e-mail: mme28@t-online.hu

Ajánlások:
www.mme.hu
www.kokosz.hu
Farkas Balázs képei
Látógatók száma:












Friss híreink:

2017 évi összesített gólyafelmérés

2017-ben 100 gólyapár költött sikeresen, a szaporulat gyenge közepes volt a megyében...
Gólyafelmérés összesítés - 2017

Jó csapattal, eredményes szakmai munka a természetismereti táborban (2017.06)

A 38. év 137. turnusában 28 tanuló vett részt, a segítőkkel és felnőttekkel együtt 35 fő.
A hat napos természetismereti tábort a gyakorlatra és megfigyelésre építettük. A tábor szakmai munkáját a "baglyok napjával" kezdtük. Közel 70 madárfaj, 30 madárvédelmi berendezés megismerésére, 50 faj tudományos elnevezésének megtanulására volt lehetősége minden részt vevőnek. Hat NATURA 2000 madárfaj országos és helyi védelmét is bemutattuk, de az új szemléletet feltételező természetkímélő gazdálkodás gyakorlati lépéséivel és formáival is megismerkedhettek a tanulók. Voltunk felfedező túrán a Konda-völgyében, a Közép-Mecsek mánfai szakaszán („Páfrányok-völgyében”) és a Fekete István Bemutatóközpontban Toponáron. Kipróbálhatta mindenki a füzes „élménymegfigyelőjét”, bekapcsolódhatott a füzesben és a parti fecskéknél kihelyezett hálóknál a madárszedésébe és a madárgyűrűzés szakmai munkájába. Négy előadás, természetfilm, ornitológiai és ökológiai fogalmak értelmezése tette még hasznosabbá a tábori programot.
A két korosztály 14-14 tanulójának rajzos és szóbeli munkáját folyamatosan értékeltük. A tábor napi munkáját lefedő tartalom összetevői: általános madárismeret, a madarak tudományos elnevezése, madárvédelmi berendezések típusai, elkészítésük, élőhely szerinti telepítésük, odúlakó madarak, a hazánkban élő bagolyfajok, kiemelten a fokozottan védett gyöngybagoly.
A 7-12 éves korosztály versenyének helyezettjei:
1. Kardos Adél (Dombóvár) 70 pont
2. Bán Léna (Dombóvár) 63 pont
3. Lesták Eszter (Dombóvár 50 pont
A 13-15 éves korosztály versenyének helyezettjei:
1. Szentgyörgyi Adél (Nagyszékely) 104 pont
2. Bori Dorottya (Nagyszékely) 103 pont
3. Szijártó Dóra (Budapest) 99 pont
4. László Imola (Budapest) 94 pont
5. Bolla Gitta (Budapest) 92 pont

Minden táborozó jutalomban részesült. Köszönöm a táborban dolgozó felnőttek és segítők munkáját (Töreky Zsuzsi, Nemoda István, Tóth Dániel, Töreky Zsombor).
A részletes tábori programot és a képeket a Táborok menüpontban találjátok.

A 4000. táborozót fogadja az augusztusi gyűrűzőtáborunk (2017.07)

A Konda-patak völgyében 38. éve fogadja az MME helyi csoportja az érdeklődőket, a júniusi „természetismereti”táborba 7-14 éves, az augusztusi "gyűrűző és vonuláskutató" táborba 14 év feletti tanulókat és felnőtteket. 1980 óta 137 turnusban 3992 fő tanult és dolgozott a helyi védettséget élvező völgyben.1980-ban az "Öreg-forrásánál" volt az első nomád táborhely, 1984-től - a Madárvárta átadását követően - már a horgásztanyák szomszédságában táboroztattuk a természet iránt érdeklődőket. 1984 és 1989 között még sátorban, nomád körülmények között táboroztunk,1990-től 10 főt faházban tudtunk elhelyezni, 2000-től 30 tanuló faházas elhelyezésére van lehetőségünk. A tábor létszáma 80-as évek végén többször meghaladta 50 főt, 2000-től a fogadható létszámot 40 főben maximáltuk.
1984 és 2004 között több turnusban is dolgoztunk (öt napos váltással 4-5 turnus), 2016-ig a turnusok száma háromra csökkent, 2017-ben pedig kettőre.
A változás oka, hogy 2001-től erdei iskola csoportokat is fogadunk.
Hogyan döntjük el, hogy ki lesz a 4000. táborozó?
A tábori létszámnak megfelelően "tábori kártyát" húznak az érkezők, de csak egyiken szerepel a 4000-es szám. A szerencsés nyertes a következő évi táborba 50%-os kedvezménnyel jöhet és természetesen MME ajándékban is részesül.
         

Egyre nehezebb fecskének lenni... (2017.07)

Hazánkban három fecskefaj él - molnár, füsti és parti fecske –az utóbbi évtizedben állományuk 40-70%-al csökkent. Mindhárom fajnál több okot lehet felsorolni, aminek a csökkenés köszönhető, legdöntőbb az éghajlatváltozás, a költőhelyek csökkenése, az emberek hozzáállása, de a vonulás során is több madár pusztul, mint 20-30 évvel ezelőtt.
Nézzük a dombóvári helyzetet:
A legkisebb parti fecske az elmúlt 35 évben több helyen is költött a város peremterületein (horgásztavak, Kapos völgye, a MOL telephely és a város közötti homok és löszfalakban), de az ezredfordulóra minden hely elöregedett, vagy megszűnt.
2010-től a Gunaras melletti agyagbánya partfalaiban telepedett meg újra a faj.
2012-ben a tulajdonos Kovács Tibor hozzájárulásával és segítségével kialakítottunk egy 25 méteres hosszú és 3 méter magas partfalat. Ennek köszönhetően az utóbbi években a költőpárok száma 150 és 220 pár között ingadozik. Ez az egyetlen hely, ahol a faj telepes költését és védelmét biztosítani tudjuk településünkön.
A legnagyobb példányszámban költő molnárfecske városi állománya csökkent a legjobban, 750-800 párból 150 pár maradt napjainkban. Három helyen - a malomnál, a vasút főépületénél és Gunaras-fürdőnél, ill. kemping épületein közel 500 pár költött 1980 és 1990 között. Ma a fészkek jelentős részét a Fészek, Árnyas és Zöldfa utca emeletes épületein találjuk, a három korábbi helyen összesen 50-60 fészket maradt.
A füsti fecske 2025-re a ritkán látható fajok közé kerülhet a kontinensünkön, így hazánkban is. Ennek a legfőbb oka, hogy az istállózó állattartás megszűnőben van. A korábbi 240-250 párról 70-90 párra csökkent 2016-ra. 2017-ben a helyzet tovább romlott, mert a „Zámbó tanyán” költő 60-65 pár fészkét a tulajdonos – minden próbálkozásunk ellenére – leverette.
Ez a faj az istállók (sertés, szarvasmarha) belső tereinek falaira és gerendázatára építi fészkét, itt szerzi táplálékának zömét és itt tudja átvészelni az egyre gyakrabban jelentkező májusi és szeptemberi hűvös, hideg (fagyos) napokat. Ha a fészkelő helyeken megszűnik az állattartás, tapasztalatunk szerint 30-40%-al csökken a költési és túlélési siker. A májusi fagyok és lehűlések idején gyakran tapasztaltuk, hogy a kotló madarak kihűlés miatt elpusztultak. 50 éve a tavaszvárásnak velejárója volt februárban a pacsirta éneke, márciusban a „villásfarkú” füsti fecske csicsergése, áprilisban a kelepelő fehér gólya érkezése, májusban a fürj pitty-palatty hangja.

A gyerekeink már nem ismerik a pacsirta és fürj hangját, mert alig van esélyük hallani az eltűnőben lévő fajokat.
Tényleg azt akarjuk, hogy a kelepelés és csicsergélés is megszűnjön?
         

Kevesebb az erdei iskolai csoport (2017.07)

2017-ben a korábbi 7-9 erdei iskolai csoport helyett 5-6 csoport érkezése várható a tüskei táborba. Ennek több oka is van, egyrészt a körzetünkben egyre nagyobb a konkurencia (Pacsmag, Alsómocsolád, Egyházaskozár, Sikonda, Lengyel, Almamellék), de esetünkben az országos „Erzsébet tábor” ingyenes táboroztatása a legkellemetlenebb. Sokat segítene, ha a város intézményei körében népszerűbb lenne az erdei iskoláztatás.
Tamásiban – az önkormányzati támogatásnak köszönhetően - iskolák csoportjai „megtöltik” a pacsmagi erdei iskolánkat, csak kisebb szervezésre van szükség. A tavaszi időszak tüskei turnusait a budapestiek zárták júniusban, a rendkívül jól felkészített és fegyelmezett csoport teljes szakmai programot kért. Az igényelt programnak része volt, az abaligeti kirándulás, a parti fecskék gyűrűzése, terepi szakvezetés a Konda-patak völgyében, a Fekete István Múzeum megtekintése, a tüskei madárbarát kert bemutatása, egy odútelep ellenőrzése és a madárvédelmi berendezések bemutatása, ill. kihelyezési tudnivalói. Esténként hallhattak előadást az év madaráról, a védett Konda völgy természeti értékeiről és az MME legsikeresebb fajvédelmi programjairól.
     

Később érkeztek a parti fecskék a gunarasi partfalhoz

A május második felétől egyre nagyobb aggodalommal figyeltük a hónap elején megújított partfalat. Közel 200-250 pár fecske érkezését vártuk május 15-ig. Már a hónap végéhez közeledtünk, de 75-80 párnál több madarat egyszer sem sikerült számlálnunk.
Június 9-én egy budapesti csoporttal voltam a telepnél, már elhagyni készültünk a területet, amikor a partik jellegzetes riasztó hangjára lettem figyelmes. Kabasólymot kerestem a légtérben, de meglepetésemre egy 120-140 példányból álló - akkor érkező - parti fecske csapatot láthattam beszállni a partfal előtti légtérbe. A korábban érkező párok már tojásokon ültek, elkezdődött a költőüregekért a harc. Tehát megjöttek, legalább 150 pár fészkelésére számíthatunk.
Néhány nap múlva visszatértem, már nyugalom volt, az új érkezők a korábban nem használt partfal egy részét szállták meg. A harcnak azonban néhány fészekalj áldozatul esett, tojások és néhány egészen kicsi fióka teteme a partfal alatt volt a látogatásomkor.
   

A 2017. évi gólya road-show eredménye - 74 gyűrűzött fiatal gólya (2017.07)

A korábbi évektől eltérően egy héttel korábban - június 12-én - kezdtük meg a munkát Baté településen és Nagykónyiban fejeztük be délután 17 órakor. A szokásos utat bejárva - Baté-Dombóvár-Hőgyész-Regöly-Pincehely-Tamási-Nagykónyi-Dombóvár - 18 településből 12-nél tudtunk megfelelő fejlettségű fiókákat jelölni. Az érdeklődők száma kevesebb volt a vártnál, összesen 76 fő részére tudtunk tájékoztatást adnia a gólyavédelemről és a jelölést céljáról. Egyre jellemzőbb a fészekaljak közötti nagy korkülönbség, nyolc helyen a fiókák fejlettsége nem tette lehetővé a gyűrű felhelyezését. Több helyen találtunk néhány napos, ill. egy-két hetes fiókákat. Sok volt a fészkekben a terméketlen vagy záp tojás, mindössze a batéi fészekben jelölhettünk 5 fiókát (közel 60 fészekhez mentünk fel). Jellemző a 2-3 fiókás fészekalj volt ebben az évben.
2010 és 2017 között 497 fehér gólyát jelöltünk Somogy és Tolna megyében.
       

Változatlan a gyöngybagoly tolnai állománya (2017.07.)

Június 10-24 között ellenőriztük azokat a költőládát, melyeket a fokozottan védett faj költésének elősegítése miatt helyeztünk ki templomokba, gazdasági épületekbe és állattenyésztő telepek épületeinek padlásterébe. A 2016. évi - átlagosnál jobb - baranyai szaporulat miatt joggal reménykedtünk abban, hogy a költőpárok száma újra eléri területünkön a 15 párt.
Az eredmény, ha nem is lehangoló, de feltétlenül elgondolkoztató.
Nézzük a számokat:
- a kihelyezett költőládák száma 45 db
- az egyeztetés ellenére lezártak vagy megrongáltak nyolc ládát (Attala, Györe, Váralja, Nagymányok, Pincehely, Döbrököz, Kaposszekcső, Csikóstőtős)
- hét helyen volt sikeres költés, a fiókákat meggyűrűztük (Vásárosdombó, Dombóvár, Szakcs, Aparhant, Nagykónyi, Értény, Koppányszántó). A jelölt fiókák száma: 35 pld.
- sikeres költés volt, de a fiókákat nem tudtuk meggyűrűzni két helyen (Várong, Izmény)
- a ládák közül kettőben csóka (Dombóvár) költés volt, illetve hét helyen elvadult házi galambok költöttek
- 19 láda üres volt a felméréskor.

A költőládák ellenőrzésében 3 fő vett részt, adatszolgáltatóként 4 fő segítette a munkánkat.
A fotókat Máté Attila készítte:
     

"Fülemülék éjszakája" (2017.05.04.)

Az időjárás csak az esti sétát tette izgalmassá, az egész napra tervezett programot nem veszélyeztette a város légterében vonuló sötét felhők tömege. Már reggel elkezdődött a hálózás az F2-es nádas, füzes, bokros élőhelyen, ahol etetők és itatók is várták a madarakat. 11 faj 42 egyedét sikerült befogni a belvárosi tanulók nagy örömére. A hat órás madárgyűrűssel induló nap sikeres volt, köszönhető ez a cinegék és tengelicek "aktivitásának". A gyűrűzés történetéről, a hazai gyűrűzésről, a hálók kihelyezéséről, a szedés fogásairól és szabályairól Tóth Dániel gimn. tanuló tartott előadást.
A program második elemeként a horgásztavak környékére kihelyezett 40 db odú egy részét ellenőriztük. Késő délután busszal mentünk a DÖPTE bázishelyére, ahol a háziak fűtött teremmel várták az előadásra érkezőket. Közel 50 fő hallgatta meg a fülemülékről és további 15 talajon költő madárfajokról szóló előadást. Ezután Dávid Gyula vezetésével megtekintettük a civil szervezet sokszínű és érdekes természetismereti gyűjteményét, ill. kiállítását. Szemerkélő esőben indultunk vissza a Konda-patak völgyében, de eső sem volt akadály, a másfél órás séta alatt 12 madár és egyéb állatfaj hangját sikerült azonosítani. (NS)
     

„Madarak és fák napja” Városi Vetélkedő végeredménye

Az MME Helyi Csoportja a „Tolna megye természeti értékeiért” Alapítvánnyal közös szervezésben hirdette meg a jeles napi versenyt. A város négy iskolájából (Belvárosi, József A., Gárdonyi G.Ált. Isk. és az Illyés Gy. Gimnázium) 11 csoport vett részt a két napos bentlakásos versenyen.
1. Belvárosi Iskola I. csapat (Lukács Máté, Szieber Dominik, Vercz Krisztián) 135 pont
2. Belvárosi Iskola II. csapat (Kardos Máté, Anczló László) 131 pont
3. József A. Iskola I. csapat (Sraj Bettina, Bódog Leila, Müller Ádám) 126 pont
4. Illyés Gyula Gimnázium I. csapat (Gombos Csongor,Futó Dániel, Miklós Benedek 120 pont
5. Szent Orsolya Iskolaközpont (Széll Sára, Barabás Ábel, Hegyi Áron) 115 pont
6. Belvárosi Iskola III. csapat (Csuti Patricia, Puchner Petra, Harnap Panna) 103 pont
7. Belvárosi Iskola IV. csapat (Kis Dorina, Takács Kata, Ripszki Celina) 100 pont
8. Illyés Gyula Gimnázium II. csapat (Máté Jázmin, Bayerle Luca, Szentmiklósi Virág 90 pont
9. József A. Iskola II. csapat (Pászti Tamás, Igali Zita, Sipos Zsanett) 85 pont
10. József A. Iskola III. csapat (Kőmüves Lara, Mészáros Zsolt, Szente Csongor) 69 pont
11. Illyés Gyula Gimnázium III. csapat (Hornicz Zoltán, Mikolics Márk, Tolnai Barnabás 68 pont

A vetélkedő anyaga: az év madara a tengelic; hálózás-madárgyűrűzés; egy fokozottan védett madárfaj nemzetközi védelme; fák, bokrok és cserjék; ökológiai és természetvédelmi fogalmak; madármúmiák; madárfajok; nyomolvasás (növények és állatok).

Előadások:
1. Az év madara, kétéltűje és fája
2. Az MME 28.sz. Dombóvári Csoportjának 2016. évi fajvédelmi munkája
3. A fokozottan védett haris nemzetközi és hazai védelme

Vetített filmek: 1. A sasok; 2. A tó urai.

Köszönöm a szervezésben feladatot vállaló kollégák segítségét.
             

Odúprogram - az időjárás megszedte az áldozatait.(2017.05. 5-14)

Az időjárás hektikussága április közepe óta tart. A tavasz a lehető legjobb idővel kezdődött, megtévesztve a természetet, benne a madárvilágot is. Már március első napjaiban kész széncinege fészekaljak voltak, a csuszkák kotlottak. Majd megjött a tél, a kotló és a fiókáit nevelő madarakat váratlan helyzetbe hozta, mert fejlődő lárvák és lerakott peték 40-70%-a elpusztult. Így várható volt, hogy az odúkban a hideg és a táplálékhiány miatt tömegével találunk legyengült, vagy elpusztult fiókákat. Sok cinegepár megszakította a tojásrakást, vagy meg sem kezdte a kotlást, ezért csak május első napjaiban keltek ki fiókáik, a korábbi kirepülési időben. A csuszka és mezei veréb fészkekben alig okozott kárt a télies idő (csuszka: 4 fészekből 26 fióka repült ki; mezei veréb: 25 fészekből 112 fióka repült ki; kék cinege: 2 fészekből 4 fióka; széncinege: 65 fészekből 131 fióka repült ki; örvös légykapó: 3 fészekaljban 21 tojás; házi rozsdafarkú 2 fészekaljból 4 fióka; csóka 2 ládából 8 fióka; erdei fülesbagoly egy ládából 3 fióka repült).
Sajnos, egyenlőre a május sem úgy alakul, ahogy a naptár szerint várhatnánk. Csak reménykedhetünk, hogy a kis kedvencek második költése, vagy sarjúfészke sikeresebb lesz az elsőnél. A felmérő munkában a madarász-sulisok, az erdei iskolások és a gimnáziumi tanulók segítettek. Köszönöm munkájukat. (NS)
     

Megújított partfal várja a gyurgyalagokat és a parti fecskéket (2017.05.12.)

Minden évben kisebb-nagyobb munkával gondozzuk a gunarasi partfalat. 2016-ban gépi munkával alakítottunk ki egy 35 méter hosszú és 2-2,5 méter magas partfalat, majd dróthálóval letakarva biztonságossá tettük a róka és borz kártétele ellen.
Az idei munka jóval egyszerűbb volt, mert elég volt a fal felületéről eltávolítani néhány cm-es kemény kérges részt, hogy az érkező madaraknak egyszerűbb legyen a "munka kezdete".
A fagy és a kisebb parti omlások földanyagát pedig elterítettük, hogy a ragadozók alulról se tudjanak a fészkelő üregekhez feljutni. Reményeink szerint 100-200 pár parti fecske érkezésére számíthatunk. Május 15-én a gyurgyalagok foglalását tapasztaltuk, a fecskék még nem érkeztek meg. Az első gyűrűzést június első harmadában tervezzük, majd ezt követi az első fészekalj kirepülésének ideje, azaz június negyedik hete.
Köszönjük a terület tulajdonosának Kovács Tibor vállalkozónak a segítségét a partfal kialakításában és hozzájárulását a munka folytatására. (NS)
     

A csóka a 106. gyűrűzött madárfaj városunkban

A varjúfélékhez tartozó csóka állandó költőfaj a városban, 2000 előtt csak a gimnázium épületének kéményeiben volt ismert a költése. A nagyméretű "C" odúk (Hunyadi tér platánfáin) és a gyöngybagoly költőládák (templomok harangterében) kihelyezésével már 3-4 helyen is bizonyítható a költése településen. 2017-ben a költőpárok száma 10 pár volt, a katolikus templomoknál a költőládában, az Arany János téri egyházi épületnél az ablakok rácsvédői mögött költ évek óta 3-4 pár. Új-Dombóváron a templomtoronyba felhelyezett költőládában 4 tollas fiókát találtunk 2017.05.22-én, a megközelítése ennek a fészekaljnak volt a legegyszerűbb, ezért itt jelöltük a fajt. A varjúfélék közül leggyakrabban a szajkót jelöljük, csak néhány szarka, vetési varjú lábára került eddig gyűrű. A legnagyobb méretű holló jelölésére is lesz lehetőség a következő években, mert évek óta eredményesen költ a faj a Bontovai-tavaknál.
       

Újabb lehetőségek a gyöngybagolynak...

2017-ben szeretnénk elérni, hogy Dombóvár körzetében, ill. a működési területünkön 50 db költőláda segítse az állományában drasztikusan megcsappant gyöngybagoly szaporodását.
A ládák egy része került új helyre, a többsége a faj által egykor költőhelyeként használt épületbe lett felszerelve. Tavaly hat új helyre vittünk ládát, idén Pincehely, Tolnanémedi (2), Nagyszékely, Kisszékely és Regöly a célzott települések.
Május 18-án új ládát helyeztünk fel Tolnanémedi településen az evangélikus templomba, a református templom ládáját június 10-20 között ellenőrizzük. Pincehelyen a templomfelújítás után újra megnyitjuk a harangteret, de a baglyok csak a ládába tudnak bemenni. Regöly településen a galambok kizárása és a már felhelyezett láda megnyitása a cél. Nagyszékelyre és Kisszékelyre is elvittük a költőládát, ellenőriztük a feljutás lehetőségét és a ládák tervezett helyét is megnéztük. Az 50 db láda, mint költési bázishely szolgálja a fokozottan védett és állományában veszélyeztetett faj megtelepedését.
A költőládák ellenőrzését az egész megyében június 5-20 közötti időre tervezzük. (Máté A.-kép;NS)
     

Szakmai konferencia Tengelicen (2017.05.20.)

A tolnai településen szervezett szakmai találkozónak az év madara „a tengelic” adta az apropóját. Az MME Szekszárdi Helyi Csoportjának és a település polgármesteri hivatalának közös szervezésében hat előadás tartottak a meghívott előadók.
Érdekeltségünk a gyöngybagoly védelmében végzett munka révén volt. (NS)
     

KÖRLEVÉL

Adatok Dombóvár város madárvilágához (2014-2016.)

Adatok Dombóvár város madárvilágához (2014-2016.)
Költő fajok (92)
Nem költő fajok (117)

Adatok Dombóvár madárvilágához (2014.06.01. és 2016.12.31)

Adatok Dombóvár madárvilágához (2014.06.01. és 2016.12.31)

Országos bagolyvédelmi program - 2016

Országos bagolyvédelmi program - 2016
Gyöngybagolyláda kihelyezés - 1995-2016

2016 évi összesített gólyafelmérés

Gólyafelmérés összesítés - 2016
   

Elkészült a madármegfigyelő a tüskei füzesben (2016.11.15.)

A havas téli napokon az etetőkön tömegesen megjelenő madárfajok viselkedésének megfigyelésére, hálózására és a ritka fajok hívóhangos befogásánál használjuk az élménymegfigyelőt. Természetesen fotózásra is lesz lehetőség, a tükrös üveg láthatatlanná teszi a fotóst. Az etetők a megfigyelő elé helyezhetők, akár néhány méterre. A megfigyelőben 4 tanuló vagy 3 felnőtt fér be egyszerre.
Tavasszal vadszőlőt futattunk az építmény oldalára, így 2-3 éven belül beleolvad a környezetébe. Egész évben itatók, tálcás, etetőkunyhós, dúcetetős és zsalus etetők várják a madarakat. A harkályféléket korhadó farönkök, télen háj és olajos magvak csalogatják. Négy 12 méteres hálóval tudunk a megfigyelő mellett dolgozni, de helyeztünk ki odúkat cinegéknek, peléknek, erdei egereknek is. A kedvenc sünit a farakásban - avarba eldugott - "sünvár" várja. A megfigyelő költségeit (110 e. Ft) 50-50 %-ban az alapítvány és az MME Dombóvári Csoportja fizette. A kivitelezésben természetesen segítők is voltak - Hógli Mihály, Máté Attila, Tóth Dániel – köszönöm munkájukat.
       

Sikeres volt a gólya road show, csak a gólyafióka volt kevés

A korábbi évektől eltérően egy héttel korábban kezdtük a fészkek ellenőrzését, 16 településen közel 60 fészekben 63 gólyafióka volt megfelelő fejlettségű. 2010 és 2016 között 422 fiókát jelelültünk Tolna és Somogy megyében. Baté-Dombóvár-Hőgyész-Regöly-Keszőhidegkút-Pincehely-Nagykónyi-Dombóvár útvonalat jártuk be, Szakály, Regöly, Belecska település volt a célterület a 28 fészekkel. A korábbi évektől eltérően 30-35 napos fejlettségi eltérés is volt a fészekaljak között, találtunk kotló madarat (Kapospula, Szakály), egy-két napos fiókás fészket (Szakály) és 14 napos fiókától egészen röpképesig. Minden településen volt érdeklődő, összesen 145 fő kapott tájékoztatást a gólyagyűrűzés és fajvédelmi munkáról.
Az adatfelvételben Tóth Dániel tagtársunk segített, köszönöm munkáját. (NS)
       

A gunarasi parti fecske telepen eddig 248 madarat jelöltünk

A június 25-én egy kisebb csapattal, majd június 29-én a táborozókkal voltunk a népes fecsketelepen. Mindkét alkalommal csak rövid időre, hogy a költést ne zavarjuk. A szombati hálózásnál befogott 198 pld 85%-a adultus madár volt, csak néhány nap múlva repültek ki az első fészekaljak. A táborozóknak bemutató jelleggel hálóztunk június 29-én, ill. lehetővé tettük a bátrabbaknak, hogy – életükben először – madarat szedjenek a hálóból. Az új partfal a dróthálós védelemmel jól vizsgázott, július 10-ig nem tapasztaltunk kártételt (róka, borz). Júliusban és augusztusban még egy-egy alkalommal hálózunk. A július elején végzett számlálás szerint a biztos költőüregek száma 238.
       

Műfészkek fölhelyezése Nagykónyiban a fehér gólyáknak

Máté Attila vásárosdombói tagtársunk szőlővenyigéből két fészekkosarat készített kora tavasszal. Június 17-én fiatal, még fészekben lévő fehér gólyákat gyűrűztük, erre a napra terveztük a műfészkek felhelyezését a településen. Korábban 7-8 pár is költött a faluban, de a vezetéken lévő fészkeket az EON felszámolta, a fészkek helyére feltett fészekkosarakra nem tettek műfészkeket, ezért azok évek óta üresen állnak. A helyi polgármesteri hivatal is pozitívan állt a műfészkek telepítéséhez, ezért kér helyen felkötöttük a fészekkezdeményeket. 2017 tavaszán választ kapunk a kezdeményezés sikerére. Köszönöm tagtársunk Máté Attila munkáját és a helyi polgárok segítségét. (NS)
   

Sikeres volt mindkét természetismereti táborunk

A június második felében megtartott 134. és 135. táborunkban 51 táborozó volt 5-5 napot. A jó időjárásnak is köszönhető, hogy a tervezett programoktól nem kellett eltérni. A tizenéveseknek változatos programot biztosítottunk: madárbefogás, gyűrűzés, odútelepek ellenőrzése, parti fecske telepen gyűrűzés, távcsöves madármegfigyelés, bemutattuk a helyi értékek közül a Szigeterdőt, a Konda-patak völgyét, megnézték az alapítvány zoológiai gyűjteményét a Belvárosi Ált. Iskolában, megismerték a jelenleg használatos madárvédelmi berendezéseket, külön foglalkoztunk a gyöngybagoly költőládás megtelepítésével, és a kékvércsék és szalakóták védelmével. Egész napos kiránduláson voltunk a Kelet-Mecsek legszebb részén. Óbányáról indulva sétáltunk az Óbánya-patak vadregényes völgyében, érintve és megcsodálva a pisztrángos tavakat, a Ferde-vízesést, a Csepegő-sziklákat és a montán bükkösöket. Az első pihenőt a Bodza-forrásnál tartottuk, majd Kisújbányánál pihentünk meg újra. Püspökszentlászlóig igazi erőpróba volt eljutni, de megérte, mert a püspöki kastély felújítása befejeződött, hasonlóan befejeződött a parké is. Vetített előadáson tájékozódtak a táborozók az MME sikeres fajvédelmi programjairól (réti sas, parlagi sas, szalakóta, kék vércse, túzok, uhu), külön előadás volt az év madaráról és az év hüllőjéről.
         

Fülemülék éjszakája

Az időjárás némileg csorbította a tervezett programot. A néhány órás madárgyűrűssel induló nap nagyon sikeres volt, köszönhető ez a zöldikék "aktivitásának". A gyűrűzés történetéről, a hazai gyűrűzésről, a hálók kihelyezéséről, a szedés fogásairól és szabályairól Juhász Rita tanárnő tartott előadást.
A program második elemeként a Béka-tavakhoz ment ki a kis csapat. A szemerkélő eső sem volt akadály, a másfél órás megfigyelés alatt 21 madárfajt láttunk, olyan ritka fajokat, mint a barna kánya, fattyúszerkő, kormos szerkő, cigányréce, kis kócsag, billegető cankó, de nagy élmény volt a 186 pld számláló bütykös hattyúk időnként felszálló csapata is. A gunarasi partifecske telep megtekintése volt a terepi program zárása (ez csak később derült ki), ahol az április 29-én kialakított új partfalba 180 fecskepár kaparta ez évi költőüregét.
Délután eleredt az eső, késő estig vártunk, sőt a Szigeterdőig elmentünk busszal (19 óra), de hiába... csak esett és esett. Így a fülemülék meghallgatása egy másik napra marad. Zárásként a Madárvártán volt egy előadás a hazai madárfajok talajon költőiből (fülemüle, hantmadár, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly, csilp-csalp füzike... és társai).
       

Madarak és fák napja vetélkedő

Az MME Helyi Csoportja a Tolna megye természeti értékeiért Alapítvánnyal közös szervezésben 10-14 éves tanulóknak hirdette meg a jeles napi versenyt. A város három iskolájából (Belvárosi, József A. Ált. Isk. és az Illyés Gy. Gimnázium) 8 csoport vett részt a két napos felkészülésen és az egy napos, kilenc fordulóból álló vetélkedőn.
A vetélkedő anyag volt: az év madara; a partfalakban költő madárfajok; madárvédelmi berendezések, általános természetvédelmi ismerek; ökológiai fogalmak; madármúmiák; a fülemüle és talajon költő madárfajok; a Szigeterdő természeti értékei; a madárgyűrűzés, a gyöngybagoly védelmével kapcsolatos tudnivalók és a nyomolvasás.
A verseny eredménye:
1. Belvárosi I. sz. Csapata (Ancló László, Kardos Máté, Völgyi Bencze)
2. Belvárosi II. sz. Csapata (Szieber Dominik, Lukács Máté, Vercz Krisztián)
3. Illyés Gyula Gimnázium I.sz. Csapata (Horváth Boldizsár, Pintér Ákos, Rákosfalvi Soma)
3. József Attila Általános Iskola 2. sz. Csapata (Sraj Bettina, Klemm Bianka, Bódog Leila.
           

Cankó-túra a Kiskunságra

Hagyományos kora tavaszi kirándulásunk április 16-án a Kelemen-szék szikes tavainál kezdtük, majd Fülöpszállás határában és a Bödi-széken folytattuk. Természetesen útközben is megálltunk, ha a belvizeken és kisebb szikeseken madarakat láttunk.
Az utóbbi években legtöbbet dolgozók jutalomútja volt a szombati program.
Jó idő volt, de a szél próbára tette állóképességünket. Kevesebb fajt láttunk, mint a korábbi májusi kirándulásainkon, de így is volt minek örülni.
Lásd: fajlista Fotó: Máté Attila, Hógli Mihály
                     

A partifecskéknek 30 méteres új partfalat alakítottunk ki

A gunarasi partifecske telepen tavaly 170 pár kezdte meg a költést, így a megye egyik legnagyobb kolóniája városunkban volt. Sajnos ezt észrevette egy borzcsalád és júliusban a teljes partfalat szétkaparta. Közel 280 ivarérett partifecske és fióka esett áldozatul a borz munkájának, a természetvédelmi kár megközelítette a 7 millió forintot. Ezért a partfalból 70-80 cm-t kellett április 29-én leszedni, majd némi bővítéssel 30 méter hosszú, közel 350 cm magas költésre alkalmas partfal jött létre. A további kártétel megakadályozására a partfal felső részét kerítésdróttal fedtük le, a dróthálót talajréteggel is lefedtük (nehezékként is szolgál). Hálás köszönetünk Kovács Tibor vállalkozónak, hogy tulajdonosként hozzájárult a partfal kialakításához, illetve fiának, Kovács Márknak, aki a munkát elvégezte.
Már másnap megjelentek a fecskék, május 10-ig 180 új költőüreget kapartak. Ha váratlan kártétel nem lesz (partomlás, borz, róka) akkor a két költésből kirepülő fiókák száma meghaladhatja az 1500 madarat.
Egy vállalkozó és egy civil szervezet (MME) összefogása nem csak komoly szakmai eredmény, de természetvédelmi látványosság is városunkban.
A kirepülő fiatal madarak gyűrűzése június végén és júliusban lesz a tüskei erdei iskolások és a nyári szaktáborozók nagy örömére. (NS, fotó: Hógli Mihály)
           

Az odútelepek májusi ellenőrzése

A hét telephelyen lévő 210 db odú és a működési területünkön kihelyezett 15 db "D" odú ellenőrzését alaposan megnehezítette az időjárás. Így a tervezett időpontok helyett, rögtönzött időpontokban és kisebb munkacsoportokban dolgoztunk. Csak egy iskolai csoportot és a madarász sulisokat tudtuk bevonni az egyébként eddig mindig népszerű munkába. A fagyos napok és a hűvös, csapadékos időjárás megszedte az áldozatait. Teljes fészekaljakat találtunk kihűlve, illetve a magas kelési arányt lerontotta az időjárás miatti táplálékhiány. Nagy szórást mutat a fészekfoglalás is:
Városi Kórház parkja: 10 odú/8 foglalás/80%/42 fióka (szénc./8 fióka; mezei veréb/34 fióka
Szigeterdő: 25/7/28%/35 (sz/31; házi galamb/2; macskabagoly/2
Mosdós park: 20/10/50%/70 fióka (sz/66; csuszka/4)
Belváros: 30/10/33%/44 fióka (sz/37; csóka/4; erdei füles/3;
Szőlőhegy: 30/20/66%/99 (sz/92; csuszka/7; örvös légykapó két fészekalj 10 tojás)
Madárvárta-Tüske: 40/31/77%/ 125 (mezei veréb/77; sz/48; mogyorós pele 4 odúban
Gunaras: 45 db ellenőrizve 15 db/4/26%/25 (sz/14;cs/7;seregély/4
A következő ellenőrzést és odútisztítást május harmadik hetében végezzük, remélve, hogy az időjárással több szerencsénk lesz.
       

Erdei séta odúellenőrzéssel

Április 13-án - három csoportban - 66 belvárosi tanuló a közeli parkerdőben tett két órás sétát vezetésemmel. A hónap második hetére az odvas keltike virágszőnyegét télizöld meténgre váltotta az erdő, a kibontakozó lombkorona már csak helyenként engedte be a fényt. A tavak felől a vöröshasú unkák, a tavi és kecskebékák hangja szólt, a sekély vízszegélyben a kikelt békalárvák tízezrei vetélkedtek az apró algákért, a tóba dőlt fák ágain és törzsén mocsári teknősök és a kockás sikló napozott. Az erdőben csuszkák füttyögettek, harkályok doboltak, csettegtek a bokorlakó poszáták, az első fülemülék a hangjukat próbálgatták. A sétaútra is érdemes volt figyelni, mert a tavaszi ganéjtúrók és a kék nünükék gyakran "utunkat állták", egy békatetemen lakmározó dög és temetőbogarak pedig a mindennapi "darabokért" küzdöttek. Az ellenőrzött odúkban csuszkafiókák nyújtogatták kopasz nyakukat, a cinegék 10-12 tojásos fészekaljukon kotlottak, a légykapók odúi még üresen várták az elegáns kinézetű örvös hímeket. De megvizsgáltuk a jellegzetes vízparti fákat (enyves éger, szomorú-, törékeny-, bokor füzek), a erdőalkotó gyertyánt, tölgyeket és a törzsmintázata miatt kedvelt vadcseresznyét is. Annyi látnivaló volt, hogy célig (erdei forrás) el se jutottunk, elrepült a 120 perc. (NS)
       

Kiállítás, stand - az MME népszerűsítése Sásdon

A Városi Könyvtár kiállítótermében Tóth Zsolt természetfotói, az MME 40 éves munkáját bemutató szöveg és képanyag, továbbá a nemzeti parkok poszterei és a fajvédelmi munkákat bemutató plakátok várták a sásdi tanulókat és felnőtteket.
A helyi általános iskola tanulóit és az óvodásokat nyolc nap fogadtuk, 14 előadáson összesen 309 óvodás és tanuló, illetve 36 felnőtt volt. Meglehetősen széles skálán mozgott az igény, mert 25 témából választhattak az osztályok. A leggyakrabban kért előadások voltak: Az év madara a „Fürjkirály”; Hazánk legszebb madarai; Házunk, kertünk madarai, de volt bemutató a preparátumokból és a madárvédelmi berendezésekből is.
Az előadásoknak pozitív fogadtatása volt, valószínű ennek köszönhető, hogy ősszel (novemberben) újabb kiállítást kért a helyi szervező. Köszönettel tartozunk az intézmény vezetőjének Kovács Lilla igazgatónőnek és természetesen a kollégáknak is a rendkívül pozitív és segítőkész hozzáállásért. (NS)
       

Az év madara a "Fürjkirály"

Az emberi szem elé ritkán kerülő haris lett 2016-ban az év madara, még a szakembereket is meglepte a közönség szavazata. Csoportunk a faj népszerűsítése érdekében tíz előadást vállalt Dombóváron és a közeli településeken. A 30 diából álló előadás bemutatja a faj európai és hazai állományát, vonulását, felhívja a figyelmet a veszélyeztető tényezőkre a vonulási úton.
Megismerhetik a hallgatók a hazai élőhelyeket, a faj jellemzőit, költését, fiókanevelését és táplálkozását. Az előadás részletesen taglalja a védelmi intézkedéseket a madár tavaszi érkezésétől, egészen kora őszi vonulásáig.
(Az év madara menünél a diasorozat megtekinthető)
Az előadásokat közel 400 fő láthatja a városi múzeumokban, könyvtárakban, iskolákban és a tüskei táborhelyen. (Az eddigi hat előadás látogatottsága: 285 fő - Alsómocsolád Erdei Iskola, Sásd Városi Könyvtár, Dombóvár Helytörténeti Múzeum, Belvárosi Általános Iskola) Fotó: Müller Ádám
   

Lapföldi pillanatok...

A város Helytörténeti Múzeumának kiállítótermében február 12-én megnyitott kiállításnak három hétig volt szakvezetője csoportunk titkára. Timár József fotóművész 30 képe jó alkalmat adott a Lapföld, az ott élő számik életének bemutatására, a tunda és tajga különleges élővilágának, kiemelten a madárvilágának megismertetésére. A város iskoláiból 18 tanulócsoport, több mint 400 tanulója nézte meg a fotókiállítást. Fotó: Müller Ádám
     

"Sasfigyelő - túra" a Dombóvár környéki halastavakon

Negyedik alkalommal indultunk útnak január második hétvégéjén, hogy részt vegyünk az országos madárszámlálásban. A tüskei, kiskondai, szilfási, alsómocsoládi, kurkulai tavak és környezetének madárvilágát figyeltük és számláltuk. Összesen 32 madárfaj, közel 3100 egyedét láttuk az öt helyen. A legtöbb madár a Béka-tavak lihogóján és annak jégfelületén tartózkodott, nem véletlenül időztünk itt a legtöbbet. Jó időben és jó látási viszonyok között gyakorolhatta a csapat a megfigyelési eszközök használatát és fejleszthette a fajismeretét.
A legnagyobb példányszámban látott fajok a tőkés réce (1950 pld.), kormorán (230) és a nagy kócsag (162) volt. Ritka fajok: bütykös ásólúd (3 pld.), fütyülő réce (12), nagy őrgébics (2), szárcsa (70), sárgalábú sirály (8), sordély (1 pld. Kapos-völgye), kenderike (25). Ragadozók: réti sas (1 pár), kékes rétihéja (3 pld. hím Kapos-völgye), egerészölyv (5). Fotó: Máté Attila
         

Odúk és költőládák ellenőrzése márciusban

Több kisebb munkacsoport dolgozott a szeszélyes márciusban, hogy a nyolc odútelepen lévő 205 db mesterséges költőhelyet takarítsa, javítsa, ill. néhány esetben újra számozza. Egy-egy odútelepen 10-45 közötti a különböző odútípus (lásd a melléklet). Meglehetősen sok munka akadt: festés (67 db), csere (11 db), áthelyezés az élőhely megváltozása miatt (15 db), takarítás (185 db). A harkályok kártétele miatt 43 db odúnál kellett a röpnyílást szűkíteni egy előlappal. Az enyhébb tavaszra a csúszkák korai fészekrakással reagáltak - sárral leszűkített röpnyílás, besározott rések az odún és teljesen kész fészekanyag - három helyen találkoztunk a leírtakkal március 15-e előtt. A széncinegék is hamarabb hordták a fészekanyagot, több odúban már április első napjaiban tojások voltak.
A búbos bankának tavaly kihelyezett 15 db "D" költőhelyet is ellenőriztük (ládaigazítás, faforgács az aljába). A legnagyobb munka azonban a gyöngybagolynak kihelyezett 40-45 láda ellenőrzésével, javításával, 5 láda cseréjével és 5 láda telepítésével volt. Az utóbbi rendkívül idő és munkaigényes, mert a ládáink egyházi épületek tornyaiban vannak, kisebb része pedig magántulajdonban lévő épületben, a költőládákkal kapcsolatos munkákat április 20-ig befejezzük.
A munkában 23 fő vett részt, a legtöbbet dolgozókanak – Hógli Mihály, Máté Attila, Péter Dávid, Tóth Dániel, Kéri Aladár - külön köszönöm a munkáját.
     
Odútelepek összesítés - 2016

Taggyűlés február 26-án a Dombóvári Művelődési Központban

Az MME Dombóvári Csoportja küldöttválasztó taggyűlését a héten tartja. A mellékletben megtalálhatják az elmúlt év pénzügyi és képes-szöveges szakmai beszámolóját, továbbá a 2016. év költségvetési tervet (bevétel, kiadás) és a belső pályázatra beadott szervezetfejlesztési és szakmai programokat. A részletes program a meghívóban megtalálható.
Évértékelő taggyűlésünkre várjuk tagjainkat és a munkánk iránt érdeklődőket is! (NS)
Melléklet: Taggyűlés körlevél
Melléklet: 2015 évi elszámolás, 2016 évi költségvetés
Melléklet: 2016 évi munkaterv (belső pályázat)

Az MME munkáját népszerűsítő utolsó programunk a kiállítás volt

Az MME 40.éves jubileumi kiállítási anyaga, a Fehér gólya védelmével kapcsolatos képanyag és Tóth István Zsolt természetfotói képezték a helyi csoport és az MME bemutatkozását a József Attila Általános Iskola aulájában. Az öt napig tartó kiállításon közel 600 fő tekinthette meg a szakmai anyagot. A vártnál kisebb segítséget kaptunk, így az osztályoknak tervezett előadások elmaradtak. A kiállítási munkákban és az MME szóróanyagainak forgalmazásában Hógli Mihály és Tóth Dániel segített. Köszönöm. (NS)
           

Jó látási viszonyok között "darvadoztunk"

A Kiskunsági NP munkatársai 4. alkalommal szervezték meg az egyre népszerűbb látványmadarászást a szegedi Fehér-tónál. Csoportunktól 17 fő vett részt az egynapos kiránduláson. Öt programhelyet választottunk, először Hajóson álltunk meg, hogy megnézzük a "Pincefalut". Délelőtt 11 órakor értünk Sándorfalvára, ahol a megyei madarászok gyűrűzőhelyét kerestük fel (Ikerház). Délután Szatymaz térségében a Természettudományi Bemutatóházban a terület madárvilágáról és kutatójának munkásságáról hallottunk szakvezetést, majd a "Sirály tanösvény" egy részén sétáltunk, közben a kilátóról távcsöves megfigyelésre is volt lehetőség (daru, barna rétihéja, nagy póling, réti sas).
A darvak megfigyelésére 15 órakor indultunk, a Fehér-tavat övező gáton több csoportban az ezüstfák (bokrok) takarásában vártunk. A darvak érkezéséig szakvezetőnk Lendvai Mária beszélt a faj veszélyeztetettségéről, költéséről, a vonuló és pihenőhelyekről, az afrikai telelőhelyekről. Fél órát sem kellett várnunk, hogy a "darucsapatok" megjelenjenek az égbolton. Először a táplálkozóhelyek (kukoricatáblák) felett rendeződtek, majd felettünk elrepülve szálltak be a leeresztett tómederbe. Mivel még négy óra sem volt, rendkívül jó látási viszonyok között - közel másfél óráig - gyönyörködhettünk az égi "darufolyamban". A látványt némileg fűszerezte a nagy lilik csapatok gyakorinak mondható húzása és a nagy pólingok megjelenése. Még javában tartott a darvadozás, mikor hazaindultunk.
Fotó: Hógli Mihály, Máté Attila
                                                 

Madármegfigyelő világnap

Civil szervezetünk 2015-ben is megszervezte tagjainak és az általános iskoláknak a jeles napot. A program legfőbb célja, hogy a résztvevők legyenek kint a szabadban, lehetőleg egy szép és természetes élőhelyen, ahol lehetőség van a madarak megismerésére, megfigyelésére és gyűrűzésére.
A tüskei Madárvártánál október 4-én egész napos gyűrűzési bemutató és odújavítás volt, október 6-án és 8-án az iskolai csoportokat fogadtuk.

A csoportoknak szervezett program:
- A jeles nap rövid története, távcsőismeret, használati tudnivalók
- Az év madara a búbos banka (diavetítés)
- Távcsőhasználat (mindenki távcsövet kapott- használatát gyakorolták)
- Madárbarát kert-madárvédelmi berendezések
- Madárjelölési bemutató
A foglalkozások tartalmáról 25 pontos feladatlap készült, ezt zárásként 3 fős csoportokban oldották meg a tanulók. A legtöbb zsetont és pontot gyűjtő csoport 500 Ft-os madaras jelvényt kapott jutalmul (3 db). Minden tanuló (gyermek) kapott ajándékot – matricát, könyvjelzőt, ill. MME kiadványokat. A programon közel 200 fő vett részt. Köszönöm a munkában segítő Kéri Aladár, Tóth Dániel és Szórádi Zsófia munkáját. (NS)
                   

A városi madárfauna 207. faja a fattyúszerkő

A három hazai szerkőfaj (kormos, fehérszárnyú, fattyú) közül a fattyúszerkő a mélyebb vizekhez kötődik. A kiskunsági (május) kirándulásunkon volt alkalmunk megfigyelni - a Bödi-székre vezető út menti tavakon - a fészekrakását, költését.
2015.06. 11-én a tüskei tavakon horgásztam, a gyakran hallható fekete harkály, zöld küllő, szajkó, fülemüle és nádirigó hangja mellett egy szokatlan hangra lettem figyelmes. A város (TESCO) irányából közeledő madár hangja egy erősebben volt hallható. Jobbra-balra kitérve repült a 27. tó felett, néhány perc múlva a fejem felett repült át (gátnál ültem csónakban) a 26. tó légterébe és Kiskonda irányában tűnt el. Kormos szerkő megfigyelésünk már van a tüskei tavaknál, de a fehérszárnyú szerkő legközelebbi észlelése a Kiskondai-tavaknál volt néhány éve.
 

Amire senki nem számíthatott, harist fogtunk az augusztusi táborban

Augusztus 23-án reggel a 7 órai ellenőrzésnél öt fürj "társaságában" került hálóba a Tolna megyében még soha nem jelölt madár. A fokozottan védett faj legközelebbi rendszeres költése Pacsmag és Adorjánpuszta közötti nedves réten bizonyított. Sem a haza vonulása, sem a téli pontos tartózkodása nem is mert a fajnak. A hazai állomány nem több 500-1000 párnál, csak Egyiptomban 14 ezer példányt fognak be étkezési céllal.
Korábbi költéséről hallottunk a területen is, de az utóbbi két évtizedben a hívóhangos felmérés is eredménytelen volt. Ezért a fürj és haris hívóhanggal próbálkozva (egyetlen éjszaka) a két faj esetleges vonulását szerettük volna bizonyítani. A munkában Karca Zsolt nyújtott szakmai segítséget, a ritka madarat Lukács Katalin gyűrűző jelölte.
A haris103. gyűrűzött madárfaj a városban.
   

Az augusztusi gyűrűzőtábor legérdekesebb fogása a haris volt

Augusztus 21-én újra együtt dolgozott az összeszokott csapat, a 27 táborozóból mindössze kettő volt "újonc". Négy hálóhelyen, összesen 45 hálóval dolgoztunk, stabil csoportokkal a korábbiaknál is nagyobb fegyelemmel.
A befogott 36 madárfaj 624 egyedére került gyűrű, a visszafogások száma nem volt magas, mindössze 67. Összesen 691 madár került a hálóba. Érdekesebb fajok: bütykös hattyú, haris, fürj, kormos légykapó, nagy fülemüle, kerti geze, hamvas küllő. A legnagyobb példányszámban fogott faj a foltos nádiposzáta volt.
A visszafogások közül érdekes a 08.22-én megfogott gyűrűs nagy fülemüle, mert 2014. 08.23-án a gyűrű is Dombóváron került a lábára. Meglepő azonosságok egy hazánktól északba költő faj vonulásában (időpont, szinte méterre azonos helyen került hálóba).
A haris és a fürjek befogásáról már korábban tettem említést. Meglepő volt a kerti gezék magas száma (12 pld), illetve az, hogy a sisegő füzikék vonulása sokkal gyengébb volt a korábbiaknál. Köszönöm Lukács Kata gyűrűző és Karcza Zsolt szakmai segítségét, illetve valamennyi táborozó munkáját. (NS)

A 102. gyűrűzött madárfaj a város területén a fürj

A legkisebb tyúkalkatú rendszeresen költ a Kapos völgynek füves területein, de vonulásakor a város bármely részén megjelenhet. Jellegzetes hangjáról könnyű felismerni, ezt az igazán szép madarat. Hálóba annak ellenére nem került az elmúlt évtizedekben, hogy Király Gergely a 90-es években többször hálózott a folyóvölgyben. Az augusztusi táborban egy felhagyott lucernásba helyeztük a hálókat, hasonlóan a harishoz hívóhanggal sikerült befogni több példányt augusztus 23-án és első alkalommal jelölni.
   

Tagtársunk a kertjében figyelhette a békászó sast

Az európai állomány kb. 50 ezer pár (az Izrael fölött átrepülő példányok ismeretében), a hazai állomány nem több 30-50 párnál. Az egész kontinensen lassan, de csökken az állománya. Csak egy fiókát nevel (káinizmus), óvatos madár, fészkét nagy magasságban építi, amit évekig használ. Ezért lepődött meg Egyedi Gellért is (több fokozottan védett faj mentésében, megtelepítésében részt vevő tagtársunk) a pári kúriáján, ahol rendszeresen megjelent a madár ebben az évben és több alkalommal jelentős időt ott töltött az udvaron lévő fákon és kerítésen. A madárról több képet is készített. Helyi csoportunk működési területén sok a vizes élőhely, ennek köszönhető, hogy az ismert költőpárok száma évente 3-5 pár között ingadozik.
       

A hamvas küllő a 92. költő madárfaj a városban

Első alkalommal 2005.11.06-án figyelte meg a ritka harkályfélét Havelka Viktor és Kovács György a Kis-Konda-patak völgyében a kórház és a Szállásréti-tó közötti füzesben. 2011.08.17-én a tüskei táborban a füzes hálóállásnál akadt először hálóba a madár. Azóta a faj megfigyeléseinek száma közelít az ötvenhez. 2014-ben és 2015-ben két példányt fogtunk, ebben az évben a költési időszakban megfogott öreg tojó és a később hálóba került fiatal hamvas küllő igazolta feltételezésünket a faj költéséről. A patak völgye kiváló élőhely a ma még ritkának mondható harkályfélének, mely kisebb a termetesebb zöld küllőnél. 1951-től a hazánkban jelölt egyedek száma nem éri el a 150 példányt, évente 3-8 egyedet fog a közel 300 gyűrűző. Ennek ismeretében a tüskei öt gyűrűzött egyed jelentős.
A városban költő harkályfélék száma így hétre emelkedett (kis-; közép-; nagy tarkaharkály, balkáni fakopáncs, zöld küllő, hamvas küllő, nyaktekercs). A fekete harkály költése is biztosra vehető (költőüreget találtunk a Tüskei-tölgyesben és a Szigeterdőben), de bizonyítani még nem tudtuk.
   

CES - fogási eredmények 2015-ben

Rövid összegzés: A program április közepétől júliusig tartott. Kilenc alkalommal hálóztunk 5 db 12 méteres függönyhálóval. A nyaras-füzes-bodzás élőhelyen 19 madárfajt fogunk. Az egyedszám alaposan megemelkedett a korábbi évekhez hasonlítva. Ez azért meglepetés, mert a májusi lehűlés és csapadék a fészekaljak 20-80%-át elpusztította. A másfél hektáros vizsgált terület lassan beerdősül a füzek, nyárfa és varjútövis terjedése miatt. A talaj nagy részét ma már borostyán takarja, így kevesebb táplálékhoz jutnak a talajon táplálkozó fajok.
Érezhetően csökkent a fülemüle, barátka, tövisszúró gébics száma, de nem fogunk karvalyposzátát sem. Tovább tart a feketerigók számának emelkedése. A hálóba akadt madarak közel harmada rigó volt. A szajkók állandó vadászterülete a füzes-nyaras, nagy valószínűséggel ez az egyik oka, hogy kevés fiatal madarat fogtunk (széncinege, fülemüle, barátka). A szakmai munkában sokat segített Szórádi Zsófi, Tóth Dániel és Hógli Mihály. Köszönöm.
     
Melléklet: Táblázat a fogott fajokról és egyedekről

Közel 70 tanulót fogadtunk a két nyári táborunkban

Az iskolai oktatás zárásával - június és július hónapban - két turnusban fogadtuk a természet iránt érdeklődő tanulókat, de voltak családok és unokájukkal érkező nagyszülők is a tüskei táborban.
A változatos program reméljük mindenki igényét kielégítette (madárbefogás és madárgyűrűzés, madárismeret – távcsöves terepi program, madármúmiák – 30 faj, terepi megfigyelés tölgyesekben; általános madárvédelem, madárvédelmi berendezések, parti fecskék gyűrűzése, gyurgyalagok megfigyelése, odútelepek ellenőrzése, reggeli madármegfigyelés a Béka-tavaknál, köpethatározás (gyöngybagoly), tüskei tavak Natura 2000 állatfajai, odúlakó Natura 2000-es madárfajok védelmi, telepítési lehetőségei, madárfajok tudományos elnevezése, rovargyűjtemények, nyomolvasás…..) Az esti program dia és filmvetítés volt (Szalakótafélék az év madarával; Ketten egy fészekben, a Sas c. film; A mocsári teknős és élőhelyének védelme, Partfalban költő madarak és védelmük..)
Szabadidős lehetőségek: sakk, malom, asztaltenisz, kispályás foci.
Kölkeden megnéztük a Fehér gólya Múzeumot, Mohácson a Történelmi Emlékhelyet, de jártunk a Közép-Mecsek legszebb völgyében a "Páfrányok völgyében" is.
A táborok előkészítő munkájában és szakmai programjainak lebonyolításában sokat segített Törekiné Nagy Zsuzsanna, Szórádi Zsófi és Tóth Dániel. Köszönöm. (NS).
     

Csak 2013-ban érkezett vissza kevesebb gólya Afrikából 1950 óta

Gólyafelmérés 2015.
A felmérés ideje: 2015. június 21 – július 14.
Tolna megye 138 településén végeztünk gólyaszámlálást június és július hónapban, 56 településén találtunk fészkelő gólyapárt.
A 269 fészek (fészekkosár) 45%-a volt foglalt 2015-ben, 115 gólyapárt és 2 magányos gólyát találtak az összeírók.
1980 óta csak négy alkalommal volt rosszabb szaporulat a megyében, hasonlóan az idei évhez 1991, 2005 és 2010 és 2014-ben is kétfiókás átlag alatt volt a megyei gólyaszaporulat. Ennek a fő oka, a májusi csapadékos és hűvös idő volt, mert a kotlást és a kelést követő 8-10 napban a fiókák 30-90% -a elpusztult. A bonyhádi körzetet kivéve minden területen jelentős volt a fiókapusztulás.
Az öt körzet fészkenkénti fiókaátlaga: 1,9 fióka/fészek, a tavalyi adatok is hasonlóak voltak (1,76 fióka/fészek. Az utóbbi 5 évben három alkalommal (2010, 2014, 2015) volt a szaporulat olyan alacsony, amire korábban 15-20 évenként volt példa. Egészen biztos, hogy 2018-tól ez érezhető lesz a megyei állományon. részletek:
   

"Madarak és fák napja" városi verseny

Az MME helyi csoportja és a Tolna megye természeti értékeiért alapítványa - közös szervezésben - vetélkedőt szervezett a dombóvári iskolák 5-8. évf. tanulóinak.
A versenyző csapatok létszáma: 3 fő (10-14 éves korosztály)
A versenyre külön nem kell készülni, mert a tábori programon hallottakból és látottakból kérdezzük a tanulókat.
A felkészítő tábor időpontja: május 7-8-9.
Felkészülési napok: csütörtök, péntek
A verseny napja: 2015. május 9 (szombat).
A program helyszíne: Madárvárta (Tüske, horgásztavak, Béka-tavak)
Felkészítési tábori program:
- Távcsöves madármegfigyelés a Béka tavaknál (2 órás program),
- Az év madarának élőhelye és megtelepítésének lehetősége (terepen),
- Madárgyűrűzési bemutató CES – 6 órás program (Tüske, Horgásztavak)
- Madárvédelmi berendezések bemutatója (2 óra),
- Odútelepek ellenőrzése, gyűrűzés (Mosdós, Szigeterdő, Gunaras)
- Szalakótafélék előadás, beszélgetés,
- Partifecske telep megtekintése (Gunaras vagy Szőlőhegy),
- Terepi program (Séta a Konda-patak völgyében -90 perc)
- "Fülemülék éjszakája" pénteken este- Szigeterdő, Szőlőhegy.
- Madárvédelmi berendezések

A versenyre 7 csapat nevezett és 23 fő vett részt 2 napos gyakorlati, terepi felkészítésen.
A nyolcfordulós versenyen a Belvárosi I. csapata és az Illyés Gy. Gimnázium I. csapata végig nagy harcot vívott az első helyért. Végül mindössze 4 ponttal a Tóth Dániel vezette belvárosi csapatnak sikerült a legtöbb pontot szerezni.
Köszönöm Szórádi Zsófia gimn. tanuló segítségét a szombati verseny lebonyolításában. (NS)
"Madarak és fák napja" Városi Vetélkedő eredménye

Fülemülék éjszakája

Május 8-án a Szőlőhegyi-parkerdő területén tettünk rövid másfél órás sétát a mesterséges horgásztavak és a gyertyános-tölgyesben kialakított sétaúton. A séta előtt a jeles napok szemléletformáló szerepéről, majd a „Fülemülék éjszakájának” hagyományteremtő történetéről és a névadó fülemüléről esett néhány szó.
A halastavaknál a hangok azonosítása közben szó volt a két NATURA 2000-es faj - a mocsári teknős és a vörös hasú unka – állományáról és védelméről. Közben a hallott hangok is szépen gyarapodtak – nádirigó, kakukk, erdei pinty, vörös hasú unka, tavi, kecskebéka, széncinege, énekes, fekete rigó, örvös légykapó, örvös galamb.
Séta közben szó esett a faállomány összetételétől a gyertyános-tölgyesről, a mélyebb területeken telepített égeresről, a terjedő fehér akácosról, az egyre kiterjedtebb erdőrészt borító kis télizöld meténgről, a medvehagymáról, az újra megjelenő májvirágról, a tavaszi héricsről és a gyertyán gyökérzetén élősködő vicsorgóról. (NS)
Fotó: Máté Attila
   

Az eddigi legsikeresebb kiskunsági túra, több mint 70 madárfajjal

A "Madárvonulás világnapján" egy napot töltöttünk Petőfi szülőföldjén, legkedvesebb táján - a Kiskunságban. Reggel időben indultunk, hogy sok időnk legyen a szikes tavak madárvilágának megfigyelésére és a futóhomok egyetlen ismert helyének felkeresésére. Tudtuk, hogy sok élményben lesz részünk, de a Bödi-széktől kicsit északra fekvő sekély, vízinövényekben gazdag borítású tavai – várakozásunkat felülmúlva - valami elképesztő látvánnyal fogadtak bennünket.
A busz megállt, a lábunk legyökeredzett, a tekintetünk pedig alig bírta követni a levegőben zajló látnivalókat. Ahogy kiszálltunk a buszból a bölömbika és a fattyúszerkő jellegzetes hangja fogadott bennünket, a levegőben csérek, sirályok, récefélék, vércsék, darvak és a réti héják mozgását csodálhattuk. A parti fövenyen és a sekély vízben gulipánok, széki gólyák látványa, a piroslábú cankók fel-fel röppenő mozgása, illetve az általunk eddig még nem látott feketenyakú vöcskök nászát láthattuk. A bemutatónak koránt sem volt vége, a kihelyezett költőládákban vörös és kék vércsék készültek a költésre, megvívva a harcukat a csókákkal.
A szikes tavakon csérek és dankasirályok szigetszerűen kiemelkedő fészkei, telepei - a spektívnek köszönhetően - jól láthatóak voltak. A Bödi-szék volt a következő állomásunk, ahol a bütykös ásólúd, a kis őrgébics, billegetők és a sordély volt a "látványterv", természetesen bejött. Különösen a kis őrgébicsek tettek ki magukért (5 pld), mert 10-30 méterre vadásztak tőlünk. Útban a Kovács-tanya felé odúfoglaló szalakótákra lettünk figyelmesek, az előző éveknél szerencsésebbek voltunk, mert volt időnk megfigyelni a gesztenyebarna hátú, de leginkább kék színekben pompázó madárfajt. Fülöpszállás határa volt a következő állomáshelyünk, ahol a 2012. évi állapotok fogadtak bennünket, azaz fészkelő széki gólyák, piroslábú cankók, bíbicek, fehérszárnyú szerkők, kormos szerkők és az óvatos nagy goda. Néhány perces utazást követően ismerősként szálltunk le a buszról a Kovács tanyán, ahol megnéztük a vetési varjú, csóka és kék vércse vegyes telepet. Az új madármegfigyelő torony nemcsak küllemével nyerte el tetszésünket, de a fenti látvány sem volt semmi. "Sasszemű" Zsoltunk hamar kiszúrta a marhacsorda közelében dürgő túzok kakast. Majd közösen találtunk rá - legelő magas füvű részét - az óvatosan mozgó a nagy godára és a görbe csőrű nagy pólingra.
De legnagyobb élmény a közelünkben szitáló és a ládáknál hangoskodó kék vércsék biztosították, mert késő tavaszi érkezésüket erre a délutánra összpontosították. Érkezésünkkor csak 2-3 példány, távozáskor már 10-15 madár tartózkodott a legelők felett.
A program zárásaként a Naprózsa Erdei Iskola parkolójából 2,5 km-es sétával értünk a fülöpházi futóhomok még "működő" területére. Az erős légköri mozgásnak köszönhetően némi bemutatót is láthattunk a természet felszínformáló munkájából. (NS)
Fotó: Orova Edina, Máté Attila
Kiskunsági Túra 2015 - Fajlista
     

Az elkészült partfalba akár 300 pár partifecske is megtelepedhet

Az elmúlt 35 évben több helyen is sikeresen költött városunkban, illetve annak határában legkisebb fecskefajunk a partifecske (Szőlőhegyen a homokbányában, a tüskei agyagbánya partfalaiban, a Kapos-folyó mederfalaiban, Gunaras és a Tüskei-tölgyes közötti homokbányákban). Sajnos, az utóbbi években csak egy költésre alkalmas terület maradt a városban. A Gunarastól keletre lévő felhagyott agyagbányában - a fokozottan védett gyurgyalag mellett - hat éve megtelepedtek a parti fecskék is. Kezdeményeztük a terület tulajdonosnál egy költésre alkalmas nagyobb partfal gépi kialakítását, és a régi, elöregedett partfalak kézi megújítását.
Kovács Tibor partner volt a természetvédelmi munkában, a gépi munkának köszönhetően egy 25 méter hosszú, átlagosan 2-3 méter magas partfalat sikerült egy óra alatt kialakítani a hatalmas erejű gépnek és ügyes kezű irányítójának. A magasság rendkívül fontos, mert a róka és a borz a fészkek 100%-át is képes elpusztítani, ha ahhoz hozzáfér. Sajnos 2014-ben ez történt. Április utolsó napján - egy maroknyi csapattal (Hógli, Tóth, Máté, Nagy) - a korábbi években elöregedett partfalakat megújítottuk és növeltük a magasságot. A gép által elkészített partfalat - mivel nagyon tömör és sima lett a felülete – beszállásra alkalmassá tettük.
Néhány nap és megérkezhetnek – utolsóként a három fecskefaj közül – a partifecskék, közel 80 még használható költőüreg várja őket Gunarasban, de az új partfalban akár 300 pár is megtelepedhet. A helyi madártani csoport és a Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány nevében is megköszönöm Kovács Tibor vállalkozó közreműködését, követendő pozitív hozzáállását. Remélve, hogy májustól együtt gyönyörködünk a „fecskehad” megtelepedésében és szorgos rovarpusztító munkájában. (NS)
     

Sikeresebb volt a második áprilisi gyűrűzés

Az időjárás most sem volt kegyes hozzánk, mert időnként viharos szél fújt, és a hőmérséklet sem volt rügyfakasztó vagy gyümölcsérlelő, de volt madár. Ettől kezdve már az időjárás sem volt olyan elviselhetetlen. 1984 óta nem volt ilyen meggyvágó „invázió”, gyanús volt az etetőhelyekre kihelyezett napraforgó jellegzetes kibontása. A korábbi fogásokkal együtt, több mint 100 meggyvágót jelöltünk ebben az évben. Különösen a nádas mellett kialakított új etetőhely fogott eredményesen. 12 faj került a hálóba, a legértékesebb a sok meggyvágó mellett az erdei szürkebegy. Kevés cinege volt, mert a többsége már kotlik, de fogtunk vörösbegyet, erdei és téli pintyet, ökörszemet, zöldikét, fekete rigót, tengelicet, csilpcsalp füzikét. Az időjárás miatt már kora délután leszedtük a hálókat, de a 60 madár így is biztosította az állandó munkát és a szórakozást. (NS)
Fotó: Szórádi Zsófi
     

Csak a hangját hallottuk a kékbegynek Dinnyésen

Lelkes dombóvári csapatunk április 25-én abban a reményben indult madármegfigyelő túrájára, hogy a Dinnyéshez közeli Elza-majornál kora reggel kihelyezett hálók fognak kékbegyet. Több helyen szólt a hím madár, de a befogással nem volt szerencsénk. Fenyvesi Lászlótól a Duna-Ipoly Nemzeti Park helyi szakemberétől első kézből kapunk tájékoztatót az itt folyó természetvédelmi munkáról. Néhány gyakori faj gyűrűzése után a megnéztük a helyi erdei iskolát Seregélyes település határában. A program folytatva végigsétáltunk a „Dinnyési-fertő” madárvilágát bemutató tanösvényen és a Szikesek-túra útvonalán.
A séta kezdete előtt egy - tavaly a szárnyán sérült - mezei pacsirta porfürdőjét szemlélhettük közelről, de bárányok és gidák simogatására is volt lehetőség. Az úton hallhattuk a kékbegyet énekelni, láttuk a felettünk átrepülő nyári ludakat, a szikes tavak parti fövenyén tartózkodó széki gólyákat, a légi bemutatót tartó bíbiceket és a nászrepülő barna rétihéjákat. Mindenki érdeklődését felkeltette a magasfeszültségű oszlopokra kihelyezett közel 100 db nagyméretű "C" odú. Ennyi vörös vércsét évek óta nem láttunk. Amíg az villanyoszlopok alatt és közelében haladtunk szinte csak a szitálásukat, vadászatukat és beszállásukat figyeltük. Vezetőnktől megtudtuk, hogy a holló is gyakori odúfoglaló, de igazából a kék vércsék megtelepedését várják már évek óta. A program kezdetekor egy pár vércse fészkelt a területen, tavaly a költőpárok száma megközelítette már a 30 párt. Egy kis gyűrűzés után a Dinnyési-fertő nyílt vizes részén - a megfigyelő toronyból - újabb fajokat sikerült megszemlélni (vörös gém, nagy kócsag, kanalasgém, hamvas rétihéja, cigányréce...)
Rövid pihenő után úgy döntöttünk, hogy útban hazafelé benézünk Rétszilasra is. Jól tettük, mert a fajlista 11 fajjal gazdagodott. Rövid étkezés és múzeumi látogatás után a számtalan halastó közül hármat néztünk meg. A magasban termikelő fekete gólya mellett, maradandó élmény volt a nagy számú cigányréce, barátréce és üstökös réce közeli megfigyelése, de megcsodálhattuk a könnyed röptű küszvágó csér mozgását, táplálékszerzését is.
Dinnyés és Rétszilas 2015 - a megfigyelt és hallott fajok listája - táblázat
               

Jöhetnek a sarlósfecskék

Április 15-én délelőtt a Víztorony lábazatára kerültek a sarlósfecske költését biztosító odúk.
Nem volt kis mutatvány az odútelepek felhelyezése, mert a kosár nélkül 25 méterre kieresztett létrákon dolgoztak a szakemberek. A négy darab 5-5 költőüreges műfészkekben 20 pár sarlósfecske telepedhez meg. Az odútelepeket az MME Dombóvári Csoportja készítette és Dombóvár Város Polgármesteri Hivatala biztosította a darus kocsit. Köszönjük a hivatal dolgozóinak szervező és a szakemberek kivitelezői munkáját.
Nincs tudomásunk hasonló telepítési kísérletről az országban, de Angliában több helyen elfogadták a mesterséges költőhelyeket a sarlósfecskék, lehetővé téve etológiai, költésbiológiai megfigyeléseket és vizsgálatokat.
Néhány héten belül választ kaphatunk arra, hogy a kezdeményezésünket a ritka és különleges madarak értékelik-e?
       

Újabb fejlesztések és felújítások a tüskei Madárvártánál

Befejeződött a konyha és mellette lévő kis foglalkoztató építése és festése.
A főépület külső festését sem halogathattuk tovább, de a kerítés is új színt kapott. A fürdőkbe új bojler került, a tanulói mosdó épülete kívülről is megújult. Az udvaron egy kis tavacska kialakításával és kisebb parkosítási munkákkal javítottuk az összhatást.
A vendégház bővítése, külső faburkolása, illetve a belső termek átalakítása és festése is befejeződött. A termekben Tóth István Zsolt és Farkas Balázs fotói láthatók.
               

Az első tavaszi gyűrűzési napot az időjárás áthúzta

Abban a reményben hirdettük meg az első tavaszi gyűrűzést, hogy a várhatóan sok madár több tagtársat kicsal a madárvártához. A viharos szél és a meglehetősen hűvös levegő szinte mindenkit elriasztott, a tervezett 10-12 hálóból is csak hármat tudtunk kihelyezni.
Így inkább a munkára koncentráltunk. Befejeztük a sarlósfecske odúsorok festését, a 10 db banka odú festését, számozását és drótozását, további 20 db odú javítását és festését. A füzesben egy újabb etetőhelyet alakítottunk ki, az ismert füzes hálóhelyen némi takarítást végeztünk. A rettenetes idő ellenére a két háló 32 madarat fogott (9 faj). Vörösbegy, meggyvágó, kis tarkaharkály, zöldike, széncinege, erdei pinty, fekete rigó, nagy fakopáncs és tengelic adta a fajlistát. Meglepő, hogy meggyvágóból fogtuk a legtöbbet (12 pld).
A következő gyűrűzést április 11-re tervezzük, a jobb idő reményében.
Fotó: Hógli Mihály
       

"KÉKBEGY – TÚRA" A DINNYÉSI-FERTŐ TERÜLETÉRE

Kedves Tagtársak!

A legfontosabbakat sikerült elrendeznem. Egy 20 személyes bérelt busszal megyünk, Fenyvesi László a DINP munkatársa fogad bennünket, ill. ő lesz a szakvezetőnk és a gyűrűző is. Az egy napos program költsége 3500 Ft/ fő, helyi csoportunk tagjainak 2000 Ft/fő. A különbséget egy pályázatból fedezzük.
Időpont: április 25. (szombat)
Gyülekező: Művelődési Központ parkírozójába, reggel 6 órakor.
Indulás: 6:15
Várható érkezés Dinnyésre: 8:30
Az érkezés helyszíne: Dinnyés, Vörösmarty utca nyugati vége (Müller István túra indulási helye)

Tervezett program: A "Madárdal tanösvény bejárása", Fenyvesi László által javasolt élőhelyen madárbefogás, gyűrűzés, ill. a Seregélyesi Erdei iskola bemutatása.
A hálóállításban és a szedésben kívánunk közreműködni. A három részből álló tanösvény minden részét szeretnénk bejárni. Nagyon gazdag megfigyelt fajlistával tervezzük a hazajövetelt.
Indulás haza: 18 óra, a várható érkezés 20 óra.
Kényelmes terepi öltözet, + gumicsizma, távcső, hideg élelem egy napra.
Az eddigi jelentkezők: Hajcsár Klára, Mányok Erika, Szórádi Zsófi, Bakonyi Fanni,Orova Edina, Tóth Zsolt, Hógli Mihály, Kéri Aladár, Bakonyi András, Máté Attila, Bíró Attila, Nagy Sándor.
A program költségét kérem mindenki jutassa el hozzám legkésőbb április 15-ig.
Jelentkezés esetén azonnal visszajelzek.
Elérhetőség: mme28@t-online.hu; 30/296-4501.
Madárdalos tavaszt.
Nagy Sándor, Sanyi bácsi

2010-ben alakították ki Dinnyés határában a több részből álló Madárdal tanösvényt.
A tanösvény első része (Müller István túra) 9 állomást érint, amelyek a Dinnyési-fertő növény- és állatvilágát mutatják be. A 3 km-es körséta végig sík terepen halad, útközben gyönyörködhetünk a nádasok, szigetek élővilágában, a kilátóból csodálhatjuk az egész fertőt. A második túra (Szikes túra) 4 km-es, a Dinnyési-fertő mentén halad, itt csatlakozik a seregélyesi tanösvényekhez. A tanösvény harmadik része (Tóparti túra) pedig Dinnyésről Agárdra vezet, a Velencei-tó partján (8 km). Az összességében 15 km hosszú Madárdal-tanösvény a Velencei-tó és a dinnyési Fertő védelmi terület madár-és növényvilágának, természeti érdekességeinek megismerését teszi lehetővé. A 3 km-es túra, amely a legendás hírű természetvédőről, Müller Istvánról kapta nevét, a Velencei-tó és környéke jellegzetes vízimadár világát mutatja be. Az ide látogatók megleshetik a pallóhidakról a nyári ludak, kócsagok, gémek életét. A szikes túra keretében bíbicekkel, kékbegyekkel, piroslábú cankókkal találkozhatunk. A tóparti túrán a jellegzetes Velencei-tavi tájban gyönyörködhetünk. Leghíresebb halai a területnek az őshonos ragadozó halak. Harcsa, süllő, csuka és balin tizedeli a kisebb.
A tanösvény több pontján hangos táblák segítik a tájékozódást, a látásukban korlátozottak eligazodását pedig Braille-írásos tájékoztatók szolgálják. A tanösvény érdekessége a 30 nagyméretű festmény, amely a térség növényeit, állatait, geológiai érdekességeit mutatja be. A Müller István túra Dinnyésen a Vörösmarty utca nyugati végénél kezdődik. Déli irányban a Szikes túra útvonala kapcsolódik hozzá, amely a Pelikán-ház Erdei Iskoláig vezet. Gépjárművel az M7-es autópályáról a Székesfehérvár kelet csomópontnál kell letérni a 7-es főútra Dinnyés felé.
   

Befejeztük a nyolc telephelyre kihelyezett 200 odú tavaszi ellenőrzését

Minden év legmunkaigényesebb programja az odútelepek tavaszi ellenőrzése. Márciusban 20 db új odút helyeztünk ki, további 42 db szorult javításra és 100 db-ot festettünk újra, hogy az időjárásnak jobban ellenálljon.
A legtöbb munkát a harkályok kártétele okoz, a röpnyílásokat bővítik olyan mértékűre, hogy beleférjenek (éjszakázó példányokat találtunk az odúellenőrzésekkor), de egyre gyakrabban előfordul, hogy az odúk alját is a természetes odúk aljához hasonlóan kimélyítik. Elgyengítve a faanyagot, vagy kilyukasztva azt. Sok fészekanyagot kellett eltakarítani a tavalyi késő költés miatt (az utolsó ellenőrzés június végén volt). Az odúkat sok helyen használták éjszakai szálláshelyként az odúlakó áttelelő fajok a kemény téli napokban. Találtunk még téli álmot alvó mogyorós pelét (4), nagy pelét (1) és aktív erdei egereket (6) az odúkban. Egy helyen voltak darazsak az odúban, erre egyre gyakrabban lehet számítani, ezért a májusi és júniusi ellenőrzéskor fontos az óvatosság.
A korai fészekfoglaló csuszkának 4 kész fészket találtunk március 11-ig (Szőlőhegy, Gunaras, Tüske), de a széncinegék is beindultak már, mert 21 helyen találtunk fészekkezdeményt március 27-ig.
A munkában a madarász sulisok mellett részt vett Hógli Mihály, Tóth Dániel, Kéri Aladár – köszönöm munkájukat.
Fotó: Hógli Mihály, Nagy Sándor
Kihelyezési táblázat: Odútelepek 2015
                 

A kihelyezett odúkból kirepülő fiókák természetvédelmi értéke 21,3 millió forint

Csoportunk felnőtt tagjai és a madarász sulis fiatalok hat telepen összesen 200 db mesterséges költőhelyet ellenőriztek ebben az évben. Az ellenőrzések, tisztítások és a gyűrűzések miatt áprilistól-augusztusig minden hónapban volt munkánk. A Béka-tavaknál lévő odútelepet (15 db –akácosban) megszüntettük, de növeltük a gunarasi és a szőlőhegyi telepen lévő odúk számát. Az év madara program keretében 10 db "D" odút helyeztünk a működési területünkön. Továbbá a Víztorony DNY-i lábazatára 4 db 5-5 költőhelyből álló odútelepet szereltettünk fel a sarlósfecskéknek.
200 odúból 135-öt madarak, 12 db-ot a kisemlősök foglaltak el. Tíz madárfaj 153 fészekaljából 852 fióka repült ki, természetvédelmi értékük meghaladta a 21 millió forintot.
Köszönöm Hógli Mihály, Tóth Dániel, Tóth István Zsolt, Péter Dávid munkáját.
Az éves odúellenőrzésen 21 szakkörös és 47 erdei iskolában dolgozó tanuló is részt vett.
Melléklet: Odútelepek és fészekfoglalások - 2015-ben

Mire visszatérnek a sarlósfecskék, új fészkelő hely várja őket a dombóvári Víztoronynál

Tavaly a Víztorony külső felületén állagmegőrzés miatt javítási és festési munkákat végeztetett a város. Sajnos, a munkálatokkal együtt járt, hogy a betonelemek közötti réseket is eltömítették. Így a közel négy évtizede itt költő sarlósfecskék költési lehetősége megszűnt. Ezért csoportunk 4 db 5-5 fészkelőhelyet biztosító mesterséges odúsort készíttetett. Ezzel 20 sarlósfecskepár további költését biztosítjuk (a költőpárok szám soha nem haladta meg a 20 párt). A szürkére festett telepes odúk a tartóoszlopok oldalára lesz felszerelve március első felében - megfelelő tájolással. A sarlósfecske költését eddig a Víztoronynál (1976-tól), a Városi Kórháznál (felújítás alatt), a Népköztársaság, Teleki utcában sikerült bizonyítanunk.
Az önkormányzat a felhelyezéssel kapcsolatos munkákban felajánlotta segítségét. Köszönjük.
Fotó: Hógli Mihály
     

Az év madara a búbos banka

A faj védelme és népszerűsítése érdekében több feladatot vállaltunk 2015-ben. A legfontosabb ezek közül, hogy megfelelő költőhelyet biztosítsunk a kora tavasszal érkező madárnak. A10 db "D" típusú nagyméretű odút március végére elkészítettük. Mivel a banka nem hord fészekanyagot (csak rendkívül ritkán) az odúk aljába faforgácsot teszünk a kihelyezés előtt. A mesterséges költőhelyeket Dombóvár város határában, Szarvasd, Döbrőköz és Nagyszékely települések helyezzük ki április 10-ig. Ezt követően rendszeresen ellenőrizzük az odúkat. A faj népszerűsítése érdekében 10 előadást is vállaltunk, eddig a három előadáson közel száz dombóvári kapott tájékoztatást a banka élőhelyéről, megtelepítésének módjáról, vonulásáról, költéséről, táplálkozásáról, viselkedéséről és az élőhelyét, költését veszélyeztető tényezőkről. A további előadások helyszínei: Alsómocsolád Erdei Iskola, Vásárosdombó és Dombóvár város általános iskolái, erdei iskolai csoportok és nyári szaktáborok - Tüske, Madárvárta.
A fajjal kapcsolatos minden megfigyelési adat fontos, ezért tagjainktól örömmel fogadnánk minden megfigyelést, különösen a kotlási, fiókanevelési időszakban.
Köszönöm Tóth Dániel, Hógli Mihály eddigi munkáját.
A programban még részt vesz: Tóth István, Zsolt, Péter Dávid, Bolyky Tomas és Nagy Sándor. (Fotó: Hógli Mihály)
Odútelepek: Búbos Banka - 2015
     

Küldöttválasztó taggyűlés

Tájékoztatom helyi csoportunk tagjait, hogy küldöttválasztó taggyűlésünket március hónapban tartjuk
Helyszín: Művelődési Központ, Kiselőadó
Időpont: 2015.03.20. 17 30 (péntek).

Napirendi pontok:
1. Az év madara a búbos banka (10 perc)
2. Az év kétéltűje a mocsári teknős (10 perc)
3. 2014. évi pénzügyi és szakmai beszámoló és elfogadása (20 perc)
4. 2015. évi költségvetés és munkaterv ismertetése, elfogadása
5. Az MME országos küldöttközgyűlésére delegálandó küldöttek (3 fő) megválasztása
6. Márciusi és áprilisi feladatok.
Küldötteknek javasolt személyek: Hógli Mihály, Bíró Attila és Nagy Sándor
Természetbaráti üdvözlettel:
Nagy Sándor titkár

BESZÁMOLÓ: MME28 csoport 2014-es munkájáról

Itt az ideje a kihelyezett odúk takarításának és ellenőrzésének.

Néhány tavaszi nap elég, hogy az odúlakó madárfajok énekükkel, nappali foglaló mozgásukkal és a fészekanyag korai hordásával jelezzék, hogy a madárvédő munkánk nem volt hiábavaló. Közel 500 mesterséges költőhely (odú) van városunk parkjaiban és a magánházak kertjeiben, tíz darab "A" típus (barát- és kék cinege), 440 db "B" típus (széncinege, mezei veréb, csuszka, örvös légykapó), 25-30 db "C" típus (házi rozsdafarkú, szürke légykapó) és 10 db "D" típus (füles kuvik, seregély, búbos banka, kuvik), 10 db nagyméretű "C" típus (macskabagoly, erdei fülesbagoly, csóka) és öt költőláda az egyházi épületek tornyaiban és a Szigeterdőben (Lakótorony).
Ha a tavalyi fészekanyag az odúban marad, bizony hiába várjuk az odútípusoknál felsorolt fajok fészekrakását. Március végéig el kell végezni a mesterséges költőhely takarítását, ha szükséges akkor a röpnyílás szűkítését (a harkályok kibővítik), a tetőcserét, vagy a zsanérok cseréjét (nyithatóság, ellenőrizhetőség, az első költés utáni tisztítás). A csoportunk által kezelt hat telepen 200 odú van, ezek takarítását, javítását és cseréjét március 10 és március 20 között egy kisebb csoporttal elvégezzük.
Arra kérünk minden tagunkat, hogy a saját és környezetükben (szomszédok) lévő mesterséges költőhelyek tavaszi munkáit még ebben a hónapban végezzék el, ill. hívják fel erre az odútulajdonosok figyelmét.
   

Vendégségben Hógliék etetőinél

A tüskei Madárvártánál elmúlt év decemberében a legtöbb madár lábára gyűrű került, ezért januárban egy helyi tagunk kertjében próbálkoztunk madárbefogással.
A táplálkozó madarak - önfeledt – kondíciójavítását legfeljebb 2-3 órát zavartuk. Így is 12 faj 196 egyedét sikerült jelölnünk. A kihelyezett hájra őszapók, a tört kukoricaszemekre, napraforgóra, almára és sárgarépára balkáni gerlék, zöldikék, tengelicek, csúszkák, feketerigók, cinegefélék és vörösbegyek érkeztek. A hónap végére a meggyvágók is állandó látogatói lettek az etetőknek, közel 20 éve jelöltünk utoljára 25-nél több példányt. Az apró madarak nagy sűrűségére a karvaly és a szajkó is felfigyelt, az utóbbit sikerült megfogni, a hím karvalyt viszont nem. Februárban folytatjuk a kiskertek etetőinél a gyűrűzést.
Fotók: Hógli Mihály (NS)
             

Kevés madár volt a "sas számláló" januári terepi programon

Az év első terepi programján 16 madarász sulis és 6 felnőtt vett részt. A programot Alsómocsoládon a halastavak melletti kilátón kezdtük, viszonylag kevés réceféle, egy réti sas és néhány kormorán megfigyelésére volt lehetőségünk. Kis idő maradt az ottani játszótér használatára is. Alsómocsoládot elhagyva megálltunk, mert– egy nádfoltban – az úthoz közeli fűzbokron egy nagy őrgébics ült. Téli vendégként ritka madár területünkön a kistermetű ragadozó, közelről jól megfigyelhető volt. A Béka-tavaknál is sokkal kevesebb madár volt, mint egy hete. A reggel tőkés récével táplálkozó öreg réti sast a később érkezők már nem láthatták. A récefélék között négy kisebb termetű bukóréce fekete-fehér színével (hím madár) és folyamatos eltűnésével hívta fel a figyelmünket. Nagy élmény volt a táplálékért folyamatosan lebukó madarak megfigyelése. Az egy hím és három tojó kerceréce is új faj volt az ifjú madarászok többségének. Látott fajok még: nagy kócsag, szürke gém, egerészölyv, csörgőréce, szárcsa, sárgalábú sirály, dankasirály. Fotó: Szücs Róbert, Hógli Mihály, Máté Attila. (NS)
                   

Országos sas és ragadozó madár számlálás

2015. évi terepi programjainkat a közeli halastavak bejárásával kezdjük, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Gyülekező: a Művelődési Ház mögötti parkolóban.
Helyszín: Szilfás, Béka-tavak és Alsómocsolád melletti halastavak
Utazás bérelt busszal, a személyenkénti hozzájárulás költsége 500 Ft/fő. Az MME tagoknak ingyenes.
Akinek nincs távcsöve, annak a program idejére biztosítunk.
Időpont: 2015. 01. 17. (szombat)
Indulás 9 óra, a várható érkezés 13 óra.
Érdeklődni: 30/296 4501 telefonszámon és a mme28@t-online.hu e-mailen lehet.
 

Sok madár mentésére volt szükség 2014-ben

Az utóbbi tíz évben többször is próbára tette a madárvilágot az időjárás, különösen a májusi és szeptemberi gyors lehűlés és tartós eső szedte az áldozatait 2014-ben. Az erős széllel érkező májusi viharos lehűlés a fák koronában magasan fészkelő és ott tartózkodó fiókák százait verte le. Sok erdei füles, illetve vetési varjú került hozzánk, de szükség volt egy gunarasi fészekből leesett tollasodó egerészölyv fióka mentésére is. Egy nyárfa törzsére erősített kosárba tettük a megszárított tollazatú és fizikailag kicsit feljavított fiókát. Nem kis meglepetésünkre a szülők néhány percen belül már a fióka mellett voltak, rendszeresen etették és sikeresen kirepült a „műfészekből”. A fecskék állományában (füsti-, molnár) újra jelentős pusztulást okozott a kora nyári lehűlés (kihűltek, táplálékhiány), a legyengült rigók és apró bokorlakók fészekaljainak jelentős része is elpusztult. Még a felnőtt madarak is nehezen vészelték át a zord nyári napokat, jól példázza a vasútállomás közelében megtalált átvizesedett tollazatú mezei poszáta, a több száz kihűlt gólyafióka.
A gólyafiókáknak a megyében 60%-a pusztult el, a vonulás időszakában is több esetben kellett a megsérült fiókát menteni és a menhelyre eljuttatni. Meglepően sok ragadozó repült magasabb járműveknek és az üvegfalú épületeknek, a karvaly, az egerészölyv, gyöngybagoly és az erdei fülesbagoly a leggyakrabban sérült madár. 2014-ben 7 karvaly mentésére volt szükség, valamennyi üvegnek repült (épület, busz), hatot tudtunk néhány nappal később elengedni. A téli madáretetésnél fontos, hogy ne etessünk az épület üvegezett része mellett, mert a karvaly bevágásakor tömegesen pusztulnak el a zöldikék, meggyvágók és pintyek.
Végül szeretnék köszönetet mondani azoknak a személyeknek, akik tájékoztattak bennünket a leesett fiókákról, sérült, de menthető madarakról, akik személyes példamutatással állatorvoshoz vitték a beteg, sérült madarakat. (NS.; fotó Hógli Mihály)
             

Decemberben a tüskei Madárvártánál 367 madarat fogtak a hálók

A karácsony előtti és az azt követő napok terepi munkájának több célja is volt, a legfontosabb kiszabadulni a lakás, a Tv és a számítógép fogságából és kicsit együtt lenni azokkal a tagokkal és szakkörösökkel, akiknek a terepi madarászás évszaktól és időjárástól függetlenül élmény. Az időjárás nem mindig fogadott kegyei bennünket, így a tervezett hat napból, négy napot töltöttünk a Madárvártánál. Panaszra nem volt okunk, mert a reggel 8 órától délután 15 óráig "dolgozó" hálók 16 madárfajt fogtak. Így a bátrabbak a szedést, Tóth Dani pedig a gyűrűzést és határozást gyakorolhatta (felügyelettel közel 300 madár határozását és 160 jelölését végezte). 24 tagunk, illetve nyári táborozó látogatott ki a vártához a négy nap alatt, mindössze öt, illetve kilenc hálóval dolgoztunk a füzesben. Egy októberben jelölt hegy fakuszt kétszer is visszafogtunk, de nagy élmény volt hazánk két legkisebb súlyú madarának a befogása is (ökörszem, sárgafejű királyka).
A megfigyelt fajok között volt: a nyári lúd, fekete harkály, vízityúk, karvaly, kárókatona, süvöltő, meggyvágó és az áttelelő guvat. Köszönöm a hálók kihelyezésében és beszedésében gyújtott segítségét Tóth Daninak, Hógli Mihálynak és Kéri Aladárnak. (NS)
       

Madárgyűrűzés a téli szünetben

A tüskei Madárvártánál két alkalommal 3-3 nap tervezünk madárbefogást, három helyen lesznek hálók (hobbi-a Madárvártánál, füzesben + jégmadaras és a tóparti nádasban). Összesen 10 hálót tervezünk kihelyezni.
Két helyen lesz téli madáretetés: a Madárvártánál és a füzes belső etetőjénél.
A hálók reggel 8 órától lesznek széthúzva délután 16 óráig.
Kijutásról és étkezésről mindenki maga gondoskodik (teát tudunk főzni).
Napközben bármikor lehet jönni, illetve elmenni. Létszámtól függően a várta egyik termében befűtünk.

Tervezett időpontok: december 20-21-22(szombat, vasárnap, hétfő), dec 28-29-30(vasárnap, hétfő, kedd)
Bizonytalan idő esetén a következő telefonszámon lehet érdeklődni: 30/ 296-4501
             

Fotókiállítás, előadások és múzeumi szakvezetés egy hétig

Az MME megalakulásának 40. évében helyi csoportunk egy hetes programot szervezett november utolsó hetében. A Belvárosi Általános Iskola aulájában Tóth István Zsolt, Farkas Balázs és Hógli Mihály természetfotóiból állítottunk ki 50 db képet. A madarász sulisok közreműködésével az MME szóróanyagaiból, kiadványaiból lehetett vásárolni. Az osztályok öt témából választhattak egy foglalkozást (Natura 2000 madár és egyéb állatfajok védelme; Hazánk legszebb madarai; Múzeumi szakvezetés; Odúlakó madarak; Vizek és vízpartok madárvilága.). Az intézmény 21 csoportja élt a lehetőséggel, legnépszerűbb választott téma a "Hazánk legszebb madarai" című előadás volt. A régió emblémaállatának - a mocsári teknősnek - védelméről 14 csoport kért tájékoztatót.
A fotókiállításnak közel 1000 látogatója volt, az előadásokon és múzeumi szakvezetésen 445 tanuló vett részt. Köszönöm a helyi tagok közül Hógli Mihály és Tóth Dániel segítségét. (NS)
       

Vadlúd sokadalom – ötödik alkalommal utaztunk Tatára

Végre a meteorológusok is jobb időt jósoltak november utolsó szombatjára, mint az előző években. Ezért egy kisebb csoporttal ismét útnak indultunk Tatára (Bakonyi család, Kéri A., Tóth I., Orova E., Tóth D., Hógli M., Máté A., Bánfai Z. és Nagy S.). Rendkívül gazdag program várta az érdeklődőket, egyszerre három helyszínen pörgött a szakmai program, külön az ifjúságnak, a felnőtteknek és a családoknak. Kis csoportunk a szakmai sátorban megtekinthető előadásokra volt elsősorban kíváncsi (kék vércse program, gyűrűzési eredmények, madárbarát kert, fehér gólya gyűrűzésének eddigi eredményei..), de a rendkívül sikeres szabadtéri bemutatókat is megnéztük; a ragadozómadár bemutatót - sólymokkal, ölyvekkel, sasokkal és baglyokkal; az állatidomár bemutatóját – a házi egértől a borzig és a gyűrűzési bemutatót. A tízezer látogató igazi fesztivál hangulatban nézelődhetett, vásárolhatott, használhatta a több helyre kihelyezett spektíveket.
A ludak esti behúzása 16 óra előtt elkezdődött, Orbán Zoltán tolmácsolásában sok érdekességet hallhattunk az elmúlt évek tapasztalatairól, a madár- és vadlúdvonulásról. Nem a legjobb látási viszonyok között, de így is nagy élmény volt a 20 ezernél is több lúd légi manőverezése, folyamatos érkezése és beszállása a tó medrére, illetve a sekélyebb vizekre.
2015-ben a daruvonulás, illetve a „darvazás” a célunk. A Hortobágy, vagy a program szervezőjének területére a Fehér-tavakhoz megyünk. Fotó: Máté Attila, Hógli Mihály
           

Második alkalommal került hálóba a fekete harkály

A Kapos völgyében 1996-ban látta először a kóborló madarat Király, 2005-ben a Béka-tavak, 2006-ban a Szőlőhegyi-parkerdőben költött legközelebb a Dombóvárhoz. A városban 9-10 éve rendszeresen megfigyelhető, az utóbbi években a Szigeterdőben két, a Tüskei-tölgyesben egy helyen megtaláltuk a költőüregét, de költését nem tudtul bizonyítani. Néhány példánya egész évben a város területén tartózkodik, főleg a Kis-Konda patak völgyében és a horgásztavakat kísérő füzesekben szeret tartózkodni, naponta hallani jellegzetes hangját. 2014. szeptember és október hónapban 26 alkalommal láttuk vagy hallottuk a madarat.
A kidőlt és korhadó öreg törékeny füzek törzsén gyakran megtalálható „munkájának” nyoma, ezért várható volt, hogy a füzesben felállított háló megfogja a madarat. Október 3-án ált. iskolai tanulóknak tartottunk gyűrűzési bemutatót, a Belvárosi Ált. Iskolai tanulóinak valószínű örök élmény lesz hazánk legnagyobb harkályának megismerése.
       

40 éves az MME, jubileumi ülés Szekszárdon

Az MME Elnökségének döntése értelmében minden megye megszervezte ünnepi ülését.
A tolnai MME tagok Szekszárdon találkoztak szeptember 13-án, mi dombóváriak 20 fővel képviseltük csoportunkat. Az ünnepi ülésen négy előadást hallgatott meg a szép számban megjelent tagság az MME múltjáról (Halmos Gergő, Haraszthy László) és a két helyi csoport eddigi munkájáról (Kis Ernő, Nagy Sándor).
A jó hangulatú szakmai találkozó ebéddel zárult. (NS)
       

"Madármegfigyelő Világnap"

Az elmúlt évekhez hasonlóan három napos programot szervezetünk október 2-án, 3-án és 4-én a csoport alapítványával közösen. Csütörtökön és pénteken iskolai csoportokat fogadtunk a tüskei Madárvártánál, a József Attila Ált. Iskolából négy, a Belvárosi Ált. Iskolából három, a gimnáziumból egy csoport kért programot. Az egy, illetve két órás foglalkozásokon tájékoztatást kaptak a tanulók a jeles nap történetéről, céljáról és tartalmáról, volt gyűrűzési bemutató, valamennyien távcsövet kaptak, hogy annak használatát a program részeként elsajátítsák, szó volt a madárvonulásról és egy-egy faj példáján azokról a védelmi feladatokról, melyekkel a hatékonyság biztosítható. A programot néhány csoport esetében színesítette dia és filmvetítés (túzok) is.
Október 4-én Pacsmagon a halastavakon végeztünk madárszámlálást és megfigyelést. A program zárásaként Molnár Zoltán elnökünk a felújított erdei iskola épületeit mutatta meg a túra résztvevőinek, majd a kihelyezett hálókkal fogott madarakat gyűrűzte meg.
A tüskei programon 196 tanuló 14 pedagógus, a pacsmagi kiránduláson 20 fő vett részt.
Köszönöm Tóth Dániel segítségét. (NS)
               

39 madárfaj lábára került gyűrű a 2014 augusztusi gyűrűző táborban

Jubileumi 30. évét ünnepelte a tüskei tábor a Madárvártánál, a 130. turnusban 25 tanuló és felnőtt dolgozott. A csapat nagy része évek, de többen közel két évtizede (Kovács György, Péter Dávid, Juhász Rita, Koczor Ádám) járnak vissza a dombóvári táborba. Hasonlóan a korábbi évekhez 35 függönyhálóval dolgoztak a táborozók. A különböző élőhelyekre kihelyezett hálók - a hidegfrontoknak köszönhetően – kevesebb madarat fogtak, de a fajlista így is gazdagnak mondható. A visszafogásokkal együtt 40 fajt ismerhettek meg a táborban először dolgozók. Először gyűrűztünk billegető cankót, újra hálóba került a zöld küllő, és a területen először költő hamvas küllő két fiatal egyedét is sikerült megfognunk, néhány év kihagyása után újra fogtunk berki tücsökmadarat. A korábbi tömegfajokból (barátka, zöldike, tengelic, fülemüle, kis és kerti poszáta) lényegesen kevesebb akadt a hálókba.
A 30 éves táborban tortával ünnepeltünk és egy diavetítéses előadás keretében elevenítettük fel az elmúlt évek történéseit és a tábor fejlődését.

Képek a Galériában találhatóak...

Hamvas küllőt, hegyi fakuszt, jégmadarat és cinegeféléket fogtunk októberben

Több napos gyűrűzést terveztünk az őszi szünetben, de az időjárás, majd az elfoglaltságunk ezt két délutánra szűkítette. Az őszi napsütéses időben cinegefélék, csuszkák, harkályfélék (hamvas küllő, zöld küllő, fekete harkály, tarkaharkályok), guvat, vízityúk, füzikék, vörösbegyek hangja volt hallható a tavakat övező füzesekben. Csak négy hálóval dolgoztunk; a füzesben három, a holtágnál és a madárvártánál is egy-egy hálóval.
A közel száz madár jó fogásnak számított, főleg cinegefélék akadtak a hálóba (kék-, barát- és széncinege), de fogtunk csilp-csalp füzikét, vörösbegyet, mezei verebet, jégmadarat és nem kis meglepetésünk egy hegyi fakuszt is. Október 28-án a 15 órás ellenőrzés hozta a legnagyobb élményt, a „jégmadaras” hálóban tíz őszapó, jégmadár, hamvas küllő, kékcinege és széncinege várt bennünket. Az őszapó család valamennyi tagja az északi alfaj képviselője volt, gyönyörű fehér fejű egyedek. Egy nyáron jelölt fiatal hím hamvas küllőt is visszafogtunk, a csőrtorzulásos példány fizikai állapota jó volt, de a csőr állapota tovább romlott. A felső csőrkáva 8 mm-re elhajlott a csőr tövétől, az alsó csőrkáva szétvált, egy része letört. Az augusztusi táborban fogtunk egy fiatal tojót is, a hamvas küllő 2014. évi költése biztosnak mondható, mert az öreg madarak hangja a költési időszakban is hallható volt. A szürke küllő a 92. költő faj városunkban.
         

Az elmúlt 35 év negyedik leggyengébb gólyaszaporulata volt 2014-ben

A gólyák éves szaporulatát több tényező befolyásolja: a visszaérkező gólyák fizikai állapota; a visszaérkezés időpontja; a párzás időszakának időjárása (a napsütés napok száma hatással van a nemi hormonokra, ill. a tojások számára); a kotlás, kelés és az azt követő 10 nap időjárása; a június végén gyakori viharos időjárás területi megoszlása, kiterjedése; a táplálékhiány. 2014-ben a gólyák időben érkeztek és 11 párral többet számoltunk, mint 2013-ban. A kotlás első három hetében minden jól, vagy átlagosan alakult, majd jött a májusi nagy lehűlés és a tíz napig tartó esős idő. Nagyon hasonló volt az időjárás a 2010-es májusi és júniusi időjáráshoz, amikor minden idők legkevesebb gólyafiókája repült ki a tolna fészkekből, összesen 126 példány.
Gólyafelmérés 2014

30 éve fogadja a tüskei madárvárta a természet iránt érdeklődőket

A ma már országosan ismert táborhely 1984-től fogad fiatalokat, augusztusban a 130. turnus kezdi meg munkáját. Az ornitológiai táborokban eddig 84 településről 3200 fő vett részt, többnyire tizenéves diákok, de baráti társaságok és családok is rendszeres látogatóink.
1999-től erdei iskolásokat is fogad a tábor, az elmúlt 16 évben 12 iskolából 1840 tanuló érkezett a tüskei táborba. Az ezredfordulóig nomád, illetve félnomád táborként működött a maga romantikájával (sátortábor, kannás, lavóros tisztálkodás, forrásvíz, szabadtéri főzés…). Lényeges változás 2000-től következett be, mert elkészült a főépület bővítése és a 30 nm-es épület 130 nm-re bővült a vizesblokkal és a két szobával. Az elmúlt években elkészült a 45 fős fedett étkezde, az előkészítő konyha, a bemutató foglalkoztató és a 2006-ban vásárolt, majd 2014-ben bővített, ill. teljesen felújított vendégház. A táborhelyen három szobában 32 tanulót tudunk elhelyezni, a 35 nm-es vendégházban 4 fő kényelmes helyezésére van lehetőség. 2014-ben három csoportban 90 táborozót fogadtunk, ill. fogadunk augusztus végéig. Az eddigi táborok programjai: távcsöves madármegfigyelés, odútelepek bővítése és ellenőrzése, gólyaszámlálás, gólyagyűrűzés, különböző élőhelyeken való hálózás, a befogott madarak gyűrűzése, ismerkedés madármúmiákkal, fészek-, bogár- és lepkegyűjtemény, madárvédelmi berendezések elkészítése és használata, élőhelyek jellegzetes fás és lágyszárú növényei.
A napi programot gazdagították a szakmai beszélgetések, filmvetítések és diavetítéses előadások. Kirándulni voltunk a Jakab-hegyre, a lengyeli kastélyparkba, a helyi védett területekre.
                   

"Múzeumok éjszakája" júniusban

Helyi csoportunk alapítványának kezelésében lévő madártani anyag kiállítását közel 400 látogató tekintette meg június 14-én. A város által szervezett program 18 órától 24 óráig tartott. Családok, baráti társaságok és a helyi civil szervezetek kisebb csoportjai folyamatosan érkeztek, szakmai vezetést 30 percenként tartottunk. Az érdeklődők a madártani anyagon kívül megtekinthették a múzeum bogár, lepkegyűjteményét és vásárolhattak helyi csoportunk és az MME kiadványaiból, természetvédelmi anyagaiból. Az elmúlt öt év tapasztalata, hogy érdemes az országos és helyi kezdeményezéshez csatlakoznunk, mert a kiállítási anyag aktuális cseréjével és bővítésével az éves munkánkról is tájékoztathatjuk a több száz látogatót.
     

Gólya road-show 2014-ben

Június 21-én és 24-én jelöltük a fiatal gólyákat, az első napon Somogy ás Tolna megye 12 településen, 24-én csak Dombóváron. A hagyományosnak tekinthető szakmai program munkája során közel 200 fő figyelhette közelről a fészkek ellenőrzését és a fiókák gyűrűzését. Regölyben és Dombóváron 32 érdeklődőt a fészekhez is felemelt a darus kocsi, hogy közelről megfigyelhessék a fiókákat, illetve fotózhassák és filmezhessék a fészekaljakat.
A fiókák fejlődésében 15-20 napos különbségeket is tapasztaltunk, két helyen -Keszőhidegkúton és Belecskán - tojásokon kotlott a madár. A 3-4 tojásos fészekaljak sikeres fiókanevelésére kicsi az esély.
   

Jóval kevesebb fiatal gólya lábára került gyűrű 2014-ben

Legkevesebb száz fiatal gólyát szerettünk volna jelölni, de már május végén biztosan tudtuk, hogy ez nem sikerülhet, mert a májusi esős, rendkívül hűvös időben a fiókáknak a fele elpusztult. Június 21-én a szokásos úton kezdtük a munkát, Batéban jelöltük az első fiókákat, majd Dombóvár, Hőgyész, Regöly települést érintve Belecskáig ellenőriztünk minden fészket. Sajnos egész fészekaljak pusztultak el, a legszomorúbb példa erre Szakály település, ahol a hét fészekből csak egy helyen élték túl a fiatalok a rendkívüli májusi napokat. Nem sokkal volt jobb a helyzet Regöly és Belecska településen, a két faluban 21 fészket néztünk meg. Tavaly csak ebben a három faluban közel 100 gólyafiókát jelölhettünk. A két gyengébb év ellenére (2012 és 2014) is rendkívül eredményes a gólyagyűrűzési program, mert három év alatt 235 gólyafiókát jelöltünk megyénkben, ez a szám magasabb, mint az elmúlt 30 évben összesen jelölt gólyák száma. Munkánk során minden lehetőséget megragadtunk, hogy az érdeklődőkkel is beszéljünk a faj védelméről, az idei gyenge szaporulat okáról. Ha erre igény volt, lehoztuk a fiókákat, de a fészekhez is felvittük az érdeklődőket. A beszélgetés során tudtuk meg kiesett tojások és fiókák számát, a pusztulások idejét és mértékét. A munkában Hógli Mihály tagtársunk az adatok rögzítésében segített. A rossz éveket jobbak követik, ebben reménykedünk 2015-ben.
       

Gyűrűzött tolnai gólyák megkerülései

2010 és 2014 között 276 gólyafiókát jelöltem Tolna megyében és a Dombóvár közeli Nagyberki, Mosdós és Baté településeken (2010/9 fióka; 2011/32; 2012/59; 2013/126; 2014/50 példányt). A gyűrűzött fiókák többségénél a hagyományos alumínium gyűrűt használtam, a 2011-ben és 2012-ben jelöltek színes gyűrűvel lettek megjelölve.
A színes műanyag gyűrűk hatékonyságot jól jelzi, hogy a hagyományos jelölésből (közel 200 fióka) nem érkezett még visszajelzés. További lényeges előnye a színes jelölésnek, hogy távcsővel is egyszerű a betű és számkódok leolvasása. Csak néhány adatunk van, de az eddigi ismereteinket megkérdőjelezheti a barcsi és tiszacsegei példány is, mert 2 éves koruk előtt már hazánkban tartózkodtak, a vásárosdombói pedig három éves kora előtt költött (a képek alapján 2 fiókát nevelt).
Mivel az országban több ezer fehér gólya lábán van már színes gyűrű, ajánlott minden távcsővel „befogható” madarat alaposan megfigyelni és az adatokat elküldeni a MME gyűrűzési központjába. A 2015 tavaszán visszaérkező példányokra ez hatványozottan igaz, mert ettől az évtől a gyűrűs gólyák nagyszámú érkezése várható!
     

Madarak és fák napja vetélkedő

2014. május 8-án a tüske Madárvártánál egész napos vetélkedőt szervezett csoportunk a város általános iskoláinak. A vetélkedőre külön nem kellett készülni, a tanulók egymást követő szakmai programokon vehettek részt; gyűrűzési bemutató, odúbemutató, szakmai vezetés a madárbarát kertben, a védett Kis-Konda völgyében, de szó volt a fokozottan védett fajok védelméről, megismerkedhettek 25-30 madárfajjal, de volt filmvetítés is.
A város iskoláiból 3 fős csapatok nevezhettek, 10 csapat közül a Belvárosi Általános Iskola hetedikesei nyertek: Tóth Dániel 7.a, Pintér Benedek 7.c, Somfalvi Bence 7.b "Őszapó" csapatával. Második a József Attila Általános Iskola csapata lett, valamennyi csapat és tanuló ajándékot kapott.
     

Nyomdában a város madárvilágát bemutató könyv

"Dombóvár madárvilága" című könyv bemutatója június 11-én 17:30-kor lesz a Városi Könyvtárban. A kiadvány 216 oldalon mutatja be a városi élőhelyeket és azok madárvilágát, külön fejezetben ismerhető meg a 91 költő és a 115 nem költő madárfaj.
A könyvben 439 színes kép, közel 40 ábra, grafikon és táblázat található.
Kevés település ornitofaunájának a vizsgálatát alapozza meg három évtizedes kutatás. Kevés, vagy egyetlen kisváros sincs az országban, ahol 101 madárfaj 22 ezer egyedére került gyűrű és 25 ezer faunisztikai adattal rendelkezne. Az adatok feldolgozása három évtizedes tevékenységet összegez, megbecsülve diákok, tanárok, gyűrűzők, támogatók és az adatszolgáltatók munkáját. A kiadvány megvásárolható a bemutatón, illetve az APOK Belvárosi Általános Iskola portáján. Megrendelhető a 30/296-4501 mobil számon és mme28@t-online.hu e-mail címen.
A kiadvány ára: 3000Ft.

Támogatóink:

"Tolna megye természeti értékeiért" Alapítványa a kiadványt fekete-fehér nyomtatásban tudta volna megjelentetni, támogatóinknak köszönhető a kiadvány igényesebb, színes nyomdai kiadása.
DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA
AGRÁR-BÉTA MG. KFT.
ÁROK KKT.
BF-TRADE KFT.
DOMBÓ-COOP KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT.
ECLAIR KFT.
ILLIA KERESKEDELMI KFT.
HUNGÁRIA TAKARÉK
MÁRTON AUTÓSZERVIZ
PICIPÓ SÜTŐIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.
RÉGIÓ KFT.
SZECSOX NYOMDAIPARI KFT.
VARITEL IRODATECHNIKA
WEBÉPKER KFT.
BAKONYI ANDRÁS
BÉRDI GÁBOR
CZÉTÁNY CSALÁD
KARÁSZI IMRE
PETERDI PÉTER

Köszönjük!
az alapítvány kuratóriuma és Nagy Sándor szerző
   

Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Tisztelt MME Tagtársak!

Azzal a kéréssel fordulunk MME Dombóvári Csoportjának tagjaihoz, ill. a munkánkat ismerő, vagy támogatni kívánó személyekhez, hogy adójuk 1%-val támogassák alapítványunkat.

Az elmúlt tíz évben jelentős összeggel támogattuk tüskei eredi iskola fejlesztését, a madárbarát kert programot, a dombóvári madarász-suli működését, a fokozottan védett fehér gólya és gyöngybagoly megyei felmérését és védelmét.
A védett és sérült madarak mentésével csak alapítványunk foglalkozik a térségében.

Az 2014-ban felajánlott összegből egy olyan kiadvány megjelenését szeretnénk támogatni, mely az elmúlt 35 év dombóvári megfigyeléseit összegzi. Közel 50 adatszolgáltató megfigyelését és 125 tüskei tábor gyűrűzőmunkájának adatait dolgozza fel a könyv.
A kiadvány címe: Dombóvár város madárvilága
A könyv megjelenésének várható ideje: 2014. április

Kérésem, hogy 2014-ban támogassa alapítványunkat. Azzal is segíthet, ha ismerősei, rokonai és barátai körében szerez támogatókat alapítványunknak.
A keresettel nem rendelkezők csak így segíthetnek (diákok, nyugdíjasok)!

Az alapítványunk adószáma: 18853511-1-17

Természetbaráti üdvözlettel és köszönettel: Tálos Róbert, Nagy Sándor Dombóvár, 2014. január 30.

Madarász-sulisokkal kirándultunk a szervezetfejlesztés 10. programján

A legkisebbeknek - 9-10 éves tanulóknak – szervezetük októberben terepi programot, néhány idősebb sulis is velünk tartott, így 20 fő vett részt a szilfási és békatavi távcsöves madármegfigyelésen.
Szilfáson kevesebb, míg a város határától alig másfél km-re lévő halastavakon nagy tömegű madár fogadott bennünket. A ritka fajok közül az öt réti sas légi bemutatója volt leglátványosabb, a kócsagok, gémek, sirályok, bíbicek és récefélék egész közel engedtek magukhoz bennünket. Ezért kiváló tanulási lehetőség volt a fiataloknak a hétvégi program.
     

Több 100 fő vett részt a Madármegfigyelő Világnap programon

Hagyományainknak megfelelően iskolai csoportokat fogadtunk október 3-4-én a tüskei Madárvártán. Az osztályoknak tervezett program keretében beszéltünk a jeles nap céljáról, a madármegfigyelésről, minden tanuló távcsővel gyakorolhatta a madármegfigyelést, de volt hálózás és madárgyűrűzés is. Szó volt a nemzetközi összefogás szükségességéről.
Szombaton Pacsmagra, vasárnap a Béka-tavakhoz mentünk madárszámlálásra. A pacsmagi távcsöves madármegfigyelés több mint 40 madárfajt láttunk, olyan ritkaságokat, mint a vándorsólyom, selyemgém és a réti sas. A seregély, tőkés réce és a vetési varjú volt a legnagyobb tömegben megfigyelhető madár. A Béka-tavaknál hatalmas tömegű gémcsoport fogadott bennünket, közel 900 nagy kócsag és szürke gém időzött a leeresztett, sekély vizű mederben, a légtérben a réti sas volt a leggyakoribb ragadozó (5 pld).
A résztvevők száma: tanuló 97 fő, felnőtt 18 fő
         

Nyolc odútelepen 200 odú 151 költés 956 fióka

A legsikeresebb évet zártuk 2005 óta.
Dombóváron (belváros, Szigeterdő, horgásztavak, kórház parkja, Gunaras), Szőlőhegyen, a Béka-tavaknál és Mosdóson a kastélyparkban vannak kihelyezve a mesterséges költőhelyek. A legnagyobb telepen 40 db, a legkisebbnél 10 db odút helyeztünk ki, az élőhelyek meglehetősen változatosak (akácos, füzes, gyertyános-tölgyes, égeres, iskolapark, maradványerdő, kastélypark idős állományú fákkal, fasorok), az odúfoglalást ez természetesen befolyásolta. A leggyengébb fészekfoglalás a Szigeterdőben és a Béka-tavaknál volt, a legjobb a horgásztavaknál és a kastélyparkban Mosdóson.
Legkorábban a macskabaglyok fészkelése kezdődött március első napjaiban, a gunarasi költőládában lévő tollas fiókát április első napjaiban sikerült meggyűrűzni. A leggyakoribb fészekfoglaló a széncinege és a mezei veréb volt ebben az évben is, első alkalommal költött az örvös légykapó (Szőlőhegy-égeres), sikeresen fészkelt a csóka és az erdei fülesbagoly a belváros nagyobb méretű "C" odúiban. Az odútelepek költési adatai megtalálhatók a mellékelt táblázatban. Az odúellenőrzést áprilistól-októberig több száz diák (szakkörösök és táborozók) bevonásával végeztük, a felnőttek közül Kéri Aladár, Hógli Mihály, Péter Dávid vett részt a munkában. Köszönöm a tanulók és a felnőttek munkáját. (Nagy Sándor) Odútelepek és fészekfoglalások (táblázat)

Tisztelt MME tagok, madarász-sulisok, érdeklődők, családtagok!

"Madármegfigyelő Világnap"

Több napos rendezvényünket - hagyományainknak megfelelően - ismét meghirdetjük.
Két nap iskolai csoportokat fogadunk a tüskei madárvártánál.
Az osztályoknak tervezett programok: A jeles nap célja, amit a madármegfigyelésről tudni kell, gyűrűzési bemutató, a nemzetközi összefogás szükségessége egy faj példáján.
Szakvezetés a madárbarát kertben.
A program és szállítás költsége: 300 Ft/fő, két órás foglalkozás esetén 400 Ft/fő.
Időpontja: 2013. október. 3-4. Iskolai csoportok fogadása 8-16 óráig. (csütörtök és péntek)

Hétvégi programok:
Október 5-én kirándulás Pacsmagra
Gyülekező: a Művelődési Otthon mögötti parkolóban
Utazás: 20 személyes busszal
Indulás: 8 órakor, érkezés 16-17 óra között.
A pacsmagi program:
- távcsöves madármegfigyelés és számlálás a térség halastavainál,
- az erdei iskola bemutatása,
- gyűrűzési bemutató.
Pályázati támogatásnak köszönhetően a kirándulás költsége egységesen 1000 Ft/fő.
Öltözet: az időjárásnak megfelelő, kényelmes terepi vagy szabadidős ruha.

Minden érdeklődőt szeretettel vár a helyi madártani csoport.
Jelentkezni: e-mail: mme28@t-online.hu, tel: 30/296-4501

Nagy Sándor

CES fogási eredmények 2013-ben

Rövid összegzés: A program április közepétől júliusig tartott. Kilenc alkalommal hálóztunk 5 db 12 méteres függönyhálóval. A nyáras-füzes-bodzás élőhelyen 20 madárfajt fogunk. Az egyedszám sajnos tovább csökken. A másfél hektáros vizsgált terület lassan beerdősül, a füzek, nyárfa és varjútövis terjedése miatt. Érezhetően csökken a fülemüle, barátka, tövisszúró gébics száma, de nem fogunk karvalyposzátát sem. Csak a feketerigók száma emelkedett egy kicsit. A cinegék száma rendkívül alacsony, pedig több sikeres költés is volt. A szajkók állandó vadászterülete a füzes-nyáras, nagy valószínűséggel ez az oka, hogy alig fogtunk fiatal madarat 2013-ban (széncinege, fülemüle, barátka). Az időjárás kedvezőbb volt mint tavaly, ezért lényegesen kevesebb fészekalj semmisült meg, de ez a fiókaszámban nem mutatkozott.
Táblázat a fogott fajokról és egyedekről...

Két turnusban 60 tanulót fogadtunk a tüskei természetismereti táborban

Egy tábort terveztünk júniusban, de vártnál nagyobb érdeklődés miatt két turnusban tudtuk fogadni a 17 településről érkező ált. iskolai tanulókat. Hagyományainknak megfelelően munkacsoportokban dolgoztak a táborozók, naponként más területtel ismerkedve. A programnak része volt a hálózás, madárszedés, gyűrűzés, madárvédelmi berendezések elkészítése és használata, odúellenőrzés, terepi pöszmötölés, molnár- és füstifecske állományfelmérés, növényismeret és határozás, Natura 2000 fajokkal való ismerkedés, távcsöves madármegfigyelés, kirándulás a Mecsekbe (Pécs), esti dia és filmvetítés és a közös éneklés. A szabadidő legkedveltebb tevékenysége az asztaltenisz volt.
A szakmai munkában feladatot vállaló Hábich Judit, Juhász Rita, Kovács György, Törekyné Zsuzsa pedagógusok, Szórádi Zsófi gimnáziumi tanuló munkáját ezúton is köszönöm.
Nagy Sándor táborvezető
                                 

Hattyúgyűrűzés a tüskei horgásztavakon

Második alkalommal költött sikeresen a tavak északi részén a bütykös hattyú, az első költésből csak egy fióka marad meg 2011-ben, az idei költés sikeresebb volt, mert öt fióka érte meg az augusztust. A költőpár a hónap közepétől minden nap lehozta a felnőtt nagyságú fiókákat a horgásztanyákig. Az öreg madarak - táplálék reményében – keresik az ember közelségét, mert fiatal korukban valószínű rendszeresen etették őket. Ezt használta ki Lukács Kata (gyűrűző) és kis brigádja, néhány napos etetés elég volt, hogy jól szervezett munkával hat madarat befogjanak. A nagy testű madarak lefogásában több táborozó is segített, csak a hímet nem sikerült lépre csalni (kenyérre).
     

Sikeres volt a 2013. évi "gólya road show"

2011-től úgy időzítjük a programot, hogy az a nyári ornitológiai tábor időpontjában legyen. A közelben lakók és a táborozók a darus kocsiról fényképezhették a gólyafészket és a fiókákat. Hat településen egy-egy fészekalj fiókát is lehozunk, hogy az érdeklődők közelről szemlélhessék, fényképezhessék és simogathassák a madarakat. Az eddigi legsikeresebb gólyagyűrűzés volt az idei, mert június 27-én és 30-án tíz településen gyűrűztünk. A rendkívül jó szaporulatnak köszönhetően 150 fiókát is jelölhettünk volna, de 27-én a gyűrű fogyott el, 30-án a sötétedés miatt kellett abbahagyni a jelölést. A fiókák fejlettsége nagyon eltérő volt a fészkekben, Regölyben olyan kicsiket találtunk június 26-án, hogy nem tudtuk meggyűrűzni őket, ugyanakkor több fészekaljnál már röpképes gólyákat találtunk, ezért a jelöléstől elálltunk. Végül 32 fészekben 126 fiókát sikerült meggyűrűzni, a településeken közel 400 fő kapott tájékoztatást a program céljáról és a faj védelméről. Golyaroadshow táblázat...
             

Az adófizetők 2012. évi felajánlása 84522 Ft

AZ MME Dombóvári Csoportjának „Tolna megye természeti értékeiért” Alapítványa kedvezményezettként fogadhatta az adózók 1%-os felajánlását 2012-ben.
Köszönjük tagjaink és a munkánkat támogatok adófelajánlását, a felajánlott összeget 2013-ban használjuk fel. Tíz db nagyobb mérető vesszőkosarat fonatunk a fehér gólya visszatelepítése, ahol az utóbbi években megszűnt a madár fészkelése, a fennmaradó összeget egy darus kocsi bérlésére fordítjuk.

Jó szaporulat, az eddigi legkevesebb gólyapárral Tolna megyében.

A megye 138 településén végeztünk gólyaszámlálást június és július hónapban, 52 településén találtunk gólyát, a 2012. évi felméréshez képest további hét településen szűnt meg a fészkelés.
Ismét megdőlt egy negatív rekord, soha ilyen kevés gólyapár nem költött a megyében. 2002-ben volt a legmagasabb a költőpárok száma 193 párral, 2013-ban 81 párral volt kevesebb, mint 2002-ben.
A 113 fészekfoglalásból egy gólyának nem volt párja (Báta). A költőpárok 9%-nak volt sikertelen a költése, a fészkek 50%-ban 4-5-6 fióka nevelkedett. A 112 gólyapár költésének átlaga: 3,24 fióka, a sikeresen költő 102 gólyapáré 3,56 fióka. Ez nagyon jó értéknek számít. Ha külön-külön vizsgáljuk a körzeteket még meglepőbb adatokat kapunk. Rendkívüli volt a szaporulat Tamási térségben, mert a 42 fészek fiókaátlaga közel volt a négyhez. Regölyben hat fiókás fészket is találtunk. Belecska (11), Szakály (7) és Regöly (11) településeken 29 fészket regisztráltunk, a megyei állomány 26%-a a Kapos völgyének ezen a szakszán él. Bogyiszló és Báta településeken - ahol szintén sok fészek található - évek óta nagyon gyenge a szaporulat, de az egész szekszárdi körzetben sok fészek maradt üresen, a szaporulat is ebben a körzetben a leggyengébb, fészkenként 2,56 fiókaátlaggal.
Részletek...
     

Fantasztikus képek és sikeres tavaszi munka a gyurgyalagokért

Áprilisban és májusban két helyez végeztünk partfal felújítást Dombóvár térségében.
Munkánk sikeres volt, mert Gunarasnál 12 pár gyurgyalag és 175 pár parti fecske telepedett meg. A kiskondai munkálatok sem voltak kevésbé sikeresek, mert ott 19 pár gyurgyalag foglalta el a tavalyi üregeket, ill. a többség új költőüreget kapart. Tagtársunk, Farkas Balázs képeire szeretném felhívni a figyelmét minden madárbarátnak!
Gyönyörködjenek a madárban és a fotókban Balázs honlapján, mert érdemes!
Terepi megfigyelésre mindkét helyen lehetőség van, régen volt Dombóváron ilyen népes a két faj állománya.
                             

"Fülemülék éjszakája" és "Madarak és fák napja" májusban

A két jeles napi rendezvényünket egy napon május 14-én tartottuk. A vetélkedő idei meghívottai az APOK Belvárosi Általános Iskola 4. évfolyamos szakkörösei voltak.
A várta környékén kialakított madárbarát kertben zajlott a verseny. A menetlevél elkészítése és az év fája, madara, kétéltűje, hala...stb. bemutatása volt egy-egy csapatnak előzetes feladata. Fontos volt a jó teljesítményhez a növények, az állatok és a madárvédelmi berendezések ismerete, továbbá a szakkörön tanultak (élőhelyek, múmiák, preparátumok, növényi és állati testrészek) felismerése és alkalmazása. Valamennyi tanuló ajándékot kapott.
Kora este - 19 órakor - indult a "Fülemüle éjszakája" program, külön busszal mentünk ki a felhagyott gunarasi agyagbánya területére. Az első feladat a gyurgyalagoknak és parti fecskéknek felújított partfal megtekintése volt. Nagy örömünkre a parti fecskék időben megérkeztek és kb. 80 – 85 pár az új partfalon a költőüreg kialakításán fáradozott. Egy nem kívánt vendég is megjelent a kialakuló telepen – a vörös róka. Gunaras és a Lovaspálya érintésével 21 óra után érkeztünk vissza vártához, ahol tea és zsíros kenyér várta a 40 résztvevőt.
       

Madarak és fák napja 20. alkalommal

1994-ben Pécsett volt az első országos döntője a jeles napi rendezvénynek, 2013-ban a Pro Vértes Alapítvány szervezésében és lebonyolításában pedig a jubileumi 20. országos találkozó.
Eddig Pécs, Kaposvár és Zalaegerszeg egy-egy, a csákvári Boglártanya háromszor, Dombóvár 14 alkalommal volt helyszíne és szervezője a fákról és madarakról szóló vetélkedőnek.
2013-ban Dél-Dunántúlt (Tolna-, Baranya-, Somogy megye) a dombóvári madarász-sulisok képviselték az országos döntőben, mert a pécsi területi versenyen a legmagasabb pontszámot érték el. A kétnapos verseny tartalma: az év madara, az év fája, 50 madárhang, a gólyaalkatúak (gólyák, gémek, íbiszek), Natura 2000-es területek és fajok, az ártéri erdők, általános madárvédelem és az 5-6-7. évf. biológia tantárgy anyaga. Egy erdélyi és egy vajdasági csapat is meghívást kapott a döntőre, így 18 csapat vetélkedett.
Öt csapat ért el 200 pont feletti teljesítményt (Gödöllő, Győr, Csákvár, Nemesgulács és Dombóvár), a helyezettek között néhány pont döntött.
A dombóvári sulisok - Szabotin Zalán, Pintér Márk 7.b. és Tóth Dániel 6.a. tanuló - nagyon szoros versenyben ötödik helyezettek lettek. Gratulálunk!
               

Egy kis természetvédelem az ovisoknak...

Május 6-án és 7-én a város óvodásait fogadtuk a Madárvártánál. A program három részből állt, diavetítésen 10 madárfajjal és egy madárbarát kerttel ismerkedhettek meg a legkisebbek, a gyűrűzési bemutatón - ami láthatóan a legjobban vártak – közelről szemlélhették a tengelicet, zöldikét, házi rozsdafarkút, feketerigót és a fülemülét. A közeli fákra kihelyezett odúkba is betekinthettek, ill. kézbe vehették a mezei veréb és széncinege fiókákat.
Az odúbemutatón négy típust mutatunk be, ill. hat gyakori odúlakó madárfajt.
Minden csoport 2-2 "B" típusú odút kapott ajándékba, amit az óvoda udvarára helyezhetnek ki. Május 28-29-én még 5 csoportot fogadunk, így közel 250 ovis vesz részt a májusi "Házunk, kertünk madarai" ismeretterjesztő programunkban.
       

Igazi téli napok - 64 cm-es hóval - március végén

Lassan megszokjuk, hogy az időjárás minden hónapban produkál valami rendkívülit.
Ilyen volt az idei március, hiába volt Sándor, József és Benedek - a meleg bizony nem jött.
Jött és esett a hó, hihetetlen mennyiségben, betakarta a még megmaradó, vagy már mutatkozó eleséget. Tömegesen jöttek, majd fáztak és éheztek a rigók, gólyák, vörösbegyek, csízek, pintyek és a cinegefélék.
Madárbarát kertemben egész télen hiába vártam a madarakat. Nem gondoltam, hogy március utolsó napjai kárpótolnak mindenért, mert végre segíthettem magvakkal, hájjal, sajttal, rengeteg almával és aggódó szeretettel.
Meglepő volt az énekes- és feketerigók nagy száma és „almaéhsége”, mert napi 2-3 kiló almát is elfogyasztottak. Fizikailag nem, de étvágyra komoly konkurencia volt a rigóknak egy barátka hím, imádta az almát. Néhány nap alatt közel 150 csízt gyűrűztem, közben megjöttek a csicsörkék, jelezve – ők bíznak a melegebb napok érkezésében.
A rég nem gyűrűzött meggyvágók mellett erdei-, téli pinty, házi rozsdafarkú, cinegék és szokatlanul sok vörösbegy is a hálóba akadt.
Jó volt látni a boltokban, hogy a kenyér és tej után madáreleség volt a harmadik leggyakoribb vásárolt termék. Örültem a sok telefonhívásnak, mely igazolta a dombóváriak madárszeretetét. Köszönöm tagjainknak és minden madárszerető dombóvárinak, hogy a kritikus napokban sok madár túlélését segítették.
Április közepétől végre szép időnk van, szólnak a fülemülék, rigók, tücsökmadarak, újra kelepelnek a gólyák és csivitelnek a füsti fecskék - dallamos köszönet ez azoknak, akik szeretik a madarakat.
     

Partfal felújítási munkák a kiskondai felhagyott agyagbánya területén

Április 19-én a kiskondai volt agyagbánya területén 16 fő vett részt a természetvédelmi munkában. Sajnos, a két éve kialakított partfalak egy része - a sok csapadéknak köszönhetően – leomlott, vagy a költőüregek károsodtak. A bánya nyugati részén viszonylag vékony réteget kellett eltávolítani, de nagy felületen. A régi költőüregeket meghagytuk, de az új részeken néhány előfúrást végeztünk, hogy megkönnyítsük a megtelepedő madarak munkáját.
A déli fekvésű bányaszakaszon 42 méter hosszúságban új partfalat tettük alkalmassá a gyurgyalag megtelepedésére. Az utóbbi partfal lazább szerkezetű, mint a két éve kialakított, ezért a partifecske megtelepedésére is számíthatunk. A meredek és magas partfalat cserjék és fák takarták még néhány napja, a megtisztításában Dávid Gyula és társai vettek részt (DÖPTE), köszönjük munkájukat.
A munkát április utolsó hetében Gunaras melletti partfalaknál folytattuk, ahol közel egy évtizede költenek a parti fecskék és 10-20 pár gyurgyalag. Meglehetősen nagy felületet sikerült megújítanunk két délután, a partfalakból 10-60 cm-es réteget kellett lefaragni, hogy az kellően meredek legyen és a növényzet takarása is megszűnjön. Az első parti fecskék már megérkeztek, 10-15 pár tartózkodott a területen. Reméljük, hogy a friss felületet újabb csoportok is megtalálják. A munkában Tóth István Zsolt, Kéri Aladár, Hógli Mihály és Nagy Sándor vett részt, a fotókat Orova Edina készítette. Köszönöm a 11 gimnáziumi tanuló és a csoport tagjainak munkáját.
                         

CES – 10 éve kezdtük el a programot Dombóváron

A CES helyszíne: Tüske, Horgásztavak
Szervező, gyűrűző: Nagy Sándor
További gyűrűző: Juhász Rita
Hálók száma: 5 db 12 méteres háló
A hálóállást a másfél hektáros területnek a közepén alakítottuk ki. A fás szárú vegetációt nemes nyár, törékeny fűz, berekfűz, fekete bodza és varjútövis alkotja.
A terület DNY-i részét évekig 30-40 cm belvíz borította, ennek köszönhetően 300 nm-es nádas alakult ki.
A talajszintnek 30-40% -át nagy csalán borítja, füves, sásos terület már alig van. A hálóállás két oldalán a fekete bodza és a berekfűz a jellemző, de terjedőben az agresszív varjútövis. A horgásztanyák oldalán idős fűzek vannak, költőhelyet és táplálékot biztosítva az odúlakóknak és harkályféléknek. A téglalap alakú területnek csak a peremrészén van vadrózsa, kökény galagonya és kecskerágó.
Az élőhelyen eddig 43 madárfajt fogunk.
Az egyed- és fajszám sajnos fokozatosan csökkent az elmúlt 9 évben. Különösen a fülemüle, barátka, tövisszúró gébics száma.
Évente kilenc alkalommal 6-6 órát állnak a hálók, a munka legkorábban április 15-én indulhat és legkésőbb július 10-én zárul. A hálózást 8-10 napos időközönként ismételjük.
Ebben az évben április 18-án kezdtük a CES programot, 10 fajnak 15 egyede került a hálóba, 6 visszafogás volt.
A befogott fajok: seregély, fekete rigó, énekes rigó, zöldike, fülemüle, széncinege, mezei veréb, erdei pinty

Az odútelepek ellenőrzése befejeződött (2013.)

Az időjárás alaposan megtréfált bennünket ebben az évben, ezért meglehetősen későn, április 12-én voltunk az utolsó odútelepet ellenőrizni a Gunarasi-parkban. Dombóváron, Szőlőhegyen, a tüskei horgásztavaknál, a Béka-tavaknál és Mosdóson 210 db odút és költőládát ellenőriztünk két hét alatt. A mellékelt táblázatban látható az odúk megoszlása. A családi házaknál, tagjainknál és városi óvodák kertjeiben 90 db madárvédelmi berendezést ellenőrzünk még.
Tapasztalatok, észrevételek:
- a többszöri tisztítás ellenére az odúk 65%-ban volt régi fészekanyag,
- a harkályok 27 odú röpnyílását kibővítették, ezért javításra szorultak,
- három helyről 7 db odút vittek el, ezeket pótoltuk,
- az odútetőket 24 helyen kellett cserélni, a zsanérokat 34 helyen pótoltuk,
- a cinegék nagyon kevés helyen foglaltak odút (7 fészekkezdeményt találtunk), egyetlen helyen sem volt tojásos fészek, ők is késtek,
- öt helyen találtunk csúszka fészket, háromban 8-6-3 tojás volt, de még nem kotlottak a madarak. A tojásokat fakéreggel takarták be, többnyire ez alkotja a néhány centiméteres fészket, melynek nincsen kelyhe.
- a Városi Vízmű gunarasi telepén 2010-ben 2 db költőládát helyeztünk kibaglyoknak, vércséknek. Nagy meglepetésünkre az egyikből macskabagoly fióka nézett ránk az ellenőrzéskor, a fióka már tollas volt, kb. 17-20 napos. Valószínű, hogy volt másik fióka is, mert a közeli erdős területen hallottuk a hívóhangját. A márciusi 60 cm hó és a hideg éjszakák miatt nehéz elhinni a túlélésüket. A prédák között zöldikét, énekes rigót is találtunk.

Az odúk ellenőrzését idén nem a madarász-sulisokkal végeztük, mert az időjárás ezt nem tette lehetővé. Köszönöm Tóth Dániel, Kéri Aladár és Hógli Mihály munkáját.
ODUTELEPEK 2013-ban
           

Sikeres volt a januári sas szinkron

Az országos kiterjesztésű felméréshez csak két éve csatlakoztunk. 2013. január 12-én 8:30-kor indultunk és 13 óráig három helyszínen végeztünk felmérés. Bakonyi András és Hógli Mihály a kiskondai halastavakat, egy népesebb 8 fős csoport - Kéri Aladár és Nagy Sándor vezetésével - a Béka tavakat vette célba. Mindkét helyszínen 2-2 órát tartózkodtunk, majd közösen mentünk az alsómocsoládi halastavakhoz.
A három helyszínen 15 réti sast láttunk; Kiskonda térségében 2 ad és 5 fiatal, a Béka tónál 5 fiatal, az alsómocsoládi tavaknál 2 ad és egy fiatal réti sas volt. A szép idő és a jó látási körülmények tovább javították jó hangulatot. Összesen 25 madárfajt láttunk.
Közel 100 áttelelő nagy kócsag és szürke gém fogadott bennünket a Béka tavaknál. Közelről figyelhettük a 3500 tőkés réce között a böjti-, fütyülő récéket és a bütykös hattyúkat.
Az egerészölyvek is kitettek magukért, mert több mint 20 példányát láttuk a ritkább kékes rétihéjával együtt. A zöld küllő csak a hangjával jelezte jelenlétét, de míg a megjelenését vártuk, a tavak légtérbe repült 67 kék galamb. Új-Dombóvár légtere felől érkeztek és két kört leírva beszálltak a szokott helyükre, a magas nyárfasor koronájába. Ritka szerencse ezt a fajt látni!
Alsómocsoládon – miután megcsodáltuk az erdei iskolát – a megfigyelőhelyről egy áttelelő búbos vöcsök mozgásában és két "szépkorú" réti sasban gyönyörködtünk. Itt is nagy létszámú récesereg ad túlélési lehetőséget a réti sasoknak. A tavak melletti vetésen 40-45 nagy lilik tartózkodott, egy kisebb csapat pedig a tavak egyikén tartózkodott. Útban hazafelé az egyik óhajunk teljesült, mert Mágocs felé tartva a téglagyárral szembeni oldalon nagy őrgébics ült figyelő pózban. Megzavartuk hogy megálltunk, de így még többet láttunk a madárból.
Szép idő, 15 sas, kb. 5000 madár és ritka fajok – kell ennél több?
     

Mozgalmas volt november utolsó napja

Délelőtt a nagybajomi iskola nyolc tanulócsoportja négy foglalkozáson ismerkedhetett a hazai madárvilág képviselőivel, illetve a madárvédelem évszakos lehetőségeivel. Húsz preparátum, húsz madármúmia és közel 200 diakép színesítette a foglalkozásokat.
Az ökoiskola tanulói a látottak és hallottak után a nyári szaktáborok iránt is érdeklődtek.
Késő délután a DÖPTE - dombóvári civil szervezet – bázishelyén tartottam előadást "Madárvédelem – az ifjúság bevonásával" címen. A pénteki programoknak 167 résztvevője volt. (NS)
       

Odúellenőrzés és gyűrűzés a mosdósi kastélyparkban

2011 tavaszán 20 db "B" típusú odút, két "zsalus"- és egy önetetőt helyeztünk ki a park központi, idős faállományú részébe. A park közelsége – 10 km-re van Dombóvártól - faállományának sokszínűsége, zavartalansága és madárvilágának gazdasága egyszerre indokolta döntésünket.
A csoport tagjaival és a madarász-sulisokkal rendszeresen látogatjuk a területet. December első szombatján napraforgóval, a gyűrűzés és madármegfigyelés eszközeivel indultunk Mosdósra. Az etetők feltöltése és a hálók kihelyezése után az odúk utolsó tisztítását is elvégeztük. Valamennyi odút használták a cinegék éjszakázó helyként. Az odúk 85%-ban volt költés 2012-ben (2011-ben csak 45%-os volt az arány), 15 helyen széncinege, egy-egy helyen barátcinege és kékcinege költött. A kétszeri költés miatt 29 fészekalj adatait rögzítettük. A 26 széncinege költés 132 fiókát "produkált", két fészekben 9 fiókát repített a barátcinege , és hat fiókát a kékcinege család. Meglepő, hogy a verebek egy odút sem foglaltak.
Az ellenőrzés közben az etetők is megelevenedtek, két óra alatt a hálók 25 madarat fogtak.
Szén-, kék- és barátcinege volt a három befogott faj.
Sok időnk nem volt a faunisztikázásra, de így is 21 fajt láttunk vagy hallottunk.
Érdekesebb fajok: zöld küllő, karvaly, fenyvescinege, közép fakopáncs.Az igazi nagy madármozgás az első havas napok után várható.
       

A honlap egyes részeinek kép és szöveges része megújult.

Változások:
- 2013. év táborainak programjai, időpontja és költségei már olvashatók. Akik még nem jártak nálunk, azok a tábori képek között böngészhetnek.
- Az erdei iskolák jövő évi költsége és programajánlata is elérhető a honlapon - sok új képpel.
- A tüskei Madárvárta is sokszínű anyaggal elégítheti ki az érdeklődők kíváncsiságát.
- Az alapítványunk tulajdonát képező értékes ornitológiai és egyéb gyűjtemény is bemutatkozik a "MÚZEUM" link alatt.

Jó szórakozást, olvasgatást!

Egyre kevesebb az 1%-ból befolyó összeg...

A törvényi változások miatt átlagosan 20%-al csökkent a civil szervezetek bevétele.
Az MME Dombóvári Csoportjának alapítványát még ennél is súlyosabban érintette a változás, mert a keresettel rendelkező korábbi felajánlóink nagy része nem adózik, ill. magasabb jövedelműek közül többen elmentek nyugdíjba.
A 2011-ben felajánlott és a bankszámlánkra napok átutalt össze 46.511 Ft.
Ez harmada, illetve negyede a korábbi évek összegének – tavaly 144 ezer Ft volt a felajánlás.
Köszönjük a felajánlók támogatását, ami madárvédelmi célokra fordítunk.
2013-ban 1000 példányban sokszorosított - képekkel illusztrált – körlevéllel keressük meg körzetünk adózó állampolgárait. Nagyon reméljük, a következő év sikeresebb lesz!
A 2011-ben felajánlott összeggel egy 350ezer Forint értékű spektív vásárlásához járultunk hozzá.

Késő őszi gyűrűzés a tüskei tavaknál

Kihasználva a jó időt október 30-án és 31-én a füzesben három hálóval, a táborhelyen a szokásos hobbi hálóval dolgoztunk. 13 fajhoz tartozó135 madarat sikerült fognunk. Kedden 9-15 óráig, szerdán 8-13 óráig fogtak a hálók.
A hálózást kisebb mértékben zavarta a szél, mint vártuk. Meglepő az erdei szürkebegy, a zöldike és erdei pinty teljes hiánya, lényegesen kevesebb vörösbegy és feketerigó akadt a hálóba, mint vártuk. Karvaly, fekete harkály, zöld küllő és a függőcinege fogására is volt esélyünk, mert a hálók közelében tartózkodtak a madarak. Most nem sikerült, de így is jól szórakoztunk, mert állandóan volt munkánk. A kisebb létszám miatt néhányan gyakorolhatták a madárszedést. Résztvevők: Kovács György, Müller Ádám és két gyermeke, Tóth Dániel, Szórádi Zsófia és Nagy Sándor.
         

Az év madara 2012. évi programjain közel 700 fő vett részt Dombóváron

"Az év madara az egerészölyv" programsorozat keretében februárban fészekkosarakat készítettünk, majd márciusban kihelyeztük a Kapos-folyó völgyébe. A gólyavár közelében fészkelő madár költőterületét áprilisban és májusban is meglátogattuk a madarász sulisokkal és az érdeklődőkkel.
Júniusban - a tábori program részeként – 30 tanuló csoportonként ismerkedtek az egerészölyv élőhelyével, költésével és táplálkozásával. A munka zárásaként rajzokkal illusztrált tablót kellett készíteni a gyermekcsoportoknak.
Október 9-én látványos sólyombemutató volt az APOK Belvárosi Általános Iskola udvarán. Vendégünk a hivatásos solymász Krekács Zoltánt volt. Helyi csoportunk bázisiskolájának 400 diákja és dolgozója tekintette meg az egy órás bemutatót, ahol láttunk sólymot, uhut és héját is, természetesen nem hazai fajokat. Vendégünk beszélt a solymászat évszázados történetéről, solymászatnak a magyar nép több mint 1000 éves története során betöltött szerepéről, a hazai solymászatról, a madarak tartárásról és betanításáról, solymászatról, mint hobbiról és élethívatásról.
A program zárásaként október 17-én Haraszthy László az MME elnökségének tagja tartott két előadást a Művelődési Otthonban. Közel 200 fő hallgatta a "Turul madár" és társai előadást. A dombóvári MME tagokon és helyi érdeklődőkön kívül Kaposvárról, Tamásiból, Sásdról is érkeztek madarászok. A történeti áttekintés után, az MME több évtized eredményes madárvédelmi munkáját elemző és összegző előadást hallhatunk sólymokról, sasokról és zárásként az év madaráról. Betekintést kaptunk a fajvédelem "hőskorszaki" munkájába ugyanúgy, mint adatokkal igazolt korszerű vizsgálatok, kutatások eredményeibe.
Közel 700 diák és felnőtt tudása és ismerete gazdagodott a ragadozók életéről és a védelmük érdekében végzett munkáról.
A rendezvénysorozat támogatója Dombóvár Város Önkormányzata, szervezője a Dombóvári Madártani Csoport és a "Tolna megye természeti értékeiért" Alapítvány.
       

Két előadáson közel 200 fő hallgatta a "Turul madár" és társai előadást

"Az év madara az egerészölyv" programsorozat keretében februárban készítettünk fészekkosarakat, majd kihelyeztük a Kapos-folyó völgyébe (március). A fészkelő madár költőterületét két ízben is meglátogattuk gyerekcsoportokkal gólyavár közelében (április-május). Júniusban a tábori program keretében csoportonként ismerkedtek az egerészölyv élőhelyével, költésével, táplálkozásával – a munka zárásaként rajzokkal illusztrált tablót kellett készíteni a csoportoknak.
Október 9-én volt a rendkívül látványos sólyombemutató, a program zárásaként október 17-én Haraszthy László az MME elnökségének tagja tartott két előadást a Művelődési Otthonban. Az előadásra Kaposvárról, Tamásiból, Sásdról is érkeztek madarászok. A történeti áttekintés után, az MME több évtized eredményes madárvédelmi munkáját elemző és összegző előadást hallhatunk sólymokról, sasokról és zárásként az év madaráról. Betekintést kaptunk a fajvédelem "hőskorszaki" munkájába ugyanúgy, mint adatokkal igazolt korszerű vizsgálatok, kutatások eredményeibe. Közel 700 diák és felnőtt tudása és ismerete gazdagodott a ragadozók életéről és a védelmük érdekében végzett munkáról.
             

Vendégünk volt Krekács Zoltán solymász

"Az év madara az egerészölyv" program keretében hívtuk meg városunkba a hivatásos solymászt. Az APOK Belvárosi Általános Iskola sportudvarán - helyi csoportunk bázisiskolája - közel 400 diák és felnőtt tekintette meg az egy órás bemutatót. A bemutatón láttunk sólymot, uhut és héját is, természetesen nem hazai fajokat.
Vendégünk beszélt a solymászat évszázados történetéről, a sólymok és vadászmadárként tartott fajok betanításáról, tartásáról. A solymászatról, mint hobbiról és élethívatásról.
A magyar nép több mint 1000 éves története során betöltött szerepéről.
                 

207 látogató, 32 madárfaj és 1846 madár a 20. Madármegfigyelő Világnapon

Hagyományainknak megfelelően négy napos programunk volt Dombóváron. A Madárvártánál a Belvárosi Ált. Iskola, a József Attila Ált. Iskola és a helyi gimnázium tanulócsoportjait fogadtuk 60-60 perces foglalkozáson.
A programnak része volt: a jeles nap története, célja, a mindenki által várt gyűrűzési bemutató és szakvezetés a Madárbarát kertben.
Szombaton madárbefogás (öt fajt fogtunk) és gyűrűzés volt a Konda-patak völgyében, vasárnap Béka- tavaknál 27 madárfajt sikerült megfigyelni. Tőkés récéből volt a legtöbb, érdekesebb fajok réti sas, fekete harkály és zöld küllő.
A megfigyelt madarak összlétszáma: 1846 pld.
Leggyakoribb madarak:
tőkés réce: 630 pld
kárókatona: 535 pld
dankasirály:345 pld
A program támogatója volt az MME és a helyi önkormányzat.
           

Izraelben olvasták le a Szakályban jelölt fiatal gólya gyűrűjének adatait

Szakály, Kossuth utca 84. szám előtti villanyoszlopon (fészekkosaras) 2012. június 26-án jelöltük a három még röpképtelen gólyafiókát.
Az azonosított gólyafióka kódja : Budapest 1H445
Az alkalmazott típus: fémgyűrű
A településen összeírt gólyafészkek száma: 6
A gyűrűzött fiókák száma: 20 pédány
Gyűrűző: Nagy Sándor
A fészekben lévő fiókák száma: három
A leolvasás pontos helye: Tirat Zvi /Izrael/ (32o25'N,35o32'E)
A pihenő gólya azonosítója: Helmut Eggers.
Időpontja: 2012.08.22.
A gyűrűzéstől eltelt idő: 1 hónap 26 nap
     

Több madárbarát kertre volna szükség

A hazai időjárás egyre gyakrabban és hosszabb időszakra teszi próbára a hazai madarakat.
Az idei év mindent betakaró vastag hótakaróval, majd mínusz 20 Co hideggel szedte áldozatait, a nyár 60-70 napos aszállyal és kánikulai melegével végezte a maga szelekcióját. Az időjárás okozta kritikus helyzetekben csak az ember jóindulata segíthet – télen az etetéssel, az itatók működtetésével, tavasszal és nyáron a költőhelyek biztosításával, az itató, de különösen a fürdőhelyek folyamatos feltöltésével. Kertünkben soha nem látott forgalom volt a nyáron a 4 m2 felületű mesterséges tavacska sekély részén. Naponta 100-120 madár jött inni, de sok madár - a nap meghatározott időszakában - bérletes fürdő volt.
Egy délelőtti négy órás megfigyelés eredménye: örvös galamb/2/, zöldike/5/, csicsörke/4/, balkáni gerle/7/, házi rozsdafarkú/2/, szürke légykapó /4/, feketerigó/8/, énekes rigó/2/, mezei veréb/9/, erdei pinty /1/, széncinege/3/, barátka/1/.
Lakásunk és üdülőnk kertjébe kihelyezett odúkban 3 mezei veréb, egy széncinege, egy házi rozsdafarkú költés volt, de költött egy pár szürke légykapó az esővédő faszerkezetén, az eresz alatt pedig két költése volt a molnárfecske párnak. A tujában balkáni gerle költ több éve.
A kertünkbe járt táplálékért az örvös galamb, a feketerigó és az énekes rigó. Mivel nincs macskánk egész évben vannak tollas vendégeink, nagy örömére az egész családnak. Egy kis munkával Önnek is lehet madárbarát kertje! Megéri.
Képek: Nagy Sándor, Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a.
         

Tömeges madárpusztulás okoznak a nagy üvegfelületek

Megdöbbentő adatot szolgáltathat, ha egy nagyobb üvegfelületű épület napi bejárásával összegyűjtjük az elpusztult madarakat.
Id. Kovács György az APOK Belvárosi Általános Iskola alkalmazottja - helyi csoportunk tagja – hívta fel a figyelmünket az épület északi oldalán elpusztult védett madarakra. Ez év januárjától a megtalált tetemek száma meghaladja a 70 db-ot, azokról nem szólva, melyeket kisebb ragadozók (nyest, házi macska) közben elvittek. Különösen az volt a meglepő, hogy olyan fajok is szerepelnek a listán, mint a ragadozó karvaly, vagy a IV. emeleti üvegnek repült fürj. Az elpusztult madarak listáján szereplő fajok: barátcinege, csilp-csalp füzike, meggyvágó, erdei pinty, téli pinty, zöldike, házi rozsdafarkú, mezei veréb, sisegő füzike, kerti geze, széncinege, feketerigó, énekes rigó, kerti rozsdafarkú, csicsörke, nagy tarkaharkály, seregély, kis tarkaharkály, tengelic, barátka, erdei fülesbagoly. Természetesen a lehetséges védelmi intézkedéseket megtettük a függönyök elhúzásával és ragadozók röpképének az üvegfelületre ragasztásával.
Sokat javult helyzet, de éjszaka, ill. a ragadozó madarak megjelenésével ezek védelmi intézkedések nem működnek. A városban költő karvaly júniusig rendszeresen az épület egy beugró részénél vadászott - énekesek megriadva a ragadozótól - az üvegfelületnek repültek.
A rosszul megválasztott vadászterület lett a veszte a karvalynak is (június).
Az épületnek azon a oldalán kisebb a madárpusztulás, ahol a telepített bokrok és fák közel, néhány méterre vannak az épület üvegoldalától. A képeken augusztus 15-31-e között elpusztult madarak láthatók.
   

A rekkenő hőség ellenére sok madár a tüskei táborban

Csak remény maradt, hogy 60 napos szünet után megjön a csapadék és enyhül a meleg. Az augusztus 21-től 26-ig tartó gyűrűzőtáborban végig küzdöttünk a meleggel és a szárazsággal, mely 50%-ban korlátozta a „munkaidőnket”. Négy élőhelyen 27 hálóval dolgoztunk, 616 befogott madárból 496 lábára került gyűrű, a visszafogott madarak száma 120 példány. A napi 7-8 órás hálózási lehetőség gyengébb fogási eredményt ígért, szerencsére nem ez történt.
42 madárfajt fogtunk, napi átlagban száznál is több példányt. A völgyön átvonuló több száz sisegő füzikéből 82 sikerült befogni és jelölni, ez tüskei rekord, miként a napi átlagos fogás, ill. a 616 madár is az öt nap alatt. Lényegesen több madarat foghattunk volna, ha délelőtt 10 órától délután 17 óráig nem kell a hálókat összehúzni. A leggyakrabban fogott fajok: sisegő füzike (82 ld), széncinege (82 pld), barátka (56 pld).
Ritka fajok: nagy fülemüle, kerti geze, zöld küllő, erdei pityer, nyaktekercs, karvalyposzáta.
A felszabaduló időben hálójavítás, itatók kialakítása és folyamatos feltöltése, általános madárvédelem, madárismeret bővítésére volt lehetőség. Este diavetítéses előadáson a gyűrűzés európai és hazai történetével ismerkedtünk Karcza Zsolt előadásában, a nyári gyűrűzésekről Lukács Kata gyűrűzésvezető tartott előadást. A táborozók kilenc településről érkeztek, a 25 fő 80%-a régi csapattag. Fazekas Krisztina és Kocsis Viktor a hálók javításában, Péter Dávid, Hazafi Dorottya a szedésben, Meleg Gyuri az irgalmatlan hőség kezelésben (humor) nyújtott átlagon felülit.
Utolsó este Juhász Rita gitárral és énekkel köszönte meg a lelkes csapat munkáját.
     

Megkésett monológ – a vetési varjúk védelméért

A vetési varjú tömeges megjelenése és telepes költési egyre gyakoribb a nagyobb településeken. Dombóváron négy helyen van, ill. volt varjútelep, ezek nagysága 80-200 pár között ingadozik. Ez év márciusában a városközpontban lévő telepet (160 fészek) számolta fel az önkormányzat a helyi tűzoltóság közreműködésével és a DDNP engedélyével. Kovács György tagtársunk a térségi újsághoz írt cikke azonban nem jelent meg, pedig tanulságos. Vagy éppen ez volt ok?!

Jelentős a kirepülő gólyafiókák pusztulása

Az elmúlt évtizedek gyűrűzési adataiból tudjuk, hogy a sikeres költés csak egyik feltétele a hazai gólyaállomány megtartásának. A fiatal gólyák 80%-a elpusztul mire ivarérett lesz, közel a fele nem éri meg az első évet sem. A kirepülést követő néhány napon komoly veszélyt jelent a már röpképes fiókákra a szél, a fészek közelében lévő magas feszültségű oszlop és a fészekre érkezést korlátozó vezetékek, transzformátorok, magas fák és épületek.
A kilenc dombóvári gólyafiókából már július végére kettő elpusztult, a IX. utcában gyűrűzött fiatal gólyát Taszáron, a MÁV javító kéményéről kirepült példányt a helyi MÉH telep közelében lévő nagyfeszültségű vezeték égette meg, ill. leszakította a végtagját. Tudomásom van a taszári 4 fiókás fészekalj teljes pusztulásáról is, más-más napokon, de ugyanazon a helyen érte áramütés a kirepülő fiókákat.
Az MME gyűrűzési programjának köszönhetően évente egyre több fiatal gólyára kerül gyűrű, 2012-ben közel 1000 példányra. Ez olyan magas szám, melyre még nem volt példa. Ezért minden kollégát és érdeklődőt arra kérünk, ha elpusztult, vagy sérült gólyáról tud, a hírt közölje velünk. Ha gyülekező, vagy megkésett gólyákat látnak szántóföldeken, füves területeken érdemes távcsővel a bal lábat megnézni és a gyűrű betű és számkombinációját leírni és azt elküldeni az MME, vagy csoportunk e-mail címére.
(A képek a dombóvári MÉH telep mellett készültek)
       

Gólyafelmérés 2012

Tolna megye 138 településén végeztek gólyaszámlálást június és július hónapban a dombóvári madarászok és 59 településén találtak gólyát. A 122 fészekfoglalásból két gólyának nem volt párja, így Nakon hosszú évtizedek óta először nem volt gólyapár és fióka. A gólyapárok közül minden ötödik költése sikertelen volt, ez rendkívül magas arány.
A 120 gólyapár költésének átlaga: 2,25 fióka, a sikeresen költő pároké: 2,7 fióka. Ha az elmúlt 20 év felméréseinek adatait összehasonlítjuk, akkor az idei év a legrosszabb szaporulatok éve rangsorában bronzérmes...   részletek:
                   

Köszönjük Mirkó!

Az elmúlt években sok sérült madár -elsősorban ragadozók (egerészölyv, erdei fülesbagoly, macskabagoly, kuvik, héja) - mentésében vállalt pótolhatatlan munkát Majnarics Mirkó dombóvári tagtársunk. A mentett madarak nagy része orvosi ellátást, majd hetekig gondos kezelést és ellátást igényelt. Aki már végzett ilyen jellegű munkát az tudja, hogy a madármentéshez hétköznapi állatszeretet és jóindulat nem elég, hozzáértésre, elkötelezettségre, sok-sok időre és türelemre is szükség van.
Egyesületünk, dombóvári csoportunk és minden tagtársunk munkájának megítélését befolyásolja, hogy a bejelentett sérült madárért, a fészekből ki-, vagy leesett madárfiókáért elmegyünk-e? Fontos, hogy legyen valaki, aki a madarak további gondozását vállalja, és ha szükséges, akkor eljuttatja a térség valamelyik madármenhelyére.
Gólyák esetén Kölked, más madarak esetében Pécsett a ZOO-park a kijelölt fogadóhely.
Egyesületünk és csoportunk nevében is köszönöm Majnarics Mirkó madárvédelmi munkáját.

43 madárfaj 1158 egyedét jelöltük a CES program keretében 2004-2012 között Tüskében

Április 15-én kezdtük az idei programot a tüskei mintaterületen és június 10-én volt az utolsó hálózás. A 2012-es adatok a madárállomány további csökkenését jelzik.
2004-ben még 30 fajhoz tartozott a befogott 229 madár, az idei évben csak 17 madárfaj 71 egyedét fogta a 180 nm felületű 5db 12 méteres függönyháló, 34 példányt fogtunk vissza. A csökkenés drasztikus! tovább...
   

Változatos program a nyári szaktáborban

Zömében dombóvári fiatalok táboroztak az MME dombóvári csoportja által szervezett júniusi táborban, de voltak Budapestről, Szolnokról és megyénk más településeiről is. Három 10-10 fős munkacsoportban madártani (faunisztika, hálózás, gyűrűzés, általános madárvédelem), botanikai (fák-, cserjék- és lágyszárúak jellemzése, határozása, gyógynövényismeret, termések, "Az én fám" - bemutatása), ill. a helyi múzeumi anyag segítségével (madármúmiák, bogár- és lepkegyűjtemény, állati- és növényi részek) bővíthették ismereteiket a tanulók. A tábori programnak harmadik éve része a Dombóvár környéki gólyagyűrűzés. Előtte alapos felkészülés volt a fehér gólya élőhelyéről, táplálkozásáról, szaporodásáról és vonulásáról. A fiatal gólyák gyűrűzésekor tájékoztatást kaptak a jelölés céljáról és az eddigi eredményekről. Voltunk Mosdóson és Szőlőhegyen, ahol az odútelepeket ellenőriztünk és sok-sok élménnyel lettünk gazdagabbak. Fényképezhettünk az odúkban nagy pelét, mogyorós pelét, tojásos fészket, néhány napos és tollas madárfiókákat. Szakmai kiránduláson voltunk Ozorán, ahol a vár múzeumi anyagát tekintettük meg. Útközben a fiatal gólyákat is megszámoltuk hat településen. A rétszilasi halastavaknál ritka és nagytömegű madárfajok megfigyelésére volt lehetőség. Sokan itt láttak először fekete gólyát, kanalas gémet, cigányrécét, füstös cankót, apró partfutót. Nagy élmény volt egyszerre látni 800 nyári ludat, több száz kócsagot és több ezer sirályt.
Az öt napos tábor a Közép-Mecsek völgyében tett kirándulással, a "Páfrány-túrával" zárult.
A patakvölgy hűvösebb mikroklímája és a változatos állományú erdő szinte lépésről-lépésre szolgált érdekességgel és megfigyelni valóval.
A táborban szakmai vezetőként dolgozó Hábich Judit, Törekyné Zsuzsa, Szórádi Zsófia munkáját ezúton is köszönöm.
         

Sikeres "Gólya Road Show" Tolna megyében

59 gólyafióka lábára került gyűrű Szakály, Regöly, Belecska, Dombóvár és Kapospula településeken. Valamivel kevesebb ez a tervezettnél, de a májusban végigvonult vihar alaposan megtizedelte a belecskai gólyafiókákat. A programot mindenütt nagy érdeklődés kísérte, a magyar ember még mindig szereti a környezetében élő fehér gólyát. Telefonos riadólánc értesítette az ismerősöket, unokákat, hogy a következő helyszín hol lesz.
Szerencsére madárból sem volt hiány, így volt mit simogatni a sok apróságnak.
A szaporulat közepesnek mondható, a fiókák fejlettségében fészkenként - ugyanabban a településen is - 10-14 napos eltérés tapasztaltunk. A korábbi évekhez képest gyakoribb volt a hímek közötti fészekharc, aminek tojások, helyenként egész fészekaljak estek áldozatul.
Két helyen is fulladásos pusztulást okozott a nagyméretű sikló.
Köszönjük a programban dolgozók munkáját (Pandur Richárd, Hazafi Dorottya)
                 

A Nagyberkiben jelölt fiatal fehér gólyát Barcs-Drávaszentesen látták

2011. június 30-án gyűrűztünk négy gólyafiókát Nagyberkiben a takarmánybolt kéményén.
Horváth Zoltán somogyi tagtársunk egy lekaszált réten - közel 50 gólya társaságában - olvasta le a madár lábán lévő gyűrű adatait 2012. június 24-én.
A fiatal madarak többnyire - négy éves - ivarérett korban jönnek vissza a költőterületükre, de előfordul, hogy csapatokba verődve kóborolnak hazánk területén. Érdemes minden gólyát alaposan megfigyelni és ha van a lábán gyűrű azt leolvasni!
Az éghajlat változása módosíthatja a gólyák vonulásában és tartózkodásában szerzett eddigi ismereteinket, tapasztalatainkat.
Az e-mailon írt megfigyelésekre, többnyire órák múlva válaszol Karcza Zsolt az MME gyűrűzőközpontjából. Jó és sikeres megfigyelést minden tagtársunknak.
   

Az MME júniusi elnökségi ülése Dombóváron volt

A 2011-ben megválasztott új elnökség egyik célja, hogy a helyi csoportokat meglátogatva a működési területükön tájékozódjon a csoportok szervezeti életéről, szakmai munkájukról és a tervezett, vagy megteremtett anyagi háttérről (ingatlanok, iroda, földterületek, UNIÓS pályázatok).
Az elnökségi ülésen megjelentek: Halmos Gergő igazgató, Bajor Zoltán elnök, Haraszthy László, Bukor Zoltán elnökségi tagok, Frenyó Gábor és Nagy Sándor alelnökök. Csoportunk 32 éves munkájáról képes beszámoló formájában adtunk rövid tájékoztatót, az oktatóközpont, a két mintakert, a tüskei Madárvárta és a pacsmagi erdei iskola feltételrendszerének és működtetésének bemutatása már a helyszínen történt.
Szombaton a pacsmagi ramsari területen folytatódott és zárult - természetesen terepi madarászással - a két napos program.
     

Faunisztikai szenzáció a pásztormadár dombóvári megfigyelése

A városban megfigyelt madarak listája egy újabb fajjal gazdagodott, a 189. madárfaj a pásztormadár, vagy más néven rózsaseregély.
Schaffer Tamás 2012.06.05-én jelezte először, hogy pásztormadarat látott Új-Dombóváron a játszótér füves részében. Elmondása szerint a pásztormadarat két méterre megközelíthette. Június 12-én Dománszki József által készített kép minden kétséget kizárt (Dombóvár, Fürst S. utca 2.), az egy hete megfigyelhető különös színű madár egy pásztormadár.
Mint tagtársunk elmondta, a ház előtti meggyfán és családi háza előtti füves részen tartózkodott a madár az említett időpontok között. Éjszakát az udvaron lévő tujában töltötte.

Mit kell tudni erről a madárfajról?
Kelet- és Közép Ázsia füves területeinek telepesen költő madara. Hazánkban ritkán megfigyelhető inváziós madár, 10-25-40 éves kihagyásokkal jelenik meg nagy tömegben. Utoljára 1994-1995-ben kb. 1700 költött a tiszántúli területeken, elsősorban a Hortobágyon.
Vonulása idején az alföldi tájak külterjesen legeltetett területein figyelhetjük meg. Nem vonul gyorsan, a gyűrűzések szerint 50-70 km-ént megpihen. A Dunántúlon eddig négy alkalommal figyelték meg (Süttő, Badacsony, Esztergom, Zala megye). Május közepétől várható a magyarországi megfigyelése, a költést hazánkban június elején kezdődik.
Valószínű egy vonulásban megkésett példányról lehet szó esetünkben.
 

Jól sikerült a "Múzeumok éjszakája"

Több mint négyszáz, egészen pontosan 423 látogatója volt szombaton a "Tolna megye természeti értékeiért" Alapítvány tulajdonát képező zoológiai gyűjteménynek. Elsősorban családok, baráti társaságok alkották a látogatók zömét, de sok volt a fiatal is.
A kiállítás anyaga: 102 fajt bemutató emlős és madárpreparátum, tojás és fészekgyűjtemény, bogár- és lepkegyűjtemény.
A látogatók többsége hosszan elidőzött a teremben és a szakvezetés után egy-egy faj, madárcsoport védelméről, annak eredményességéről érdeklődtek. A siketfajd, szalakóta és baglyok iránt érdeklődtek a legtöbben. Az alapítvány és az MME helyi csoport munkájának is jó hírverése volt a szombati program.
           

Kuvik fióka sikeres mentése

A fokozottan védett kuvik - természetvédelmi értéke 100 ezer Ft - egyedszáma rohamosan csökken térségünkben. Ennek egyik oka, a fészkelésre alkalmas költőhelyek megszűnése, a másik ok a nyestek elszaporodása (ezért kellett feloldani védelmét). A nagykondai sertéstelepen bajba került, szárnyán megsérült tollas fiókáért Kocsolára kellett elmenni. Az alacsony épületek padlásterében költő madár fiókája az ellő anyadisznók közé esett. Az ott dolgozó kocsolai alkalmazottak mentették ki a fiókát. A tollas, csaknem röpképes madarat két napig gondoztuk, majd visszavittük a telepre. Kalitkába helyeztük ki a gazdasági épület tetejére, hogy behívja a szülőket. A késő esti kihelyezéssel a többi madár zaklatását is kivédtük. Az etető szülők megjelenése után nyitottuk ki a védelmet nyújtó kalitka ajtaját.
A fiatal kuvikot meggyűrűztük, reméljük, több baleset nem éri.
         

Nem volt jó döntés a Civil Napokat júniusban tartani...

A szokásos őszi időpont helyett június első szombatján tartották szokásos bemutatkozásokat a dombóvári civil szervezetek. Madártani csoportunk is ott volt a rendezvényen. Sajnos, a visszafogott érdeklődés várható volt, mert programtorlódás és az ilyenkor szokásos hétvégi munkák megosztották a lakosságot.
Még a szeptemberi időpont is korainak tűnik, hisz a pályázatok jelentős része októberig valósul meg. Programjaikról ezen a fórumon kellene számot adni.
A szervezéssel nekünk is gondunk volt, mindössze 4 fő vett részt az előkészületekben és az ügyeleti munkában (Hógli Mihály, Kéri Aladár, Péter Dávid és Nagy Sándor).
A csoportok kiállításának előkészületei sokkal több időt és munkát kívánnak meg, mint ennek hozadéka - azaz nem működhet eredményesen sem a bemutatkozás, esetünkben az ismeretterjesztés, a tagtoborzás, ha erre néhány óra áll rendelkezésre.
Az egész rendezvény tartalmi és kivitelezési átgondolására van szükség.
     

Fülemülék éjszakája

Csoportunk hatodik alkalommal hirdette meg a szakmai túrát. Busszal indultunk a Béka tavakhoz, ahol az Ignácz család portáján kezdtük a programot. A hangulatos, forrásokban és csermelyekben gazdag portán egy széncinege család odús mindennapjaiba nyertünk betekintést, gyűrűzéssel egybekötve. Ezután egy korábban istállóként működő épületrészben a füsti fecskék fészekfoglalását és építését néztük meg. Megállapítva, hogy ismét sok fészek üres maradt. Ezt követte a távcsöves és spektíves madármegfigyelés a tavakon. A szokásosnál kevesebb madár volt, mert egyik tavat leengedték. Ezután a madárvártánál volt gyűrűzési bemutató, majd következett a "zsíroskenyér parti" citromos teával. A siker a vártnál is nagyobb volt. A program befejező része a 2,5 km-es túra Konda- völgyében.
Végre volt alkalmunk a hanggyűjtésre!
Egy tucatnál is több hangot sikerült megtanulni a 38 résztvevőnek. Hallottuk a nádirigó, kakukk, vízityúk, zöldike, sárgarigó, erdei pinty, kis poszáta, énekes rigó,vadgerle, örvös galamb, foltos nádiposzáta, kecskebéka, vöröshasú unka és tavi békák hangját.
Késő este értünk a Dombó Pál utcához, a sokak által csak "szenesnek" hívott részhez.
A feketerigó riasztó hangja kíséretében köszöntünk el egymástól, az óra 22 óra 12 percet mutatott.
                 

Az MME Környezeti Nevelési Munkacsoportja Dombóváron

A munkacsoport tagjait az MME januári választmányi ülésén hívta meg tapasztalatcserére a dombóvári csoport titkára, aki egyben a 32 éve működő dombóvári madarász-suli vezetője is. Számtalan pályázatnak köszönhetően - olyan feltételrendszert sikerült kialakítani városunkban, mely mintaértékű és az egész országban ismert, követendő példa. Évente változó számban 40-80 tanuló járt és jár szakköre, közel 2000 tanuló az elmúlt 32 évben.
Az oktatóközponti terem, az ornitológiai-, lepke-, bogár-, fészekgyűjtemény, a két helyen kialakított madárbarát kert, a tüskei Madárvárta, a hat odútelep és Béka tavi madár megfigyelőhely külön-külön is komoly érték és lehetőség a fiatalok nevelésére. Így együtt pedig páratlan az országban. Ez indokolta a fiatalokból álló munkacsoport meghívását. A találkozó programja az APOK Belvárosi Általános Iskolájában kezdődött, ahol az MME helyi csoportjának oktatóközponti terme van. A terem szakmai anyagának bemutatása mellett, a módszertani lehetőségekről is szó volt. Az iskola, mely hat éve ökoiskola és MME tag, évtizedek óta fejleszti madárbarát kertjét (hasonló sincs a környék egyetlen iskolájában), a sulisok sorra nyerik a természettudományi versenyeket. A vendégek hosszan időztek az iskola "zöld blokkjában", majd a Madárvárta következett. A tüskei tavak környezete önmagáért beszél, az erdei iskolaként és nyári szaktáborként is működő bázishely ma már egész évben fogadja a gyermek és felnőtt csoportokat. 122 tábor közel 4000 vendég az ország 92 településéről, ez a rövid összegzés. Minden korosztály fogadására alkalmas. Szakmai programot, teljes ellátást és 30 fő részére szállást biztosít a táborhely.
A tapasztalatcsere záró programja a Béka-tavaknál volt, mely a városközponttól busszal 10 percre van. Az eddig megfigyelt madárfajok száma 192 faj. Május nem a legideálisabb időpont, de így is láttunk réti sast, vörös vércsét, kilenc récefajt, fekete gólyát, fekete harkályt és a gémek többségét egy órás sétánkon. Abban a reményben köszöntük meg a látogatást, hogy mi dombóváriak is betekintést kapunk vendégeink ifjúságnevelő munkájába.
           

Megkezdődött az erdei iskoláztatás...

Május és június hónapban dombóvári, mintszentgodisai és budapesti iskolások ismerkednek városunk nevezetességeivel és természeti értékeivel. A belvárosi és fővárosi diákok 3-3 napos erdei iskolai program során a helyi értékek mellett megismerkednek a madárvédelem alapjaival, részt vesznek odúellenőrzésen, gyűrűzési bemutatón, megismerkednek a Konda-patak völgyének jellegzetes fáival és lágyszárú növényeivel. Egy-egy napos kirándulás keretében a Mecsek legszebb területén - Óbánya, Püspökszentlászló - túráznak, ahol a terület növény és állatvilágával ismerkednek.
A Baranya megyéből (Mintszentgodisa) érkező iskolások egy része témanapra (1-2. osztályosok), a 3-4. osztályosok erdei iskolai programra érkeztek.
Programjuk: zenés játékos foglalkozás, terepi pöszmötölés, gyűrűzési bemutató, távcsöves madármegfigyelés, múzeumlátogatás (Fekete István Múzeum, Tolna megye madárvilága), sport, dia- és filmvetítés, nyomolvasás, növényismeret.
     

Hatodik helyen végeztek a madarász-sulisok az országos döntőn

A 19. alkalommal megrendezett országos vetélkedő döntőjén Visztó Levente a ProVértes Alapítvány elnöke és Haraszthy László az MME elnökségének tagja köszöntötte a tizenéves madarászokat. Boglártanyán - minden természetvédő által megcsodálható környezetben - egy új erdei iskolában volt a szálláshelyünk. Közel az ürgemezőhöz, a parlagi sas revírjéhez, a hantmadár téglarakásban épített fészkéhez. A szobánk ablakából hallhattuk a sordély, a búbos banka, a kenderike, a fürj, a mezei pacsirta, a holló hangját. A közeli fákra kihelyezett költőládákban és odúkban vörös vércse, macskabagoly és búbos banka költ. 2500 hektáros területen folyik természetkímélő gazdálkodás az alapítványnak köszönhetően.
Volt mit látni és volt mit tanulni a természet és az ember együttéléséről.
51 tanuló - 17 csapat tagjaként - elméleti és gyakorlati feladatokat oldott meg péntek délután. A kis liléktől a császármadárig, az ürgétől az aranysakálig, az energiatakarékos izzóktól az aktív és autonóm házig, tojások és fészkek párosításától, a nemzeti parkok részletes ismeretéig terjedt a kérdések tartalma. A gödöllői, a csákvári és nemesgulácsi fitalokkal közel egy évtizede vívunk nagy csatákat, most - néhány ponttal - ők voltak a jobbak. A rendkívül kiegyensúlyozott mezőnyben 6. helyen végzett a Szórádi Zsófia, Süveges Sára és Tóth Dániel összeállítású csapatunk. Gratulálunk.
     

A helyi megmérettetésen is Zsófiék voltak a legjobbak

A több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező "Madarak és fák napját" ünnepeltük a héten. Csoportunk ifjú madarászainak - a madarász sulisoknak - szerveztünk vetélkedőt a jeles napon. Hét csapat vetélkedett a tüskei madárvártánál madárismeretből, madárvédelemből, nyomolvasásból, növényismeretből, az év madarából és távcsőhasználatból.
A verseny legjobbja az országos döntőbe is bejutott Szórádi Zsófia, Süveges Sára és Tóth Dániel összeállítású csapat lett 94%-os teljesítménnyel. Gratulálunk.
Minden versenyző - 21 fő - ajándékot kapott az MME kiadványiból.
           

Széncinege sikeres költése V. emeleti erkélyen

A széncinege hihetetlen alkalmazkodásának is köszönheti, hogy még mindig a leggyakoribb madaraink egyike. Korábbi adatok szerint költött már településünkön kerítés vascsövében, postaládában, épületek réseiben, az udvaron felejtett kannában, etetőnek kihelyezett lopótökben. Az idei költési eredmények összegyűjtése közben – 300 odúról van szó - váratlanul új adattal gazdagodott helyi széncinegék költése. Egy ötödik emeleti erkélyre kihelyezett "B" típusú odút foglalt el a madár. Sikeres kotlást követően hét fiókát nevelnek a szülők, kirepülésük a jövő héten várható. Az érdekes adatokat ifj. Kovács György szolgáltatta. Gyurit márciusban köszöntöttük, mert 25 éve tagja a dombóvári madártani csoportnak. Lehet, hogy cinegék is tudták ezt?
     

"Fülemülék éjszakája" a Béka tavaknál

Gyülekező: Dombóvár-Tüske, Madárvárta
Időpont: május 15. 19 óra
Utazás: 20 személyes busszal a Béka tavakhoz
Felszállási hely: Madárvárta
Program a Béka tavaknál:
Távcsöves madármegfigyelés, odúellenőrzés, füsti fecskék költőhelye, gyűrűzési bemutató, faunisztika , hangyűjtés-hangtanulás.
Program a Madárvártánál:
A vártához 22 óra magasságában érkezünk. Forró teával, vöröshagymás zsíros kenyérrel várjuk a célba érőket. Természetfilm vetítése, baráti beszélgetés.
Minden érdeklődőt szeretettel vár a helyi madártani csoport.

Szalakóta-túra a Bödi széken

A dombóvári Madártani Csoport Szalakóta-túrát szervez a Kiskunsági Nemzeti Park területére.
A kirándulás időpontja: május 20. (vasárnap)
Indulás: 7-órakor a Műv. Ház mögötti parkolóból. Várható érkezés: 17 óra.
A program költsége: MME tagoknak 1500 Ft/fő, érdeklődőknek 2000 Ft/fő.
A program egyik támogatója Dombóvár Város Önkormányzata.
Utazás külön busszal. A busz 19 fős. Rossz idő esetén más időpontban megyünk.
részletek:

Tíz mesterséges költőhely várja a ragadozókat a Kapos völgyében

Újabb műfészkeket helyeztünk ki március 20-án a Kapos völgyében, hogy a vörös vércse, a kabasólyom és az erdei fülesbagoly megtelepedhessen. A művelt területekkel felszabdalt, rossz minőségű legelő kiváló táplálkozó területe a nappali és éjszakai ragadozóknak. Egyetlen probléma, hogy a megnevezett fajok nem raknak fészket. Így marad a felhagyott varjú és szarkafészkek elfoglalása. Sajnos a fészkek többsége a forgalmas utak mentén van, így nem számíthatunk megtelepedésükre. Ezért a műfészkeket terület középső részén lévő fákra, facsoportokra erősítettük fel.
A facsoportokkal tarkított mozaikos füves terület gazdag rovarvilággal és népes kisemlős állományával (pockok, egerek, cickányok, vakondok) minden évszakban biztosítja a ragadozóknak táplálékot. Nem véletlen, hogy a gólyavár melletti erdőfoltban az egerészölyv is fészket rakott. A vonulás időszakában valamennyi hazánkon átvonuló réti héja megfigyelhető a Kapos völgyében. A leggyakoribb a kékes rétihéja.
A műfészkek elkészítésében és kihelyezésében Kéri Aladár, Hógli Mihály, Bakonyi András, Péter Dávid, Majoros Máté és Nagy Sándor vett részt.
     

Gólyavár újra fogadhatja a gólyákat

Az 1950-es évektől folyamatosan lakta a várromra épített fészket a fehér gólya, a város egyik szimbóluma is lett. 1997-ig sikeresen költött, majd azt követően három évig a fiókák elpusztultak. 2001-ben régészeti munkák zavarták a tavaszi megtelepedést, majd a várrom állagmegőrzését szolgáló betonozási munkák megakadályozták a fészekrakást, mert a szél folyamatosan lefújta az épülő fészket. Az elmúlt években erős és rögzített fészekkosarat helyeztünk fel a várromra. 2012 márciusában újabb szőlővenyigéből készített műfészket helyeztünk fel a fémkosárra, hogy gólya fészeképítését és újbóli megtelepedését segítsük.
Az 1980-tól bevezetett rendszeres adatfelvételnek köszönhetően tudjuk, hogy 1980 és 2000 közötti 51 fióka hagyta el a fészket.
Reméljük, hogy áprilisban megérkeznek a várva-várt gólyavári gólyák.
     

Kezdődik a CES

Április 14-én kezdődik és július első hetéig tart a program. Kilenc alkalommal, reggel 8-12 óráig tart az öt hálóállással (60 méter) végzett madárbefogás. A másfél hektáros nádas-füzes-bodzás nyáras területén évek óta vizsgáljuk a madárállományt (faj és egyedszám).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Működik majd a hobbi és a füzes hálóállásunk is, így remélhetőleg fogunk 100 madarat. A segítők 7 órára, az érdeklődők a 9 órás ellenőrzésre már jöhetnek.
     

Befejeztük a 300 db mesterséges költőhely tavaszi ellenőrzését és javítását

Közel 30 fő vett részt a kilenc odútelep 215 db odújának tavaszi javításában, tisztításában és ellenőrzésében. Már márciusban elkezdtük a munkát, mégis megkéstünk. A korán jött tavasz megtévesztette az odúlakók egy részét. Bizonyítéka ennek, hogy teljes fészekaljakat és kotló madarakat találtunk április első napjaiban. Két-két barátcinege és csuszka is kotlott már április első napjaiban, de a széncinegék fészekaljában is találtunk 4-5-6 tojást. Csak reméljük, hogy az április 8-9-én jött hidegfront (éjszakai fagyokkal) nem tesz kárt a költésekben.
Az odúk javítására az elhasználódás, illetve a harkályok kártétele miatt volt szükség. 17 olyan odút találtunk, ahol a harkály 5-6 cm-re bővítette a röpnyílást. Ezeket szűkíteni kell, mert a tapasztalatunk szerint az ilyen odút még a verebek sem foglalják el. Mindkét csuszka odúfoglalás a szőlőhegyi égeresben volt (az elmúlt 30 évben csak egy példa volt erre). Mivel a röpnyílás nem volt nagy, a madár a sárral történő tapasztást a réseken végezte (az odún kívül).
A mogyorós pelék odúfoglalása kisebb volt a korábbi évekhez képest, hét helyen volt sikeresen áttelelő példány az odúban. Érdekesség, hogy a tüskei odúk egyikében téli álmot alvó mogyorós pele felett ökörszem éjszakázott. Sajnos, a szokatlan éjszakázó hely sem védte meg az ökörszemet a februári hidegtől, az ellenőrzéskor mumifikálódott tetemét találtuk meg.
         
A magánkertekbe kihelyezett 85 db odút tagtársaink tisztították. Köszönjük.

17. alkalommal országos döntősök a madarász sulisok...

2012-ben 19. alkalommal hirdették meg a szervezők a "Madarak és fák napja" Országos Tanulmányi Versenyt. A kaposvári területi versenyen 2012. március 23-án 92 ponttal 84 %-os teljesítménnyel első helyezett lett a Szórádi Zsófi 8.o, Süveges Sára 6.o., Tóth Dániel 5.o. összeállítású csapat.
A verseny anyag: az év madara, az év fája, a hazai tarkaharkályok, madárvédelem, életközösségek, ökológiai alapismeretek, madárhangok és a komposztálás.
A csapat tagja az APOK Belvárosi Általános Iskola tanulói.
Az országos döntő 2012. május 11-12-én lesz Vértesbogláron.
A madarász sulisok eddigi eredményei az országos döntőkön:
I. hely nyolc alkalommal
II. hely négy alkalommal
III. hely két alkalommal

Tudásukban kiemelkedő tanulók voltak:
Máté Sándor, Németh Tamás, Havelka Viktor, Tóth István Zsolt, Juhász Viktória, Borbély András, Kunfalvi Béla, Tillman Gábor, Klesch Gábor, Juhász Rita, Péter Lilla, Bódis Lilla, Tóth Viktória, Porgányi Kata, Czétány Péter, Majoros Máté, Péter Dávid, Juhász Petra, Riba Eszter és Szórádi Zsófia.
A képen balról-jobbra: Tóth Dani, Szórádi Zsófi és Süveges Sára
 
Gratulálunk! Jó felkészülést az országos döntőre!
Az eddigi eredmények:

Tavaszi társadalmi munka a Béka-tavaknál

Csoportunk leglátogatottabb terepi bázishelyén március 11-én tíz tagtársunk végzett társadalmi munkát. Az akácosba kihelyezett 20 db odút a csoport fiatalabb tagjai ellenőrizték. Egy nagyobb etető elkészítésén a Bakonyi-Majnarics-Hógli hármas dolgozott. Az etető szomszédságában kialakított 60 méteres hálóhelyen már márciusban megkezdődik a gyűrűzés. Új helyre szállítottuk a „mobil leshelyet”, hogy egész nap jó fényviszonyok legyenek madárfajok megfigyelésére és fotózására. A legnagyobb munka a megfigyelőhely környezetének rendbetétele volt. A rossz idő ellenére jó hangulatban és eredményesen dolgoztunk.
A nagy felületű halastavak madármozgalma ezekben a hetekben a leglátványosabb, mert a récék ezrei láthatók (tőkés-, csörgő-, barát-, nyílfarkú-, fütyölő-, kanalasréce), de megérkeztek a nyári ludak, vöcskök, partfutók, bütykös hattyúk, szárcsák és sirályok is. Ritka élmény hallgatni a fekete harkály és zöld küllő semmivel össze nem téveszthető hangját. Kisebb-nagyobb csoportokban naponta több száz bíbic vonul, de a leglátványosabb a réti sasok megjelenése. A hétvégén jó idő lesz, érdemes akár órákra is kilátogatni a várostól 2 km-re lévő tavakra.

                       

Éves munkaértékelő és küldöttválasztó taggyűlésünket március 9-én 17 órakor tartjuk.

Helyszín: Dombóvár, Belvárosi Ált. Iskola III. emelet. Múzeumi terem
Témák:
1. 2011. évi szakmai és gazdasági beszámoló (20 perc).
2. 2012. évi programterv és költségvetés (15 perc).
3. Küldöttek megválasztása (4 fő).
4. Farkas Balázs – természetfotói (40 perc).

Küldöttnek javasolt személyek: Bakonyi András, Hógli Mihály, Tóth István Zsolt, Péter Dávid

2012. évi körlevél

Ragadozók etetése és spektív próba

Február 25-én újabb, egyben az utolsó adag – 27 kg - belsőség és hús kihelyezésével segítettük a ragadozók táplálkozását. A Béka-tó nyugati részén a nádas előtti jégfelületre és akácos mellé helyeztük ki az eleséget. Itt van a lessátor, 5 méterre az etetett helytől. Néhány perc múlva már megjelentek a hollók és a varjuk, kicsit később az első réti sas is. Másnap február 26-án délelőtt már jóval népesebb csapat lakmározott. A megfigyelt fajok réti sas (3 pld), egerészölyv (5), holló (4), varjúfélék (25-30), kékes rétihéja (1), szarka (2).

Alapítványunk egy újabb spektívet vásárolt a fokozottan védett madárfajok megfigyelése és költési eredményességük ellenőrzése érdekében (réti sas, barna kánya, fekete gólya). Tapasztalatok: könnyebben kezelhető, gyengébb fényviszonyok mellett is jól használható és a súlya is csak 1/3-a a korábban vásárolt spektívnek. A beszerzésben Bakonyi András tagtársunk segített, köszönjük közreműködését.
A képeken a Béka-tónál lévő megfigyelő, a lessátor, a megközelítésben segítő technika és B. András a spektívvel.

       

Sok madár segítségre szorul a havas és hideg téli napokon

Minden madár szenved a megszokottól hidegebb idő és a jelentős hótakaró miatt. A madáretetőkre, illetve a bokrok és örökzöldek alá napraforgót, tökmagot, vegyes magot, almát, hájat, szalonnát, főtt sárgarépát, apróra vágott sajtot, húst is tehetünk. Ha változatos az étrend, akkor a cinegék mellett megjelennek a rigók, vörösbegyek, ökörszem, harkályok, pintyek, kenderikék és sármányok is. A nagyobb testű ragadozók is bajban vannak, nem látják, de nem is férnek hozzá a 40-60 cm-es hó alatt mozgó rágcsálókhoz. Csoportunk állati belsőség és vásárolt hús kihelyezésével segít az ölyvek, héják és sasok mentésében. Sok a legyengült egerészölyv, jelenleg egy példány gondozását végezzük. A legyengült és az evezőtollain sérült madár állapota sokat javult az elmúlt héten. Naponta 0,2-0,3 kg csibeszárnyat és belsőséget kap. Az idő javulásával a Béka tavaknál engedjük el, ahol a ragadozók etetése folyik.
       

Kis vöcsök a mentett madárfajok listáján

2012. február 6-án reggel 7 órakor jelezték, hogy a vasútállomásnál egy kimerült, de egészséges madarat találtak a vasúti dolgozók. A megtalálónak a faj meghatározása is sikerült, ami önmagában is dicséretes. Hazánk legkisebb vöcsökfaja a Kapos folyón is rendszeresen áttelel. Mint megtudtuk a vöcsköt hóba beleesve találták. Valószínű, hogy a reflektorok és a lámpák fénye, ill. a vezetékek együtt okozták, hogy leszállt, vagy leesett a forgalmas pályaudvarra.
A vöcskök lába annyira hátul helyezkedik el a testen, hogy szárazföldi helyváltoztatásra alig, vagy nem képesek. Ezért nem láthatjuk őket tóparton, szárazföldön. Meneküléskor mindig víz alá bukik, az is szerencsésnek mondhatja magát, aki vöcsköt repülni lát.
Fizikailag jó állapotban volt a madár, "pépszerű" halhússal tápláltuk két napig (inkább növényevő, de rovarok, kétéltűek lárváit is elfogyasztja). 2012. február 8-án gyűrűvel a lábán engedtük szabadon a Konda-patakon. Első alkalom, hogy a fajt gyűrűztük. Köszönjük a megtaláló segítségét!
   

Hazai rekorder lett a visszafogott fülemüle és tövisszúró gébics

Az első dombóvári gyűrűző dr. Várnai János volt, széncinegét jelölt 1956. február 7-én. 1974-ig kevés madárszerető ember kiváltsága volt a gyűrűzés.
Városunkban 1980-tól - a helyi madártani csoport megalakulásától - rendszeresen jelöljük a madarakat. Több mint 20 ezer madár lábára került gyűrű. Állandó helyeken "dolgozunk" 32 éve. Így várható volt, hogy a gyűrűzés értékes adatot szolgál. Ez a várakozás 2011-ben bekövetkezett...
     

"Ahány madár, annyi tojás"

A dombóvári madarász-sulisok nov. 12-én a pécsi Természettudományi Múzeumban gyarapították ismereteiket. Az utóbbi évtizedek legnagyobb tojásgyűjteményét mutatják be a szervezők, mely a múzeum és három helyi magángyűjtő anyagát tartalmazza. A kiállítás december közepéig látogatható. A múzeum dolgozói által összeállított feladatlap sokat segített a célirányos megfigyelésben, összehasonlításban és a tapasztalatszerzésre épülő tanulásban.
100 madárfaj preparátumát és tojását ismerhették meg a sulisok, a tojások alakjának, színének, mintázatának okára is választ kaptak. Több faj diorámás elhelyezése madárvédelmi tevékenységek magyarázatára, megbeszélésére is lehetőséget adott. 18 emlősfaj preparátuma és az ismertebb fajok láblenyomata, újabb ismeretek megszerzésére adott lehetőséget. Sajnos a kiállítás csak két hónapig látogatható. Délután a Zsolnay Múzeumban jártunk és egyedi élményekkel gazdagodva tértünk haza.
                 

Önkormányzati támogatással helyi természetvédelmi és szemléletformáló programok

2011-ben Dombóvár Város Önkormányzata három beadott pályázatunkat támogatta a Civil keretből. Az MME Dombóvári Csoportja 170 ezer Ft támogatást kapott a "Madármegfigyelő Világnap" több napos rendezvénysorozatára.
"Tolna megye természeti értékeiért" Alapítványunk "Nyitnikék" pályázata 50 ezer, a "100 család az év madara programban" pályázatunk 80 ezer Ft támogatást kapott.

Hármas célunk volt az egymáshoz szorosan kapcsolódó pályázatokkal:
- minél több helyi lakós aktivizálása konkrét természetvédelmi munkában,
- az MME és helyi csoportunk ismertségének növelése terepi programjaink, az előadások és a kiállítások révén,
- szemléletformáló nevelés.

A támogatott programok sikerét a számok is bizonyítják, több mint 1500 fő vett részt eddig a rendezvényeken, előadásokon, kiállításon és terepi programokon. Még egy kiállítás van vissza az APOK Belvárosi Általános Iskolájában, ahol újabb 1500 főt várunk rendezvényeinkre.


"Madárbarát svédasztal" - rövidesen kezdődik a téli madáretetés.

A dombóvári madarász-sulisok októberi foglalkozásaikon ismerkedtek meg azokkal a cserjékkel és fafajokkal, melyeknek száraz, vagy húsos termése madáreleségül szolgál a téli időszakban.
A hozott és gyűjtött magvakból és termésekből készült a "madárbarát svédasztal". A legfiatalabb sulisok megismerkedtek 10-10 cserjével, fafajjal és azokkal a madárfajokkal, melyek a megismert magvakat és terméseket fogyasztják. A hónap záró foglalkozásán az APOK Belvárosi Általános Iskolájának "Madárbarát kertjébe" látogattak, ahol a sokféle madáreleséget kihelyezték a különböző etetőkre.

           

"11. VADLÚD SOKADALOM" - November 26-án Tatán...

Második novemberi programunkat Tatára (Öreg-tó) szervezzük, ahol a világon egyedülálló ornitológiai jelenségnek lehetünk szemtanúi egy város központjában. A rendezvény nagysága és hangulata is egyedi, a legnagyobb hazai rendezvény.
Info: www.vadludsokadalom.hu (képek, részletes program, látnivalók, az elmúlt év történései stb...)
Indulás: 8 órakor a Művelődési Ház parkolójából. Útirány: Dombóvár - Siófok - Székesfehérvár - Tata - Dombóvár.
Utazás: 9 vagy 20 személyes busszal. Költség: egységesen 3000Ft.
Minden érdeklődőt szeretettel vár a helyi madártani csoport. Visszajelzést kérek! (mme28@t-online.hu, 30/296-4501)

Programjainknak több mint 1000 látogató volt a József Attila Általános Iskolában...

Októbertől 15-től december 10-ig három iskolában egy-egy hétig mutatkozik be az MME és helyi csoportunk. A dombóvári József Attila Általános Iskola és az APOK Belvárosi Általános Iskola Tagintézménye, illetve a kaposszekcsői iskola a három helyszín.
A kiállításon két anyagot tekinthettek, ill. tekinthetnek meg az érdeklődők:
- "2011. a Széncinege éve" - a program keretében 100 db "B" típusú odút helyeztünk ki ez év márciusában csoportunk működési területén. A mesterséges költőhelyek kihelyezésében az APOK Belvárosi Általános Iskola 4.b. osztályos tanulói és a madarász sulisok segítettek. A széncinege fészeképítéséről, költéséről és fiókaneveléséről készült képeket Tóth István, Zsolt és Hógli Mihály készítette.
- Természetfotók – Tóth István Zsolt
A fotókiállítás képanyaga - 26 képpel és nagyon változatos tartalommal - csoportunk tagjának alkotásai.

A József Attila Általános Iskola aulájában kiállított két fotóanyagnak közel 800 látogatója volt a hónap harmadik hetében. Október 15-17-18-án 11 osztály 239 tanulójának több témában tartott előadást helyi csoportunk vezetője.
A téma megválasztását a csoportok életkora és az évfolyamban tanított természetismeret anyaga is befolyásolta.
Vetített témák és anyagok:
- A tüskei és a Béka- tavak természeti értékei.
- Bemutatkozik az MME és annak dombóvári csoportja.
- Élet a nyári természetvédelmi és madártani táboraiban.
- Milyen egy madárbarát kert?
- Madárgyűrűzés (története, kellékei, eszközei és miértjei?).
- Egyedi értékek és ritka fajok a város élőhelyein.

A tanulók fegyelmezett viselkedése, érdeklődése és véleménye igazolta, hogy szükség volt és van hasonló rendezvényekre, találkozókra, hogy az MME munkáját megismerjék, támogassák és abban tagként is részt vegyenek.
(megjegyzés: legnagyobb eredmény, hogy közel 500 család és több mint 1000 fő látta, hallotta munkánkat, sikerült új tagokat beléptetni, szereztünk támogatókat és közel 30 ezer Ft értékű felajánlás gyűlt össze az MME fajprogramjaira – cserébe jelvényt adtunk)
Köszönjük az iskolavezetésnek a támogatást.
   

Hamvas küllő, guvat, kerti geze és nagy fülemüle is hálóba került a 2011. évi nyári gyűrűzőtáborokban...

Madártani csoportunk 1980 óta minden évben szervezett vonuláskutató és madárgyűrűzű tábort a tüskei Madárvártánál. Idén a három turnusban 31 általános iskolai, 24 középiskolai tanuló és 12 egyetemista dolgozott. Negyven 12 méteres hálóval 48 madárfaj 688 egyedét sikerült befogni. A fajlistát illetően az elmúlt 32 év legsikeresebb táborait zártuk 2011-ben.
Első ízben jelöltünk a tábor keretében hamvas küllőt és bütykös hattyút.
Legnagyobb példányszámban a bokorlakó barátka került hálóba(167 pld). A tábori program keretében a közeli gyöngybagoly költőládákat ellenőrizve jelöltünk 11 gyöngybagoly fiókát, júliusban volt a fehér gólya fiókák gyűrűzése, 32 fiókát jelöltünk.
2011.évi gyűrűzési összesítő (Dombóvár-Madárvárta)>>>

Tekintétek meg a 2011 évi Gyűrűzőtábor képeit (Galériában is megtalálható)>>>

   

Első alkalommal gyűrűztünk bütykös hattyút a tüskei táborban...

A horgásztavak északi részén költött ez az egyre elterjedtebb, sok esetben szelíd és barátságos madár. Költési időszakban ez nem mindig mondható el a hattyúkról, ezért kellő óvatossággal kezdtük a munkát. Sajnos csak egy fiókát neveltek a szülők, a felnőtt madarak befogására nem volt esély, mert nagyon bizalmatlanok voltak.
Három napos munkát igényelt, míg sikerült egy kisebb csoportnak "rászedni" az óvatoskodó fiatal madarat. Több napos etetéssel és különböző - máshol jól bevált technikákkal próbálkozott a kis csapat (Somogyvári Márk, Koczor Ádám, Péter Dávid).
Végül a tábor 8. napján hálóval sikerült befogni, majd meggyűrűzni fiatal hattyút. A tábori munka során ez volt a 47. faj, egyben a legnagyobb és legsúlyosabb madár az eddig jelölt közel 80 faj között.

   

Ritka fajt fogtak az Európai Madármegfigyelő Napon

MME tagok, madarász-sulisok és más természetbarát érdeklődők számára e jeles nap alkalmából kirándulást szervezett a 28-as számú dombóvári helyi csoport.
Tovább...>>>

1%

Az alapítványunk 143725 Ft felajánlást kapott a személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlásából. Köszönjük a tagjaink és ismerőseik támogatását. A felajánlott összeget a téli madárvédelemre (30 ezer), a madarász-sulisok programjaira (50 ezer) és az "Odútelepekre" fordítjuk 2012-ben.

   

"Madarak és fák napja" Országos Döntő

Jól szerepeltek a dobóvári madarász-sulisok a május 14-15-én Boglártanyán megrendezésre kerülő versenyen.
A csákvári Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány által meghirdetett verseny országos döntőjébe két dombóvári madarász sulis csoportunk is bejutott. A Szórádi Zsófi, Lehotai Bettina és Kéri Kristóf összeállítású csapat Kaposvárott, a Riba Eszter, Fehérvízi Katalin és Tóth Csaba Szekszárdon lett megyei első helyezett. Valamennyien az APOK Belvárosi Általános iskola tanulói. Az országos döntőn 15 csapat versengett. Az elméleti és gyakorlati feladatokból álló versenyt a helyi csákvári csapat nyerte. A színvonalas verseny második helyezettje a Szórádi Zsófi vezette csapatunk lett. Riba Eszterék csapata 6. helyezett lett. Gratulálunk.
Honlap: www.provertes.hu
Kép a tanulókról. Kéri-Lehotai-Szórádi csapat, Riba-Fehérvízi-Tóth csapat (balról jobbra)

Újra nagy létszámú a madarász-suli

Januártól 62 tanuló jár a madártani csoport szakköreibe. Valamennyien az APOK Belvárosi Általános Iskolájának tanulói. Heti egy-egy órás foglalkozáson elméleti és havi egy terepi programon a gyakorlati ismereteket sajátítják el. Az első félév munkája júniusban táborral zárult.
A képes összefoglalókat a következőkben tekinthetitek meg: 01 02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12  13  14  15 

"Gólya-road show" Dombóvár környékén

Madártani csoportunk második alkalommal csatlakozott az országos programhoz. A fiatal gólyák gyűrűzésére minden érdeklődőt szeretettel vártunk. Négy településen 32 fiatal gólyát jelöltünk, közel 150 érdeklődő volt a helyszíneken.
Táblázat a helyekről és az eredményekről
Képek>>> (Galéria)

A CES 2011. évi eredményei

A programban 115 fő vett részt, 20 madárfaj 79 egyedét jelöltük. Új fajként került a hálóba a jégmadár és a csilp-csalp füzike. A vizsgált területen eddig 43 fajt fogtak a hálók.
Tovább >>>
Táblázat a helyekről és az eredményekről >>>
Képek a gyűrűzésről >>>

30 éves az MME 28. sz. Dombóvári Helyi Csoportja


1980. április 11-én 44 fővel alakult meg a civil szervezet.
Helyi csoportunk megalakulásáról és munkájáról szóló kiadványunk április 10-től megvásárolható.
A színes kiadvány 146 oldal, ára 1500 Ft.
Megrendelhető: az mme28@t-online.hu e-mail címen, ill. a 30/2964501 telefonon.
Megvásárolható, az APOK Belvárosi Általános Iskola portáján.