMC paraméterekkel rendelkezik és együttmûködési és együttélési képessége igen jó más, már meglévõ rádiós távközlési szolgálatokkal.

Szélessávú mobilrendszerek. A szélessávú mobilrendszerek közül az MBS (Mobile Broadband System, azaz szélessávú mobilrendszer) és a WMM (Wireless Multimedia, azaz a vezeték nélküli multimédia) rendszereket említjük meg. A multimédia a beszéd, adat, kép együttes feldolgozását, átvitelét, továbbítását jelenti egyazon rendszerben. A UMTS, az IMT-2000, az MBS és a WMM távközlési technológiák és kapcsolatuk intenzív fejlesztés alatt állnak. Az MBS, ill. a WMM rendszerek a célkitûzések szerint lehetõvé teszik, hogy a felhasználó vezeték nélküli terminállal nemcsak távközlési szolgáltatásokat érhet el, hanem hozzáférhet a beszéd, adat, adatkommunikáció, kép és hang, mûsor, TV szórakoztató mûsorok együttes szolgáltatásihoz is. E rendszerek átviteli sebessége 2 Mbit/sec is lehet, de egyes elképzelések szerint e sebesség felett is lehetséges lesz az adattovábbítás.

A felsorolásban található az eddig leszerzõdött telekommunikációs vállalatok, melyek az új rendszer, vagyis a harmadik generációs mobil hálózatok kiépítését tûzték ki célul. Ezek a vállalatok az elsõk közé tartoznak akik, szeretnék a távközlést továbbfejleszteni, de természetesen rajtuk kívül több pályázó cég is szeretné bevezetni az új rendszert.

Ezen szolgáltatók köre folyamatosan bõvül, jelenleg további 130 szolgáltató van elõjegyzésben.