Ezen okok
miatt a szakértők nem javasolják a karomeltávolításon átesett macskák
szabadba való kiengedését.
Hazánkhoz
hasonlóan több nyugat-európai országban, például Finnországban, Németországban, Hollandiában és Svájcban is törvényileg tiltott a
karomeltávolítás, az Európai Egyezmény az állatok védelméről második fejezete alapján, amely
megtiltja a nem gyógyászati célból végzendő műtéteket.Nagy-Britanniában az állatvédők
számára nehézséget jelent az országba bekerülő karomeltávolításon
átesett macskák örökbeadása, így ezek többségét elaltatják. 2003-ban a kaliforniai West Hollywoodban az
állatorvosok és az állatgondozók számára megtiltották a városban
végzendő karomeltávolító műtéteket.
A
karomeltávolítást 5-6 hónapos kor előtt általában nem javasolják,
számos állatorvos azonban a lehető legkorábban (az állat méretétől
függően már 2-3 hónapos korban) végzi el a műtétet, ugyanis a fiatalabb
állatok ujjpercei ekkor még rugalmasabbak, inkább porcosak, mintsem
csontosak, ami megkönnyíti az amputációt.
A
karomtalanított macskának néhány napig pihenésre van szüksége, és
(amennyiben lehetséges) meg kell óvni az ugrás közben fellépő
terheléstől. Egy hétig vagy néhány napig kellemetlen lehet a számára,
ha felemelik vagy játszani próbálnak vele (ez más jellegű műtétek
esetében is megeshet). Ritkábban előfordulhat, hogy az operáció során
az állat elpusztul, illetve hogy a fellépő komplikációk következtében
fertőzést vagy maradandó fájdalommal járó sérülést szenved.
A
karomtalanítás alternatívájaként alkalmazhatók a tompa, műanyagból
készült karomvédők, melyeket mérgező anyagot nem tartalmazó ragasztóval
kell rögzíteni és a karom burok elhullajtása esetén (nagyjából 4-6
hetenként) pótolni. Ezen eszközök szintén nehézséget okozhatnak az
állat számára, mivel mesterségesen tompított karmait nem képes
megfelelően használni.