Annak idején (több mint tizenöt éve) Bosnyák Mátyás és Filákovity László ötlete révén került felelevenítésre a régi sokac hagyomány.
Az idősebb nemzedék, szüleink, nagyszüleink nagyrészt mezőgazdasággal foglalkoztak. A földeken dolgozva, hogy a munka is haladjon, de valamilyen módon megteremtődjön a déli ennivaló is, feltették az ételt az agyagedénybe, amely mellé tüzet gyújtottak. Az edény a tűzzel nem érintkezett, csak a hő melegítette fel annak tartalmát. Nem őrizték az ételt, hanem például minden sor kukorica vagy szőlő kapálása után kóstoltak, raktak a tűzre és folytatták a munkát. Mivel az agyag nagyon rossz hővezető, így felforrás után sokáig tartja a meleget. Ezt a tulajdonságot kihasználva alkalmazták az agyagedényt a mindennapi életükben.
