|
2006.szeptember 11.
Meglepően keveset tudunk arról a helyről,
földrajzi régióról, ahol (hiteles történelmünket tekintve) több ezer éve élünk.
Nem vagyunk tisztában a terület adottságaival, lehetőségeivel, s lassan
elfelejtjük, hogyan is működtethető gazdaságosan és életközeli
módon. Ezen ismeretek hiányában pedig képtelenek
vagyunk reálisan megítélni múltunk eseményeit, jelenünk folyamatait és jövőnk
számára (általunk vagy mások által) kitűzött céljainkat.
Meg kell említeni, hogy ebben a
folyamatban nem csak mi vagyunk ludasak, úgy tűnik „valakik” nagyon nem
akarják, hogy bizonyos irányban vizsgálódjunk a Kárpát-medence témájában.
Egy nagyon markáns példát említsünk meg: a
középiskolások számára jelenleg előírt földrajzi atlasz egyetlen esetben sem nyújt lehetőséget arra, hogy szerves egészében,
egységben láthassuk a Kárpát-medencét! Vagy olyan távolságból ábrázolja,
amin már nem látszanak a részletek (Európa domborzata címen), vagy rendre
„megvágja” a térképet, hogy valamely fontos része hiányozzon a területnek.
Tudnunk kell, hogy amikor a
Kárpát-medencéről beszélünk, nem egyszerűen csak a Föld egyik régiójáról van
szó. Minden híresztelés ellenére ez egy kitüntetett terület a bolygón, értve
ezt földrajzilag, geológiailag, éghajlatilag és biológiailag. Egyedülálló egység,
mely az élet számára különlegesen kedvező körülményeket kínál. A
Kárpát-medence és környezete
Hogy általánosságban mit érdemes tudni a
Kárpát-medencéről, azt a következő tételsorban foglaljuk össze. Meg kell
jegyeznem, ezek a dolgok csaknem maguktól értetődőek, nagyon sok kutató és
laikus már kiemelt egyet vagy többet ezek közül, ennek a cikknek a célja
mindössze az, hogy a legfontosabb ismereteket az interneten is elérhetővé
tegyük az érdeklődők számára… A Kárpát-medence Európa közepe
A Kárpát-medence minden szempontból Európa
középső régiójában helyezkedik el. Ha veszek egy körzőt, és a Kárpát-medence
területén leszúrom, olyan körívet húzhatok, mely érinti
az Ural hegységet, a Skandináv-félsziget legészakibb pontját és az
Ibériai-félsziget legnyugatibb pontját. Ez azt jelenti, hogy ennél jobban nem
is lehetnénk középen.
Tény, hogy ugyanazon erők, amik nem
engedik egységben szemlélni és szemléltetni a Kárpát-medencét, megpróbálják azt
a felismerést is elnyomni, hogy Európa szíve, közepe itt dobog. Két példát
említenék:
Ezt a középső pozíciót jelzik néha úgy,
hogy a „Nyugat és Kelet határán”
vagyunk. Ez a megfogalmazás tisztán mutatja a Pap Gábor által felvázolt Mag-héj paradoxont, amelyet jelenleg
igen nehezen akar megérteni a világ.
Ugyanezt a jelenséget érhetjük tetten
abban a kifejezésben, hogy a Kárpát-medence és Magyarország „átjáróház”,
meg a „népek országútján” fekszünk.
Pont így kell megfogalmazni a helyzetet, ha a földrajzi pozíciónk jelentette
páratlan stratégiai előnyt el akarjuk feledtetni..
Főleg azért, mert egyik sem igaz: a Kárpát-medencén soha nem jártak át népek.
Amely nép ide akart jönni, az idáig jött, amely nép viszont át akart törni a
védelmi vonalon és tovább akart hódítani, az megakadt és visszadobódott.
Továbblépésre csak abban az esetben van lehetőség, ha gyökeret tud ereszteni
ezen a területen.
Tény, hogy a Kárpát-medencén számos
kereskedelmi útvonal vezetett, de figyelembe véve, hogy a távolsági
kereskedelem egészen a középkor végéig csupán luxustermékek kis mennyiségű vándorlását
jelenti, ez még nem indokolja a fenti kifejezéseket.
A Kárpát-medence az élet minőségi fejlődése számára optimális körülményeket biztosít
Bár az Élet a Föld
minden pontján jelen van, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezeti
feltételek között kell működnie. Ahhoz, hogy minőségileg a legjobb szinten
működhessen egy élő rendszer, egy optimális egyensúlyi helyzetre van szükség. A
mérsékelt éghajlati övben alakul ki az a környezet, ahol ez az egyensúly hosszú
távon is fenntartható, így a fejlődésre elég idő áll rendelkezésre, de koránt
sem mindegy, hogy milyenek a helyi földrajzi viszonyok. Ahhoz, hogy az élet
maximális erővel és a lehető legjobb minőségben kibontakozhasson egy területen,
több környezeti feltételnek kell teljesülnie:
Természettől maximálisan védett hely legyen
Az életet védeni kell.
A környezeti feltételek erősíthetik az életközösséget, de a hirtelen érkező
káros hatások igen nagy pusztítást okozhatnak. Ezért fontos, hogy a terület
egyetlen földrajzi egységben, megfelelő geológiai védelmet élvezzen.
A Kárpát-medencét a
Kárpátok gyűrűje övezi. Nem szigeteli el a környezetétől (ehhez nem elég
magas), de a lehető legnagyobb mértékben védelmezi a belső régiókat. A
hegykoszorú remek lehetőséget biztosít arra, hogy a földrajzi egységbe
érkezőket és távozókat ellenőrizzék, katonailag jól védhetővé válik a terület.
Ezt a tulajdonságát sokszor és hatékonyan használták fel őseink.
Elég tágas és változatos ahhoz, hogy az élet teljes spektruma megnyilatkozzon benne.
Az élet
kibontakozásához megfelelő nagyságú tér kell. Ez a Kárpát-medence esetében
adott (több mint 300 ezer km2), a változatosságra sem lehet panaszkodni, hiszen
az alföldtől a hegyvidékig igen sokféle földrajzi környezet megtalálható
hazánkban. Nagyon fontos, hogy nincsenek a medencén belül izolált, a többi
földrajzi egységtől elzárt részek.
Fontos tényező, hogy a
Kárpát-medence alakja közelít a körhöz, és kevés a szűk, egy irányra
leszűkített terület. Így minden irányban fejlődhet az élet, nincs beszűkülve a
mozgástere.
Rendelkezzék biztonsági tartalékkal
A védelem ellenére
bármikor történhetnek olyan katasztrófák, melyek veszélyeztetik az életet.
Ebben az esetben szükséges, hogy legyen egy tartalék, ami a vészterhes időkben
menedéket nyújt és ahonnan újra elindulhat a fejlődés,
ahonnan a veszteségek pótolhatóak.
A Kárpát-medence egyik
„vésztartaléka” Erdély (ráadásul a
székelyek csillaga a Szaturnusz – a megtartó erők szimbóluma), a történelem
során számos esetben bizonyította, hogy képes az értékeinket megőrizni és
életben tartani a legnagyobb csapások alatt is. Jelenleg ez a tartalékunk
kritikus helyzetben van, hiszen az anyaországgal való kommunikációja blokkolva
van, ugyanakkor egy megtartó szerepre tökéletesen alkalmatlan népesség tölti ki
egyre jobban.
A másik tartalékunk
Morva–folyóvölgy, Bécsi– és Cseh–medence
irányában nyílik tovább, ami nagyon sokáig hun-magyar uralom alatt állt. A
területet többször katonai erővel kellett megvédeni, mert magyarellenes idegen
erők szállták meg (Pozsonyi csata, Morvamezei csata). Erre a területre oda kell
figyelni, stratégiailag nagy jelentőségű, ugyanis ha valaki nyugat felől nagy
erejű támadást akar indítani a Kárpát-medence ellen, pontosan ezen a területen
kell összevonnia csapatait!
Természetes módon működtethető legyen (természet- és folyamgazdálkodás)
Az élet és az ember
természetes körülmények között szimbiózisban él, vagyis egy olyan kapcsolatban,
ahol kölcsönösen, egymás hasznára szabályozzák egymást a felek. Ez csakis az
egymásért való tevékenykedésben lehetséges, vagyis nincs helye a „természet
legyőzésének” vagy más, agresszívan beavatkozó, szennyezve pusztító ipari
tevékenységnek. Ellenkező esetben a szimbiózis felborul és olyan
„ellentámadásoknak” lehetünk megtapasztalói, mint az elmúlt évek árvizei,
aszályai, stb.
A folyók természetes
pulzáló (kiáradó-visszahúzódó) életritmusát Európában egyedül a
Kárpát-medencében állították a természet szolgálatába. Ennek következtében
Magyarország a török hódoltságig (de részegységeiben még jóval utána is)
legendásan bővelkedett természeti javakban. Gondoljunk csak arra a
megjegyzésre, hogy Magyarországon a folyóknak csak a fele áll vízből, a másik
fele hal.
Jelen pillanatban ez a
természetes gazdálkodás nem működik, de még javarészt helyreállítható. Amennyiben
ez nem történik meg, a Kárpát-medencére az elsivatagosodás vár. A Kárpátok minden tekintetben egyedülálló védelmet biztosítanak
Külön érdemes megemlékezni arról a
páratlan stabilitású védelemről, amit ez a földrajzi egység élvez pozíciójának
és szerkezetének köszönhetően.
Geológiai stabilitás: a
Kárpát-medence igen stabil geológiai képződmény, ezt bizonyítja
azt is, hogy a földrengések igen ritkák és
enyhék, többnyire a medence peremterületein fordulnak elő. A legnagyobb
földrengések is a nemzetközi skálán még a közepes kategóriába esnek bele. Az
elmúlt 1500 év legnagyobb hazai földmozgásai között is mindössze egy van, ami
erősnek tekinthető (Komárom, 1768, 6,3-as erősség a
Richter-skála alapján).
Rendkívüli jelentőségű, hogy a Kárpát-medence
alatti kőzetlemez igen vékony, az óceáni kőzetlemezekkel összevethető (nota bene: a Kárpát-medence
területén nagyon sokáig tenger volt!) vastagságú! Ennek köszönhetően a
törésvonalak mentén számos hőforrás és gyógyvíz fakad, melyek egyedülálló gyógyító
erőt biztosítanak. Éghajlatok
szintézise: A
Kárpát-medence középsőnek tekinthető éghajlati szempontból, ugyanis ebben a
régióban találkozik az óceáni, a kontinentális és a mediterrán éghajlat,
egymást kiegyenlítve egy sajátos rendszert alakítva ki.
Egyesek a „három éghajlat határán”
kifejezést szeretik, én inkább azt mondanám, hogy a Kárpát-medencétől távolodva
válik szét három markáns időjárási tendencia.
Egyszerűen megfogalmazva a Kárpátok
hegyrendszere „megfogja” a keleti száraz kontinentális éghajlat irányából
érkező „orosz telet”, délről nyitottabb az enyhe légtömegek számára és
Nyugatról még elegendő csapadékos légtömeget enged be, bár ebből az irányból
már a Duna jelentősebb vízforgalmat bonyolít le.
Fontos kérdés, hogy ez a rendszer hogyan
alakul át meg a globális éghajlatváltozás miatt, de egyelőre úgy tűnik, a
Kárpát-medence a nagyobb éghajlati anomáliákkal szemben is nyújt bizonyos
védelmet. Katonai
védőerő: A Kárpát-medence
részeiben, de különösen a maga egészében kivételesen jól védhető földrajzi
egység. A Kárpátok hegyláncai valamint az ország más földrajzi tulajdonságai
egyedülállóan jól védelmezhető területet ajándékoztak az itt lakóknak. Bár
hosszasan lehetne elemezni Magyarország hadtörténetét ebből a szempontból, itt
csak néhány szemléletes példát szeretnék megemlíteni:
·
Árpád
honfoglalása után a következő hadsereg, ami tartósan (tehát nem néhány hónapra,
mint a tatár had) az egész ország területét (tehát nem csak egy részét, mint a
törökök) megszállás alatt tudta tartani, az a szovjet vörös hadsereg volt. A
kettő között pedig egy egész évezred telt el és ne
felejtsük el, Árpád „haza” jött!
·
Annak
ellenére, hogy 1945-ben már a Kárpát-medence megosztott volt, a szovjet
hadseregnek hihetetlen lassan sikerült átverekednie magát az országon! A
Kárpátokat 1944. augusztus 29-én érték el, az ország nyugati oldalán a
földrajzi határt jelentő Lajtát pedig 1945. április
14-én lépték át. Ez csaknem 7 teljes hónap! Budapest ostroma Sztálingrád után a
második leghosszabb, városért vívott csata volt!
·
A
tatárjárás során a tatár hadak vesztesége olyan volt, mint sehol máshol: külön
temetőt létesítettek a Magyarországon elesettek részére. A súlyos csapás
ellenére az ország néhány év alatt talpra állt, visszavert egy erős német
támadást nyugatról, néhány évvel később (1285) pedig egy jóval nagyobb léptékű
tatár támadást sikeresen állított meg!
·
A
világot rettegésben tartó, a kor legmodernebb és legnagyobb haderejét képviselő
török hadak nem voltak képesek az egész országot uralmuk alá hajtani. Az
elfoglalt területek többségét árulás (az akkori idők „nemzetközi erői”, a
zsoldos csapatok gyáva megfutamodásai) révén szerezték meg! Gazdasági
erő: A Kárpát-medence
képes a teljes önellátásra, minden olyan természeti és környezeti feltétel
adott, ami az emberi lét szerves teljességének kibontakoztatásához szükséges.
Magyarország egészen a török időkig vezető
gazdasági hatalom volt, nem csak a térségben, hanem Európában. Ez a vezető
pozíció csak az erőltetett iparosodás (valamint az ország gazdaságának
szándékos pusztítása) következtében veszett el.
A környezet rovására működő ipari
tevékenységekhez viszont csak korlátozott nyersanyagkészlettel rendelkezünk,
ezt egy természetes leszabályozásnak is tekinthetjük! Ráadásul a trianoni
diktátum által sikerült lemetélni Magyarországról az ipar működéséhez szükséges
nyersanyagforrások 90%-át, de látható módon az új „tulajdonosok” nem képesek
rendeltetésszerűen működtetni ezeket az erőforrásokat. A
Kárpát-medence folyamainak pulzáló működése az élet számára optimális
A Kárpát-medence vízrajza egyedi a
világon, bár párhuzamai vannak. A Duna-Tisza páros ugyanolyan élő folyamközi
rendszert működtet, mint egykor Mezopotámiában (=Folyamköz) a Tigris és az
Eufrátesz, mint a Turán-alföldön az Amu-Darja és a Szir-Darja, vagy
mint a Nílus Egyiptomban végez/végzett.
A különbség az, hogy a Kárpátokon kívül
egyetlen felsorolt folyamközi területnek sincs jelentős hegylánc
alkotta védelme! Fontos az is, hogy a Kárpát-medence az egyetlen hely, ahol a
folyamok pulzáló működésére épülő természetgazdálkodás még mindig működtethető!
Egyiptom, Mezopotámia, a Tarim-medence ma már sivatag, s ebben az elsivatagosodásban
éghajlatváltozás mellet nagy szerepe volt az emberi tevékenységnek is. A Kárpát-medence a Föld kiemelt energetikai központjai közé tartozik
A Föld, mint élő rendszer, az emberhez
hasonlóan nem homogén energiatérrel bír, időben és térben csomópontszerű,
hierarchikus jellegű energetikai szerkezete van. A Földön vannak erősebb és
gyengébb energiaközpontok, amik az emberi szervezet akupunktúrás pontjaihoz,
valamint a nagyobb központok a csakrákhoz hasonlíthatóak.
Ezen nagy központok közül egy a Pilisben,
a Dobogó-kő alatt található, a hagyományok szerint ez a Föld Szív-csakrája. De mai napig
megtapasztalható az energia a Tápiószentmárton melletti Attila-dombon.
Az energetikailag telített pontok között
összekötő energiaáramlások vannak, amik a meridiánokkal analóg módon működnek.
Ezek feltérképezése már jelenleg is folyik, bár nagyrészt még a jövő feladata.
A Kárpát-medence igen bőven rendelkezik
energetikailag telítettebb pontokkal és aktív energetikai útvonalakkal, és
nagyon sok jel arra utal, hogy őseink ezt az energetikai hátteret jól karban
tartották és működtették, sőt egyes jelek arra utalnak, hogy képesek voltak
irányítani ezeket az energiákat. Mátyás korában, illetve nem sokkal az ő halála
után ezen pontok és energetikai kapuk nagy részét
lezárták.
Az Jin és Jang energiák egyensúlyára, valamint az Öt Elem tanára
épülő életvezetési és gyógyítási rendszer szempontjai szerint a Kárpát-medence
energetikailag a legoptimálisabb adottságokkal rendelkező területek
közé tartozik. A fejlődéshez és egészségünk megőrzéséhez legjobb feltételeket
kaptuk a természettől. Éljünk úgy, hogy méltóak legyünk erre az örökségre és
megőrizhessük mindezen jókat utódaink számára is.
|